A minap találkoztam a buszon egy nyugdíjas nénivel, és beszédbe elegyedtünk.

A hölgy unokája BKF-re jár, kommunikáció szakra, ahol jelenleg ötödéves. A kis hölgy öt év egyetem után, öt év felsőfokú tanulmányok után masszázs tanfolyamot akar elvégezni. Kénytelen, mert olyan nagy túlképzés van az egyetemeken, hogy aki nem megy ki külföldre, az kénytelen elhallgatni a diplomáját.

Régész

Valahol nyilvánosságot kell, hogy nyerjen mindaz, amit mi Számalkos OKJ-s diákok megélünk. Mindannyian felháborodunk azon, ahogy viselkednek velünk, fegyelmeznek, kioktatnak. Nem mindenki, csak egyes nem ideillő tanszemélyek. Egyszerűen bonyolult ez az egész helyzet. Nem is tudom hol kezdjek bele...

Elvállaltuk a suliújság szerkesztését, megírását. Írtunk, szerkesztettünk. Adtunk hozzá képeket. De megkérdőjeleződik itt minden, mert a belejavítgatások hatására, én legalábbis már úgy érzem, hogy ez már nem a mi lapunk. Nem a diákoké, hanem az iskoláé. AZ ISKOLÁÉ.

Végül is, ez is a neve igaz: Számalk Szakközépiskola Hivatalos lapja. Tehát kéne egy nem hivatalos lap is. Diáklap. Dejáklap. Amit teljes egészében mi találunk ki. Vicc lenne megcsinálni. Én benne lennék. Direkt elhelyeznék benne alapvető hejtelenségeket, hogy ingereljem a szakmát. Tiszta igazságot kellene ebbe leírni. Fórum. Igazolások, segítések, tájékoztató, informáló cikkek. Esetleg tanári portrék, amelyek tényleg port kavarnának. 

Még jobban értem, mit takar az alternatív, az underground.  Nem megfelelni, kiáltani! 

Hónapok óta összeülünk megvitatni az újságot. Nem történik semmi lényeges. Kb. ugyanaz, mint az órák esete. Vannak olyan óráink, amiken szó szerint nem csinálunk, hallunk semmi hasznosat. SEMMIT.

Bemegyek, és kénytelen vagyok olvasnivaló könyvet vinni, mert egyszerűen belehalok az unalomba. Vannak kivételek. Van egy-két igen színvonalas óra, de a legtöbb? Mintha állandóan szünet lenne. Pedig tény: vannak jó tanárok. Lenne is mit tanítani. De valahogy elcsúszik az egész, azon a banánhéjon, hogy még erre van idő. Két év. KÉT évig tart ez a képzés. Pedig, ha középiskolai szinten, vagy netán egyetemi szinten tartanák, akkor egy év alatt "jajdesimán" el lehetne sajátítani itt mindent. Hajtós lenne, de legalább nem tötyörésznénk. 

Szegény rajzosok. Hetek óta szerkesztik a lap dizájnát, és mindig van amit lehet kritizálni. Pedig véleményem szerint már az első verzson kiadás képes volt. NA jó egy kicsit tényleg konzervatív lett, de a második....páratlan.

Ez az egész lavina onnan jön, hogy mi "én" nem tudok fogalmazni. Nem tudok egy dolgot többféleképp leírni. Lehet kiigazítani nyelvtanilag dolgokat, de akkor az a bizonyos mondat elveszti az élőszerűségét. Bár tény, hogy hagytam magam befolyásolni. Amit mondtak volt benne igazság. De hol van akkor az én igazságom? Nem lenne?

Márpedig ha valamit eddig felfogtam az életből azaz, hogy mindenkinek jár egyfajta értelmezésű: egy igazság. 

Kollégia úr:

Értelmetlenek tartom az egészet. Huszonéves embereket szabályoznak meg értelmetlen dolgokkal. Történt, hogy Tib. Kiment az erkélyre telefonálni, hogy minket ne zavarjon. Erre meg jön az ügyelőtanár, Kocka néne: Fiatalember 10 órára a szobájában kell lennie! Tib előadja szolid magyarázkodását, hogy miértünk van kinn. Miss Kocka nem tágul, és ajtócsapkodós-kiabálós "naénmegmondommiazahejderutyutyu"-ig fajult a helyzet.

Ja alapprogramokon kell részt vennünk. Környezet, Honismeret, Test és lélek, Pénzügyek, Egészség, stb. Felesleges. Be se járok. Jövőre úgyse leszek már itt. EL is lehetne nevezni az épületet a Terror házának. Mert időnként érnek atrocitások. Az egyik sarokkő, a mi kis életünkben, az a 10 órai takarodó. A másik, a szilencium. Le vagyunk korlátozva. Semmit se lehet.

