Már megírtam az egyik részét, rajzolgattam is rá, most át is viszem Dorkának, hogy ő is írjon rá valamit. Vettem Adrinak egy 600. Ft-os könyvet! Békák, állatok vannak meg csirkék, szerintem tetszeni fog neki.

Megvettem a fényképezőgépet, 32.000 fizettem érte, a boltban 50.000 körül árulják a hasonmásait. Dorka nagyon meglepődött! Csomagolópapír híjján újságba csomagoltam be. Abból van egy csomóm. Lehet hogy mégis tata2 leszek???
Két réteg újságba csomagoltam be, és először azt hitte csokik vannak benne. Rettentően meglepődött. Azért is adtam oda neki olyan hamar, hogy nehogy ő is  vegyen egyet, meg mert mentünk a városba. A karácsonyi vásárba rengeteg minden van. Meg képzeld láttam húsos fabódét is. Ott lógtak a kolbászok, szalonnák...
Meg tegnap megint voltunk színházba. De ezúttal igaziba. Semmi táncolás, képzeld, a Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter játszottak benne. Mégis kinek az élete volt a címe, és arró lszólt, hogy jogunk van e meghalni. Egy mozgássérült szobrász 6 hónapja fekszik az intenzíven, minden reggel nővérke forgatja át, se karja, se lába nem mozog. Még a gerince sem. Egyedül a nyakát tudja forgatni, és az elméje épp. Egy napon elhatározza hogy nem akar tovább élni, ügyvédet fogad és egy tárgyalás útján végül hagyják meghalni. SZomorú végjáték. Végjáték, és nem véletlenül, a főhős mindig viccelődik, de nem nevezhető vígjátéknak.
Ingyen volt ez az előadás is, tökjól járunk ezzel a kolival.
Ma bevásárlóközpontokat nézegettünk, van egy akkora, de akkora Auchan itt a városhatárában. Egy plázát képzelj el, tele üzletekel, és ez az Auchan van benne. Körbesétáltunk, Dorka nézelődött vett egy két csokimikulást és egy Milka csokit. Azért mentünk el, mert azt hallottuk, hogy itt lesz a lapföldi mikulás, akit végül nem láttunk.
Utána meg elmentünk egy másik ilyen bigyóba, az Alle-ba. Tóth Vera koncertezett a színpadon. Itt is jobbára nézelődtünk. Dorka meglepetésként mikulás napra vett két jegyet a Harry Potter legújabb részére. két és fél óra volt, nagyon hosszú, és rettentően izgalmas. Kétszer én is felkiáltottam úgy megijesztettek. De csak így hogy Bakker, úgy bevillant hirtelen egy óriás kígyó hangeffektel együtt. Tiszta akció már ez az egész mese.
Jut eszembe: Győzőnek lesz a szülinapja, és Dorkával arra gondoltunk, hogy meglepjük szilveszterkor egy túrórudi tortával. Van nekünk erre túrónk? Dorka szerint két liter tej túrója kellene hozzá. Megoldható?

Most jól elvagyunk idebenn. Mászkálgatunk, ide-oda. 16-án lesz valami ZH, utána hazalépek. Itt a héten többször havazott. Le is fotóztam, majd megmutatom a szobával együtt ahol lakom, meg egyáltalán a kolit magát is. Dorka el akar csalni 24-én este Orosházára. Nem nagyon van kedvem az ő rokonainál időzni ekkor. Meg is mondtam neki. Audiológia?
Voltam, be van zsírosodva a fülem, nem tudták kiszívni. Parafinolajjal kenegettem, hogy feloldódjon. Kedden megyek vissza. Utána bementem a Sinoszhoz is, nem e lehetne e a régi papírjaimat felhasználni. Nemet mondtak.
Kedden megyek újra. Szerintem zöld utat fogok kapni. Az a baj, hogy csak januárban fogom megkapni a kártyát. Erről ennyit.
Dorka rajzait is le tudjuk most már fotózni, csinálunk is majd internetes lapot nekik.
Egyébként, ha hazamegyek gyűjtsd össze azokat a dolgokat, amikre nincs szükségünk és eladhatóak. A gépet internetes árveréssen nyertem meg. Fel lehet ide tenni fotóval és leírással bármit. Az egész országban nézegetik ezeket. Szóval koszorúkat, kopogtatókat kézműves dolgokat árral, leírással fel lehet tenni, és várni hogy licitáljanak rá. Sok mindent lehet így kapni.

Tervem van. Bejárni és lefotózni az összes volt kényszermunkatábor helyszínt.

Össze is kell ezeket gyűjteni, leírni, összefoglalni, kiadni. Mindent el kell mondani, hogy ismert legyen, hogy tiszta legyen valami....

Andrássy út 60.

Dél-buda

Kistarcsa-internálótábor

Recsk

Oroszlány

Tiszalök

Hortobágy

12 tábornak kellene lennie

Történelmi emlékhelyeink, amitől nemzet is vagyunk:

1 Budapest I. kerülete a Királyi Palotától a Dóm térig;

2a József-kaszárnya;

3 a Batthyány örökmécses;

4 a Kossuth tér;

5 a Magyar Nemzeti Múzeum;

6 a Corvin köz;

7 a debreceni Kálvin tér és a református nagytemplom, illetve kollégium;

8 a diósgyőri vár;

9 a drégelyi vár;

10 az egri vár;

11 az esztergomi vár;

12 a gödöllői királyi kastély;

13 a komáromi erőd;

14 a kőszegi vár és várnegyed;

15 Mohács;

16 Mosonmagyaróvár;

17 Visegrád;

18 Vác;

19 Szigetvár;

20 Székesfehérvár;

21 Sopron és a tűztorony;

22 a sárospataki vár;

23 Recsk;

24 Pusztaszer;

25 a pannonhalmi bencés főapátság;

26 Pákozd;

27 a nyírbátori református templom;

28 és a muhi csatamező.

Újfennt voltunk színházba, és igencsak hanyagollak kedves naplóm!

Naplegenda

Kábé kéthete voltunk a koli jóvoltából egy újabb táncos előadáson: a Naplegenda című fergeteges műsort láttuk. Nagyon jó jelenetekel a Dürer utcai Experidance színházban.

Erről részletesen esetleg később.

A héten vettem egy Dorkával közös fényképezőgépet, egész jó árért. Hétfőn kapom hozzá az SD kártyát. Bebarangoltam az egész várost, mire eljutottam az eladóhoz. Őrület mondta antoine.

Mégis kinek az élete?

Aztán az ebédlőben Katona tanár úr ajánlott fel újabb jegyeket jótékony célra. Rudolf Péteres előadás Nagy-Kálózy Eszterrel a Centrál Színházban. Nagyon tetszett a színészi játék, de maga a mű bennem ellenérzést váltott ki. Szomorú sors tárult szemünk elé. Egy lebénult ember küzdelmét a halálhoz való jogért. Nem volt vidám történet, ha mosolyogtam is a poénokon, keserű viccek voltak ezek. Egy ember szájából, aki meg akart halni. Dorka a végén elsírta magát. Nekem se lett jókedvem. A jövőben olyan előadásokra fogunk járni, ahol viccesek lesznek a színészek.

Ha számvetést kellene tennem, akkor azt mondanám, hogy ami legjobban tetszett az a Naplegenda volt. Tartalmilag többet mondó volt ez a dráma, de azt hiszem a mai embereknek vidámságra van szükségük. Felfogtuk az üzenetét a műnek, de köszönöm nem.

Lehet, hogy a klasszikus napelemeknek hamarosan befellegzik, mégpedig egy új magyar találmány, a napelemes tetőcserépnek köszönhetően? A találmány óriási sikert aratott egy müncheni szakkiállításon, a megrendelések sorra futnak be, a gyártóbázis létrehozásában pedig jelentős uniós források is segítik a feltalálót, Tóth Miklóst. Sikertörténet lesz a dologból, vagy a szokásos magyar forgatókönyv ismétlődik újra, amikor a magyar kreativitásból végül más gazdagszik meg?  
A forradalmi újításnak számító napcellás tetőcserépből a tervek szerint évi egymillió darab készül majd az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 46,5 millió forintos támogatásával épülő gyárban, a Borsod megyei Harsányban. A feltaláló-üzletembert terveiről kérdeztük, és arról, nem fél-e attól, hogy találmányából jó magyar szokás szerint végül mások gazdagodnak majd meg.
 

- Eddig mennyi pénzt és energiát fektetett a találmányba?

- Nagyjából három éve foglalkozom a dologgal. A prototípus legyártása viszonylag sok időt vett igénybe, mert nem voltak eszközeim, és nem működött megfelelően a dolog. A gyártás előkészítése, a szabadalmi oltalom benyújtása, a pályázás, a tárgyalások is elég sok időt vettek el. Eddig több millió forintot fordítottam a találmányra. És még csak most kezdődik a munka nagyja.

- Mik az előnyei és hátrányai a napelemes tetőcserépnek?

 - Talán egyetlen hátránya van: hogy eddig még nem létezett ilyesmi, miközben több előnye is van a klasszikus megoldásokkal szemben. A legfontosabb ezek közül talán az,, hogy a rendszer sejtszerűen épül fel, az egyes cserepek vezeték nélkül kapcsolódnak egymáshoz, így teljesítményük összeadódik. Ráadásul egyenként cserélhetők és a bővíthetés is rendkívül egyszerű. Az esetleges meghibásodásról a cserép világító éle tájékoztatja a tulajdonost. A napelemes cserép súlya körülbelül harmada a hagyományosnak, miközben hatásfoka akár tíz-negyven százalékkal jobb, és szórt fényben is jól működik. Minden tetőtípusra felszerelhető, műemléki környezetbe is beilleszthető és bármilyen formában, méretben és színben gyártható, és nincs szükség a födém átalakítására sem.

 - Egy családi háznál mekkora a bekerülési költség és a megtérülési idő a napcellás cseréppel?  

