Menj, ha mennél! Hiába maradnál...


Ma láttam ezt a filmet, ami nagyon tetszett, de sajnos a végéről már lemaradtam...az elejével meg vigyázni kell mert valami iszonyat milyen nyálas, ám a közepére már van is benne valami, ami miatt megérte túlélni a nyálas részeket. S ez a valami az a momentum amikor a lány le akar lépni. A nők ösztönösen megérzik azt, ha egy kapcsolat rosszul megy, és kezdeményeznek. Kínos szitu a srácoknak, ilyenkor mit tegyenek. Hagyni, hogy kiséltáljon az ajtón, ez lenne az ésszerű és kézenfekvő, de az érzelmek keményen közbeszólnak, és helyes- nem helytelen úton-módon mégiscsak maradásra bírjuk a lányt. Aminek értelme hosszú távon megint semmi, ha hosszú távon nem változik meg a kapcsolatban valami. A nők szórakozásra, gyöngédségre és szeretetre vágynak. Ha a srác ezt nem tudja kifejezni, fenntartani ezt az állapotot akkor vége a kapcsolatnak. A vonzalomért tenni kell, és mára az lett az alapelvem, hogy mindenkinek el kell veszejtenie egy párját, hogy ezzel tisztában legyen. Hogy lássa azt, hogy ez a bizonyos illúzió-szerű állapot, miszerint "minden a legnagyobb rendben", ez a világok legcsodálatosabbika ez nincs. Ha van egy darabig akkor rád mosolygott Isten, de ilyen hosszú távon nincs. Egy kapcsolatban vannak lejtők és vannak emelkedők, jó esetben neked, neki és Istennek kell ott lennie, hogy flottul menjenek a dolgok. Veszekedni kell néha, jól leordítani a másik fejét ha másképp nem megy, érezze azt, hogy törődve van vele, a lelkével. Mert ez a legkényesebb a világon azt hiszem, az ember lelke. Törékeny, és rendszeres ápolásra szorul.

Kell a szünet is, és kellenek barátok, legjobb barátnők is. Ez mind fontos. Nagyon fontos. Az elmúlt hetekben több barátommal beszélgettem a párkapcsolataikról, és már egyik sem rózsaszín leányálom, mint volt az elején. A fiatal lányoknak nincs legjobb barátnőjük, akivel csajos programokat tehetnének, így a barátjukra támaszkodnak, amivel nem is lenne baj. Saját tapasztalat: nem érdemes túl sok időt együtt lenni, mert hamar kihűl a kapcsolat. Kell azaz idő, hogy hiányozzunk a másiknak, hogy vágyódjunk utána, hogy gondoljunk rá. A közös programok legyenek változatosak, tartsa meg az izgalmát a helyzet, legyen különleges. A férfi dolga, hogy szóban, tettben, tárgyakban is kifejezze szíve hölgyének iránta érzett gyöngéd érzelmeit.

Néha le kell mondani magunkról, de ezt se szabad túlzásokba vinni. A nehéz az, hogy az ember nem tudja mindig eltalálni hogy mennyit engedjen. Ha sokat enged akkor gyenge lúzer, ha meg keveset, akkor meg önző állat. Ezt nehéz eltalálni szerintem.

Ha a lány meg menni akar, akkor jobb tényleg elengedni, mert egy kapcsolathoz két önzetlen ember kell.