virtuális naplopó

2012\11\03

Menj, ha mennél! Hiába maradnál...


Ma láttam ezt a filmet, ami nagyon tetszett, de sajnos a végéről már lemaradtam...az elejével meg vigyázni kell mert valami iszonyat milyen nyálas, ám a közepére már van is benne valami, ami miatt megérte túlélni a nyálas részeket. S ez a valami az a momentum amikor a lány le akar lépni. A nők ösztönösen megérzik azt, ha egy kapcsolat rosszul megy, és kezdeményeznek. Kínos szitu a srácoknak, ilyenkor mit tegyenek. Hagyni, hogy kiséltáljon az ajtón, ez lenne az ésszerű és kézenfekvő, de az érzelmek keményen közbeszólnak, és helyes- nem helytelen úton-módon mégiscsak maradásra bírjuk a lányt. Aminek értelme hosszú távon megint semmi, ha hosszú távon nem változik meg a kapcsolatban valami. A nők szórakozásra, gyöngédségre és szeretetre vágynak. Ha a srác ezt nem tudja kifejezni, fenntartani ezt az állapotot akkor vége a kapcsolatnak. A vonzalomért tenni kell, és mára az lett az alapelvem, hogy mindenkinek el kell veszejtenie egy párját, hogy ezzel tisztában legyen. Hogy lássa azt, hogy ez a bizonyos illúzió-szerű állapot, miszerint "minden a legnagyobb rendben", ez a világok legcsodálatosabbika ez nincs. Ha van egy darabig akkor rád mosolygott Isten, de ilyen hosszú távon nincs. Egy kapcsolatban vannak lejtők és vannak emelkedők, jó esetben neked, neki és Istennek kell ott lennie, hogy flottul menjenek a dolgok. Veszekedni kell néha, jól leordítani a másik fejét ha másképp nem megy, érezze azt, hogy törődve van vele, a lelkével. Mert ez a legkényesebb a világon azt hiszem, az ember lelke. Törékeny, és rendszeres ápolásra szorul.

Kell a szünet is, és kellenek barátok, legjobb barátnők is. Ez mind fontos. Nagyon fontos. Az elmúlt hetekben több barátommal beszélgettem a párkapcsolataikról, és már egyik sem rózsaszín leányálom, mint volt az elején. A fiatal lányoknak nincs legjobb barátnőjük, akivel csajos programokat tehetnének, így a barátjukra támaszkodnak, amivel nem is lenne baj. Saját tapasztalat: nem érdemes túl sok időt együtt lenni, mert hamar kihűl a kapcsolat. Kell azaz idő, hogy hiányozzunk a másiknak, hogy vágyódjunk utána, hogy gondoljunk rá. A közös programok legyenek változatosak, tartsa meg az izgalmát a helyzet, legyen különleges. A férfi dolga, hogy szóban, tettben, tárgyakban is kifejezze szíve hölgyének iránta érzett gyöngéd érzelmeit.

Néha le kell mondani magunkról, de ezt se szabad túlzásokba vinni. A nehéz az, hogy az ember nem tudja mindig eltalálni hogy mennyit engedjen. Ha sokat enged akkor gyenge lúzer, ha meg keveset, akkor meg önző állat. Ezt nehéz eltalálni szerintem.

Ha a lány meg menni akar, akkor jobb tényleg elengedni, mert egy kapcsolathoz két önzetlen ember kell.

szakítás hiány szünet barátnő párkapcsolat tapasztalat barát párkapcsolatok ruby sparks

2012\10\26

Í-ízorgia

Az elébb olyan melegszendvicset sikerült kreálnom, hogy szinte magam alá csináltam az élménytől. Volt benne minden, ami egy pizza-hambi párosításból kijöhet, méd in hángöri módra kétszersült kenyér, alias pirítós, a lá, micsoda marhaság! föl é vékony teavaj, mustár-majonéz, de csak parányi csöppek formájában, rája szelet kerti paradicsom, szelet hagyma, végül egy kis ropogósra sütött békön szalonka.

Úúú ha nem ettem volna teli magam még most is ezt enném. Ajánlom mindenkinek!

Reszelt sajttal megpirítva tálaljuk.

fójón.

kaja melegszendvics

2012\10\16

-Hát ez már azért pofátlanság!

nyerő szériás rudi sztori

Egy esős, borongós hétköznap jöttem be a tikbe, amikor is, velem szemben sétált Melinda- lekonyult arccal, zéró életkedvvel. Megállva vártam be, hátha így észrevesz.a kiráj.jpg Mikor meglátta a Fülig Jimmy vigyoromat, az ő arca is félholddá változott. SZZZiiiaaa!! Nagy ölelés, elsétáltunk hazáig meg vissza, aztán keresztbe' átfutottunk a Csészényi téren, rohantunk a villamosra, mert késésben voltunk. Az ott dolgozó közmunkásokra nem is mertem ránézni, csak nagyon gyorsan átfutottunk előttük, szorgalmasan kerülve a virágágyásokat. Dolgunk végeztivel beugrottunk Kópba, hogy a már egy ideje kezem ügyében álló Pöttyös rudikat beváltsam. Mit ád az Isten, na mit ád? Beváltottunk hármat, Melinda szerencsés keze választotta a delikvenseket, egy bónuszt tettem hozzá, mind a három nyert. Hát ilyen nincs!!! Kiáltottunk fel a meglepetéstől a Nagyá lépcsőjén, egyből eltűnt bennünk a két-két rudi. Visszamegyünk? Aha, visszamentünk, és poénból újra ugyanahhoz a nénihez álltunk be újabb négy rudival.

Szájamon óriási lcd kivetítő méretű vigyor, Csókolom!

-Hát ez azért pofátlanság!- szólt a néni. Nézek mint rozi a moziba MiVAN?- én már megvettem vagy 50-et és ilyen szerencsém még nem volt :D

vicc novella

2012\10\15

necces latin óra

Ma sikerült bejutni latin órára semmi készülés és tananyag-füzet nélkül. Ez nagyon ciki, mert óraianyagot ismétlünk, mondatokat elemzünk, meg minden todományos ezmegaz. Na mármost, Győzőtől kértem papírt, a hátsó padból latin lapot. Tollam az volt.

Mikor a tanár közölte az első szót, görcsbe rándult a padtársammal mindenünk, mert nem volt neki se semmije az egy szál füzetén kívül. Első kérdésre mázlink volt,  mert besózva figyeltük a többieket, -mint halak a rántás előtt-, ki hogyan elemez. Átmentünk. Fellélegzés.

Következő fokozat a mondatfordítás volt. úúúúúú Ezt éljem túl, kb. lehetetlen feladat volt. Nulláról összehozni egy mondatot. Apránként ment. AMikor nem ment, akkor bedobtam a mentőpoénjaimat.

-telefonos segítség?

-mit jelenthet ez a mondat? -KORRUPCIÓÓÓTT

2012\10\14

heló, helló-viszlát. Viszlát!

Egyik este az MR2 Petőfit hallgatva megfogott ez a beszélt vers. Kellő érzéssel előadva magával ragadó.

A Slam Poetry bajnokságra készítette Said.

-Helló Világ!

-Viszlát Anyu kényelmes kis pocakja!

-Heló gyermekkor!! Felnőttek bamm

-Viszlát eredeti gondolkodás

-Helló felnőttkor

-Viszlát mókázás...

-Helló PI-naaa!

-Viszlát szüzesség!

-Helló toll és papír!

 -Visz-lát normális gondolkodás.

-Helló te-le-vízió!

-Visz-lát ön-ál-ló gondolatok.

-Helló sszerelem!! -elbűvölten

-Viszlát barátság!

-Helló hatalmas, feszes- KEBLEK!!!

-Viszlát józan ész...

-Helló, Kedves Feleségem! =)

-Viszlát lányok! =(

-Heelló lányok!!!! =)

-Viszlát kedves feleségem' -gyorsan-

-Heló kis... kígyó!

-Viszlát paradicsom!

-Helló alkohol!!

-Viszlát fizu, meg a májam, meg a családom

-Helló cigaretta! -köhögés-

-Viszlát tüdő

-Helló drogok

--Viszlát való világ

-Helló vényre rendelhető gyógyszerek!

-Viszlát való világ!

-Helló!.... mekkora buli van! ööö

-Viszlát vacsora!

-Helló biztos úr!

-Viszlát te faszszopó remélem meghalsz cipővel

-Helló '20-as évek!!!

-Viszlát alkohol!

-Helló '30-as évek!

-Helló világválság!

-és helló megint jó öreg alkohol, örülök hogy újra látlak!

-Helló '40-es évek!

-Viszlát cigányok, melegek és zsidók.

-Helló '50-es évek!

-Viszlát rock and roll!

-Helló hatvanas évek!

-Viszlát igazi hippik!

- Helló '70-es évek!

-Viszlát igazi punkok!

-Helló nyolcvanas évek

-Viszlát nevetséges öltözködés és hajviselet.

-Helló kilencvenes évek!

-Viszlát utolsó jó zenék!

-Heló kétezres évek!

-Viszlát világvége

-Helló 2010es évek!

-Helló megint nevetséges öltözködés és hajviselet??

-Helló iphone 5!

-Viszlát iphone 4!

-Helló féjszbuk.

-Viszlát madarak és fák.

-Helló Brutus.

-Viszlát Caesar!

-Helló Mr. Kennedy.

-Viszlát Mr. Kennedy.

-Helló Mr. Jack Ruby!

-Viszlát Mr. Oswald.

-Helló Rambó!

-Viszlát 365 gonosz katona a Rambó négyben!

-Hellóó Enola Gay?

-Viszlát Hirosima

-Helló Mr. Obama!

-Viszlát Rasszizmus Che!

-Helló Európai Únió?? -tatásan krumplival a szájba-

-Viszlát Magyarország!

-Halló nagyapa?

-Viszlát nagyapa

-Helló első szülött gyermekem!

-Helló megvilágosodás!

-Viszlát félelem!

-Helló féllel félig teli pohár!

-Viszlát félig üres pohár.

-Helló SLAM POÁTYIÉÉÉÉÉ!

-Helló Tisztelt Zsűri!

-Viszlát Belgium!

viszlát vers bajnokság helló slam poetry beszélt

2012\10\13

Viki karácsonya

forrás: http://tekasztorik.blog.hu/2011/12/23/lealjasodas_jol_csinalod

A következő történetet kissé átalakítva el tudnám képzelni egy Rejtő Jenő regény résznek is, annyira tipikusan ábrázolja a magyar társadalom bizonyos rétegét, valószínűleg a mester is innen vette regényeinek hőseit, ihlet, őrültséget.

Nem is lenne hülyeség lejárogatni egy kocsmába, megismerkedni az ottani élet nagy alakjaival,  beszélgetni velük... Meghatározó írói élmény lenne azt hiszem. Nem véletlen hát, hogy elmúlt századunk jeles írói mind kocsmatöltelékek voltak: emberi történeteket a szobából kitalálni agymenés.