- A jelenlegi piaci árakat alapul véve a napelemes tetőcserepes beruházás 6-8 év alatt térül meg, ami pályázással akár a felére is rövidülhet. Ez nagyjából 300-500 cserép felrakását jelenti, ám akár egyetlen darabbal is el lehet kezdeni a beruházást. Egy hűtő működtetéséhez például nyolc cserép szükséges, ami pár tízezer forint kiadást jelent.  

- Harsányban évi egymillió darab cserepet tervez gyártani egy új üzem felépítésével. Mennyibe kerül a beruházás, és mikor indulhat a gyártás?

 - A zöldmezős beruházás mintegy százötvenmillió forintba kerül - a gépeken kívül - amit esetleges német bankhitelből, illetve külföldi befektetők segítségével fogunk finanszírozni. Sajnos magyar bankok nem adtak hitelt a válság miatt. További háromszázötvenmillió a géppark beszerzéséhez szükséges, amit uniós pályázati pénzből fogunk beszerezni. (Ebben a Bükk-Makk LEADER-vidékfejlesztési társulás sokat segített.) A napokban jött meg – fél év után – a pályázatunk befogadó nyilatkozata. A telket egyébként a harsányi önkormányzat ajánlotta fel jelképes összegért. A speciális technika és a költségcsökkentés miatt 12 robottal fogunk dolgozni. A tervek készen vannak, az üzem felépítése egy-két hónapot vesz igénybe. Várhatóan október végén piacra kerülhet a termék itthon és külföldön.

 forrás: ingatlanmenedzser.hu

Itt lakok Budapesten egy jó ideje, és tökszabadnak érzem magam. Az étkezés és a szállás kijön havi 4000 Ft-ból. Közlekedni havonta egyszer ha hazamegyek, akkor 3000 oda-vissza. De a lényeg: üres a zsebem, és jól érzem magam. Nem kell semmi. De semmi anyagiasság az égvilágon. Úgy érzem, hogy sokkal jobb ember vagyok így, mintha kuporgatnám a pénzecskémet valamire. Könnyebben adományozok, segítek, élek így. A boldogság pénzzel nem mérhető azt hiszem. 

A stoppolásnál is ez a lényeg. Nulla forintból élményeket szerezni. Kalandozni széjjel az egész országban. 

A kirablástól nem félek. Bátran megyek mindenfele. Sajnálom azokat, akik gazdagságukban nem látnak tovább az orruknál. Az élmények a fontosak, csak azok. Az a tied, amit a fejedben tudsz. Tanulj, láss és szerezz. 

beszerzendő könyv

Hagymás-hegység és a Gyilkos-tó környéke

linkek:

http://www.egyesko.ro/

http://medvegyu.organic.hu/?page_id=226

Első nap a Hagymás-hegységben - Egyes kő

Balánbányáról több úton is el lehet jutni a Hagymás-hegységbe. Ezt a mészkő-hegységet meredek, kopár sziklafalak jellemzik, melyeket szűk völgyek szegélyeznek. Első napi úticélunk a hegység legdélebbi részén magasodó 1608 m magas Egyes-kő szikla volt. A szikla tövében turistaház található. Mivel ragaszkodtunk a "nomád" életformához, a sátrainkat egy közeli mezőn vertük fel. Szerencsére néhány percnyire egy tiszta vizű ér csordogált. Itt fel tudtuk tölteni vízkészletünket. A majdnem merőlegesen magasodó 50 méteres sziklát vállalkozó kedvűek hegymászó-felszerelés nélkül is megmászhatják. Fentről csodálatos látvány tárul elénk.

Második nap a Hagymás-hegységben - Fehér mezők

[vote:1143637371]Másnapi célunk a Fehér-mezők voltak, amelyek félúton találhatók a Gyilkos-tó felé vezető úton. Augusztusban ezen a vidéken sokféle vad gyümölccsel lehet az unalmas levespor - konzerv menüt kiegészíteni. Hiszen ilyenkor érik a málna, a szamóca, és a magasabb részeken gyakori az áfonya is. A napsütötte réteken mentát és kakukkfüvet szedhetünk, melyekből kitűnő tea készíthető. Aki nem bízik a patakokból nyert vízben, annak különösen ajánlott.

A turistajelzéseket követve az ösvény a Hagymás-hegység gerincén vitt keresztül. A legmagasabb pont az 1792 m magas Nagy Hagymás . A hegyről lefelé a lankás részeket nagyrészt legelőnek alakították ki. Főleg tehenet, birkát és lovat tartanak. A pásztorkutyák többször körbefogtak és "vigyáztak" ránk, amíg a gazdájuk vissza nem hívta őket. Ilyenkor a legjobb, ha megőrizzük nyugalmunkat, és nem teszünk hirtelen mozdulatokat. Sőt egy kis szendviccsel még le is lehet kenyerezni őket.

Harmad nap a Hagymás - hegységben - ködben

Éjszakára egy védett völgyben táboroztunk le. Sajnos reggelre sűrű köd lepte be a vidéket, és két napig fel sem szállt. Így a tájban nem gyönyörködhettünk, viszont a környező növény - és állatvilágra nagyobb figyelmet fordíthattunk. Bár a legtöbb virág már elnyílt, találtunk havasi gyopárt, kornis tárnicsot, szegfűt és több kosborfajt is.

A Gyilkos-tó , mely Erdély egyik leghíresebb turistalátványossága 1837-ben a Gyilkos-hegy és a Cohárd-hegy összecsúszása során keletkezett. A leomló sziklák elzárták a Veres-patak útját, mely felduzzadt: így alakult ki a tó. Az elárasztott völgyben mára már csak a fenyőcsonkok látszanak. A patak egyébként hordalékával lassan feltölti a tavat, amely 100-150 év múlva teljesen el is tűnhet. Ösvény vezet körbe, sőt még csónakázni is lehet. Ez és a tó köré épült "vendéglátó-ipari" egységek kicsit rontják a környék természetes varázsát. Viszont a kürtös-kalácsot nem szabad kihagyni!

Az egész környék nemzeti parki besorolást kapott, így a "vad" kempingezés tilos, viszont van kemping és viszonylag olcsó motelok sora várja a turistákat. Mi mégis úgy döntöttünk, hogy megkockáztatjuk az erdei táborozást. Egy óra meredek kaptató után sikerült is egy csodálatos mezőn letáboroznunk. Estére ismét sűrű ködbe burkolózott a táj. Hajnalra pedig eleredt az eső.

A Gyilkos-tótól aszfalt úton mehetünk a Békás-szorosig. A szoros kb. 5 km hosszú, és 100-300 m magas sziklafalak határolják. A völgyben fut végig a Gyilkos-tóból kifolyó Békás-patak. A sziklák között sokszor vízesésként zuhog alá.

forrás: edenkert.hu

Számomra az „úton levés” a fontos”

• Nők Lapja
• 2006. 08. 07.

Olvasóink a Nõk Lapja hasábjain gyakran találkozhatnak Csigó Kata pszichológussal, de azt talán kevesen tudják, hogy Kata évente egyszer általában négyhetes útra indul, hogy kiszakadjon a megszokott környezetbõl.

A hét témája a Nők Lapjában:

Én így utazom! Kalandtúra, városnézés, meditálás  Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy utazni jó. Van, aki a szállodák kényelmét és a tengerparti sziesztázást kedveli, más hátizsákkal járja be a világ rejtett szegleteit, és van, aki egészen elvegyül az ismeretlen táj lakói között. Gondolatban most keljünk együtt útra – autóstoppal, fapados repülővel vagy akár busszal – néhány nagy utazóval! További írások: • Hátamon a zsákom  » • Ajándék út, fapadossal » • „A stoppolás kalandosabb, mint a vonatozás” » Az összeállítást készítették: Fejős Éva, Szalóczy Ibolya, R. Kövér Balázs, Horváth Beáta

Pszichológusként naponta nehéz emberi sorsokkal találkozik, de azt mondja, nem csupán a lélekgyógyászoknak, hanem másoknak is jót tehet, ha időnként másfajta élményekkel találkoznak, mint amelyeket a mindennapok adnak. Katát foglalkoztatják a lelki és szellemi kérdések, a transzcendencia, mint mindenkit, aki választ keres arra, vajon milyen rendező elv szerint „működik” a világ. Nem véletlenül járják régóta sokan az El Caminót vagy más zarándokutakat, hiszen itt – keretek között – spirituális élményt élhetnek át. Kata idén egy gyakorló buddhista csoporttal jutott el Észak-Indiába és Nepálba.

 – Számomra az utazásban az úton levés fontos: zarándokút egy másik világban, s ez közben egyfajta belső, lelki úton levést is jelent – meséli. – Érdekes, hogy néhány éve egy mexikói őserdő közepén, egy vízesés mellett ismertem meg azt a buddhista lányt, aki később a barátnőm lett, és ő hívott el az indiai útra. Korábban is hittem, de az utazás során megerősödött bennem, hogy semmi sem történik véletlenül, mint ahogyan a mi találkozásunk sem az volt, illetve a „véletlenek” idővel összeállnak egyfajta mátrixszá az életünkben. Tudtam, hogy az indiai út nem a luxusról szól majd, de pont ezt szeretem: ha nincs víz, akkor nem mosdasz, ha nincs villany, nem világítasz, ha nincs mit enni, akkor nem eszel. Azért jó ez nekem, mert a saját életemhez képest szokatlan helyzetbe kerülök. Indiában például eleinte picit kívülálló voltam a gyakorló buddhisták között, de mivel nagyon nyitottan fogadtak, hamar beilleszkedtem közéjük. Ők megmutattak nekem egy utat, amely semmire sem kötelez, s amit eleinte csupán érdeklődőként szemlélődtem.

A csoport nem a nagy nevezetességeket tekintette meg: olyan helyeken jártak, ahol nemigen találkoztak turistákkal. Kata azt mondja, lenyűgözte őt, hogy a szegénységben sem érződött boldogtalanság, talán azért, mert a helyiek minden pillanatát áthatotta a hit.