Sörösló, azaz sörkollektor, amit házilag raknak össze a magyar barkácsolók. Lassan az egész országot beterítik, vidéken, városban, mindenhol jól jön ez a fajta spórolás.

http://aeco.hu/sorkollektor-keszitese-hazilag/

http://www.sorkollektor.hu/

http://sorkollektor.blog.hu

 http://pilleenergia.blog.hu/2009/07/01/pillepalackbol_hoeromu

http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&cid=VkZaU1ZrMVZNVVZVVkZKUFlXeFdNdz09&pid=VkZkd2NrMHdPVVZYVkVwT1ZrWnJPUT09

Önkéntesség.

Mennyi lehetőség van ebben az egy szóban! Jutott eszembe, amikor egy hideg februári délután a áttekertem a barátnőmhöz Szatymazon. Az útról jobbra- balra tekintve mindenhol áll a belvíz. Ha sikerülne a helyi fiatalokat a faluban megmozgatni, jégkorcsolyapályákat lehetne az ifjúságnak építeni. Fiúknak jégkorong, lányoknak jégkorit. A fagy elmúltával, pedig közmunkával lehetne a víz lecsapolását is elvégezni.

Budai sétám után ötlött fejembe a gondolat: Mi van a magyar sípályákkal?  Trianon után elkerültek a magyar sípályák. A két világháború között élő magyarság ekkor anyagilag is áldozott új sípályákra. Érdekes módon, még a kommunizmus alatt is ápolták ennek az úri sportnak a hagyományait. Mára? Sajnos lépten-nyomon tűnnek el a generátorok, kábelek. Igazán kár, hogy ilyen apró okok miatt épült le ez a sportág.

Efféléken gondolkodám, mire beértem és lepihentem.

Csütörtökön úgy alakult, hogy az egész napom szabad lett. A hó még mindig friss volt és tiszta. Nem volt semmi dolgom, de nem is akartam a kollégium szobájában egy monitor előtt ücsörögni, fogtam magam és elindultam a Móricz felé. Felkapaszkodtam a 61-es villamosra, és már baktattam is a hűvösvölgyi csöndes mezőkön. Több órát csatangoltam egyedül. Mielőtt elindultam szóltam a srácoknak hova megyek, hogy baj esetén tudjanak keresni. Mióta láttam a 127 órát azóta tudom nem mehetek el hazulról szó nélkül. 

Egyedül caplattam fel a Hárs-hegyre, és a János-hegyre. Sehol semmi. Csak a hó, csak a csönd, és a hóban caplató bakancsok torpanó hangja hallatszott. Szünetet tartva meg-megállva feljutottam végül a kilátóba. Egy gyönyörű kőből-fából épített több emeletes kilátó a város tetején. Város? Nem láttam semmit belőle. Hatalmas köd lepte be a várost, ha a szirénák nem emlékeztetnek rá, meg nem mondtam volna, hogy a főváros van alattam. Sötétlő erdők, fehér hótakaró mindenütt. Pompás látvány volt. Képeken láttam még lenyűgözőbbet: A Bükk 800 méteres csúcsairól készített fotókat, ahol felhők fölött vannak a csúcsok. Na, onnan fantasztikus a kilátás. Most egyelőre ez is megteszi. Mindenkinek csak ajánlni tudom, menjen, és próbálja ki! Nincs rossz idő, csak emberi lustaság. Minden évszaknak megvan a maga saját kis csodája, amit érdemes felfedezni!

Zuglónál szálltunk fel a 173E jelzetű gyorsbuszra. Lázas igyekezettel foglaltuk le a csukló előtti ülőhelyet. Kedvesem leült, én mellette állva vigyáztam dolgainkat.

Még sohasem volt buszon semmi "jelenet" mióta Pestre járunk, de ezúttal másképp történtek a dolgok. Nem sokra rá, hogy felszálltunk, az ajtó előtti három széknél valaki felháborodásának adott hangot. Valójában nem történt semmi érdemleges, de ettől függetlenül mégsem tudom hova tenni a dolgot!

Itt történt meg először, hogy együtt éreztem a cigányokkal. Megértettem, milyen szerencsétlen körülmények közé vannak kényszerítve. A társadalom alakja is most villant fel újra lelki szemeim előtt, és rájöttem, hogy mennyire megfoghatatlan, bíráló-személytelen jelleggel bír. Lehetetlennek tűnik az előítéletek alóli kitörés.