Az emberekről szóló történetek az utcán, a kocsmában, az emberek közt vannak. Kellenek ilyen jó írói vénával megáldott "semmirekellő", tehetséges emberek, akik megírják ezeket. Persze kellő humorral, írói képekkel. Sokadjára dőlök hátra a fotelben, és kapok röhögőgörcsöt. Köszönöm Viki! :)

Pár napja, ülök itthon, nyomogatom az ámítógépet, látja fater hogy már megint "nem csinálok semmit," aszongya, menjek már ki vele a Pisti szerelőcsarnokába mert halászlé vacsora van, hurkakolbászbebaszunk, minek lógatom itthon a salátaburgonya orromat, mikor egy koszos, füstös, újpesti műhelyben is lehetnék 50-60 kottarészeg melóssal.
Gondoltam, motiváció: jól csinálod.
Hát mi bajom lehet, menjünk ki.

Szépen felöltöztem, mégis csak elit brigád, hát beültünk a verdába és kimentünk a világ faszára.

Szerelőcsarnokban voltál már, ha nem, akkor ugyanolyan, mint egy hangár, ha ott sem voltál, akkor kérd meg anyádat, hogy vigyen el, vagy tévében már biztos láttál olyan nagy beton épületeket, amikben belül abszolút nincs semmi, csak nyócezer méteres belmagasság és néhány cucc meg dzsuva meg hideg.
Belépünk, kétkazettás rádiósmagnóból csutkán üvölt a Zámbódzsimi, felismerni alig lehet, középen rengeteg ilyen hosszúkás fa asztal meg padok, halászlé, kenyér, kolbász, virsli, rétes, meg amit el tudsz képzelni. Kizárólag férfiak mindenhol, melósszerkó, pufajka, bakancs, Szofi, pálinka, sör, bor, tehát a teljes és totális mélyrepülés, káromkodás, vicc mesélés, szituációs gyakorlatok, csajozós-sunázós kamu vagizós történetek.

A jelenlevők –nemteljes-listája (név alapján azonnal előtted lesznek a karakterek is, ne aggódj.)

Villanyos Tomi
Bontós Feri
Balta
Totya
Szerszámos Joci
Kamionos Pepe
Gumis Laci
Felnis Misi
Tökmag
Cserkó
Lóbaszó
Paplan
Gösszer
Zokni
Teszkós Gabika
Taxis Dudu
Bicskás
Szetya
Bumfordi Zolika
Kőműves Pistabácsi
Hiltis Andris
Futóműves Öcsi
Drótos
Bajusz
Fingós Jatyesz
Lángosos Béla
Zöldséges Gyuszibá”
Kampó
Brifkós Imi
Fémes Lacibácsi


Hát, ők lennének a kemény mag a "B" közép, a napi 16 órát dolgozó, rendszert szidó, jó humorú, arcban nagy, nadrágban kicsi munkásosztály, akik szeretnék eltartani a családjukat, de a simliskedés, a hitelek, az okosságok, a kétforintos bizniszek egyre inkább az alkohol felé terelik őket.
Fatert meglátják, hát jön a csődület, hogy heló szia szevasz, dejó hoztál pinát is, na itt fater azért tartott egy instant eligazítást, hogy kinek merre hány az óra, szóval utána keziccsókolom volt, meg hogy hát te vagy a lánya a mi drága barátunknak meg jajdeszépvagy meg mitiszol meg ilyenek.
Én szerény kis nyúlbélaként közöltem, hogy ásványvizet jóestétkívánok, ezt szemmel láthatóan nem értették, úgyhogy hoztak egy liter bort meg egy kancsó ásványvizet, gondolták a vizet csak kísérőként gondoltam. Ott volt a fényező Csabi is-az egyetlen, akit személyesen ismertem, a többieket csak hírből-azt megkínáltam pár kedves mondattal még visszatérve a társkereső oldalas sztorira, de mondta, hogy csak viccelt hát ki merne kikezdeni a legjobb karosszériás lányával...(micsoda státusz!)
Szóval, kinéztem egy viszonylag békés helyet, a hurkákhoz és a halászléhez közel, a csordától meg viszonylag messze, szépen leültem a kis picsámra és elkezdtem rőf számra tolni a véreshurkát, hozzá meg a veresbort, köztudottan úgy, hogy antialkesz vagyok.

Jöttek a népek, jaj hát gyere táncoljunk, hát milyen zenét szeretsz hát van Bódiguszti meg Bangó Margit meg aranyeső,érezd jól magad, mit hozhatunk enniinni, gyere már, megpörgetlek úgy, hogy a centrifugális érő széjjelkeni a sminkedet az arcodon, de én csak pironkodva ültem hogy tessenek má engem hagyni a faszba, olyan jól elvagyok ennyi kaja között.

Aztán odajött Tekercs, olyan 40 körüli mókus. Félértelmes, félhelyes, nekiálltunk beszélgetni a semmiről, nagyrészt magyarázott az autószerelésről, nagyrészt hallgattam, aztán szép csendben , aljas, sunyi, varacskos desznyó módjára berúgtam. Namármost szoktam mondani, hogy szar zene nincs csak halk, este 9-kor már nagyoncsúnyán hedbengeltem a Váradi roma caféra, a gyomrom úgy kavargott, hogy kétszer mentem ki megsimogatni a fajanszot, dehát egyszer élünk, egy évben egyszer én is lehetek legalja fesztivál.Fater sem volt szomjas, ők azt játszották, hogy az egyik ilyen pléh öltözőszekrénybe bezárták a Szenyát és lelakatolták kívülről az meg dörömbölt és ki akart szabadulni-értelemszerűen-de ezek csak röhögtek meg a kulcslyukon bedugtak neki egy szívószálat és azon keresztül ihatott pálinkát a Szenya a szekrényben, szóval egy idő után már nem üvöltött. Mások azt játszották, hogy fogtak egy kibaszott nagy kamionkereket és tettek rá láncokat és felakasztották egy rúdra és azon hintáztak, közben meg üvöltötték a Ván véj tiket, ván véj tiket című nótát és hatalmasakat zakóztak a betonra. Utána kitalálták, hogy összeszedik az üres boros üvegeket, a műhely végébe felállítják ilyen piramis alakba őket és célbadobnak műanyag székekkel. A műanyag nem repült olyan messzire, szóval a végén a padok repkedtek, azt lehetett kollektíven dobni mert nehéz, na mikor eltört az összes üveg akkor a halászleves bográcsokat állították fel és franciakulccsal kezdték őket dobálni, mert kibaszott jó a hangja, ergo elszabadult az állatkert, én csak táncoltam és a Neotontól énekeltem a donkihótét, miközben folyékonyan dőlt belőlem az x-faktor kifelé a közeli mellékhelyiségben. Gondoltam picit leülök valami szerszámos pult közelébe, mellém telepedett egy csávó valami hegesztő maszkban és pákával, a lábára tekert egy fém akármit és odahegesztette az asztal lábához saját magát ezáltal, közben arról magyarázott, milyen fontos a hegesztés, mint munkafolyamat, nézzem csak meg, mikor a fém a fémmel találkozik, milyen stabil és erős kapcsolat szövődik köztük, majd lefejelte az asztalt és horkolni kezdett. Faterék vígan vonatoztak a petróleumlámpa című remek opuszra, aztán össznépileg kitalálták, miközben körbejárt pár vicces cigi, hogy ők megépítik a 22. század legtutibb autóját. Összeszedtek üres fém sörösdobozokat, madzagokat, köteleket, virslit (?!), meztelen nős plakátot, csavarokat, halszálkákat, ezermást a földről és építettek belőle autót. 4 pad volt a váz, 4 bogrács a kerék, dísztárcsa a kormány, véreshurka a kipufogó, nőcis poszterek az ablakok, lángolt kolbász a sebváltó, szappantartó a visszapillantó tükör, az egészet körbetekerték hatezer méter szigszalaggal és már kész is volt. Beült fater, mondta, hogy üljek mellé, indulunk haza és beletaposott a patkó alakú rántott pontyból készült gázpedálba,aztán ugyanazzal a lendülettel ki is dőltünk és el is szakadt a film.

Reggel felkeltünk és körbenéztünk. Találtunk : 1 darab embert, aki a vécé előtt feküdt, lábára hegesztve egy asztallal. 1 másik embert, akinek a kezére volt celluxozva egy hurka és papírcsákó ékesítette a fejét, gondolom katonásat játszott. 1 másik embert, aki a hatalmas kamionkerékben himbálódzott arccal lefelé és egy erősen megrepedt szélvédővel volt betakarva. Egy másik melóst, aki hanyatt feküdt és fehér krétával körbe volt rajzolva, mellette angyalkás boxeralsóban egy pasi, fehér krétával és 2 szelet kenyérrel a kezében-gondolom doszpotosat játszottak. A fényező Csabi az egyik asztal tetején aludt, kockás abrosszal betakarózva, az arca egy mustáros papír tányér szélén figyelt. A Dzsekszon ülve aludt úgy, hogy egy bogrács volt a fején, a pólójába be volt szúrva egy merőkanál, a gatyájából kilógott fáradtan és végtelenül békésen pihengető hím tagja, amire cérnával rá volt kötve egy Hungária magnókazetta, amiből a fekete szalag végeláthatatlan folyama hömpölgött a padló felé. A Totya a satudapon aludt, feje alatt kábé 500 darab 12-es anya, a bal cipője a satuba szorítva.

Kabbalából elmentem egy gyors, ébredés utáni áriára a vécére, nehogy bennem maradjon a csillagszületik, fater követte a példámat, majd hívtunk egy taxit és reggel 10-re haza is értünk.
Beléptünk az ajtón...anyám csak annyit mondott, miközben az arcához kapott, hogy URAMISTEN!!!!! de fater megmentette a helyzetet, mert elővett egy lyukas nejlon zacskót aminek a tartalma a bokájáig folyt és közölte anyámmal, hogy látod, megígértem, hogy hozok halászlevet….

…Na,azóta kicsit feszült itthon a légkör.

vicc

2012\10\13

windsörfing

from: http://tekasztorik.blog.hu/page/2

(Nem saját sztori)

Lezúztunk Agárdra édes hármasban a szülőkkel, fater nyugtatgatott, hogy semmi gond kis Viku, majd fröccsözünk a teraszon meg kijössz velem a Rókához meccset nézni, gondoltam, csábító ajánlat így  35 felé, de még mindig jobb, mint anyámmal összeveszni 27 másodpercen belül és keresztrejtvényfejtést színlelve duzzogni.