  – Nem mindig volt élelmiszerünk – folytatja. – A legnagyobb kincsünk a csoki volt, de az borzasztó drága Indiában, éppen úgy, mint a vécépapír, amit a helyiek nem is használnak. Egy ilyen utazásban „benne van”, hogy bizony elfogadod, hogy gatyaszárat feltűrve intézed valahol a dolgodat… Megesett, hogy mosdani sem tudtunk, vagy hogy hármunknak jutott a „fürdésre” egy vödör víz. Kolostorokban, hálózsákban aludtunk. Pszichológusként érdekes volt látni, hogy egymásra utalva, összezárva ki, milyen feladatokat vállal. Az utolsó hétre kezdtünk szervezetten együttműködni: kialakult, ki vásárol a piacon hajnalban, kik sütik meg a rántottát, ki mosogat… India alkalmazkodásra tanított. Alkalmazkodtunk a nappali forrósághoz és az éjszakai hideghez, a nepáli polgárháborúhoz, ahhoz, ha nem volt elég víz, ha iszonyú porvihar tombolt egész nap, ha egy kiló narancs volt a csoport összes elesége… Az úttól rengeteget kaptam. Rájöttem, itthon mennyit aggódunk fölöslegesen határidők, feladatok miatt – ott, a világ végén, egy pár bakanccsal, egy hátizsákkal annyira könnyűvé vált minden… Biztos, hogy megyek még ilyen utazásra, ahol kipróbálhatom magam bizonytalan – ám nem veszélyes – helyzetekben. Alig várom, hogy újra úton legyek!

Az Erdélyes kirándulás megvalósíthatónak tűnik, és ennek az oldalnak hála, akár bevállalható lehet egy stoppos változat is. Íme az oldal: Stopposfelvevő oldal. Konkrétan első nap érdemes Kolozsvárig menni, utána akár Torda, akár vásárhely/Szováta is lehet úticél. A Budapest- Kolozsvár nyáron elég népszerű táv lehet.

 Én személy szerint a Cegléd-Kolozsvárt ajánlom, mint egy napi táv. Utána jöhet a Kolozsvár-Torda, Torda-Marosvásárhely, és végül a Vásárhely-Balánbánya táv.

A baj az, hogy meg lehet állani Váradon, Kőrösfőn, Kolozsvárott, Tordán, Torockón, Enyeden, Vásárhelyen, Parajdon, Szovátán,Gyergyószentmiklóson, mindenhol akad látnivaló. Úgyhogy szerintem pár fő megállót kell kiszemelni, és ha közben úgy alakul, akkor meg lehet állani az említett helyeken. Torockón kifejezetten érdemes sátorozni, mert színmagyar az egész terület. 

Pólót kell csináltatni, ha csapatban stoppolunk. Szerezni kell romániai kártyákat, erdélyi ismerősök számát, esetleg részvételét, idegenvezetését. Úgyhogy ha biztosan eltökéltük magunkat, akkor írok székely ismerőseimnek, hogy ki érne ránk =)

Az igazi élménytúra

Azt szeretném, hogyha a barátaimnak is tetszene a dolog. Így hát megszervezem a stoppos változatot, és a repülős-buszos részét is a dolognak. Ki-ki a szája íze szerint. Szálláshelyeket is előre keresek a közelben, amik szóba jöhetnek. Látványosságokat, és hagyunk időt a pihenésre. Fő célkitűzések kellenek, hogy legyenek. Ezt meg kell beszélni, hogy a felsorolt dolgok közül mi érdekli a társaságot. Lesznek fő pontok, amiket mindenképpen felkeresünk, és lesznek olyan helyszínek a listában, amiket csak a pihenés után, plussz szabadidőnkben tekintünk meg. Az Adriai túrát talonba tesszük. Idén volt már vizes hely. Most a hegyes résznek kell következnie. Utána jöhet a vízitúra, és Adria. Fő célpontnak az Egyes-kőt, és egy városnézést gondolok megejteni.

Nagyobb térképre váltás

 A Hagymás-hegység jellegzetességét elsősorban mészkőszirtjei és a vadregényes sziklaszorosok - köztük a méltán híres Békás-szoros - valamint közelében, természetes elgátolással keletkezett legendás Gyilkos-tó adja. Nem véletlen, hogy a Hagymás-hegység védett terület és nemzeti parkká nyilvánították. 

Pár kulturális csemegét is beépítettünk a programba, mint például a gyergyószentmiklósi örmény rítusú görögkeleti, barokk műemléktemplomot vagy a gyergyószárhegyi kastélyt. Kiáztathatjuk megfáradt tagjainkat Maroshévízen a Bánffy-fürdőben és megismerhetjük a régi Moldvába vezető egykori utat, amelyet a Békási-szoroson átkígyózó mai út megépítése előtt használtak, ill. olyan érdekességeket, mint a félig megépített Magyarok-hídja, amelynek befejezését a II. Világháború akadályozta meg. Túráink mindegyike, a hegység központjában fekvő Gyilkos-tó üdülőtelepről indul. 
Szállásunk is itt, a gyönyörű tó közelében épült panzióban lesz, így kiküszöbölhetővé válik a túraútvonalak megközelítéséhez szükséges felesleges idő és energiaveszteség. Az üdülőhelyre, Gyergyószentmiklós vasútállomásról bérelt mikrobusszal utazunk. Ugyancsak kisbuszt veszünk igénybe, egyes távolabbi túrák esetében. Ha valaki a helyi ételekre kíváncsi, lesz alkalma megkóstolni a Romániában igen kedvelt, jellegzetesen fűszerezett roston sült húskészítményt, a miccset, vagy a csorbának nevezett savanyúleveseket, illetve a kukoricadarából készülő puliszkát.

Túra nehézsége
Közepesen nehéz túra, ezért átlagos erőnléttel teljesíthető. Ha nem sportolsz rendszeresen, akkor érdemes a túra előtt kicsit edzeni (pl. futni).
Az éghajlat jellegzetes hegyvidéki: a hőmérséklet alacsonyabb mint a városban, és gyakran előfordul köd vagy eső. 

Részletes program

1. nap: Indulás délután Budapestről, a Corona nemzetközi gyorsvonattal.

2. nap: Reggel megérkezésGyergyószentmiklósra, innen mikrobusszal a Pongrác-tetőn át Gyilkos-tó üdülőtelepre. Berendezkedés a szálláson, pihenés, délután séta a tó partján. Bemelegítőként a következő napi túrákra, felkapaszkodunk a Kis-Cohárdsziklacsúcsára (1344 m, oda-vissza 6 km, 3 óra, 360 m szintk.), ahonnan gyönyörű kilátás kínálkozik a tóra, az üdülőhelyre, a Hagymás-hegység csúcsaira, sőt a távolban még a Csalhó magas platója is látható lesz. Este közös vacsora helyi specialitásokból, amelynek keretében megismerkedhetünk egymással.

3. nap: Túra a Gyilkos-kőre (1378 m) és a Kerek-kőre (1366 m).
A Gyilkos-tó partjáról (980 m) kikapaszkodunk a Gyilkos-tisztásra (1220 m), innen sziklák között mászunk ki aGyilkos-havas kilátójához (1378 m). Jó rálátás nyílik a tóra, a beléömlő Cohárd-patakra és azokra a sziklás, vagy erdő borította csúcsokra, amelyek a Hagymás-hegység északi részét alkotják (Kis-havas, Likas, Vit-havas, Nagy- és Kis-Cohárd, Kupás-havas, Bardócs-csúcs, Lapos-havas stb.).Visszaereszkedünk a sziklák alatti tisztásra, majd ismét fölkapaszkodunk egy nyeregbe, a Válus-pusztához, aGyilkos-nyakba (1275 m), amely a Kerek-kő tömbjét határolja északról. Ez utóbbira is kimászunk (1366 m, 95 m szint), majd a Veresgyík-nyeregből (1242 m) a Kerekút-patakon beereszkedünk a Kis-Békás felső szorosához. Innen köves úton 7,5 km-t gyalogolunk vissza az üdülőtelepre. Távolság 15 km, szintkülönbség 500 m, menetidő pihenőkkel kb. 8 óra.

4. nap: Túra az Egyes-kőhöz és a Nagy-Hagymás-csúcsra (1792m). 
Mikrobusszal közelítjük megBalánbányát (865 m), ahonnan aKovács-patakon felkapaszkodunk az Egyes-kőhöz. A menedékháztól kis sziklamászást követően jutunk a toronyszerű Egyes-kő tetejére (1587 m), ahol pihenőt tartunk.
Gerinctúra a Nagy-Hagymás-csúcsra(1792m). Eközben páratlan látványban lesz részünk, hiszen a Hagymás-hegység csipkézett főgerincén haladunk, körülöttünk többszáz méteres sziklás letörésekkel. Más szögből is látjuk majd a környezetéből impozánsan kiemelkedő Egyes-kő sziklacsoportot, jó rálátással az Öcsém-tetőre és az alóla induló kőfolyásokra (Ördög-malom). Innen vissza Balánbányára a Szép-patak völgyén jutunk. Itt már vár ránk a mikrobusz, amivel visszamegyünk a szállásunkra. Táv 16 km, szintkülönbség 950 m, menetidő pihenőkkel kb. 7 óra.

5. nap: Pihenőnap.
Ezen a napon mikrobusszal körbejárjuk a környéket és megtekintjük kulturális nevezetességeit. Gyergyószentmiklósonaz örmény rítusú görögkeleti, barokk műemléktemplomot és a város főterét nézzük meg, majd továbbutazunkGyergyószárhegyre ahol a Lázár-család reneszánsz kastélyát látogatjuk meg. Szárhegy arról is nevezetes, hogy itt töltötte gyermekkorának egy részét Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem. Ezután a kéttornyos templomáról ismertGyergyóditrót érintve a Görgényi-havasok és a Kelemen-havasok találkozásánál, a Felső-Maros-áttörésnél fekvő Maroshévízre utazunk a Bánffy-fürdőhöz. Itt strandolhatunk a 26,5 fokos ásványvízben és megnézhetjük a mésztufa vízesést. 