Az ajtó mellett egy kék kabátos férfi ült. Kopaszodó, őszülő fejjel, barna tarkóval, és szitokkal teli beszéddel. A páros helyeken egy nyugdíjas asszonyság ült, és ahogy kivettem a szópárbajból, ő volt az okozója az egésznek. "És még nekem mondják azt, hogy bunkó! Mégis mit képzel magáról? Ha nem fér el a táskámtól, kérjen meg emberi módon, és én elteszem! Hogy jön maga ahhoz, hogy hozzányúljon más dolgaihoz? Bezzeg, ha én tenném odébb az ön táskáját, akkor rögtön elkezdenek "tolvajcigányozni"! Itt éltem le az életemet, és sikerült elérniük, hogy undorodjam a saját hazámtól. A f...om kivan a magyarokkal. Legaljasabb nemzet a magyar. Elegem van a megaláztatásokból, a verésekből… nem is tudom miért élek még egyáltalán? Se apám, se anyám. Se kutyám, se macskám nem vár otthon. Minek élek még?" Nagyjából ezt a monológot adta elő a cigány férfi. Kellő drámai alakítással. Elgondolkoztató, hogy tényleg ennyire gonoszak lennénk? Azt hiszem, egy-egy ilyen eset alkalmával mutatja ki foga fehérjét a társadalom. Az öreg néni már rég eltűnt, de a sértett még mindig mondta a magáét az új utasoknak is. Értetlenül néztük ezt a megkeseredett embert, aki vérig sértett önérzetével, egyéb gondjaival végül leszállt a Móriczon, s vitte magával azt a súlyos légkört is, amit a buszon teremtett. Mi magyarok nem vagyunk ebben ludasok. Az arctalan tömeg ugyanígy viselkedik az utca névtelenjeivel Londonban és Párizsban egyaránt. Tovább figyelve meggyötört vonásait eljátszottam a gondolattal: egy másik világban talán velem is megtörténhetett volna egy ilyen tragédia. Lehet, hogy most telt be a pohár, és indult neki a zebrának... Ki tudja?

Az biztos, hogy tökéletlen a társadalmunk. Arc nélkül megyünk el a másik mellett, meg se látva ki ül le a velem szemközti széken. Egy-két szó, ami az alapvető kommunikáció része, igen szükséges eszköz a városi embereknél. Így merem ajánlani nektek hogy,

Viselkedjünk!

 Ma reggel bájolóval keltem. Énekeltem a Dörgedelem van szövegrészt, fújtam a furulán a dallamát. Eksztázisban voltam. Most mondták a szobatársaim hogy én lettem a Vonyító Farkas. Ez az indián nevem. Még mindig jobb mint a Varázsló, Osonó Medve, vagy mint a Görbe Nyíl. Visszatérve, reggeliről pakoltam, takarítottam, és öltöztem. Nekivágtam a pár napja óhajtott túrámnak. Hűvösvölgytől Zugligetig bebarangoltam Buda hegyeit. Négy-öt centis hótakarón másztam fel a Kaán Károly kilátóba, majd onnan le Szépjuhásznénál bevártam Antit, és ketten mentünk fel végül az Erzsébet kilátóhoz.

Sehol se láttam semmit. Hatalmas köd lepte be a várost, ha a szirénák nem emlékeztetnek rá, meg nem mondtam volna hogy a főváros van alattam. Sötétlő erdők, fehér hótakaró mindenütt. Pompás látvány volt. Képeken láttam még lenyűgözőbbet: A Bükk 800 méteres csúcsairól készített fotókat, ahol felhők fölött vannak a csúcsok. Onnan fantasztikus a kilátás. Most egyelőre ez is megérte. Mindenkinek csak ajánlani tudom, menjen, és próbálja meg! Nincs rossz idő, csak emberi lustaság. Minden évszaknak megvan a maga saját kis csodája, amit érdemes felfedezni. Felkészültség kérdése mindez. 

A kilátótól úttalan csapásokon ereszkedtünk-csúsztunk le a Tündér-szikláig, amit meg is emlegetünk még a jövőben. Egyszóval életveszély volt.

Minderről röviden most ennyit.

Erre keltem reggel, no meg arra, hogy régi betegségem újra erőt vesz rajtam. Sajnos. Egykor kivágták az orvosok anyukám engedélye nélkül, most meg mellette közvetlenül a szemem mellett jelentkezett egy kis púp.

Tartok tőle, hogy ráfog menni a bal szemem világa. Naponta túrázok, sportolok, fokhagymát eszem, és próbálok vitamint magamba táplálni. Ennyit a bajokról, egyébiránt jól vagyok.

 Erre a számra szeretném, ha eltemetnék hamvaimat. Mikor hallgatom, akkor azt hiszem mindenre képes vagyok, minden tökéletes. Bal szemem egyfolytában könnyezik, ha a dalszövegre koncentrálok. De lehet hogy a ciszta miatt van.

Talán ez lehet az oka annak is, hogy állandóan mehetnékem van. Végemet hiszem érezni. Talán ez van az a könyvfalás üzemmód is, élvezni akarom az életet, meg akarom ízlelni az utolsó egészséges pillanatomig, mert lehet nem élek soká.

rebbenő szemmel ülök a fényben rózsafa ugrik át a sövényen ugrik a fény is gyűlik a felleg surran a villám s már feleselget s már feleselget fenn a magasban fenn a magasban dörgedelem vad dörgedelem vad dörgedelemmel dörgedelemmel s kékje lehervad s kékje lehervad lenn a tavaknak lenn a tavaknak s tükre megárad s tükre megárad jöjj be a házba jöjj be a házba vesd le ruhádat vesd le ruhádat már esik is kinn már esik is kinn már esik is kinn vesd le az inged mossa az eső mossa az eső össze szívünket

A hétvégén vettem több keró alkatrészt a fizumból.  Odahaza is lesz mostantól keróm, csak összerakás kérdése az egész. Tervem támadt egy novellát írni a piros lyukasztógépről!