Második nap már marhára untam magam, untam a napozást, az olvasást, a bringázást, a szomszédolást, szóval mindent és bevágtam a savanyú ubi fejet. Fater ezt nem bírta nézni és azt mondta, menjek ki vele a partra, nyílt egy faszántos kis kölcsönző, nézzük meg.
Mondtam: jó.
Betekertem magam valami 16XL-es strandlepelbe,összecuccoltam és kislattyogtunk a bíccsre. És télleg ott volt egy ilyen szörf deszka kölcsönző bolt, 2 darab béjvaccs görllel akik az eladók voltak vagy mik. Kérdeztem fatert, aki épp elveszni készült a lányok dekoltázsában, hogy minek neki bérelt szörf, mikor a sufniban van 3 darab, de azt mondta kussoljak és itt a pénztárcája, vegyek magamnak főtt kukoricát.
Visszajöttem, fater, látom, nagyban válogat a deszkák között, 2 bomba bébi meg riheg-röhög körülötte. Odaléptem, illedelmesen köszöntek és elmesélték, hogy a férjem milyen nehezen választ deszkát, na gondoltam, jó kezdés, fater büszkén kihúzta magát, hogy hát nem a felesége vagyok, hanem hogy neki ilyen nagy már a lánya, mire be is futott a várva várt reakció, hogy hát milyen fiatal és jóképű és hát ilyen nagy már a gyerek hát mi a titka, szóval lényeg a lényeg, fater nem csak a napfényben fürdött ezerrel. Végre kiválasztott valami széles deszkát meg kapott hozzá vitorlát meg mentőmellényt meg mindenféle szirszart, mondta, hogy üljek le a kis picsámra és 1 órán belül jön, addig egyek-igyak-napozzak, figyeljem, milyen jól szörfözik meg ilyenek.

Mondtam: jó. Mert nem vagyok egy neurotikus alkat. Szóval leültem békésen és néztem fatert, ahogy elcsúszik a lépcsőn és arccal ráesik a deszkára majd belegabalyodik a vitorlába és a béjváccs barbik hangosan kuncognak a bolt előtt.
Ekkor volt délelőtt 11 óra.
Fater kikapott valami jó erős szelet és mivel nem ma kezdte a sportot, hasított is ezerrel a vízen, a strandolók meg csak pilláztak, hogy ki ez a sukár csávó, nekem meg dagadt a mellem, hogy az én apukám! Szóval, telt múlt az idő, fater elsüvített, hogy ssssssssssssss aztán balra el, hogy ssssssssssssssssssssssss, aztán megint sssssssssssssssssssssssss, jobbra, balra, ide-oda. Picit kezdtem unni dél körül a műsort, így aztán elcsattogtam lángosért. Kértem rá jó sok tejfölt meg jó sok sajtot, ahogy azt ránézésre meg is tippelték volna a büfések, aztán visszacsattogtam a helyemre és leültem.
Néztem a vizet és nem láttam sehol fatert.
Néztem 5 percig, néztem 10 percig, de semmi.
Eltelt fél óra, na akkor már fosókáztam, úgyhogy szóltam az egyik barbinak, hogy hát nem látták e fatert, mondták, hogy az előbb még megvolt így képileg, kérdeztem  mikor előbb, de nem tudták.
45 perc múlva bekuláztam rendesen és mondtam a csajoknak, hogy háromnegyed órája nem látom fatert, tudom, hogy nem fulladt meg, mert rá ez nem jellemző, de hol a bánatos picsában lehet?! Hát ők sem tudták. Elkezdtük együtt nézni a partról a vizet de semmi. Na az egyik csaj felhívta a vízi hekusokat, hogy menjenek má egy kört, mert hiányzik egy szörfös. Mondták hogy jó. Végig járták a velencei tavat de semmi.Na akkor már nőtt a para, mondták, hogy szólnak a vízi akárkicsoda rendészetes faszomtudja milyen hatóságnak, jönnek azok is. Szóval délután 1re már több rendőrségi izé volt a vízben, mint sneci, fater meg sehol. Ezen a ponton vételeztem a számomra egy deci Jégert és egy szuszra le is nyomtam majd bementem a házba szólni anyámnak, mert nagy ötletnek tartottam, hogy belébaszom az ideget konyhakéssel. Csóri teljesen lefehéredett, kirohant velem a partra, ott már mindenki teljes keresési lázban égett, a vízen szirénázó motorcsónakok rohangáltak, szóval igazi CSI Miami zajlott.
Fater sehol.
Ez az őrület ment délután négyig, addigra anyám is meg én is elittuk idegből fater 2 havi alkatrész pénzét a tárcája titkos fiókjából, de annyira cseszett minket a feszkó, hogy meg sem éreztük.


Délután ötkor egyszer csak feltűnt a horizonton egy vijjogó, ezerrel száguldó rendőrségi motorcsónak, aki egy meztelen, „jupppppéj! jupppppéj!” felkiáltásokat skandáló, erősen leégett és erősen nem szomjas szörföst húzott maga után, igaz, árboc nélkül, de szemmel láthatóan frissen és egészségesen. Kiértek a partra, fater, mintha mi sem történt volna, egy szál faszban, kiugrott a köveken át a strandolók közé és odakiáltott akkor már épp ájulni készülő anyámnak, hogy „drágám, hozz már kérlek egy hosszúlépést!”-mire anyám félholtan távozott a helyszínről, közben egy szalmakalappal próbálta eltakarni az arcát, de hiába.
A béjvaccs lányok vinnyogtak, én bebugyoláltam fatert egy törülközőbe és nem éppen visszafojtott hangon próbáltam megkérdezni tőle, hogy hol a búbánatos fenében volt 6 órán keresztül.


Mint utóbb kiderült, kapott egy erős szelet, az átvitte Pákozdra, (PÁKOZDRA BAZDMEG!!!!!),na ha már ott járt, akkor betért a vendéglőbe (és most miért nem vagyunk meglepve), természetesen a tulaj a haverja, kicsit eldumálgattak az élet nagy dolgairól meg miegymás, de vissza már nem tudott jönni, mert leállt a szél,(!!!!) szóval csendben ledőlt a parton és elszuszókált, mikor rátalált az egyik vízi rendőr, aki fater gyerekkori barátjának volt a fia, mert fater mindenkit ismer, namármost a Lajos elmondása szerint akkor apámon már nem volt ruha, tehát a vendéglő és a megtalálás közti részt homály fedi, de egy valamit biztosan tudok: Meztelen, tintás pasi még sohasem hajtotta meg annyira a rendőrmotorcsónakot, mint aznap délután fater.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Ezután anyám 18 napig nem szólt hozzá és valahogy szörfözni sem volt kedve faternak, meg az sem esett jól neki, hogy az árbocot és a felszerelést kápéban kellett kipergetnie a szilikonos béjvaccs lányoknak, de azért a letörölhetetlen vigyor ottmaradt a képén, hogy „nesztek kis városi csicskák, így kell fasszal rendőrt hajtani a vízen!”

vicc

2012\10\13

húsvét a Balaton-felvidéken

(lopott anyag)

sírtam a röhejtől!! Ezt el kell mindenkinek olvasni!

from http://tekasztorik.blog.hu/page/2

Az idei Húsvét pontosan annyira volt atomvaracskos-világvége fesztivál, mint minden sátoros ünnep.

Nem fogom részletezni, hogyan dőltek ki faterék, hogyan ittak "Lenor" feliratú öblítős flakonból kóser szilvát, hogyan hányták le a pilátusos stációt és hogyan rohangáltak csupasz seggel nagypénteken a kápolna körül a balatonfelvidéki kis csendes faluban és hogyan tanították meg gerely részegen, a 98 éves Marika nénit medvehagymás-multifilteres, pöcs alakú sajtos pogácsát sütni, mert mindez, mondom, nem érdekes.

 

Nade a gyerekek!

 

Volt ott szám szerint vagy tizenöt. 2 hónapostól a 14 évesig.

És hétfőn beindult az őrület, hogy akkor locsolás és kinek lesz több pénze meg több csokija.

Teszkós Gabika, fater egyik elvetemült haverja, van neki 2 porontya, Zita és Zakó. Zakó amúgy Zolika csak mivel feszt eltaknyol, átkereszteltem a lurkót, mert néha én vigyázok rájuk.

Égedelem mindkettő, Kőbányán laknak, panel, dzsippók, szóval minden, amit el tudsz képzelni, telep közepén iskola, szocializáció, úri etikett, nyelvhasználat: LEVEL ZERO.

 

Nagyon nagy arc kölkök, leszámítva, hogy én nem tudok úgy káromkodni, mint ők, pedig az egyik még csak 5 éves a másik meg 4.

Lényeg a lényeg, hatalmas házban ébredezünk hajnali fél12-kor, faterék, mint a kicsúzlizott cserebogarak, fetrengenek a hátukon, ki a vécében, ki a fürdőben, ki a lépcsőn, kit-hol csapott agyon épp a delírium szívlapátja.

Reggeli szigorúan cukor, vese-és májkímélő volt: sonka, szalonna, sonka, szalonna, szalonna, kolbász, kalács, sós stangli, virsli, kenyér, bejgli, Pista kifli, tej, kávé, szilvalekvár, tömény.

Mikor ezt úgy mindenki letudta, a kölkök felöltöztek szépen és nekieredtek locsolni.

Ez rendben is volt, csak a 4 éves Zita kiakadt, hogy ez baromira nem ér, hogy a fiúk elmentek locsolózni a lányok meg akkor hát nekik hogyan lesz pénzük meg csokijuk? Mondtuk neki, hogy üljön le a kis picsájára és nyugodjon meg, ez most nem az a rajzfilm, majd jönnek és meglocsolják őt is és majd itt van főtt tojás meg import csoki, ad a fiúknak. Na ettől aztán 20 méternyire köpte a lepkemintás cumiját, hogy nem elég, hogy se bevétel meg se semmi, itt kell maradnia, büdös lesz a haja és még neki kell a hülye fiúknak adni valamit, szóval berágott és távozott a helyszínről, faterék pedig a nagy ijedelemre töltöttek maguknak még egy adag kávét cserkót és tesztelni kezdték a sült oldalast, nehogy lezuhanjon a vércukruk.

Én kimentem a kertbe, meg az utcára is egy kicsit, hogy ellenőrizzem a rohangáló gyerekeket, nem üti-e el őket a veszett falusi forgalom, mint például csacsi, bringa, tacskó, őzike, Lajos bácsi a vegyesboltból meg ilyenek.

Kora délutánra már vissza is szivárogtak a kiskrapekok, 10-15 csoki nyúl, 1000-2000.- forint, volt nagy öröm, ment a zsivaj meg a heccelődés, meg a "bibibiiii nekem több pénzem van" című eposz, de Zita nem volt sehol. Kérdeztem Zakót, hogy ecsém, a húgod hol van? Mondta, hogy "tudja a tököm, bement a Kovács nénihez valamit enni, aztán otthagytam a fenében", de egy óra múlva megérkezett a kis csaj.

Képileg a következő volt a helyzet:

Rózsaszín kis szoknyás cumis leány gyermek, húz maga után egy sport babakocsit, ami 1 méterrel nagyobb nála. A babakocsi gyakorlatilag rogyásig van édességgel, játékkal meg lóvéval.

Állunk értetlenül, gondolván, hogy Zita kirabolt valami benzinkutat, aztán kérdőre vonjuk, hogy WTF?

-Én nyertem a locsoláááááást én nyertem a locsoláááááást!