6. nap: Túra a Kis-Békás-szorosba és aMária-kőre (1125 m).
Innen egyenesen a Pokol-torokra, a Békás-szoros legszűkebb részére és az Oltár-kőre nyílik kevéssé ismert és egyedi kilátás. Az országutat 5 km-en követve végigmegyünk a Békás-szoroson, majd aMagyarok hídjánál a Kis-Békás szurdokvölgyén, többször átgázolva a vízen, sziklafalak között, vízesések, eróziós üstök között kapaszkodunk ki a Szurdok-pusztára. Az egykori Szurdok útján visszakanyarodunk a Mészégetők pusztájára, majd a Cifra-nyeregbe, ahonnan jelzetlen úton, sziklafolyosón mászunk ki a Mária-kő tetejére. A nyugati kilátótól az Oltár-kőre, Lapos-szurdokra és a Kis-Cohárd felé nyílik kilátás, az északkelti kilátóról pedig a Pokol-torokra és a velünk farkasszemet néző 350 méter magasságú Őr-toronyra. Alattunk az autóbuszok gyufás-skatulyányi méretűeknek tűnnek. A Cifra-nyeregtől a Csíki-bükk hegytömbje mögött a Szent Kristóf-kápolnánál térünk vissza a főútra. Táv 15 km, szintkülönbség 400 m, menetidő pihenőkkel kb. 9 óra.

7. nap: Túra az Oltár-kő alatt, a Lapos-szoroson át a Kupás-kő felé.
Az országutat 3 km-en követve a Békás-szoroson megyünk végig, majd a felettünk emelkedő hatalmas sziklatorony, az Oltár-kő (1147 m) alól indulva, hódítjuk meg a környék egyik leglátványosabb részét. Az apró vízesésekkel tűzdelt Lapos-patakkanyonszerű völgyén kapaszkodunk fel a Bardócz-kő és Kupás-kő sziklaszirtjei alatt az erdő szélén a Kupás-nyakba. Innen a Kupás-nyergen ereszkedünk be és a Kupás-patak szorosán át térünk vissza a Békás-szorosba és vissza a Gyilkos-tóhoz. Este búcsúvacsora. Táv 7 km, szintk. 450 m, menetidő kb. 4-5 óra.

8. nap: Délelőtt csónakázás a Gyilkos-tavon. Itt az utolsó alkalom, hogy miccset vagy kürtös-kalácsot együnk. Délután mikrobusz visz minket Gyergyószentmiklósra, ahonnan este utazunk haza a Corona nemzetközi gyorsvonattal. 

9. nap: Reggel érkezünk meg Budapestre a vonattal. 

Utazási feltételek 

A túrákra feltétlenül szükséges:
- Kényelmes túrabakancs
- Váltócipő
- Strapabíró túraruha és réteges meleg öltözet
- Esőköpeny, kabát
- Kisebb hátizsák az egy napos túrákra
- Fürdőruha.

Jó ha van: 
- Túrabot (részben tehermentesíti a térded)

Tudnivalók a túráról

Szállás: Szállásunk panzióban lesz, a Gyilkos-tótól 10-15 perc távolságra.

Étkezés: Önellátó. Gyergyószentmiklóson és Gyilkostó üdülőtelepen folyamatosan van lehetőség élelmiszert vásárolni, vagy olcsóbb-drágább étteremben étkezni. Otthonról laktató és nem romlandó élelmiszert érdemes hozni: sajt, szalámi, kolbász, pástétomok, aszalt gyümölcs, csokoládé, szőlőcukor.

forrás: sherpa.ro

http://ongo.hu/elmenybeszamolok/2447

http://danielfromhungary.blogspot.com/search/label/stoppol%C3%A1s

http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kgeb/0/25559/1

http://kolozsvar.info/8187/szabadhetes-a-stoppolas-muveszete

http://hu.wikipedia.org/wiki/Aut%C3%B3stop

http://www.ohb.hu/guide/hitchhiking.hu.html

http://balkanblondtrip.blog.hu/2010/09/06/stoppolas_kezdoknek_es_haladoknak_1

http://www.nlcafe.hu/noklapja/20060807/132a_stoppolas_kalandosabb_mint_a_vonatozas148/

http://www.origo.hu/itthon/20101001-stoppolas-autostop-stopposok-budapesten-riport.html

http://stoppoljonline.ro/index.php?option=com_phocaguestbook&view=phocaguestbook&id=1&Itemid=56

http://www.origo.hu/itthon/20100113-budapest-bkv-sztrajk-utasok-autosok-segitokeszseg.html

Nagyobb térképre váltás

Mától újfennt Bp-en leledzünk. Nem volt kedvünk feljönni, de én nem is akartam hiányozni. Nyűgös egy reggel, és egy még nyűgösebb vonatra-vonaglás várt rám délelőtt. Lekéstük a vonatot, előttem ment el 10m-nyire. Fájt.

Nos, amit hallottam a rádióban, igaznak bizonyult. Tényleg van egy Csoma Alapítvány, akik megszervezik minden nyáron a Palota rekonstrukcióját. Tele vagyok izgalommal, hátha a srácokkal tudnánk ide jelentkezni, hmm, az de jó volna!

Honlapok:

• Kőrösi Csoma Sándor élete
• http://csomasroom.kibu.hu/hu/news/5690
• power pointszerű internetes prezentáció

Mezőmadarasi népzene

Szerdán elbúcsúztam tőle. Ő felszállt a pécsi buszra, én pedig begyalogoltam a városba tanulni. A Tikben ültem-álltam egész nap. Jegyzeteltem, beszélgettem, gépeztem, hát, ahogy telik az idő. Győzővel kávézás, kakaóscsiga-pogácsa halmazok a bringatáskában...A jó öreg Tik légköre semmit sem változott. Fiatalok jöttek-mentek, alig egy-két régi arc. Az MA-s barátaim el vannak veszve az egyetem magányában. Nincs senki, aki szervezne, beszélgetne, társaságot alakítana. Nekem meg ez ugye igen fura. Mióta városba kerültem mindig gondoskodtam baráti körökről. Most ez megszünt. Elpályáztam a városból, és a barátaimat egy kicsit cserbe hagytam.

Bringatúra összetalálka

Éppen ezért a nyári csapattal előzetesen megbeszéltük, hogy összefutunk egy délután pár óra erejéig. Csütörtökre esett a választás, Dorka és Laura kivételével mindenki jelen volt. Szerdán Győző Vikizni volt, én pedig csütörtök kora-délutánra pedig Bélabácsizást terveztem be. Igen mozgalmasra sikeredtek ezek a Dorkanélkülinapok.

Áttekertem anyukám "mama-mobil"-jával Sándorfalvára, (útközben láncleesések) Tanár úr barátomnál elbeszélgettünk egy másfél órát. Visszavittem az Augusztusban kölcsönkért lemezeit. Ajándékba adtam neki Magyarország története sorozatot, amit személyesen gyűjötttem egybe. Beszélgetés közben zavarban is érzem magam sokszor, mert tegeződünk, meg mert nem tudom. Igen nagyra tartom a tanár urat, de megfogalmazhatatlan az a furcsság, hogy van ideje rám, egy töpszli emberre. Kevés volt az idő, amit itt eltöltöttem, úgyhogy szeretnék még a tanár úrral tapasztalatokat megbeszélni, meg kikérni a véleményét sok mindenről.

Hazafele hihetetlen sebességre kapcsoltam a mama-mobillal, 3x esett le az a nyavalya lánc.... De még így is kis híjján elértem a kitűzött célt. Végülis, a busz elhúzott mellettem, és kénytelen-kelletlen a 4 órásival kellett bemennem, nekem a szervezőnek, akinek kutyakötelessége lett volna időben ott lennie. Andris a buszon hívott fel engem, és kérdezte hol vagyok, és hogy hozom-e a Dorkát! Hát mondom neki, Dorkával sajnos nem tudok szolgálni, mert ő Pécsen van...

Fél 5-re én is ott voltam, és ekkora beért Kata is, a két fiú mellé. Utánunk Győző, utoljára, de nem utolsó sorban Eszter is befutott. Itt volt mindenki, akit elhívtam. Voltak hatalmas nagy sztorizgatások, stoppolások, megbeszélések, tervezgetések, és nevetések is. Én nagyon jól éreztem magam, bár egy cseppet zavaró volt, hogy ennyi mindenki -jóbarátom egytől egyig- jelen volt. Talán nem is tudunk úgy elmélyülni, ahogy illene egy másik ember lélektanában. Mikor már 4-en ültük körbe az asztalt volt az, hogy nemcsak egy-két ember szólalt meg, hanem mindenki hozzászólt, kérdezett, tehát ekkor alakult ki az a fajta eszmecsere, amire nekem szükségem volt. Bár még ez is hagyott maga után kívánnivalót. De teljesen rendben volt ez az este. Nekem is, és azt hiszem a többieknek is szükségük volt arra, hogy tartozzanak erre a pár órára egymáshoz, a közös dolgokhoz, emlékekhez. Szeretem ezeket az embereket minden hibájukkal, és jóvonásaikkal együtt!!!

Szó volt ezen az estén a leendő nyári program-Erdélyi hegymászás, vagy kenu-túra, meg a Zempléni stoppos kalandunkat adtuk elő. Csabi a Törökországi élményeiből adott elő egy szeletet. Amilyen lassan jöttünk össze, olyan lassan is mentünk szétfele. Mindenkit hívott el a dolga, barátok, táncház, vásárlás...