 Ma megkaptuk a félévi jegyeinket papíron. Egy hármasom lett, a többi mind kitűnő és jó. Kultúrtörin Hóman Bálintról, és a második világháborús hadba lépés volt a téma. Műfajismereten a tanár úr arra kért minket, hogy egy héten keresztül blogoljunk.

Hát íme:

Miután kiléptem a suliból, puha hószőnyegen trappoltam, át a koli felé. Hazafele úton Dorkára gondoltam, meg arra, hogy mit is kéne leírnom? 

Ám, eszembe jutott egy másik változat is. Azonnal fogom magam felpattanok az első buszra, és már kinn is vagyok a városból, kinn a Hűvösvölgyi megállóban. Itt a tiszta levegőben egyedül a tiszta hótakaróban töröm fel a szűz havat. Eltrappolok az egyik kilátóba, alaposan kiárasztom magam, majd a csípős hidegben pár korty Hubertusszal engedek fel a fagyból...

De jó is lenne! Közben arra gondolnék, hogy meg kéne látogatni a hidegkúti Klebersberg-kúriát is, ha már ennyire kinn vagyok. De nem. Nem fogom ezt tenni, mert ez is messzire esik ide, nem beszélve a többi vágyamtól, kísértésemtől melyek folyton zaklatnak ott belül. Más dolgom van!

Azért vagyok itt, mert el kell végeznem a sulit. Jó jegyekkel kell hazaállnom, a barátnőm elé, a szüleim elé. Nem tehetek meg mindig mindent, amit szeretnék. Bár teljes szívből csavarognék el innen, de hiszem, hogy lesz erre még alkalom. Úgyhogy abbafejezem az ábrándjaim, és felvonulok gépelni.

Három évszakkal ezelőtt még nyavalyogtam a lábam miatt. Örömmel közölhetem, hogy ugyen egy keresztszalaggal kevesebbel, de élek és virulok. Talán floorballozni nem fogok soha többé, de legyen ez az én bajom. Örülhetek, ha tudok járni, futni, kerékpározni. Dorkával holnap leszünk szintén egy évesek. Nagyon jól vagyok most a saját bőrömben. Nyáron megint valami keró, addig meg vármentős-sárkányölős tavasz lesz.

http://blepister.blogspot.com/

bringakerbe (9ker, üllői és körút kereszteződésétől nem messze) járok, csak dicsérni tudom! Rendes a faszi, olcsó

1031. Budapest, Vízimolnár utca 8.
ez egy kis, maszek sport bolt, neve sincs nagyon :) tipikus lakótelepi üzlet:) de nagyon profi az ember szerelésben és nagyon segítőkész. ezen kívül olcsó is :)

Vármentősdi, ingázás Szatymaz és Bp között, levelezgetések, emlékezések az egy évvel ezelőtti lesérülésemre. Most újabban változatlanul tervezem a kerótúrákat, csak most már lightosabban.

Áprilisra készülve már van vármentősdi, Dorkával kerótúra. Elhatároztam hogy felszerelem a bringát, úgy ahogy kell. Festészet, új táska, cipő, fékek, ülés, váltók, hátsó kerék, pöpec lesz a bringa az tuti.

Nagyobb térképre váltás

• Tájékoztatás
• Vélemény befolyásolása

• mi
• mikor
• hol
• hogyan
  • milyen szereplőkkel
• miért (trötént)

• Fontosság
• Újdonság
• Aktualitás
  • Ismert szereplők
• Szokatlanság
• Kulturális, vagy földrajzi közelség

• Az információ úgy tájékoztat, hogy az újságíró nem egy esemény helyszínéről számol be, hanem megfizetett és ellenőrzött források a
lapján.
• Az újságíró információi származhatnak hírügynökségtől , vagy informátortól.
• A hírügynökségtől és más sajtótermékből származó anyagoknál a forrást kötelező megjelölni, ez a hitelességet növeli.

• A tudósító a helyszínen van
• Saját élményei benyomásai alapján készíti el a tudósítást
  • Tárgyszerű
• Pontos információkat közöl
• Érzékelteti az esemény hangulatát

• Rendőrségi (szakszavakkal óvatosan)
• Sport

• Általános interjú
• Közvélemény kutatás
• Rendörségi kihallgatás

Dorkával úgy döntöttünk, hogy felavatjuk a kártyámat. Január vmelyik hétvégéjén a havas Csobánc várát fogjuk megnézni! Estére pedig Bföldvárott fűtünk majd be Győző engedélyével.

Balaton-felvidék

Csobánc, Rezi,
Nagyobb térképre váltás href="http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1tika-v%C3%A1r">Tátika

Vonattal megérkezés Csobánc aljára, túra fel, a vártetőre, ba Tapolcára, onnan stoppal, vagy busszal át a közeli Zalaszántóra, és pótolni, a nyáron kihagyott várakat: Tátikát és Rezit. Rezi után busszal/stoppal Keszthelyre, ahonnan vonattal Bföldvárra mennénk teázni, enni, aludni. Vasárnap esetleg kerékpárral Fehér kő,

http://elvira.mav-start.hu/elvira.dll/uf

Most voltunk Adrival kinn a szántóföldeken, hát ott akkora a belvíz hogy több méter hosszúságban áll rajta a megfagyott víz. Ezt neveztem el jégmezőnek. Holnap is kimegyünk, viszünk fotógépet, és Dorkát is. Kipróbáljuik a jégkorit is, izgi lesz.