-De Zituka-mondja az apja-mi ez a sok szar amit hoztál?-közben reménykedő tekintettel beletúr a cuccokba, hátha van benne alkohol...

-Ajándééééééék!

-De honnan kaptál te ajándékot?

-Faluból!

-De miért? ÉS MIÉRT ILYEN KIBASZOTT SOKAT????

-Azért papi, mert én nem locsolhatok, mert kislány vagyok. Bementem minden házba és letoltam a bugyimat és táncoltam és kaptam érte ajándékot...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Na, ez volt az a pont, ahol vagy 40 ember megfeküdt a röhögéstől, ebből 20 elkezdte stuffolni a Gabikát, hogy szerintem jövőre menjünk Dubaiba a lányoddal húsvétkor, meg hogy tiszta anyja ez a gyerek, meg satöbbi, szóval hogy a Gabikának a körtepálesztól vagy a sokktól akadtak fent a szemei, azt faterék még vizsgálják, de 8 órán keresztül nem lehetett hozzá szólni, mert zokogott a kerekes kút mellett egy 5 literes demizsonnal és nem tudta elhinni, hogy mindez vele történik.

 

 

Minden estere, az fix, hogy ide már nem mehetünk jövőre, hiába volt kiírva az út mellé, hogy "európai falu!"

 

vicc

2012\10\12

az énbloggolásról

Mostanság felismertem azt, hogy nem értenek meg az emberek. Némelyik ember kerül, ami számomra szokatlansággal és érthetetlenséggel párosul, mivel én meg bírnám őket, mégis általuk emelt fal (mauer) választ el minket egymástól, amiben én is vétkes vagyok. Mert lehettek akaratomon kívül olyan poénjaim, amiket ők nem értettek meg.Ismerniük kellene az embereknek engem ahhoz, hogy ezeket a dolgokat megértsék. Ismerni a bennem lakó ént, aki színészkedik, mókázik.

Vagy épp, magamon kellene szíjjat húzni, s végig gondolni hogy vajon ezzel mit érek el a másik embereknél. Mert nem mindegy, hogy mit ejtünk ki a szánkon. Egy kedves néninél voltam ma ebédelni, és nagyon nem volt jó hallgatni a sok panaszt, a sok elkeseredést, s tudom jól, nem könnyű elviselni a másik hülyeségét. Tehát engem sem lehet könnyű elviselni, a sok baromságot, okoskodást amit kiejtek a számon.

A ma este folyamán újfent ráeszméltem, mennyire is szentimentális, melankólikus vagyok. Ezek a dolgaim ismeretlenek mások előtt, csak előtted nem. Előtted, aki e sorokat olvassa. Kifelé a vidám, gondolkozós, hülyülős, közvetlen arcomat mutatom. S igyekszek megtartani magamnak ezt az elmélkedős, gondolkodós énemet. Gréta is ilyen volt, most hogy szembe jut, ezért is lehetett igazi, mert voltak ilyen dolgai, amiről most lehet azt hiszi, végzett vele, nem tudom biztosan, de ez az énje az embernek újból újra előjön, és igen: jó ezeket a felhalmozott dolgokat letisztázni, rálátni, kiírni magunkból, mert erre szükség van. Volt, van, és lesz is.

én blog

2012\10\07

Úz Bence tréfái avagy a medve nem játék

Kiszállt a végrehajtó, akit alaposan leitattak, majd a kobzással elvett medvebőrökkel betették az autójába.

-Hé kántor úr!

Morogva előcammogott a medvénk. Bosszús volt, hogy felzavarták első álmából.

-Szálljon bé az autóba kántor úr!- röhögött Bence.

A medve meglátta a végrehajtót s húzódozott.

-Móduván úr! mutatta be a Bence a medvének.- ne féljen tőle kántor úr!

A medvének engednie kellett. Csak az volt a baj, hogy nem fért be az autóba. Egyfelől Bene, másfelől én, valahogy benyomtuk. Igaz, hogy a lakkot legrúgtuk az autóról, de a medve leroskadt Móduván úr mellé, ki pillanatra a nagy nyomástól megébredt, s csak annyit mondott, hogy Peselnek s aludt is tovább.

-Nyugodalmas jóéccakát kívánok- búcsúzott Bence, s becsapta az autó ajtaját.

Aztán mi is elmondtuk a lefekvés előtti imádságot, s elnyúltunk Bencével a tűz mellett.

A hol szépen sütött, s a havas mélységesen aludt.

Én azonban nem tudtam aludni. Alig vártam a reggelt, hogy lássam mi lesz. Minden neszre ijedten rezzentem meg. Hajnal felé aztán a természet felébresztette Móduván urat. Megmozdult, de a medve visszanyomta.

-Menj bennebb asszony! -nyűgölődött Móduván. A medve visszamordult.

-Legalább éccaka hagynál békében!-lázadozott.

Móduván úr félálomban. -Azt a kutyának való élet mindenit!

Csak most vettem észre, hogy röhög Bence a tűz túlsó oldalán.

- Te is ébren vagy? -vettem fel, vele az összeköttetést, de újra a Móduván úr hangját hallottam:

-Gazdaságilag előbb talpra kell állítani a népet Uz úr!

A medve azonban még aludni szeretett volna, s szájba kapta a hálótársát, aki teljesen felébredt.

-Szentséges Isten! ...Segítség!- ordított fel velőtrázóan, és saját tehetetlenségébe roskadt. Hirtelen úgy kijózanodott, hogy tisztán látta összes bűneit. Moccani azonban nem mert, csak nyöszörgött.

-Uz úr, ha Istent ismer, segítsen! Bence kapta a végrehajtó puskáját, de előbb a töltésből kivette a golyót.

-Tartsa félre a fejit, nehogy azt találjam! -célzott hosszasan. A rémülettől fehéren kiültek a végrehajtó szemei.

-Ne lőjjön Uz úr!

-Nincs más mód-engedetlenkedett Bence-, csak arra ügyeljen, nehogy magát találjam!

-Ne, ne!-rimánkodott a végrehajtó, de a lövés eldördült. Móduván úr is, a medve is elrántotta a fejét, és egymáshoz koccintották.

-Nyissa ki az ajtót, hátha elmegy magától. -rimánkodott Móduván úr, de olyan tompán, mintha a föld alól jönne a hangja.

-Akkor minket pusztít el! -ellenkezett Bence- A medve is unta a dolgot, s akkorát mozdult, hogy a féder eltört alatta.

-Jajj! Bugyant ki a félelem a szerencsétlen végrehajtóból.Bence az autó elejéhez lépett s a szélvédőt felbillentette

-Tegye hóttá magát, tekintetes úr- tanácsolta- akkor a medve nem bántja! Mi az úrfival az oldalon bétaszítjuk az autót, ott összetörik, s akkor megszabadul...Lehet hogy a medve elmenekül, s maga életben marad.

-Meg ne mozdítsák! .tiltakozott Móduván úr-, mert akkor végem van!

-Akkor nem tudunk segíteni! -mondotta Bence-Legfeljebb, ha a faluból hoznánk segítséget.

-Itt ne hagyjanak! -esedezett az ember.

Bence úgy tett, mintha gondolkodnék.

-Az úgy volt, hogy a medve megérezte a bőrök szagát, amiket a tekintetes úr lefoglalt adóba...két medvebőr is van köztük. Lehet hogy az egyik a társa volt...A medve most a bőröktől meg nem válik a haláláig....

érdemes olvasni :D

vicc medve bence józsef tréfa nyírő Úz

2012\10\07

vigyori

Akarva- akaratlanul beleolvastam pár régebbi bejegyzésbe. Asszem Dzsordzs mázlista!! Hihetetlen, miken mentem keresztül, miket vállaltam be, és még élek! És annyira feltöltött ez a sok pozitív élmény újra megélése, igen, ezért van értelme írni, élni, beszélni, hallgatni!

Egyik régi sztorit a másik után olvastam újra, nem bírtam leállni. 2009, az hatalmas év volt, ahogy a 2012-es is. A nő nélküliségnek is megvannak a maga vitathatatlan előnyei, bár szívesen megállapodnék már.

Ami nagyon tetszett az a pisztrángnevelde, a Székelykő meghódítása,  a nyári egyetem Moldvában. Ennyi poénos helyzetet tényleg a humoristák, tudnak előadni, no meg Úz Bence :D

én blog

2012\10\07

kutyapelenkát mindenkinek!

A hadsereg számára készítettek egy túlélő robotlovat. Nem vicc, egy olyan gépezetet, aminek nagy a terhelhetősége és bírja a szélsőséges körülményeket. Ilyenkor a Terminátor sorozat jut eszembe, mi lesz itt velünk?

A Gogle autót gyárt, ami elvezeti magát sofőr nélkül, és ez még mindig nem minden! A Gogle levelezője elolvassa a leveledet! Alkalmaznak erre egy robotot, aki egy keresőt végigfuttat a leveleken, és kiszűri azt, hogy mi érdekel, mi foglalkoztat, és ilyen irányú, célzott reklámokat tesz ki oldalra! Teljesen legálisan, elfogadtad a felhasználási feltételeket. Egy időben ibc tartályt akartam venni, erre meg nézem, hogy kerül oda pont az a hirdetés?

De ez még mindig semmi! A technikai tudásunk már olyan szintre jutott, hogy le tudják hallgatni bárkinek a telefonját, még kikapcsolt állapotban is. Ez ellen egyedül az aksi kivételével lehet védekezni.

Ugyanezt a laptopokon is elvégezhetik, amit a kamera lát, azt bárki láthatja. Dezső a múltkor a könyvtárban bekapcsolta távolból a laptopját, filmeket mutatott rajt, meg fényképeket. Volt köztünk vagy 100 km.

Persze ezekkel a csúcseljárásokkal, nyilván csak a kiemelt embereket figyelik meg. Bár, Emese bankkártyáját valahogy lemásolták, és Bukarestben felvettek 100.000 Ft. értékű lejt. Többek között ezért nincs bankkártyám.

novella

2012\10\07

tragikomikum

Antoan és Desiré véletlenül találkoznak a vonaton. Hát, tudod, most diákmelózom, kell a pénz, de nagy a nyomorúság, túlóráztatnak, nem tehetem meg, hogy ne menjek be. A vicc, az egészben, hogy éjszaka 460-as órabért kapok, pár évvel ezelőtt,pedig  még az 500-as órabérrel kezdtem.

-Ja ne is mond, voltam a héten koncerten, ami ingyenes volt, viszont fogyasztottam, egy 300-as zubit, hozzá egy 300-as korsó sört, ma meg vettem egy mazsolát és két élesztőt, és elment az egynapos munkabérem.