Győző-Csabi-megén az utolsó órákig kitartottunk. Elsétáltunk a a Csészényi-térrem itt leültünmk egy mozifotel-szerűséágbe. És nem tudunk szétválni, mert még mindig volt elbeszélni valónk. Melegek voltak a fotelek, nekünk meg jólesett a beszéd. Itt kapott minekt a telefon, Andrásnak a TECSÓ pénztárában eszébe jutott, hogy fizetés nélkül távozott a Milkából!! Ezen jót szórakoztunk. A telefont átadtam csabinak, aki beleröhögött, ő meg továbbadta Győzőnek aki lefixálta vele atalálkozót. Erre Andris tökprecízen megjelent, és leszámolta a pénzt. =)

Továbbá ehhen az estéhez kötődik a pajszer-pajusz kombináció, meg egy csomó hülyeség mai most nem jut eszembe. De hihetetlen mennyit összeröhögtünk. Csabitól hallottam először arról a srácról, aki Dunaszerdahelytől bebringázta Kőrösi Csoma útvonalát! Megbeszéltük, hogy Decemberben csinálunk egy vígjátékos estét. Vagy Bud Spencer és Terence- Hilles filmeket fogunk nézni, vagy a Másnaposok2-őt. Lányok hozhatnak sütit, fiúk pedig innit. =)

Végül szétváltunk, én pedig a 21:35?-as busszal hazabatyogtam. A Gulyásnál szálltam le, és hazafutottam. Itt pedig rájöttem arra, hogy hatalmas nagy félelmeim vannak újabban a sötétséggel kapcsolatban. Félek mindentől. Rendőr, ellenőr, rablás, ölés, betörés, minden amit el tudsz képzelni. Magától az éjszkától. Szerintem ez a városi benntlakás miatt lehet. Amíg itthon laktam, addig ezek nem voltak. Számtalanszor hazasétáltam, futottam, bármi. Most meg...el vagyok szokva a setéttől...nem tesz jót nekem ez a város.

Városiassá tesz!!!

Futottam haza, és a bokor elkezdett mozogni. oylan mélyen felkiáltottam ösztönösen hirtelen, hogy magam is meglepődtem. Jé nekem ilyen hangom is van?!

De csak egy kóbor macska ilyedt meg a zakatoló kocogásomtól.

Este a rádióban hallottam egy csapatról, akik önkéntes munkákat végeznek Indiában Kőrösi Csoma SÁndor által járt egyik Palotában. Ezt felújítjálk, lésőbbi terveik szerint pedig a kolostorokat is korhűen szeretnék megőrizni, ahol Kőrősi Csoma járt. No ez a két információ teljesen betett nekem. Amit hallottam csabitól, meg amivel itt megtömték a fejem, az kész. Másnap be kellett pötyögnöm a keresőbe a kulcsszavakat. és ezeket dobta ki:

http://www.nol.hu/lap/kult/20100930-iden_is_dolgoztak_magyarok_csoma_szobajaban

http://hg.hu/cikk/epiteszet/9185-magyarok-mentik-meg-korosi-csoma-sandor-nyugat-tibeti-lakhelyet-

http://www.felvidek.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=438

Péntek

Ma semmi hasznosat nem végeztem, illetve mégis: ástam fel a kertből egy kis darabot. Aztán -este- Viktor elért olyan 5-6 óra körül és lefixáltuk, hogy akkor egy hagyományos Kakizást megejtünk. Jött Viktor, meg Balázs, és cserélgettük az eszméket, duruzsoltunk a kocsma egyik végibe, Balázs átment adventista gyülekezetbe, és hívő lett. Hazajött Németországból, rengeteget mesélt, főleg a berugásokra, a rendőri ellenőrzésekre, munkahelyek, siker, jövő, Biblia, vallás voltak a fő témák. 3 órát velük is nagyon simán eltöltöttem. Biliárdoztak a megérkezésemig, majd beültünk dumálni. Rég láttam már őket, és azt kell mondjam, hogy hiányoztak is nagyon. Hiányoznak a régi hülyülések, kalandozások, vállalkozások.

Végül is e három nap alatt összejártam a számomra fontos embereket, most már mehetek vissza Budapestre egy újabb hónapra, mert úgy érzem feltöltődtem velük. Köszönöm!

Amióta ön figyelmeztetett minket, hogy eltűnőben a generáció, amely tanúja volt a történelem legsúlyosabb gaztetteinek, eltelt majdnem húsz év, és feltűnt egy teljesen új nemzedék, amelyiknek már semmi emléke nincs a történelemről. Mi a legjobb módja ön szerint az emlékek, a történelmi tapasztalatok átadásának - az érzelmi hatás vagy a tényeken nyugvó tanítás? Meghatni vagy megértetni?

- Megértetni. Ez nem zárja ki a könnyeket, természetesen. A megértéssel ugyanúgy együtt járhat a sírás és az együttérzés. De az érzelmi ráhatás mindig nagyon veszélyes. Gondoljon csak a filmekre! A filmek hajlamosak fekete-fehér képet adni a világról - miközben színesek, persze. De hajlanak a leegyszerűsítésre. Vannak a jófiúk, vannak a rosszfiúk. És ezekben a filmekben mindig a németek a rosszfiúk, egy népet démonizálnak. Gyűlölnek minket. Németként ezt én valamiféle fenyegetésként élem meg. A németeket úgy láttatják, mint azt a népet, amelyik hajlik az erőszakra, a kínzásra.

- De ha a történelmi tényeket sulykoljuk, akkor ott a veszély, hogy unalommal, közönnyel, sőt elutasítással találjuk szembe magunkat.

- Tökéletesen igaza van, ez valós veszély. És ezért a megértésnek magában kell foglalnia az érzelmeket is. Ez nagyon fontos. A fiatalok - akár az ön generációja - nemcsak azért megy Auschwitzba vagy Dachauba, hogy tanulmányozza a történeti adatokat, de azért is, hogy érzelmileg kapcsolódjon ahhoz a helyhez. Az együttérzés fontos hajtóereje a megértésnek. Odamész nagy várakozásokkal, és amit kapsz, az csak unalmas leírás, ez valóban nem túl célravezető. Az emlékezés egész kultúrájának meg kell változnia, hogy elkerüljük az unalmat és erősítsük az érzelmi oldalt. De közben el kell kerülni a fekete-fehér igazságokat, egy ország, például Németország démonizálását.

http://kpzaszloalj.com/galeria.php

Narancs XVII. évf. 41. szám - 2005-10-13

politika - történelmi glóbusz

A Wizzair 4600-ért már elrepít Marosvásárhelyre, két óra alatt. Ez a legolcsóbb utazási mód, ha azt vesszük h a busz 5000 Ft, és több órát kell rostokolnod egy ülésbe. Szóval vannak előnyök és hátrányok. Ahogy utána olvastam a dolgoknak, úgy néz ki, hogy Az Isten széke közelében román falvak vannak, míg az Egyes-kő Székelyföld közelibe van.

Isten széke és az Egyes-kő. Még egy honlap, az Egyeskőé.

 ,

Nagyobb térképre váltás

Az Isten-széke 70 km-re van, Vásárhelytől, az kb. autostoppal 2 óra. Tehát egy nap alatt ott is lennénk, 14:40-kor indul a gép Ferihegy 1-ről, 16:40-re van Vásárhelyen. Kiséta, vagy kitaxizás(Romániában olcsóbbak a tarifák) a város szélére, és kiállás. Magyar lobogóval szerintem gyorsan felvennének. Aztán uccu neki. Sátrazás a hegyoldalba este. Másnap reggel kényelmesen felkelünk, felmászunk, pihenünk egy álló nap, mikor felértünk a csúcsra, megint sátorverés. Visszafele meg ugyanez.

Negyedik napon ugye visszafele is délután mennek a repcsik, akkor bazározás, városnézés. Vásárhelyen van egy erődtemplom, meg egykét olyan épület, amiért érdemes megállni.

1 nap Bp-Isten-széke

2 Istenszéke fel

3 Istenszéke le

4 Vásárhely-Bp

Akár tavaszi szünetben meg is lehetne ezt csinálni. Legkésőbb nyáron.

az útvonal:

Nagyobb térképre váltás

 Kápéban az utazás egy 10.000 oda-vissza, plussz élelem kiadása.

Tiszai gyerek a szatymazi képíró

Világhíres, világjáró festője van Szatymaznak. Kossuth Tivadar a bánáti Törökbecséről érkezett hét éve a homokra. Családjával egy impozáns kúriába költözött, itt fest a vászonra macskájával a vállán szürrelisztikus léghajókat, Rubik-kockákat, halászvarsákat és szegedi momentumokat. Tisztelői névsorában ott találjuk Richard Attenborough-t, Geraldin Chaplint és Danilo Kist.
– Csak akkor viselek órát, ha valahová utazom, repülővel, akkor azért nem árt. Egyébként dátumokra, pénzre nem vagyok érzékeny. Autót is keveset vezetek, nincs affinitásom ezekhez a dolgokhoz. Ha valakivel beszélgetek, akkor is kalandozom. Ilyen vagyok – mondja magáról a mester.
Naivnak címkézi a művtöri és a kritika az akadémiát nem végzett alkotókat. Nálunk, főleg művészkörökben van ennek a jelzőnek lekicsinylő kicsengése. Hát még Szegeden: az itteni festőtársadalom nem díjazza a máshonnan jött "naiv" föstőt. Kossuthot ez láthatólag nem zavarja. Bejáratos Európa "jobb" köreibe, festi az E75-ös menti örömbizniszt, Chaplin életét, a szegedi Korzó ürügyén a közállapotokat.
– Boldogít, amikor látom, hogy alig van, aki anélkül megy el a képeim előtt, hogy megállna. Vagy amikor egy svájci galériatulajdonos, idős hölgy, székre ülve hosszasan nézte az egyik vásznat, aztán azt mondta, higgyem el, ő még nem ült repülőgépen, de amikor nézte azt a képet, akkor repült . Odaát, évekkel ezelőtt sokszor beszéltettek az újvidéki meg a belgrádi rádió éjszakai műsoraiban. Egyszer hívtak, hogy személyesen kell találkoznom egy vak emberrel, aki képet akar tőlem venni. Megnyugtattak, hogy ez nem vicc. Az az ember megvett egy képet, és mielőtt választott, részletesen elmeséltette magának, mi van a vásznakon. Az volt a kérése, hogy találkozhasson velem. A találkozón kiderült, hogy a rádióműsorok alapján részletesen ismerte az életrajzomat, a dolgaimat. Bár nem lát, mondta, de tudja a színeimet.
Vagy egy évtizede annak, hogy a Belgrád - Los Angeles repülőjáraton légi árverést rendeztek Kossuth-képekből. Tíz vászon lelt így gazdára.
– A képeimen is összekötni szeretném az embereket, nem szétválasztani. Elszomorítnak a háborúk, a megosztottság. Sokáig nem hittem el, hogy léteznek rossz emberek. Mert alapjában szeretem őket, jót látok bennük. De az utóbbi évtizedben... Amikor festek, hallgatom a rádiót, sok adót hallgatok felváltva. Sokszor kihallom a műsorokból, na, már megint valaki el akart adni valamit... Ezek az információk is átmennek a vászonra valahogy. Tiszai gyerek vagyok, sok évvel ezelőtt készítettem egy szemetes, kólásflakonos képet a Tiszáról, és akkor tessék, itt vannak ezek a dolgok, mint a legutóbbi szennyezések. Ezek a dolgok, meg a háború, amik megkavarnak, magzavarnak. Mégis azt hiszem, kifizetődő jónak lenni. Előbb utóbb, ha nem is én, de a gyerekeim, akiket így tanítok, jól járnak, visszakapják.