Aranysakál

Ajánlat

• Amit nem tud még a farkasokról - videó
• Titokzatos ragadozók tizedelik egy somogyi gazda nyáját
• Farkas garázdálkodik a Bükkben

Ajánlat

• SZIE MKK VadVilág Megőrzési Intézet
• Zempléni Tájvédelmi Körzet, Aggteleki Nemzeti Park

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

Néhány héttel ezelőtt jelent meg a hír, hogy 2010-ben egy somogyi gazdának több mint 250 birkáját ragadták el titokzatos ragadozók, a tulajdonos szerint sakálok. A hír meglepő, mert azt jelenti, hogy a gazdának naponta tűnt el egy birkája, de a kérdés valójában az: tényleg vannak Magyarországon sakálok?

Dr. Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének egyetemi docense az [origo]-nak elmondta, hogy az aranysakál (Canis aureus) őshonos tagja a hazai faunának (népi neve nádi farkas vagy toportyán, toportyánféreg), bár valószínűleg mindig csak alacsony sűrűségben, kis területeken fordult elő. Ennek valószínű oka, hogy Magyarország a faj elterjedési területének északi szélén található. A 19-20. század fordulóján kifejezetten ritka ragadozónak számított, és 1942-ben ejthették el az utolsó ismert példányát. A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején több fiatal hím egyeddel is találkoztak hazánkban, de szaporodó állományokról ekkor még nem tudtak. A kilencvenes évek elején az ország déli területein kezdtek el sokasodni a megfigyelések. 1994-től már szaporodó párokról is vannak információk, azóta a faj megtelepedése, terjedése rendkívül gyors.

Az aranysakál körülbelül 45-50 centiméteres marmagasságú, testtömege 7-15 kilogramm. (A róka marmagassága körülbelül 40 centiméter, tömege 7 kilogramm.) Színezete nagyon változatos, általában szürkés, barnás, vöröses, de akár fekete is lehet. Táplálékát jellemzően kisrágcsálók, pockok, erdei egerek alkotják. Fogyaszt növényeket és rovarokat is, alkalmanként pedig nagyvadfajok teteméből vagy fiataljaiból is táplálkozik.

Az aranysakál testmérete a rókához és a farkashoz viszonyítva

Heltai elmondta: a sakál valóban képes arra, hogy a szabadon tartott nyájból próbáljon meg elragadni egy-egy példányt. "Ez nem jellemző táplálkozási formája, de nem is kizárható. Ugyanakkor a több száz birka elejtésre utaló tudósítások, amelyek az elmúlt időszakban megjelentek a sajtóban, erősen megkérdőjelezhetők. Egyrészt a sakál ismert táplálkozási szokásai miatt. Másrészt azért, mert milyen gazda az, akinek több száz állata eltűnik, és ez ellen nem védekezik? Vajon miért nem tartanak pásztorkutyákat, nem védik kerítéssel a nyájakat, terelik éjszakára biztonságos helyre az állatokat? Az a kifogás, hogy a kutya félne a sakáltól, nevetséges. Egy sakál átlagosan 12-15 kilogramm, egy nagyobb testű pásztorkutya simán megbirkózik vele. A faj ismerőjeként úgy érzem, hogy olyan veszteségeket akarnak a sakálra fogni, amelyek a nem megfelelő állattartásból származnak" - mondta a szakember.

Egyes elképzelések szerint az aranysakál északra terjedéséhez köze volt a délszláv háborúnak is, Heltai szerint azonban nincsen összefüggés. Mint elmondta, hogy a 20. század közepére az aranysakál közép- és kelet-európai elterjedési területeinek jelentős részéről - beleértve ebbe a Balkánt is - eltűnt, vagy drasztikusan megfogyatkozott. Ennek okai valószínűleg az élőhelyek gyors és jelentős változásai, valamint a folyamatos, erős, minden eszközt igénybe vevő üldöztetés volt. Jelentősebb állományai a görög tengerparton elszigetelten, illetve Bulgáriában maradtak fent. Ez utóbbi helyen 1961-ben védelem alá helyezték. A védelem, az alkalmazkodás és a stabilizálódó élőhelyi feltételek együttesen járultak hozzá a faj állományainak regenerálódásához, majd újbóli terjedéséhez.

