forrás: http://tekasztorik.blog.hu/2011/12/23/lealjasodas_jol_csinalod

A következő történetet kissé átalakítva el tudnám képzelni egy Rejtő Jenő regény résznek is, annyira tipikusan ábrázolja a magyar társadalom bizonyos rétegét, valószínűleg a mester is innen vette regényeinek hőseit, ihlet, őrültséget.

Nem is lenne hülyeség lejárogatni egy kocsmába, megismerkedni az ottani élet nagy alakjaival,  beszélgetni velük... Meghatározó írói élmény lenne azt hiszem. Nem véletlen hát, hogy elmúlt századunk jeles írói mind kocsmatöltelékek voltak: emberi történeteket a szobából kitalálni agymenés.

Az emberekről szóló történetek az utcán, a kocsmában, az emberek közt vannak. Kellenek ilyen jó írói vénával megáldott "semmirekellő", tehetséges emberek, akik megírják ezeket. Persze kellő humorral, írói képekkel. Sokadjára dőlök hátra a fotelben, és kapok röhögőgörcsöt. Köszönöm Viki! :)

Pár napja, ülök itthon, nyomogatom az ámítógépet, látja fater hogy már megint "nem csinálok semmit," aszongya, menjek már ki vele a Pisti szerelőcsarnokába mert halászlé vacsora van, hurkakolbászbebaszunk, minek lógatom itthon a salátaburgonya orromat, mikor egy koszos, füstös, újpesti műhelyben is lehetnék 50-60 kottarészeg melóssal.
Gondoltam, motiváció: jól csinálod.
Hát mi bajom lehet, menjünk ki.

Szépen felöltöztem, mégis csak elit brigád, hát beültünk a verdába és kimentünk a világ faszára.

Szerelőcsarnokban voltál már, ha nem, akkor ugyanolyan, mint egy hangár, ha ott sem voltál, akkor kérd meg anyádat, hogy vigyen el, vagy tévében már biztos láttál olyan nagy beton épületeket, amikben belül abszolút nincs semmi, csak nyócezer méteres belmagasság és néhány cucc meg dzsuva meg hideg.
Belépünk, kétkazettás rádiósmagnóból csutkán üvölt a Zámbódzsimi, felismerni alig lehet, középen rengeteg ilyen hosszúkás fa asztal meg padok, halászlé, kenyér, kolbász, virsli, rétes, meg amit el tudsz képzelni. Kizárólag férfiak mindenhol, melósszerkó, pufajka, bakancs, Szofi, pálinka, sör, bor, tehát a teljes és totális mélyrepülés, káromkodás, vicc mesélés, szituációs gyakorlatok, csajozós-sunázós kamu vagizós történetek.

A jelenlevők –nemteljes-listája (név alapján azonnal előtted lesznek a karakterek is, ne aggódj.)

Villanyos Tomi
Bontós Feri
Balta
Totya
Szerszámos Joci
Kamionos Pepe
Gumis Laci
Felnis Misi
Tökmag
Cserkó
Lóbaszó
Paplan
Gösszer
Zokni
Teszkós Gabika
Taxis Dudu
Bicskás
Szetya
Bumfordi Zolika
Kőműves Pistabácsi
Hiltis Andris
Futóműves Öcsi
Drótos
Bajusz
Fingós Jatyesz
Lángosos Béla
Zöldséges Gyuszibá”
Kampó
Brifkós Imi
Fémes Lacibácsi

Hát, ők lennének a kemény mag a "B" közép, a napi 16 órát dolgozó, rendszert szidó, jó humorú, arcban nagy, nadrágban kicsi munkásosztály, akik szeretnék eltartani a családjukat, de a simliskedés, a hitelek, az okosságok, a kétforintos bizniszek egyre inkább az alkohol felé terelik őket.
Fatert meglátják, hát jön a csődület, hogy heló szia szevasz, dejó hoztál pinát is, na itt fater azért tartott egy instant eligazítást, hogy kinek merre hány az óra, szóval utána keziccsókolom volt, meg hogy hát te vagy a lánya a mi drága barátunknak meg jajdeszépvagy meg mitiszol meg ilyenek.
Én szerény kis nyúlbélaként közöltem, hogy ásványvizet jóestétkívánok, ezt szemmel láthatóan nem értették, úgyhogy hoztak egy liter bort meg egy kancsó ásványvizet, gondolták a vizet csak kísérőként gondoltam. Ott volt a fényező Csabi is-az egyetlen, akit személyesen ismertem, a többieket csak hírből-azt megkínáltam pár kedves mondattal még visszatérve a társkereső oldalas sztorira, de mondta, hogy csak viccelt hát ki merne kikezdeni a legjobb karosszériás lányával...(micsoda státusz!)
Szóval, kinéztem egy viszonylag békés helyet, a hurkákhoz és a halászléhez közel, a csordától meg viszonylag messze, szépen leültem a kis picsámra és elkezdtem rőf számra tolni a véreshurkát, hozzá meg a veresbort, köztudottan úgy, hogy antialkesz vagyok.

Jöttek a népek, jaj hát gyere táncoljunk, hát milyen zenét szeretsz hát van Bódiguszti meg Bangó Margit meg aranyeső,érezd jól magad, mit hozhatunk enniinni, gyere már, megpörgetlek úgy, hogy a centrifugális érő széjjelkeni a sminkedet az arcodon, de én csak pironkodva ültem hogy tessenek má engem hagyni a faszba, olyan jól elvagyok ennyi kaja között.