-Ezért nem járok évek óta kocsmázni, mert 10 perc alatt megiszom az órabérem. Annak idején 200 Ft volt egy korsó sör, ilyenkor érzem, hogy megöregedtem.

novella

2012\10\07

only a lonely

Akármennyire is kifele forduló, optimista, más emberekkel foglalkozó vagyok, akármennyi történetem van, mind nem ér egy fabatkát sem ilyenkor. Mikor magadra maradsz egy házban, az elején még vidáman fogod fel, kiereszted a hangod, kedvedre tombolhatsz, anélkül, hogy bárkit zavarna. De aztán rájössz, hogy megint csak a könyvek vannak veled, az internet adta lehetőségek közel sem olyanok, mintha együtt élnél emberekkel. Hiányoznak az emberek. Erről van szó kérem, ezért vagyok internet függő, mert így élem ki a társas kapcsolatokat. Szomorú dolog ez, amin változtatni kell.

Pogácsát akartam már régóta készíteni, most ráadtam a fejem, jókedvvel, farkasétvággyal készítettem, egészen addig, mígnem eszembe jutott, hogy sajt.

én blog

2012\10\06

meglepődtem

Most szedtem le a Coldplay összest, és meglepődtem, amikor a Clocks c. számot teljesen ki tudtam énekelni. Milyen érdekes, mentek a magasak és a mélyek is, bár a magasak nehezebben. Kíváncsiságból utánaolvastam, s így derült ki ahogy az énekesnek is bariton fekvése van. Olyat kacagtam ezen, feldobta a napomat. Eddig nem énekeltem ki a magas hangokat, mert minek. Mert gáz, de az elmúlt énekkari próbálgatáson, hallottam, hogy nemcsak nekem van ilyen hangom, és ez igenis vállalható.

én blog

2012\10\04

édösapám kutya kemény embör volt

Az úgy volt, hogy még a némöt világban édösapámat megleste volt egy finánc. Édösapám azonban leszedte a lóról, kezit lábát megkötötte, a lovat felhasította, s a fináncot úgy varta belé, hogy ott látszott ki a feje, ahol nem köllött volna. Két nap és két éjjel egyebet sem tudottkiabálni a lóból, mint Phinánc! Phinánc! Valami cseh ember volt, s többet nem tudott magyarul. Kutya kemény embör volt az édösapám.

vicc bence úz

2012\10\04

az a bizonyos tehénfejés

Történt egyszer, hogy odavoltam vidéken Bencééknél háznézőbe. Éppen nagy gondba voltak az emberek, mert eladták a kisborjút, a tejelő tehén alól, így nem igen akaródzott néki tejet adni. Tudom, mert én ültem le legelőször a tehén mellé a kisszékre, lábam között a sajtárral. Előre kioktattak hogysmint kell hagyományos módon megfejni a tehenet. Én persze a tanítás pillanatában büszke paraszt származásom teljes tudatában, lecsaptam a labdát:

-Persze, hogyne tudnám, hogy kell ezt. Benne van a véremben!
 Gondoltam kis naívan, hogy fog ez majd menni, mint a karikacsapás.
Szóval ott ülök kezemben egy ronggyal tisztogatom a tehén tőgyét, ezzel még nem is volt semmi baj. De amikor húzni kezdtem a csicsit, akkorát bődült, és csapott az arcomon, hogy a meglepetéstől hátraestem a kis székkel egyetemben. Jól be is vertem a könyököm, de ezek után nem mertem még egyszer odaülni, hívtam hát Bencét, hogy megveszett a tehén, csináljon vele valamit.

Bence megtermett székely gyerek, a feje fölött szakadó mennyezettől se tojik be. Leoldotta nadrágszíjját, és felkötötte a tehén farkát a gerendára. Probléma megoldva.

Nekiült, és próbálgatta serényest a dolgot, de ő sem járt sikerrel, hol ő rúgott a tehénbe, hol az rúgta meg őt. Akkor jutott a mentőötlet az eszembe:

- Úgy kell tenned mint a kisborjúnak! Meg kell hogy szopd a tehenet Bence!

Kámzsát tettünk a tehén fejére, hogy ne lássa a turpisságot, Bence alábukott, és elkezdte a műveletet. Akárhogy szítta, csaknem jött a tej.

- A hegyit, a hegyit szopjad

-Hegyit-tövit, próbálgattam, de nem segített! Az ördög vigye el ezt a tehenet.

Akkor jutott eszünkbe a mentő gondolat: mit szokott a kisborjú? Hát bökdösi az anyját ha nincs tej!

Bence nagy nehezen megint bepróbálkozott, szájában morzsolgatta a tehént tejelőszervit,

-Na most, üsd fel a fejed!

Bence nagyot döfött fejével a tehénen, de az állat úgy szájon rúgta a következő pillanatban, hogy három fogát menten lenyelte. Félholtan húztam ki alóla.

Másnapra eladták a tehenet xD

novella bence tehénfejés átdolgozva úz

2012\10\04

részeg ember antológiája

Többféle alkoholista létezik, de mindegyikben vannak közös dolgok: akaratlanul kijönnek az ember valódi megnyilatkozásai, ily cudar állapotában mindenkiről kiderül, hogy derülünk-e rajt, vagy inkább sírunk, és veszekszünk véle.

Ha iszunk, őszinték vagyunk. Túlságosan is, a hétköznapi ember ezt nem tudja elviselni. Zavar a másik őszintesége, zabolátlansága, mert mi emberek alapvetően a finomat szeretjük, a megszépített valóságot, a bókokat, s egyéb dicshimnuszokat. Hajlamosak vagyunk önmagunkat a mindig jó és kedves toposzában tudni, pedig korántsem vagyunk olyanok! Egy-egy óvatlan mondatunkkal, figyelmetlenül megbántjuk a másikat...

A mámoros ember nem ilyen. Feloldoztatott Mr. Alkohol által, és ontja magából kérlelhetetlenül gondolatait.

Mikszáth szerint négy-féle ittas ember létezik. Az oroszlán, a disznó, a bárány, és a majom. Zsidó mondákból ered ez a meghatározás, miszerint Noé, mikor az első szőlőtőkéjét elültette, akkor a földet e négy állat vérével keverte meg. Annyi már bizton elmondható, hogy már akkor is voltak problémák az itallal, nem csak napjainkban.

Oroszországban a vodkázás nemzeti sportnak számít. Az orosz lányok újabban olyan muzulmán fiúkra hajtanak, akik nem isznak. Az alkohol fogyasztása lelombozó hatással bír bizonyos végtagokra, pusztítja az agysejteket, butít, és korán a sírba visz.

Régen reggelente a parasztbácsikák lehúztak egy felest früstük előtt, jót tett az emésztésnek, kitakarította a bacikat, egészséges életmód része volt. Így indult meg a reggeli -ha volt, s utána a munka.

Napi egy pohár vörös bor is igen jó szolgálatot tett a szívnek, a vérrendszernek. Az már más kérdés, hogy aki ebből rendszert kezdett, az általában rá is szokott, de néha korlátolt fogyasztása erősen javasolt. A középkorban azért is volt olyan nagy az ital fogyasztás, mert a vizek mérgezőek voltak, betegségeket hordoztak. De mára nekünk kiváló minőségű ivóvizeink vannak, ha éppen nem klórosak. Tatám mindig azt mondta, bármerre mégy is, mindig ottani vizet igyál, mert abban más anyagok vannak, mint amit inni szoktál. Tehát erre is érvényes, hogy ami helyi, az csak jó lehet!

Tehát mi a tanúság? Alkohol helyett vizet igyatok, mer' abban van a vitamin!

novella alkohol részegség

2012\10\03

mérged vagyok

A testből kilökődő félig megemésztett, rummal elkevert hányásod vagyok, tégy le a földre. Utána szájtörlést illik végezni, és vízzel felejteni. Kellemetlen vagyok, és büdös.  Na ha mindez nem is, de e két utóbbi megállapítás illik valamennyi emberre néha!

Ma egy kórista lány, pontosabban néni, kért elnézést a múltkori heves kitöréséért. Meglepődtem, és jól is esett, hogy emlékezett rá, hogy leszólt egy ártatlan mondatomért, mintha Istent káromoltam volna, úgy leteremtett. Néztem is, de betudtam annak, hogy egyszerűen nem csípi a fejemet.

Szóval nagyon finom emberek ezek a kórustagok, egy rossz szó, egy megrovásnak helye nincs. Mindenki finoman célozgat arra, hogy hogyan kéne énekelni. Ma többször rontottam, kottát nem tudván olvasni, és félfülessel is hátrányban vagyok, ráadásul a tenorban voltam egyedül, szóval szopránt énekeltem, mikor tenort kellett volna. Puff.

A fülembe pont az szállt bele, ahogy ők énekeltek, így hiába hallgattam a padtársamat a túloldalon, önkéntelenül váltottam. Ciki volt! Miattam többször kellett újraénekelni elejétől a végéig. Ilyenben még nem volt részem, mert azért arra mindig figyeltem, hogy jól sikerüljön, hát ezúttal nem jött össze. Egyedül voltam, és hátjó figyelmetlen is vagyok. SAJNOS. Ezen nincs mit szépíteni.

Az alábbi bejegyzést élesítve ugrott be, hogy én ezzel nem vagyok megelégedve. Újra kéne írni, de aztán eszeme jutott, hogy az írok nagy része így van a munkájával, tehát akkor én egy író vagyok? Igen író, nem a tejtermék, hanem egy lélegző, dolgokat megfigyelő, elemző leíró bácsi. Váó

De akkor zenész is vagyok, mert a cigány a Dóm téren azt mondta, h ő is zenész. Tehát zenész is vagyok. Fasza

Többen lenyúlták a képeimet profilképnek, akkor most fotós is vagyok?

Őszi melankóliába öltözött egoizmusom kivillantja vadító fehér mosolyát, bókot hajít egy elsétáló fiatal hölgynek, és most lefekszik aludni.

Asztalhoz tántorog, megkapaszkodva jó erősen a szélébe, erős asztal volt, nehéz tölgyfadeszkákból, a fehér áttetsző butykosból tölt magának egy feles pohárba, majd szájához emelve meghúzza az üveget. Jó erősen falhoz vágva az szilánkosra törik, az ember pedig elénekli bánatát...meghagyva másnapi józanítónak a felest :)

novella

2012\10\03

a lomtalanítás szisztematikája

Vidékiként érthetetlenül álltam a dolog előtt, miért dobnak ki az emberek tökjó dolgokat? Aztán egy idő után leesett, hogy nincs helyük elraktározni a sok mindent, ezért évente kirakják az utcára feleslegessé vált tárgyaikat. A következő dolog, amin meghökkentem, hogy ezek a tárgyak a közfelfogással ellentétben nem szemetek, hanem- a pontos meghatározás inkább, használaton kívüli, újrahasznosítható tárgyak lenne. Tehát a lomtalanítás jelszó is kérdéses, kinek mit takar a lom? Ami a szomszédomnak értéktelen, az nekem értékes lehet. Egyszer a szomszéd néni áthívott, hogy kell-e nekem könyv? Hát persze, megnézem. De, mindet én se vettem át, előtte szelektáltam a könyveket. Felét félre raktam magamnak, másik felét, ami tényleg kukába mehetett, azt megint félre. Az én stócomból minden második könyvet a kezébe vett, és visszavitte a házba :-)

Visszatérve a lomtalanításhoz, egyik barátom gyerekkora óta a rózsadombi lomtalanításból öltözködik, rendezi be lakását, szerzi be dolgait. Meglepődtem hogy neki mennyi mindene van, és milyen könnyen megválik tőlük, ha megtetszik nekem valami. Évek óta hív, hogy menjek, mert milyen jó buli. Sikerült most az ősszel eljutni, és megnézni egy igazi "lomizást".