Aranysakál

Heltai elmondta, hogy az aranysakál Magyarországon ma már bárhol előfordulhat, de jelentős állományai Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megyében vannak. Bár a létszám becslése nehéz, véleménye szerint több ezer példány élhet az országban. Az aranysakál a vadászható fajok közé tartozik, és az Országos Vadgazdálkodási Adattár nyilvántartása szerint évente néhány száz példányt lőnek ki a vadászok. Az éves teríték adat ugyanakkor évről évre emelkedik, 2009-ben összesen 674 egyed került terítékre. Az aranysakál természetes ellensége a farkas, de Magyarország területén ez nem jelent akadályt a terjeszkedésében. A szakember szerint a tapasztalt állományrobbanás egyik lehetséges okaként a Balkánon fogyatkozó farkasállomány is felmerül.

Egy másik visszatért ragadozó, a farkas

A farkasok esetében sokkal nehezebb behatárolni, hogy mikor kezdtek el visszatérni Magyarországra, tudtuk meg Firmánszky Gábortól, a Zempléni Tájvédelmi Körzet tájegységvezetőjétől. A 20. század elejére a farkasokat hazánkban nagyrészt kiirtották, majd az 1910-es évektől a jelenlegi határokat figyelembe véve több helyen (Somogy megye, Heves megye-Bükk és a Mátra, Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Szabolcs-Szatmár megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) voltak alkalmi előfordulásai a fajnak. Az 1960-as években Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már egyfajta folyamatos jelenlétet feltételeztek, ez annak a következménye, hogy az 1950-es években a farkas jelentősebb állománya jelent meg a Kárpátok térségében (Lengyelország és Szlovákia keleti területein, valamint Ukrajnában) a hidegebb teleken. E falkák keletről, Oroszország irányából érkeztek, és a természetes vándorlás hatásaként több egyed is a területen maradt, és sikeresen szaporodtak. A következő fázisban, az 1960-as években már megjelentek a Kárpát-medencében, Magyarországon is.

Az élőhelyi adottságok, a lakott települések sűrűsége teljesen más élőhelystruktúrát mutat hazánkban, mint a Kárpátokban, így a faj nagyobb egyedszámban és tartósan nem volt képes megtelepedni, mondta a szakember. Vannak azonban olyan területek, ahol az élőhelyi feltételek néhány egyed, család előfordulását, huzamosabb jelenlétét lehetővé teszik. Ilyen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye beregi része, Bács-Kiskun megye déli része, akár Somogy, Zala megyék, Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, pontosabban a Mátra, Bükk-hegységek, Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység. Az Északi-középhegységben előforduló farkasok északi szomszédunktól, Szlovákiából érkeznek hazánkba. Az Aggteleki-karszt a faj elterjedési területének szerves része, bár igaz, hogy csak a pereme. A többi hely is az elterjedési terület peremének tekinthető, de ezeknél nem folytonos a kapcsolat, így inkább alkalomszerű az állatok megjelenése (néhány hét, hónap).

Farkas (Canis lupus). Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 ezer forint

Firmánszky elmondta, hogy nehéz megbecsülni, hogy hány farkas élhet hazánkban. Saját tapasztalatai elsősorban az Aggteleki-karszt és a Zemplén vidékére terjednek ki. Jelenleg a Zemplénben nincsen tudomásuk farkas jelenlétéről, míg Aggteleken egy család élhet, hol a határ hazai, hol a szlovák oldalán. A Bükkben egy egyedről tudnak, de az ország egyéb pontján is lehet farkas. Mint elmondta, nem lehet megjósolni, hogy miként változik az állomány, mert a populáció központja a kárpáti régió, és így hazánk "farkasellátottsága" teljes mértékben azon múlik, hogy miként alakul a faj sorsa Szlovákiában, Lengyelországban és Ukrajnában.

A farkasok táplálkozása, fő tápláléka évszakonként változó, egértől a gímszarvasig terjedhet, elsősorban a vadakat (vaddisznó, őz, muflon, szarvas) fogyasztja. Firmánszky elmondta, hogy a kis egyedszám miatt a farkasok nem jelentenek veszélyt a háziállatokra. Azokon a területeken, ahol jelentős külterjes állattartás folyik, és éjszakára csak karámban tartják a háziállatokat, előfordulhat, hogy alkalomszerűen a könnyű préda reményében megtámadják azokat, de ez nem napi és nem rendszeres. A sérült, vagy nem normális viselkedési mintát követő állat, mivel nem tud rendesen vadászni, inkább rászorul a háziállatokra.

Találkozhatunk-e velük?

Meglehetősen kicsi az esélye, hogy erdei sétánkon aranysakálba vagy farkasba botlunk (utóbbi esetében már csak a ritkasága miatt is). A vadon élő állatok jellemzően sokkal jobban tartanak tőlünk, mint mi tőlük, ezért igyekeznek elkerülni az embert. Heltai elmondta, hogy ha aranysakállal találkozunk, valószínűleg csak egy pillanatra látjuk majd, aztán gyorsan elugrik. Gyakorlott szem felismerheti, a rendszeres erdőjáró rájön arra, hogy ilyet még nem látott, de tapasztalat nélkül rókának vagy kutyának nézik. A farkasok esetében is könnyen előfordulhat a kutyákkal való tévesztés. Az elmúlt évtizedekben jellemző probléma volt, hogy a vadászok kóbor kutyának nézték a farkast, és kilőtték, mondta Firmánszky.