Az én lakóhelyem az Alföldön található, egy kis község: Szatymaz. Ma már mintegy 4500 lélek lakja, és jelentősége a baracktermesztésben van. De nem volt ez mindig így. A mai állapot a XIX. és a XX. század történései befolyásolták jelentősen. 

A török hódoltság miatt az alföldi falvak elnéptelenedtek, népességük a városba menekült. Megindult a pusztásodás, az egykor művelt földterület legelő és kaszáló területté vált. Marhacsordákat legeltetett e helyt a város. Az állattartók szállásaiból alakult ki a XVIII. században a tanyásodás, ami kezdetben ideiglenes nyári lakhely, később állandó télen-nyáron való kint lakást eredményezett. Az állattartás helyett fokozatosan a földművelése vette át a szerepet, ez követelte meg az örökös kint létet.  A század második felében szegedi polgárok kezdik meg a szőlőtelepítéseket, és ezzel a következő évszázad virágzását indították el.

1840-re Szatymaz határában létrejöttek a szőlőhegyek, melyek mindmáig megőrizték a hont foglaló családok neveit.

„Sajátos a Neszűrjhegy ~ Neszűrhegy származtatása. Inczefi Géza, a Szeged vidéki földrajzi nevek kiváló kutatója 1825-ből idézi első előfordulását: „Ne szűr hegyében szőllőnk…”. Majd 1845-ből: „ne szűr hegybe homoki szőllő.” 32 Úgy véli: „tréfás név, amellyel a kevés termést adó szőlőt illették … Az sincs kizárva, hogy a 18. században a sivány homokra telepített első szőlőt nevezték így el.” A szatymazi határrész talaját ismerve utóbbi magyarázatát tartom helyénvalónak: a Dorozsmával szomszédos szőlőket laza homoktalajon telepítették, azt vélhették, nem is fognak ott bort szűrni. Azután mégis szűrtek, de az első név rajta maradt a ma is szőlőt termő homokon.”

Ezek a hegyek pusztán nevükben voltak hegyek. Dűlőnek is nevezett homok dombocskák voltak, amik még ma is előfordulnak az Alföldön. Mára már széthordták az alacsonyabb területekre. Talán csak a temetődomb őrizte meg egykori nagyságát. Állítólag bronzkori sírhalom volt, (kurgán). Valamikor  az Árpád korban ezeket a halmokat hasznosították jelzőrendszerként. Máglya továbbadásával adták tova a parancsot szerte az országban.

A tanyák kialakulása köszönhető a földbőségnek, de a nehéz, egész embert igénylő művelési módnak is:

„Városunk határában nincsenek nyomásokra felosztott, hanem tagosított birtokok, mellyek átaljában sívó vagy épen re-pülő homokból állván, a gazdának éber figyelmét, gondoskodását és így jelenlétét igénylik, ha hálátlan homokját gyümölcsözővé tenni akarja … Ez volt fő oka az úgynevezett tanyák eredetének, mellyeknek most elpusztítása czéloztatik … Itt vannak a birtokosnak minden épületei, itt tartja jószágát, itt tenyészt és termeszt, és homokjának egy részét még kertileg is míveli, itt van továbbá szőllő és gyümölcsös kertje, s maga a lehetőleg nagyobb … költség és idő kíméléssel végezheti minden munkáját … és segíthet a széltől felkapott homok borította vagy földjétől megfosztott szőllőkön és vetéseken…”  

A népoktatás első épületei is e korszakban épültek fel.

1879- a szegedi nagy árvízig vissza

A szegedi családok az árvíz pusztítása elől vagy után sokan menekültek ki Szatymazra a rokonokhoz. Sokan közülük nem is tértek visza a városban, hanem itt telepedtek meg. A szőlőhegyekben épületeket emeltek. Ekkor alakult ki

Tanyák és írók

Az 1878–80-ban Szegeden újságíráskodó Mikszáth Kálmán sűrűn vendégeskedett a szatymazi Zsótér-tanyán.

A nagyobb városi birtokosok szőleikben kúria jellegű, három-négyszobás házakat építtettek, ahol a család hét végén és nyaranta elidőzött

Az 1880-as évektől a szőlőhegybeli, részint kuriális stílusú vagyis oszlopos előtornácú, részint polgári villaszerű épületek a szegedi birtokosok kedvelt kirándulóhelyei lettek. A századvégi városismertető erről úgy ír: „A nagyobbára tisztviselőkből, kereskedőkből és birtokosokból álló szegedi közönség a szatymazi homokon nyaral.”+

Valószínű, hogy a szatymazi szőlőhegyekben legkorábban építkező városi birtokos Felmayer Antal. Az Alpárihegyben és Neszűrjhegyben már az 1840-es években többholdas szőleje volt. Elődei Bécsből származtak, és Szeged-Felsővároson vásároltak telket. Apja tehetős szűrszabómester. Felmayer Antal (1798–1873) kékfestő-, kelmefestő-mesterséget tanult, és felsővárosi műhelyét 1826-ban gyári szint-re fejlesztette. A Kossuth kezdeményezte védegylet híve és szorgalmazója, több szegedi társadalmi egyesület alapító tagja.53 Alpárhegyi szőlőbirtokán, a pesti országút melletti nagy tanyáját 1887-ben örökösei bírták. Egyik fia Szegeden bankigazgató lett, s a századelőn nála volt szőlőkapás Katona Antal. A 10-12 holdas Felmayer-féle szőlőben – lányának emlékezése szerint – „olyan fizetése volt, hogy a városban egy közepes tisztviselő sem kapott annyit”. Katona Antal 1910-ben fölhagyott a kapássággal, mert „a gazdasszonnyal összekülönbözött,” és megvette Gera Imrétől a Fehértó 150. sz. tanyát, 21 lánc földdel. Egy évvel később Felmayer felesége, majd a birtokos is elhalálozott, s mivel gyermekük nem volt, a tekintélyes alpárhegyi szőlő és nyaraló új gazdákra talált.

Felmayer Antal János öccsének a fia, szintén Felmayer János (1845–1905) tímármester, Zomborihegyben, a vasút mellett vásárolt szőlőt. Bálint Sándor szerint róla, más vélemény szerint a környéken szőlőt birtokló négy Jánosról – Felmayer János, Gál János kereskedő, Nyári János ügyvéd és Reizner János – kapta nevét az eredetileg Alpár-Neszűrjnek nevezett vasúti megálló.54 Felmayer János szőlőbeli nyaralója (Szatymaz kapitányság 32. sz.) a vasúttól keletre, éppen a megállóhellyel szemben, a jánosszállási út mellett terült el.

A neszűrjhegyi út és a tanyaközpontból nyugatra vezető út (ma Kossuth Lajos utca) kereszteződése mellett ma is látható, jóllehet átalakítva, a Barcsay-villa. Építtetője Barcsay Károly (1841–1913) gyógyszerész erdélyi nemesi családból származott, és 1874-ben telepedett le Szegeden. 1875-ben Götz Károlytól megvette a Götz-házban (Széchenyi tér 12.) lévő, Az Isteni gondviseléshez címzett gyógyszertárat. Az egyik családtag emlékezete úgy tartja számon, hogy az 1879-i nagy árvíz előtt vásárolta szatymazi birtokát, ott építkezett, és családja az árvíz elől már oda menekült. Az 1887. évi kataszteri térkép a 48 320. helyrajzi számú telken téglalap formájú, homlokzata közepén előrenyúló, föltehetően oszlopos, kúria jellegű épületet mutat (106. szelvény). Az oszlopos középtornácot később beépítették, homlokzatát egyszerűsítették, ezért az épület elveszítette kuriális jellegét. 

Neszűrjhegyben az egykori szegedi polgármester, Wőber György özvegye, a Treszky és a Zombori család bírt nagyobb területű szőlőt, és épített az 1880-as évekig nyaralót.56 Pálfy János (1836–1913) alsóvárosi kovácsmester és vasöntöde-tulajdonos neszűrji birtokán 1887 előtt már építkezett Szatymaz kapitányság 114. sz. alatt. A módos iparos és gyáralapító kb. 10 holdas birtokán négyszoba-konyha-kamrás, nyitott verandás házat, melléje borházat építtetett. (13. kép.) Idős korában tanyáján lakott, ott is hunyt el.