Aztán odajött Tekercs, olyan 40 körüli mókus. Félértelmes, félhelyes, nekiálltunk beszélgetni a semmiről, nagyrészt magyarázott az autószerelésről, nagyrészt hallgattam, aztán szép csendben , aljas, sunyi, varacskos desznyó módjára berúgtam. Namármost szoktam mondani, hogy szar zene nincs csak halk, este 9-kor már nagyoncsúnyán hedbengeltem a Váradi roma caféra, a gyomrom úgy kavargott, hogy kétszer mentem ki megsimogatni a fajanszot, dehát egyszer élünk, egy évben egyszer én is lehetek legalja fesztivál.Fater sem volt szomjas, ők azt játszották, hogy az egyik ilyen pléh öltözőszekrénybe bezárták a Szenyát és lelakatolták kívülről az meg dörömbölt és ki akart szabadulni-értelemszerűen-de ezek csak röhögtek meg a kulcslyukon bedugtak neki egy szívószálat és azon keresztül ihatott pálinkát a Szenya a szekrényben, szóval egy idő után már nem üvöltött. Mások azt játszották, hogy fogtak egy kibaszott nagy kamionkereket és tettek rá láncokat és felakasztották egy rúdra és azon hintáztak, közben meg üvöltötték a Ván véj tiket, ván véj tiket című nótát és hatalmasakat zakóztak a betonra. Utána kitalálták, hogy összeszedik az üres boros üvegeket, a műhely végébe felállítják ilyen piramis alakba őket és célbadobnak műanyag székekkel. A műanyag nem repült olyan messzire, szóval a végén a padok repkedtek, azt lehetett kollektíven dobni mert nehéz, na mikor eltört az összes üveg akkor a halászleves bográcsokat állították fel és franciakulccsal kezdték őket dobálni, mert kibaszott jó a hangja, ergo elszabadult az állatkert, én csak táncoltam és a Neotontól énekeltem a donkihótét, miközben folyékonyan dőlt belőlem az x-faktor kifelé a közeli mellékhelyiségben. Gondoltam picit leülök valami szerszámos pult közelébe, mellém telepedett egy csávó valami hegesztő maszkban és pákával, a lábára tekert egy fém akármit és odahegesztette az asztal lábához saját magát ezáltal, közben arról magyarázott, milyen fontos a hegesztés, mint munkafolyamat, nézzem csak meg, mikor a fém a fémmel találkozik, milyen stabil és erős kapcsolat szövődik köztük, majd lefejelte az asztalt és horkolni kezdett. Faterék vígan vonatoztak a petróleumlámpa című remek opuszra, aztán össznépileg kitalálták, miközben körbejárt pár vicces cigi, hogy ők megépítik a 22. század legtutibb autóját. Összeszedtek üres fém sörösdobozokat, madzagokat, köteleket, virslit (?!), meztelen nős plakátot, csavarokat, halszálkákat, ezermást a földről és építettek belőle autót. 4 pad volt a váz, 4 bogrács a kerék, dísztárcsa a kormány, véreshurka a kipufogó, nőcis poszterek az ablakok, lángolt kolbász a sebváltó, szappantartó a visszapillantó tükör, az egészet körbetekerték hatezer méter szigszalaggal és már kész is volt. Beült fater, mondta, hogy üljek mellé, indulunk haza és beletaposott a patkó alakú rántott pontyból készült gázpedálba,aztán ugyanazzal a lendülettel ki is dőltünk és el is szakadt a film.

Reggel felkeltünk és körbenéztünk. Találtunk : 1 darab embert, aki a vécé előtt feküdt, lábára hegesztve egy asztallal. 1 másik embert, akinek a kezére volt celluxozva egy hurka és papírcsákó ékesítette a fejét, gondolom katonásat játszott. 1 másik embert, aki a hatalmas kamionkerékben himbálódzott arccal lefelé és egy erősen megrepedt szélvédővel volt betakarva. Egy másik melóst, aki hanyatt feküdt és fehér krétával körbe volt rajzolva, mellette angyalkás boxeralsóban egy pasi, fehér krétával és 2 szelet kenyérrel a kezében-gondolom doszpotosat játszottak. A fényező Csabi az egyik asztal tetején aludt, kockás abrosszal betakarózva, az arca egy mustáros papír tányér szélén figyelt. A Dzsekszon ülve aludt úgy, hogy egy bogrács volt a fején, a pólójába be volt szúrva egy merőkanál, a gatyájából kilógott fáradtan és végtelenül békésen pihengető hím tagja, amire cérnával rá volt kötve egy Hungária magnókazetta, amiből a fekete szalag végeláthatatlan folyama hömpölgött a padló felé. A Totya a satudapon aludt, feje alatt kábé 500 darab 12-es anya, a bal cipője a satuba szorítva.

Kabbalából elmentem egy gyors, ébredés utáni áriára a vécére, nehogy bennem maradjon a csillagszületik, fater követte a példámat, majd hívtunk egy taxit és reggel 10-re haza is értünk.
Beléptünk az ajtón...anyám csak annyit mondott, miközben az arcához kapott, hogy URAMISTEN!!!!! de fater megmentette a helyzetet, mert elővett egy lyukas nejlon zacskót aminek a tartalma a bokájáig folyt és közölte anyámmal, hogy látod, megígértem, hogy hozok halászlevet….

…Na,azóta kicsit feszült itthon a légkör.