Visszaüvölt a sakál

A gödöllői intézet 1997 óta követi nyomon az aranysakál állományváltozásait hazánkban, valamint táplálkozásbiológiai és populációdinamikai vizsgálatokat is végeznek, továbbá a farkasok magyarországi elterjedését is monitorozzák. Az aranysakálok esetében egy nemzetközi együttműködés keretében szerb kollégákkal együtt az ország négy területén akusztikus állományfelmérést végeznek, mely során felvételről játszanak le egy előre rögzített sakálhangot, és azt figyelik, hogy érkezik-e rá válasz. (Az aranysakálok hangadása rendkívül változatos, és a territóriumok jelzésére is szolgál.) Mindkét országban hasonló módszerekkel végzik az állomány méretére és a táplálkozásra vonatkozó vizsgálatokat, és a kutatók remélik, hogy az eredmények összehasonlításából talán közelebb juthatnak annak megértéséhez, hogy miért is történt az a valóban robbanásszerű terjedés, ami a sakálnál tapasztalható az elmúlt tizenöt évben.

forrás: origo

http://www.varak.hu/

http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1723

http://varkutato.blogter.hu/

SOMOGY ÉK-I RÉSZENEK X-XIII. SZÁZADI VARAI

Somogy megyében 2003-ra teljesen befejeződött a várak felmérése, illetőleg azonosítása. A szerző végezte a középkori várak, elsősorban az ún. ismeretlen várak azonosítását a különböző források, illetőleg az irodalom segítségével. Napjainkra állt össze egy közel 80-ra tehető váregyüttes, amely meghatározó szerepet játszott a megye Árpád-és középkori időszakában. Sajnos a forrásszegény időszakok (XI-XIII. és a XIV-XV. század) csak a régészeti feltárások segítségével tárhatók fel kellő biztonsággal. Ilyen feltárások Somogy ÉK-i részében egyedül a Kereki vár esetében voltak. A Balaton déli partjánál vezető Hadút melletti többi várak elsősorban a témánk szempontjából fontosak. A XI-XIII. században a Fokról Ságvár-Tab felé futó útvonal melletti Nagyberény, Nyim földvárai, ugyancsak a déli Hadút melletti stratégiai jelentőségű Szólád, Nagycsepely, Karád, Fonyód és Gamás egy-egy korai földvára. Tőlük délebbre Öreglak és Somogyvár, valamint a Dunaföldvár irányából vezető utak melletti korai földvárak, így So-mogyacsa vára is.

Ezek bemutatására, illetőleg részletes leírására törekszünk. Az olvasó számára lehetséges, hogy első pillanatban fárasztónak tűnő várleírások, valamint a forrásközlések mégis nagyon fontosak, mivel zömében egyedi, eddig feltáratlan várakról lesz benne szó.

A térség, de a megye legkorábbi történeti forrásokkal azonosítható királyi vára a Kereki - Fehérkő, az ún. Katonavár. Első említése 1 336-ból származik. 1396-ig királyi vár, majd magánkézbe, előbb a Marczali, majd a Báthori család kezébe került. 1403-ból és 1490-ből tudunk ostromáról. Az utóbbi ostromkor vált rommá, majd 1543-ban a magyarok felrobbantották, hogy a török ne tudja használni.

A mai Kereki községtől dél-nyugatra 1,7 km-re magasodik ki a vár dombja. (3. ábra) Régi népi elnevezése Kupavár. Katonavár néven csak a XIX. század második felében jelenik meg a térképeken. Csánki Dezső azonosította Fehérkő várával.

A vár téglából épült, csak kevés épületeleme készült kőből. 1830 táján a kereki templom építéséhez vittek el innen építőanyagot. Az első világháború után pedig a közelben épült vadászkastélyhoz vittek el sokat belőle. 1959-ben Dornyay Darnay Béla vezetésével megtisztították a bokroktól a várat. 1961-62-ben Sági Károly végzett ásatást a vár területén. Koppány Tibor tervei alapján az Országos Műemléki Felügyelőség végzett állagmegóvási munkálatokat romjain. A fallal körülvett vár kerek hegytetőt foglal  magába. Köröskörül meredek oldallal, 6-7 méterrel alacsonyabb szinten árok veszi körbe, amelynek külső oldalát sánc kíséri. Ennek belső magassága 1 és 5-6 m között változik. A keleti oldalon 30 m hosszan hiányzik. Déli irányból, a hegy többi része felől még egy külső árok is védte a várat, amely hosszan átkanyarodott a nyugati hegyoldalra. A hegy minden oldala igen meredek. Északkelet felől enyhén emelkedő széles gerinc vezet fel a vár alá. Erről az oldalról további három védővonalat alakítottak ki. Ezek közül a középső nagy ívben, háromnegyed kört leírva mélyen lekanyarodik a hegyoldalban, míg a két vége a felső árokhoz, illetve sánchoz csatlakozik. Alul még egy további árok, illetve külső oldalán sánc erősítette a vár védelmét.