-"Honnan jöttél? -Nyíregyházáról"

 

A budai jóléti gazdag negyedek látogatása volt a cél, ahol is, már délután óta tartott a kipakolás, egészen másnap reggelig. Az önkormányzatok törekedtek ugyan a gyors, hatékony begyűjtésre, de a cigány brigádok érthetetlen módon mindig mindenről tudtak. Ezzel el is árultam kik okozzák a legnagyobb riadalmat, és közfelháborodást. A Rózsadombot elárasztják a nincstelen begyűjtő cigányok, akik ebből tartják fenn magukat, etetik családjukat, öltöztetik gyerekeiket. A baj az, hogy nekünk fehéreknek visszataszítóan hat, az a keleties, barbár viselkedési mód, ahogy ők az utcán viselkednek. Sötét alakok álldogálnak a rakások mellett, külön rakást építenek a számukra értékesnek ítélt tárgyakból, majd odaülnek éjszakázni. Hihetetlen jó szervezettséggel hajtják végre a feladatot, már kora délután óta ott vannak az utcákban, mielőtt kiraknák a dolgokat.

Annyira jól érződik rajtuk az első ember megszerző ösztöne, hogy káprázatos! Elsétáltunk egy rakás mellett, hirtelen ott termett egy buckalakó, és azt mondta, hogy ez az enyém. Kinéztem magamnak egy hálót, amire azt hittem merítőháló.

-Kell ez magának?

-Mennyit adsz érte? Ha meg tudunk egyezni...-(felemelte a hálót, láttam, hogy ez egy lepkegyűjtő).

-Á, akkor már nem is kell.

Otthagytam. Úgy vágta be a rakásba, ahogy egy értéktelen vacakot kell.

Miest megszűnt az értéke a hálónak már neki sem volt rá szüksége.

Tanulmányok sorát lehetne erről a jelenségről írni, jól kiviláglik az emberek magatartása ezekben a szokatlan helyzetekben.

Találkoztunk normális rendes cigányokkal is, akik kedvesen érdeklődtek mit szeretnénk, mit keresünk?

-Könyveket, kazettákat, régi dolgokat ilyesmit-feleltük. Erre váratlanul előkotort egy szatyor folyóiratot. Az éjszaka közepén:

-Honnan jöttél?

-Nyíregyházáról.

- Jártam ott. Olyan messziről?

- Kit ismersz onnan?

Nagyon jószívű, naív emberkével beszélgettünk, aki nem tehet arról, hogy olyan körülmények között él, amilyenek közt. Úgy néztek ki, mint valami utcai csövesek, alkoholtól bűzlöttek, koszosak voltak, és a talált ágyneműben-ágyban aludtak kinn az utcán, párnák közt. Elég szürreális ez a kép a fejemben róluk, ha nem látom nem hiszem el, hogy a villák alatt ilyesmi megtörténhetett.

Egész éjszaka talpon voltunk, jártuk az utcákat, fordultunk vagy négyszer, szedegettünk mi magunk is. Nem tehettük meg azt amit a digók, autó és ember híján, nekünk csupán a csontok maradtak.

De! Pozitív, hogy nagyon sok esetben más volt az érték fogalma itt is. A barnák főleg használati dolgokat, eladható tárgyakat kerestek, mi pedig otthonra, praktikus felhasználható kiegészítőket, amiért pénzt nem adnánk ki, de olyat, amit még fel lehet rögzíteni a táskára.

A rakások jöttek-mentek a barlanghoz vivő utcán, a sarkon hatalmas halom ruha. Kíváncsiságból arra mentem, alaposabban megnézni, mi is zajlik itt. Nagy fehér furgon a rakás előtt, a rakásban vagy négy asszony válogat, mögöttük egy megtermett pocakos fickó minket bámult. Néztem a rakást, sétálok, mikor észreveszem a szemezést, álltam a nézését. Volt itt egy olyan érzésem, hogyha elnézek, vagy elkezdek kutakodni a rakásban akkor itt ölre is mehetett volna a dolog. De felmértem a terepet, csupa női holmi, semmi nekünk való. Nyomás innen. De társammal sokáig beszéltünk erről a nézésről, amit nem értettünk. Olyan méregetés volt ez, mintha az udvarából akartam volna fát lopni. Veszedelmes, betyáros nézés volt. Józsi, -egyik éjszaka találkoztunk vele- mesélte, hogy odalenn a körúton éles szóváltásba keveredett egy digóval, egy rakás felett. Amit így fejezett be:

-"Na idefigyelj! Kétféle kimenetel lehetséges:

a> Ide adod és elmegyek békével

b> Kihívom a rendőrséget, és bevisznek mindkettőnket Közrend zavarás miatt. Kell ez neked?"

Azon az éjjel mikor megismerkedtünk Józsival, több fehér emberrel is szóba keveredtünk. Ez az esemény összehozta az embereket, mindenkinek kellett valami. Kinek antik bútorok, keretek, kinek edények, ruhák, játékok. Kulturált viselkedéssel még a kipakoló helyiekkel is szóba lehet állni, megkérdezni, mit rakott, ki.

A Zöldmáli úton sétáltunk, amikor az orrunk előtt tették ki a második kerékpárt a cigányok kezébe. Váltós Mountain bike-ot. Ha időben ott lettünk volna se mi kaptuk volna meg, mert a cigányok voltak ott előbb, és ők is voltak a legtöbben. Az a bringa megjavítva 15-20 ezer Ft.-ot ért, ha nem többet. A szomszéd telken a markos kemény legények hordták ki az utcára a holmit. A tulajjal szemben rendkívül udvariasak, előzékenyen viselkedtek, de mikor megláttak minket, állati vadsággal szóltak le, hogy először a lány nézi át a pakkokat. Itt le is álltunk várni egy kicsit, beszélgettünk a lánnyal. Ők Borsodból, Sárospatak mellől Sárazsadányból jöttek fel ide. Szegény, de jóravaló emberek voltak ők is, de hoztak magukkal valami marconaságot. A srácok a várakozás múló pillanatait pillangókések forgatásával ütötték el, ami nálunk el is érte hatását: gyorsan továbbálltunk.

Mégis eszembe jut, milyen idegenek lehetnek ezek itt, a nyomor hozta fel őket is. Közben lurkók akaszkodnak ránk, vidám, eleven gyerekek, látom rajtuk, falusiak, nem olyan róka képűek mint a városiak, tiszta nyílt tekintetük van, és kacagnivalóan naívak, aranyosak.

-Bácsi! Ezt elvihetem? Ez az enyém lehet? Tényleg?

-Nekem mesés könyv kell!!

 

Öröm volt velük társalogni, annyit kérdeztek, mindenre kíváncsiak voltak. Kár hogy idővel elromlanak. Van a vidéki emberben ez az egyszerűség, az a romlatlanság, ami miatt nagyon szerethető egy ember tipus ez. Nincs benne, annyi elkeseredés mint bennünk városiakban. De ez lehet csak a felszín, amit az antropológus lát. Mindenképp van bennük valami, amit ha megmutat akkor az ember ellágyul.

Fenn a Hegyvidéken, a szomszéd házból kijött a kisfiú, és válogatott a játékok, kazetták között. Szóval minden korosztály képviselte magát a legkisebbtől a legidősebbekig. S annyi, de tényleg annyi hasznos, újrafelhasználható tárgyat tettek ki, reggel nem akartam elhinni, hogy a kukásautó nem kegyelmez. Bútorokat, játékokat, ágyat, asztalt, széket, mindent elnyelt.

FOGYASSZÁL ÁDÁMKA! FOGYASSZÁL!!!

Bár, meg kell hagyni, hogy a cigány bandák jó munkát végeztek, a hasznos-épp tárgyak nagy részét elvitték, de mégis, nem lehetne megoldani ezt valahogy másképp?

Arra gondolok, hogy egy telepen lerakni a dolgokat, hogy ne az utcaképet rombolják, hogy ebben a nagy fogyasztói társadalomban az újrahasznosítást itt kellene elkezdeni. Mennyi energia ment el arra, hogy elkészítsék azt a tárgyat, legyen az egy ing vagy egy bútor. Ezeknek nem a szemétben lenne a helye, hanem a szegények otthonában. Azt nem tudom, hogy a kukásautó tartalma hegyre vagy kazánba kerül, de nagyon nem mindegy én úgy gondolom.

Egy szociális országnak ezt meg kellene tudni oldania. Tudom jól, hogy nem ez a legsúlyosabb kérdés, mert vagyunk pár milliónyian, akiknek nincs pénze, nincs munkahelye, de a szegény embereknek ez is sokat jelentene, ha ingyen hozzájuthatnának használati tárgyakhoz. 

valóban, ebben az országban nagyon sok minden nincs rendjén.

társadalom cigányok magyarok újrahasznosítás riport szociális lomtalanítás szegények gazdagok szelektálás szociográfia antropológus lomizás

2012\10\03

októberi apróságok

itt vagy hát?? Megint? Maradhattál volna még, nem hiányoztál, ennyit mondhatok ugye? Nem sértődsz meg nagyon? De ha igen, az se baj, mert rühellek téged, te Drága!

Meg egyáltalán! Mond már meg mi a fenének jöttél újra? Azt hittem, hogy végleg szakítottunk, most már így lesz ez mindig? Hogyha kedved támad, idesompolyogsz a nadrágomhoz, és rám ragadsz utálatosan mint egy rágógumi? Ehh.

Ezt felejtsed el, de nagyon gyorsan!

Elegem van abból, hogy idejössz, s úgy teszel, mintha neked állna minden! A ruhámat úgy veszem fel, hogy neked tetszék, a kinézetem totál elárulja, hogy együtt vagyunk megint. A nagyobb baj az, hogy a lelkem élvezi leginkább káros társaságod. Mindent megjegyzek, aztán ellenjegyzek, mert fő az objektivitás. Tényleg unalmas egy idő után, hogy apró dolgok utaznak a fejemben koncentrikus pályát leírva, feleslegesen. Ezért csak téged okolhatlak, mert eddig nem voltál velem, s hogy megint előjöttél, jelzi nekem azt, hogy időnként számolnom kell véled.

kedves melankólia

Ugyanakkor, neked köszönhetem filozofálgatásim, értelmi molyolását a világ kutyulmányainak, a saját koholmányaimon, hogy megkérdőjelzem saját dolgaimat másokkal szemben, hogy nagy a magamutogatósdi Májerkedésemet visszatartod, azaz kordában tartasz engem, gyönyörűm!

Köszönöm, hogy vagy, bármily nehézkes veled az együttlét :D

novella melankólia

2012\09\28

a nap margójára.