A szatymazi vasútállomástól délre lévő vasúti átjáró melletti szőlő és az ottani nyaraló tulajdonosa 1887-ben Trischler Péter kereskedő volt. A klasszicista jellegű nyaraló előtt kert, mögötte két épület – az egyik bizonyosan kapáslakás – állott. (14. kép.) Idősebb szatymaziak ezt az épületet Pártos-villának, utóbb Kup Béla katonatiszt házaként ismerték, az ötvenes évektől a helyi pártszervezet székháza volt, újabban pedig idősek napközi otthona.

A Gál család másik, a jánosszállási út mellett épült nyaralója zömök saroktornyáról ismert (Szatymaz I. ker. 14.). (16. kép.). A századelőn Zolnay Jenő a tulaj-donosa, aki Gál Erzsébetet vette feleségül.57 Tőlük Preszly Lóránd ny. csendőr ezredes vásárolta meg. A 2,5 holdas szőlőt kapás gondozta. 1949-ben a villát állami tulajdonba vették, és néhány évig óvodának használták.

Miután az 1890-es évekre a szatymazi szőlők számos szegedi polgárcsalád kedvelt nyaralóhelyévé váltak, a századfordulón és a századelőn újabb kereskedők, iparosok, hivatalnokok vásároltak szőlőt vagy puszta földet, és építtettek nyaralót. Részint a „ferencjózsefi békeidők” gazdasági konjunktúrája teremtett erre kedvező lehetőséget, részint a falusias környezet és az ott kialakított társasélet vonzó mintát nyújtott az árvíz utáni újjáépítés éveiben nagyvárossá fejlődött Szeged polgárainak.58

Látható, a szegedi polgárok két-három, a vagyonosabbak ötszobás, eredetileg nyitott, oszlopos verandás nyaralókat építtettek. A nyaraló két-három helyisége alá tégla boltozatú vagy különálló pince épült. Akiknek 4–5 vagy több holdnyi szőlejük volt, borházat is emeltek, ahol a szőlőt földolgozták, darálták, préselték. A nyaraló telkén szoba-konya vagy szoba-konyha-kamra beosztású kapásház állott, amely a magasabb, igényesebb kivitelű, rendszerint lépcső följáratú úri lak mellett hagyományos jellegű, szabadkéményes, nádtetős parasztház volt.

A nyaralók építészetében a klasszicizmusnak és az eklektikának a korszakra jellemző stílusjegyeit fedezhetjük föl. Egyedi az Eisenstädter-villa homlokzatának fűrészelt fenyődeszka díszítése (Szatymaz II. ker. 166.). (17. kép.) Hasonló kivitelű fűrészelt ornamensek díszítik Wagner Adolf villájának homlokzatát. (Szatymaz II. ker. 115.)

 A ma 5000 lelkes falu több részből áll össze. Jánosszállás, Vilmaszállás, és a

A szegedi határban alakult ki Szatymaz tanyaközség.

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Szatymaz/pages/007_telepulestortenet_a_kozsegge_alakulasig.htm

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:dm832gqJmH8J:www.delmagyar.hu/telepulesek/szatymaz_tortenete/2050795+szatymaz+t%C3%B6rt%C3%A9nete&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

XIX. században

A települést szőlőhegyek jellemezték, a városi polgárok telepítették venyigével be a homokdombokat. Amiből a későbbi évek során egyre kevesebb lett.

1). A Boldog Békeidők

A kiegyezés utáni korszak hozta el Szatymaz fellendülését is,

A filoxéra járvány hozta meg a szőlőültetés virágkorát. A magas kvarctartalmú homok

Nyári János ügyvéd, alpárhegyi szőlőtulajdonos kezdeményezésére a MÁV Alpár-Neszűrj néven megállót létesített, melynek utóbb a Jánosszállás nevet adták. Az 1880-as évektől a szőlőhegybeli, részint kuriális stílusú vagyis oszlopos előtornácú, részint polgári villaszerű épületek a szegedi birtokosok kedvelt kirándulóhelyei lettek. A századvégi városismertető erről úgy ír: „A nagyobbára tisztviselőkből, kereskedőkből és birtokosokból álló szegedi közönség a szatymazi homokon nyaral.”

z 1879-i nagy árvíz előtt vásárolta szatymazi birtokát, ott építkezett, és családja az árvíz elől már oda menekült. A

Látható, a szegedi polgárok két-három, a vagyonosabbak ötszobás, eredetileg nyitott, oszlopos verandás nyaralókat építtettek. A nyaraló két-három helyisége alá tégla boltozatú vagy különálló pince épült. Akiknek 4–5 vagy több holdnyi szőlejük volt, borházat is emeltek, ahol a szőlőt földolgozták, darálták, préselték. A nyaraló telkén szoba-konya vagy szoba-konyha-kamra beosztású kapásház állott, amely a magasabb, igényesebb kivitelű, rendszerint lépcső följáratú úri lak mellett hagyományos jellegű, szabadkéményes, nádtetős parasztház volt.

A nyaralók építészetében a klasszicizmusnak és az eklektikának a korszakra jellemző stílusjegyeit fedezhetjük föl. Egyedi az Eisenstädter-villa homlokzatának fűrészelt fenyődeszka díszítése (Szatymaz II. ker. 166.). (17. kép.) Hasonló kivitelű fűrészelt ornamensek díszítik Wagner Adolf villájának homlokzatát. (Szatymaz II. ker. 115.)

öbb városi tisztviselő szatymazi „tanyáján” lakott, és naponta vonatozott Szegedre. A szatymazi úri szőlők hírére jellemző, hogy az 1920-as évek végén Király József kecskeméti tanár négy gyermekének hozományul 1-1 hold szőlőt, gyümölcsöst vásárolt Jánosszálláson. Három lánya és egy fia kapott jánosszállási szőlőföldet. Irma lányát Borbola Jenő későbbi városi rendőr főkapitány-helyettes vette feleségül. A négyszobás Borbola-nyaraló – átalakítva – ma is áll. Mellette nem volt kapásház, hanem a kapás benn lakott a birtokos házában.

XX.század kultúrájának lecsapódása Szatymazon.

A századforduló utánra datálódik Szatymazon a kápolna, a Báló-kocsma, és a nyári fürdő nyitása is. Ekkor alakult ki a tanyaközpont helyszíne. A vasúttal szembeni telkeken üzletek nyíltak. A kocsma adott helyet a gazdakör üléseinek, vasárnap reggelente itt gyűltek össze a napszámosok. A vasúttól keletre posta, orvoslakás, a templom mellett pedig gazdasági iskola épült föl. A gazdakör tevékenységének köszönhetően népszerűsítették a gyümölcstermesztést: intenzív szőlő és gyümölcstermelés lett jellemző a homokvidéken.

öldműveléssel foglalkozó néposztályának szellemi és anyagi jólétét előmozdítani […] a közművelődést és a mezei gazdasági szakértelmet társadalmi úton terjeszteni

 A módosabb gazdák nősülő fiainak tanyákat építettek.

Két fő építkezési periódus különböztethető meg. Mindkettő gazdasági konszolidációhoz kötődik, az első a boldog békeidőkhöz, a második a ’20 évek végétől. A főbb utak mellé villaszerű nyaralók épültek, alájuk hagyományos nyeregtetős házak.

Fodor István városi tanácsnok, háromholdas szőlőbirtokos az 1920-as évek végén a Zombori-tónál strandfürdő létesítését kezdeményezte. 50 pengő értékű részvényjegyeket adtak ki, s nagy érdeklődés mutatkozott. Kubikosokat fogadtak a szikes tófenék kimélyítésére, a nádas eltakarítására. Kabinok készültek, vendéglő, gondnoklakás épült, és bekerítették a fürdőt. Szeged város artézi kutat fúratott, és bazaltkockákkal köveztette ki az utat. A harmincas években pezsgő strandélet bontakozott ki, de a tanyaiak nemigen vették igénybe a nyaralóknak épített strandfürdőt. Ők a Makraszék, az Enyingi malomhoz közeli Kormányos-tó és a Vilmaszállás környéki Nyári-tó vizében mártóztak meg, mint korábban is.

Több vezető tisztviselő és módos városi polgár család nyaralóját 1949-ben és 1950-ben állami tulajdonba vették, és parasztcsaládoknak juttatták. Néhány gazdag paraszt tanyáját is elvették.

A szatymazi nyaraló- és szőlőtelep a 19. sz. utolsó évtizedeiben vált közkedveltté a szegedi polgárok körében. A szatymazi Historia domus szerint: „A szegedi nagy árvízkatasztrófa után mind többen és többen jöttek ki Szegedről nyaralás céljából, tekintet nélkül arra, hogy volt-e szőlőbirtokuk vagy sem.”1 Alig néhány hónappal az árvíz után a Szegedi Híradó így tudósított: „Ami Budapestnek Rákospalota, Újpest, Kőbánya, az Szatymaz Szegednek […] Sok okunk van arra, hogy Szatymazból egy Kőbányát, Szent Lőrincet vagy Rákospalotát teremtsünk.”2 

Kiállítás

Munkájuk gyümölcsét a szatymaziak kiállításokon mutatták be. Minden kiállítást a gazdakör szervezett. Bor- és szeszkiállítást évenként tartottak.

1890-ben Szatymaz Európa gyümölcspiaca. A bor kiállítás mellé gyümölcsárkádia termékei is bemutatásra kerülnek.

Népkör

„a baráti, békés érintkezés, a társasélet megteremtése, fejlesztése, az erkölcsösségnek és vallásosságnak, a hazaszeretetnek és testvériségnek ápolása” érdekében megalakították a szatymazi népkört. 16 éves kortól vettek fel tagokat az Egyletbe.

A Gazdakör-Népkör egyesületek is jól mutatják a korabeli társadalom differenciálódását.