Édesanyám már napok óta nyaggat, hogy vegyem már meg nekik azt a bizonyos upsz csomagot, mert unatkozni fognak a télen. Nem nagyon akarózott ez nekem, mert ezzel csak butulni fognak, tehát felesleges. De beláttam, végül is erre van szükségük, hogyha már nem megyünk ki, akkor ez a minimum, hogy megteszem ezt, bárhogy ellenzem is. Úgy számoltam le apróból a két ezer forintot, s miután elfogytak a százasok, tízeseket-húszasokat raktam ki az asztalra, de végül meglett. Utána szembesülnöm kellett azzal a váratlan ténnyel, hogy banyek, elfogyott a pénzem, nem tudok hazavonatozni, ami 30ft. kemény magyar forint lenne. innen szép nyerni azt hiszem :D

Napközbe kiültem a Dóm térre herflizni, és arra jött egy Kata, akivel megbeszéltünk egy Péntek 6 órási randit, ami már régóta húzódik, utána odajön egy digó, közli velem hogy ő mekkora zenész, tudok e neki játszani valamit. Há' hogy ne tunnék, most is játszom egy coldplay számot, nyilván nem ismeri. Gondolkodok, no a pocsolyába léptemet ismeri-e?

Elfújtam neki INGYEN, aztán kezet adott, és távozott. :D vonzom a digókat úgy tűnik.

Itt a tikbe meg egy szokatlan szövegnek voltam fültanúja:

"látod fiam? erről pofáztam: mindig várni kell, mindig-mindig. Ezért figyelj az informatika órán, hogy okosabb legyél" :D

részletek egy negyvenes egyetemista (vélhetőleg levelezős) család ideges tik-béli hétvégéiből.

szóval marad a kérdés: hogy kerülök haza?

életképek

2012\09\26

mókás viccek

Most sikerült könnyesre röhögnöm a szemem, ez eszméletlen, nagyon jók ezek a viccek xD :D

A feleség a férje születésnapjára akar venni egy papagájt. El is megy az állatkereskedésbe és kiválasztja a papagájt, de az eladó figyelmezteti hogy az előzőleg egy kuplerájban lakott. A nő gondolja hogy nem lesz semmi baj, haza is viszi és letakarja egy kendővel a kalitkáját. Amikor a férje hazaér, a nő leveszi a kendőt, mire megszólal a papagáj:
- Új tapéta, új kurva,... szevasz Béla!

Megy János bácsi a szekérrel, a szekér mellett a kutyája baktat. János bácsi meg időnként rácsap a ló hátára: "Gyí, te!"
Egyszer csak a ló megáll és rászól János bácsira:
- Te János, miért ütsz annyit, én is egy érző lény vagyok, nekem is fáj...
János bácsi beijed a beszélő lótól, futásnak ered, a kutyaja is vele. Mikor kifárad, leül pihenni. Ekkor megszólal a kutya:
- Bazzeg, hogy megijedtem mikor megszólalt a ló!

Egyik nap egy új kiskakas érkezik a tyúkólba. Még aznap megbúbolja az összes tyúkot.
Erre az öreg kakas azt mondja neki:
- Ne csináld ezt kiskakas, mert el fogsz kapni valamit és meghalsz!
Másnap a kiskakas már a kacsákat is megbúbolja.
Erre az öreg kakas:
- Kiskakas, rossz vége lesz ennek, el fogsz kapni valamit és meghalsz.
A kiskakas nem foglalkozik a dologgal és harmadnap már a birkákat is megdugja.
Egy héttel később a kiskakas fekszik holtan a réten és a keselyűk köröznek felette.
Erre az öreg kakas:
- Látod kiskakas megmondtam, hogy meg fogsz halni!
A kiskakas egy pillanatra kinyitja a szemét, majd becsukja.
Az öreg kakas kérdi tőle:
- Hát kiskakas te élsz?
- Kussoljál, még a végén elijeszted a keselyűket!

Három sündisznó megy az erdőben, de eltévednek. Nagyon fáznak, de szerencsére arra jár egy tündér és azt mondja:
- Teljesítem három kiváságotokat, mivel hárman vagytok, mindegyikötöknek egyet.
Az első azt kéri a tündértől, hogy juttassa haza.
A második is azt kéri:
- Nagyon fázom, juttass haza.
A harmadik azt mondja:
- Nagyon fázom, ráadásul egyedül vagyok. Bárcsak itt lennének velem a testvéreim!

A nyúl bemegy a boltba, és kér a medvétől két répát.
- Nincsen! - válaszolja a medve.
A nyuszika szomorúan elkullog. 2 óra múlva bemegy a boltba:
- Két répát kérek!
- Nincs, de ha még egyszer bejössz, és kérsz 2 répát, kilapítalak egy kalapáccsal, és a kutyáknak adlak vacsorára!!!
A nyuszika elkullog, és 2 óra múlva újra bemegy a boltba:
- Van kalapács?
- Nincs.
- És kutyák?
- Azok sincsenek!
- Akkor kérek két répát!

A luxushajón minden este fellép egy bűvész. A kapitány papagája, mivel állandóan látja a mutatványokat, egy idő után kifigyeli, és utána folyamatosan magyarázza a közönségnek:
"Nézzék, ez egy másik kalap!"
"Hé, miért áll a teljes pakli ászokból?"
"Nézzék, eldugta a virágot az asztal alatt!"
A bűvész nagyon dühös emiatt, de a kapitánnyal nem akar ujjat húzni, így kénytelen eltűrni a papagáj beszólásait.
Aztán egyik nap a hajó léket kap és elsüllyed. A bűvész nagy nehezen felkapaszkodik egy úszó roncsdarabra. Egy idő után leszáll mellé a papagáj, és megszólal:
- Oké, feladom. Hová tüntetted a hajót?

Két hangya egy-egy kenyérmorzsát tol az úton. Arra megy az elefánt, odaszól neki az egyik hangya:
- Fogadjunk, hogy nem tudod feltenni a fejedre ezt a kenyérmorzsát!
Az elefánt felrakja, mire odaszól neki a másik hangya:
- De fogadjunk, hogy nem tudsz ráállni erre a másik kenyérmorzsára!
Az elefánt rááll, mire a két hangya fetrengve a röhögéstől:
- Vazze, mekkora szendvics!

A nyuszi, a medve és a róka ül az erdőben. Nyuszika nagyon le van törve ezért a medve érdeklődik, hátha tud segíteni:
- Mondd csak nyuszika, mi a baj?
- Jaj medve, olyan szörnyű dolog történt velem.... ellopták az órámat!
- Tényleg? Nekem meg a teheneimet lopták el az egyik éjjel.
A róka csak hallgat, majd megszólal:
- Ajajj! Már öt óra! Mennem kell fejni!

Találkozik a kismalac a bátor nyuszikával.
- Szia, bátor nyuszika! Te tényleg nem félsz a rókától?
- Tényleg.
- Veled tarthatok? Hallottam, hogy pont erre vadászik, és nagyon félek.
- Gyere.
- Te bátor nyuszi, már érzem, hogy itt a róka a közelben. Biztos nem félsz?
- Biztos.
- Már látom is, ott vicsorog. Hogyhogy téged nem esz meg?
- Néhanapján viszek neki egy malacot.

Egy vallásos családot kifigyel a betörő. Megfigyeli, hogy minden Vasárnap reggel templomba mennek, ezért akkor tör be hozzájuk.
Ahogy gyűjti be az ékszereket, megszólal mögötte egy hang.
- Jézus figyel téged!
A betörő azt képzeli, hogy csak hallucinál, ezért nem totojázik, rámolja be az ékszereket a zsákjába. A hang újból megszólal.
- Jézus figyel téged!
A betörőnek elege lesz, megfordul, körbenéz és a sarokban meglát egy papagájt.
- Szóval te játszadozol velem! Csak nem téged hívnak Jézusnak?
- Nem, engem Mózesnak hívnak.
- De mégis, ki ad Mózes nevet egy papagájnak?
- Ugyanaz aki Jézusnak nevez el egy Pitbullt.


Nyuszika nagyon sokat ivott, és részegen sétálgat az erdőben, mikor találkozik a rókával:
- Szia vöröske!
- Te engem csak ne vöröskézz le!
- Jó, akkor akár le is rókázhatlak.

BKV buszon:
- Jegyeket, bérleteket kérek!
Az agresszív kismalac megszólal:
- ANYÁD TUDJA, HOGY KÉREGETSZ?!..

Egy férfi sétáltatja a dobbermanját a parkban, mikor csatlakozik hozzá a barátja, aki a felesége pincsijével van. Elhatározzák, hogy legyen valami élvezet is a dolgban, beugranak egy sörre a sarki bárba. Az egyik azonban felveti, hogy kutyával nem fogják őket beengedni, mire a másik megnyugtatja, hogy csak jöjjön utána és csinálja azt amit ő.
Feltesz egy sötét szemüveget és belép a bárba. Mire a csapos:
- Sajnálom uram, ide nem lehet háziállatot behozni.
- Téved uram, ez nem háziállat, hanem vakvezető kutya.
- Dobbermanokat is alkalmaznak már?
- Igen, nagyon alkalmasak erre.
- Rendben, akkor természetesen jöhet.
Látja a másik is, hogyan megy a dolog, de gondolja, hogy azért az ő kutyájával ez hihetetlenebb, de felteszi a sötét szemüveget és belép. Mire a csapos:
- Sajnálom uram, ide nem lehet háziállatot behozni.
- Téved uram, ez nem háziállat, hanem vakvezető kutya.
- Pincsiket is alkalmaznak már?
- Micsoda? - Ezek a szemetek egy pincsit sóztak rám?

A medve és a nyuszika kifognak egy aranyhalat. A hal mondja nekik, hogy ha visszadobják, teljesíti három kívánságukat. Visszadobják, az pedig megkérdezi:
- Medve, mi az első kívánságod?
- Sok medvelányt akarok.
- Nyuszika, neked mi az első kívánságod?
- Egy tűzpiros Porsche 911.
- Medve, mi a második kívánságod?
- Még több medvelányt akarok.
- Nyuszika, mi a második kívánságod?
- Egy kifogyhatatlan benzinkút.
- Medve, mi a harmadik kívánságod?
- Még több medvelányt akarok.
- Nyuszika, mi a harmadik kívánságod?
- Legyen a medve impotens.

Egy idős hölgy papagájt vásárol az állatkereskedésben, ám otthon elkeseredve fedezi fel, hogy a madár reggeltől estig folyamatosan káromkodik.
- Na figyelj Lóri, büntetésből beteszlek a mélyhűtőbe egy negyed órára.
A büntetés letelte után megkérdezi a papagájtól:
- Na Lóri, jobb belátásra tértél?
- Ide figyelj, te repedtsarkú satrafa! Mielőtt felelnék, gyorsan mondd meg: az a szegény csirke ott bent, mi a szart követett el ellened?