Vasút

Budapest-Szeged vasútvonal mezőgazdasági termékek szállításával anyagi fellendülést hozott a tanyaközpontba.

forrás:index

GYőzőnél jártamban sok mindenről beszéltünk, és sok minden az eszembre jutott hazafele menetemben is. A nagy kérdés a jövő. Hogyan? Miként? lehetne azokat az adottásgokat, lehetőségeket kiaknázni, amivel most mi rendelkezünk. Adott egy társaság, benne kölünböző érdekeltségű emberekkel. Történelem, néprajz/állatok, művészetek, régészet. Ezeket hogyan lehetne egyesíteni úgy, hogy mind azt csinálja amit szeret. Tudományt művelni, és pénz keresni. Én olyasmin agyalok, amit eleddig még nem találtak ki. Ebben van a máni. Kitalálsz valamit és megvalósítod. A cél szentesít.

Addig már eljutottunk, hogy csapatot kell alkotnunk, egy társaságot.

1) Vagy újságot kell szerkesztenünk, amibe mindneki alkot egy rovatot.

2) vagy Nyári Szabad Iskolát kellene csinálni. Szerezni egy telket vidéken, és iskolákat hívni. Programokat, előadásokat, életrenevelni, felvilágosítani,

Mindezt úgy, hogy nekik is megérje, tehát ne drágán, és nekünk is, tudjunk belőle megélni. Adott lehetőség Regéc lehetne. Tájházat csinálni, táborokat cisnálni, tanásatásokat rendezni, hogy a középiskolások megismerkedhessenek a régész munkájával. Ők is kipróbálhassák a felfedezést. Az iskolák történelem  tanárait kell elsősorban megfertőzni, utána a diákok jönnek tanárostól. Első lépésként mindenki a volt iskoláját fertőzné meg. Ismerősöknek szólni.

AZ üzleti része a dolognak a következő lenne. Ehhez kell egysaját telek, föld. A pangea pénzesgyőri házához hasonlóan kell egy ház, ami legyn öko, és hagyomány keveréke. Ennek a Természettudományos karok a csodájára fognak járni. De mivel hagyományos is, a néprajzi, honismereti körök is eljárnak majd. A lényeg, hogy nem a szokásos megoldásokat kell keresni, hanem a hosszútávon kedvezőeket. A háznak jó ha van saját kútja. Esővizet összegyűjtő, spéci pottyantós, saját erdő, kert, baromfi, jelentené a kiutat. Termeljünk biodolgokat. Rendezzük be a házt lomtalanításból szerzett bútorokkal. Csináljunk olyan dolgot, amio már nem divat: hívjuk el a barátainkat dolgozni ételért. Cserébe visszaadjuk nekik a mumnkát. Az üzlet az, hogy olcsón megtermelni, és eladni. A szobákat lehetőleg olcsóbban kell adni mint a szokásos. Sok embert bevonzani, ismeretséget, konferenciákat etc. A végén már saját buszt, kerékpár állományt is lehetne szerezni. A cél a környezettudatos, olcsóság, megfizethetőség, élmény, tapasztalat, tudás, egézség lenne. HA már kialakítottun kegy ilyen helyet, akkor töltsük meg tartalommal. Jönnek a programok, játszódások, előadások is akár. Dorka csánná a kézműves szakköröket, GYőző a régészes gyakorlatokat-próbaásatás, előadás, Andris, vagy Viktor a jószágokkal foglalkozna, Én szevezek, A farkas Andris akár tárgyalóként beszállhatna. Skanzen, ökoház, azaz valamiféle népkultúrháza-népfőiskolaként működne a dolog. És persze tapasztalatszerzés-átadás-nyújtás. Programként el tudok képzelni házépítést, kertészkedést, pásztorkodást. Hagyományos életmódot átadni, úgy, hogy a látogató is részt vegyen benne. LEgyen koszos, büdös és fáradjon ki. Mindez mellé élvezhesse is a dolgot. A gyerekek a háziállatok foglalatoskodásával felellőségtudatot kapjon. Meg kell célozni ezzel a házzal az iskolákat, az egyetemeket, a nyugdíjasokat, és a családokat. Most speciel REgécre összpontosítottam, és ehhez a környező nagyobb városok azok amik stratégiailag alkalmasak ehhez. Állítólag van egy olyan törvény, ha valaki5 évig gondoz egy lakatlan telket, akkor 5 év után átszáll a tulajdonjog a kezelőre. Magyarán kiszolgáltál egy telket. Ezzel a móddal lehetne ilyet szerezni. Két dolgot kell ehhez az akcióhoz. Pénze ugyan mindenkinek kevés van, de van valami a birtokunkban, ami a pénznél is többetr ér:

fiatalok vagyunk, és tudunk dolgozni. HA nincs pénzünk, akkor is képesek vagyunk arra, hogy ellássuk magunkat. Ha házat építünk akkor tegyük is azt. Használjuk fel azt, amivel a természet megáldott bennünket. Ne akarjunk az öröklétnek építeni. Egy döngölt falú ház is megteszi. Türelem és elszántság.

Amit most is megtehetünk az a tanulás, kapcsolatépítések-telefonszám/ismerős szerzés, megtakarítások, okoskodások =)

Dorkával már napokkal előre megbeszéltem hogy ezen a hétvégén megyünk, ahova tudunk. Péntek délután résztvettünk a Műegyetem rakpartról induló fáklyás felvonuláson. Az egyetemi sajtó egyik munkatársa meg is interjúvolt bennünket. Feltűnőek voltunk: két kerékpárral sétáló fiatal kéz a kézben. Az előttünk sétáló öregurakhoz is csapódott egy tudósító a Lánchíd rádiótól. Idén eltérően a megszokottól, a rakparton volt a séta. Hát, itt sem voltam még, úgyhogy megérte elmenni, sétálni egy nagyot. Elégettünk két fáklyát, a másik kettőt meg itthon fogom lángra lobbantani.

 A rakpartról integetett le hozzánk egy néni, zászlókat rengetve, könnyeivel küszködve részese lehetett ennek annak idején. Az épületek is megnyíltak fölöttünk: az ablakokból idős bácsik, és nénik mosolyogtak, lobogtaták a zászlókat. Ez Buda! =)

Jó időtöltés volt. Kibeszéltünk mindent ez alatt a hosszú séta alatt. A Bem téri meg- emlékezésen sajnos csak húsz percet tölthettünk el. Elűzött minket a hideg. Fáradtak is voltunk, pedig sajnálom, mert szép verseket, gondolatokat hallhatott az emberfia.

Kivilágított tevéinkre pattantunk, és hazakerekeztünk. Jól esett ezen résztvenni.

Múzeumok napja

Másnap szombaton is hosszú napunk volt. Nemzeti ünnepeinken a múzeumok jogszabály szerint kötelesek nyitva tartani. Be volt tervezve hát 4-5 múzeum, amit meg szerettünk volna nézni. Az idő szűkössége miatt nem lehetséges mindent megnézni. Ezért úgy döntöttünk, hogy okt.23-án a pesti oldalon maradunk. De, márczius 15-én a budai oldalt viziteljük végig.

10 órakkor indultunk el nagyjából, Dorka még készülődött 1 percig... Jött velünk kissGergő is, de ő kerékpár helyett BKV-val.

Kezdtünk is neki az egéssznek a Szépművészetinek. Iskoláskori emlékeim fűződtek hozzá.

Gustav Klimt és a bécsi szecesszió a századfordulón. Dorka nagyon be volt érte lázasodva. Végül is kiokosodtunk e tekintetbe. De rengetegen voltak. Annyira nem nyűgözött le a képrengeteg. De volt egy-kettő jó meglátás. Érdekes, hogy már 100 évvel ezelőt is foglalkoztak a nő-nő meztelen szeretkezésével.

 A Szépművészeti után a Terror háza tűnt a legaktuálisabbnak, legközelebbinek. Bementünk, dorka közölte velem hogy sírni fog ha itt végig kell menni. Rábeszéltem, hogy nem muszáj ezt választani, mehetünk a Nemzeti Múzeumba is. Én még szégyen, nem szégyen: nem voltam még ott. Eleddig mindig kiesett mind az iskolai, mind a saját érdeklődés teréből. Tekertünk oda. A városon nemzeti ünnepeinken nehézkes az átjutás, mert útlezárás itt-ott amott. Nem könnyű közlekedni. Sikerült áthaladni a Jobbik gyülekező ünnepségén is.

 A Nemzetiben sírás helyett a fáradtsággal kellett megküzdeni. Végignéztünk pár tárlatot, és azt vettem észre, hogy nagyon lefáradtam. A reggeli kialvatlanság, vagy a sok terem-anyag-tudás okozta-e ezt? Nem tudom. De az utolsó teremsorozatot Magyarország történelméről már nem volt erőm végigállni. Mondanom sem kell: hazatekertünk.

A koliban tévéből néztem Orbán Viktor beszédét, és kihagytuk a Csík koncertjét is...Sajnos. 

Kanapészörf

kanapészörfölést is lehet h igénybe veszüünk! semmi-senki sincs kizárva!!!!!!!!!!!

http://www.origo.hu/utazas/20101015-mar-15-ezer-magyar-szorfol-kanapen.html

http://www.couchsurfing.org/

Itt pedig Dorkáról néhány kép: =)

http://www.marieclaire.hu/portre/gryllus_dorka_szinpad_nagy/6710/

fixizés

láncnélküli kerékpár a schwinn-csepeltől

álmok:
Csillaghullás a jánosszállási úton, Dorkával.
 Előtte a volt barátaival beszélgetek a lányról??
?10 csillagot számolok össze.
szatymaz focipálya mellett lerobant ságrga trabi,
 benne kovacsik móni telefonál mellette egy feltöltő
egy harmadik autóról lógatva. Hátul egy folysószerű
 vlami és egy vízesés. gáttal. Pisilnem kell, etzért
megyek hátra. Látom hogy a gát túlsó végin a torlasz
 kezdi elmosni a víz, köveket veszek magamhoz és megjavítom. Nem tudom miért…