A róka gondolataiba mélyedve ballag az erdőben, mikor a nyuszika váratlanul ráugrik, megerőszakolja, majd lepattan róla, s elkezd menekülni.
A róka dühösen rohan utána. Amikor a nyuszika egy pillanatra eltűnik a róka szeme elől, beugrik egy bokorba, előkap egy újságot, majd leül olvasgatni. A róka tanácstalanul keresgéli a nyuszi nyomát, mikor meglátja az újságot olvasó nyulat. Egyik nyúl neki olyan mint a másik, s nem ismeri fel benne, hogy ezt a nyulat kergette, ezért tőle érdeklődik:
- Te nyuszika! Nem láttál erre egy másik nyuszikát rohanni?
A nyuszi felnéz az újságból.
- Melyiket, amelyik megerőszakolta a rókát?
A róka a fejéhez kap:
- Úristen, már az újságban is írják!?

Az öreg néni elmegy a templomba, és magával viszi a papagáját.
Ülnek a misén, amikor egyszer csak a papagáj megszólal:
- Hú, a picsába, de rohadt hideg van itt!
A néni elszégyelli magát, hazamegy és órákig beszél a papagájnak, próbálja elérni, hogy a templomban mellőzze a csúnya beszédet.
A következő héten megint elviszi a templomba a madarat, de az megint csúnyán beszél.
Ekkor elviszi egy állatorvoshoz, aki azt tanácsolja neki, hogy ha a madár csúnyán beszél, akkor fogja meg a lábánál, és forgassa párszor a feje körül. Így a madár megtanulja, hogy nem szabad csúnyán beszélnie.
Következő héten megint bemennek a templomba. A pap éppen a mise közepén tart, amikor a papagáj megszólal:
- A picsába, de rohadt hideg van itt!
A néni elkapja a lábainál, és párszor megforgatja a feje körül. Amikor befejezi, a papagáj megrázza magát és megszólal:
- És még a szél is kurvára fúj!

Egy nő elmegy a plébánoshoz:
- Tisztelendő úr, van két nőnemű papagájom, akik bár tudnak beszélni, de mindig csak azt mondják, hogy: "Ribancok vagyunk, dugni akarunk!"
A plébános elgondolkodik, majd azt mondja:
- Tudja mit, hozza el hozzám, nekem van két hím papagájom, akik éjjel-nappal a Bibliát olvasgatják és imádkoznak, biztos jó hatással lesznek rájuk.
A nő elviszi a papagájokat a plébánoshoz. Amikor a két lánypapagáj meglátja a két fiúpapagájt, így szólnak:
- Ribancok vagyunk, dugni akarunk!
Az egyik fiúpapagáj ránéz a másikra:
- Na végre, eldobhatjuk a Bibliát, imáink meghallgatásra találtak!

Az okos kutya bandukolt a sivatagban, amikor egyszercsak észrevette, hogy egy leopárd rohan felé, amely minden kétséget kizáróan fel akarja őt falni.
Gyorsan elkezdett gondolkodni, mit tehetne. Észrevette, hogy éppen mellette van néhány csont a földön. Gyorsan odament és elkezdett egy csontot rágcsálni.
Mikor a leopárd már közel volt, felkiáltott:
- Hú de finom volt ez a leopárd! Bárcsak lenne még egy itt valahol a közelben!
A leopárd ezt hallva hirtelen megállt, majd rémülten felmászott a legközelebbi fára. Ott ezt gondolta magában:
- Hú ez meleg helyzet volt. Ez a kutya majdnem elkapott.
Igen ám, de volt az egyik közeli fán egy majom, aki látta a történteket.
Gondolta, hogy szerez egy jó pontot a leopárdnál ha elmondja neki az igazságot, hátha azután már nem fogja őt bántani.
A leopárd hallva az igazságot dühösen lemászott a fáról és azt mondta:
- Gyere majom, ülj fel a hátamra és majd meglátod hogy jár az a kutya aki engem lóvá tett!
A kutya észrevette, hogy mi történt és látta a majommal a hátán közeledő leopárdot. Gyorsan elkezdett gondolkodni, hogy vajon mit tegyen. Végül leült a csontok mellé, háttal a közelgő leopárdnak, mintha nem vette volna észre, hogy jön. Amikor már úgy érezte, hogy közel járnak, hirtelen megszólalt:
- Hol a fenébe lehet már az a majom. A majmokban nem lehet megbízni. Már legalább fél órája elküldtem, hogy kerítsen nekem még egy leopárdot...

Egy nő bemegy az állatkereskedésbe. Meglát egy 38000 Ft-os papagájt, aminek egyik lábán piros, a másik lábán kék szalag van. A nő megkérdezi az eladót:
- Tessék mondani, miért ilyen drága ez a papagáj?
- Mert 2 nyelven beszél. Ha megúzza a kék szalgot, akkor angolul beszél, ha a pirosat, akkor magyarul.
A nő először meghúzza a piros szalagot.
Papagáj: - How are you?
Ezután meghúzza a kéket.
Papagáj: - Hello! Hogy s mint?
- És ha mindkettőt meghúzom??
Papagáj: - Akkor elesek bazmeg!


viccek

2012\09\24

amiért sokat beszélek :D

http://www.tulelocsomag.hu/cikkek/1051szemelyisegtipusok.html

Van még egy kicsi művészetis melankóliám, és takarékos flegmatizálásom de kösz jól vagyok :D

Szangvinikus

Az extrovertált | A beszédes | Az optimista

szangvinikusA szangvinikusok jókedvű, magabiztos és optimista emberek. Szeretnek énekelni zuhanyozás közben, levélíráskor pedig minden mondat végére felkiáltójelet tesznek! Minden közeli barátjuknak becenevet adnak. Általában a bulik hangadóiként ismerik őket. Munkahelyén a szangvinikus lelkesít és motivál másokat a feladat elvégzésére.

Erősségek

Nagyon vonzó személyiségük van, az emberek lebzselnek körülöttük. Jól mesélnek és soha nem fogynak ki a szavakból. Ők a buli a bulikban! Jó humorérzékük van és imádnak emberek előtt lenni. Nagyon is kimutatják érzelmeiket. Sok minden érdekli őket. Őszinték és hiszékenyek. Szeretnek önkéntes munkákat vállalni. Mindig valami új fajta időtöltést találnak ki, kreatívak, színesek. Mindig jó benyomást keltenek és mutatós kezdeteket szeretnek alkotni a rájuk bízott programoknak. Lelkesek és szeretik az embereket. Sikeresen rávesznek másokat arra, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Imádják a bókokat és a spontán dolgokat. Nem haragtartók és nagyon rövid idő elteltével kérnek bocsánatot.

Gyengeségek

Hajlamosak arra, hogy a körülményeik irányítsák az életüket. Túloznak és soha nem fogynak ki a szavakból. Nem emlékeznek az emberek neveire, de végtelenségig tudnak beszélni triviális dolgokról. Önteltek és naivak. Könnyen haragra gerjednek és nagyon hangosak. Van, akiknek túl boldognak, felszínesnek tűnnek. Nyugtalanok, nem lehet rájuk számítani és a jelenért élnek. Munkakerülők, inkább beszélnek, mint dolgoznak. Megfeledkeznek kötelezettségeikről és szervezetlenek. Érzelmek alapján döntenek és könnyen elvonható a figyelmük. Nehéz nekik befejezni azt, amit elkezdtek és könnyen elvesztik magabiztosságukat. Nem terveznek a jövőre. Utálják az egyedüllétet és kiakadnak, ha nem lehetnek a figyelem központjában. Hajtanak a népszerűségre és az elismerésre. Beszélgetésekben dominálják a többieket, beleszólnak és nem figyelnek arra, amit a másik mond. Szeretnek mások helyett válaszolni. Többször ismétlik a történeteiket és a vicceiket. Nagyon jól tudnak mentegetőzni. Párkapcsolatokban a barátságosságuk félreérthető, komolyabb érdeklődésnek tűnhet.

Kolerikus

Az extrovertált | A tevékenykedő | Az optimista

Az elnevezés a kole (epe, harag) szóból származik. A középkorban használták, mivel az epét tekintették a testben a harag kiindulópontjának. Bár ez a személyiségtípus hirtelen haragú, lobbanékony, mégis úgy lehetne legjobban jellemezni, hogy felkészült és fegyelmezett. Általában erős motivációja van, magától kezd bele dolgokba és keményen dolgozik. A kolerikusok túlteszik magukat az életből fakadó nehézségeken és közben sokat teljesítenek. Munkahelyén a kolerikus legyőzi az akadályokat és sikeresen elvégzi a feladatokat.

Erősségek

Határozottak, magabiztosak, bátrak. Nagyon tevékenyek. Született vezetők és ami a szívükön, az a szájukon. Megbízhatóak és felélőségtudóak, soha nem halasztanak dolgokat. Kemény fából faragták őket és kitartóak. Kitűznek célokat és el is érik azokat. Dinamikusak, aktívak és ösztönös szükségük van a változásra. Az igazságtalanságokat muszáj nekik rendbe hozni. Függetlenek és nem könnyen csüggednek el. Nem érzelmiek. Árad belőlük a magabiztosság és nincs, amit nem tudnának vezetni. Dolgoznak a csapat érdekeiért, sikeréért. Általában jól látják a helyzetet és kápráztatóak a vészhelyzetekben. A dolgokat egészében szokták látni és gyorsan bele is vágnak. Céltudatosak és szervezetek. Mindig gyakorlati megoldásokat keresnek és jól tudják szétosztani a munkákat. Mindenkit mozgásba perdítenek és imádják a kihívásokat.

Gyengeségek

Türelmetlenek és váratlanul dühbe gurulhatnak. Játsszák a főnököt és nehezen tudnak másokat biztatni. Érzéketlenek és átgázolnak másokon, pláne amikor feszültek. Éles nyelvűek. Kapcsolatok helyett tennivalókra összpontosítanak. Akkor se hajlandók feladni egy vitát,amikor veszítenek. Nehezen lazulnak és nagyon erősen lépnek fel. Rugalmatlanok és nem tolerálják a hibákat. Mindig sietnek. Gorombák és udvariatlanok is lehetnek. Manipulálják az embereket saját hasznukra. Utálják a könnyeket és érzelmességet. Valójában életük különböző területei közül az érzelmeik alakultak ki legkevésbé. Untatja őket a triviális információ. Nem szeretnek részleteken gondolkozni ezért néha eszeveszett döntéseket hoznak. Másokkal szemben magas elvárásaik vannak. „A cél szentesíti az eszközt” szabály szerint élnek. A munkájuk istenükké válhat, csak azért élnek. Végtelen hűséget követelnek barátaiktól, beosztottjaiktól. Párkapcsolatokban hajlamosak a másikat dominálni és nagyon féltékenyek. Nehezen ismerik el hogy hibáztak és aligha kérnek bocsánatot. Úgy érzik, ők tudnak legjobban döntéseket hozni, emiatt mindenki helyett döntenek. Azt is gondolják, hogy mindent jobban csinálnak, mint mások, ezért maguk oldják meg. Úgy érzik, nincs szükségük sok barátra.

személyiségtipusok

süti beállítások módosítása