3. ábra Kereki - Fehérkő vár

A vár teljes területe 160x86 m és 1,02 ha. A belső vár területe 45x35 m és 0,11 ha.

A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, de eredetileg két emeletes volt. Ellipszis formájú, két emelet magas támpilléres falait csak délen szakította meg a feltárt két nagyméretű pillér felett álló kapu. Lehetséges, hogy felette egy kaputorony állhatott. Külső homlokzatán a támpillérek között egymás felett három sorban nyílások voltak. Alul a pince lőrés alakú szellőzőit látjuk. Az első emeleten már a nagyméretű, kőkeresztes osztású ablakok voltak. Ebből egynek a belső, ülőfülkés részlete fenn is maradt. A lakószárnyakat fedő magas tető valószínűleg falazott szuroköntős vagy fagerendákra épített gyilokjáróval nyílott a külső homlokzatok falsíkjai fölé. Ebből az egységes épülettömegből emelkedett ki a szokatlan alaprajzú belső torony, amelyet ugyancsak tetősisak fedhetett. A várat a kettős külső árok között húzódó sáncon falsík övezte. Valószínűleg még egy ilyen falsík volt a második árkon kívül is. Mindkettőben kapu volt, amelyeken át a kettős árok felett ívelő, ácsolt fahíd vezetett a várba.

Véleményünk szerint a királyi, királynéi fontos somogyi uradalom egyik központja, a tatárjárás után kiépített elliptikus alakú központi lakótoronnyal rendelkező típusa volt. Ezek a korai, XIII. századi tégla, kő- és favárak általában egy-egy kiemelkedő magaslatra épültek. A gótika, majd a reneszánsz időszakában tulajdonosai: a király, majd a legelőkelőbb somogyi főurak átépítették. Gótikus külső támpillérei, valamint a díszes kályhái, az emeleten meglévő nyitott, kőkonzolos függőfolyosói a korabeli olasz paloták hangulatát idézték. Az előkerült rangos és gazdag leletanyag ugyancsak a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező tulajdonosra utaltak.

A XIII-XV. században ez a vár ügyelhetett Kőröshegy mezőváros, valamint Szántód fontos balatoni révhelyére.

A Tabtól ENy-ra húzódó fontos utak és rév, valamint a királyi és főúri birtokközpont legkorábbi, a forrásokban is említett vára volt a Kereki tégla és kővár, amely a jelenlegi formájában XIII-XV. századi. Előtte egy föld és gerendavár, illetőleg sánccal, árokkal megerősített torony már állhatott a területén.

forrás: 

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:i95klNworPQJ:www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Tab/pages/tabi_kilato_2004_2005/tk_2004_003_eroditmenyek.htm+A+v%C3%A1r+t%C3%A9gl%C3%A1b%C3%B3l+%C3%A9p%C3%BClt,+csak+kev%C3%A9s+%C3%A9p%C3%BCleteleme+k%C3%A9sz%C3%BClt+k%C5%91b%C5%91l.+1830+t%C3%A1j%C3%A1n+a+kereki+templom+%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9hez+vittek+el+innen+%C3%A9p%C3%ADt%C5%91anyagot.+Az+els%C5%91+vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA+ut%C3%A1n+pedig+a+k%C3%B6zelben+%C3%A9p%C3%BClt+vad%C3%A1szkast%C3%A9lyhoz+vittek+el+sokat+bel%C5%91le.&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

Szádvár:http://www.szadvar.hu/

Csobánc: http://www.csobancvar.hu/magyar/oldalak/csobanci_kokereso_es_kogyujto_hetvege/

Füzér:http://www.fuzer.hu/magyar/oldalak/fuzer_kozseg/1/1/1/1/1/1/1

Regéc: http://www.regec.hu/modules/news/

Csókakő:http://varbarat.fw.hu/

Vitány- alakul

Szádvárott 2011. március 12-13-án

már a X. Vármentő Napot rendezzük meg.

Derenk, a rapsicok halott faluja

Hardi Péter

forrás: hazajaro.hu

Alpokalja / Kisalföld / Dunántúli-középhegység / Dunántúli-dombság / Északi-középhegység / Alföld

Alpokalja

Az Alpokalja szűkebb értelemben Magyarország nyugati részén fekvő tájegység, tágabb értelemben a Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában húzódó középhegység, az Alpok keleti nyúlványa (németül Alpenostrand). Régi magyar elnevezése Dunántúli Alpok vagy Duna-Dráva közti Alpok, néha Osztrák-Stájer-határhegységek volt. A kifejezés tágabb, földrajzi értelmében azt az Ausztriában és Magyarországon húzódó egész középhegységet jelenti, amelynek fő hegyvonulatait a Rozália-hegység, Soproni-hegység, Lánzséri-hegység, Borostyánkői-hegység és Kőszegi-hegység alkotják. A tájegység az ausztriai Burgenland tartomány egész déli felét és Stájerország keleti dombvidékét, valamint Szlovénia északkeleti dombvidékét is magában foglalja. Szócikkünkben ezt a tágabb értelmezést követjük.

Tájegységei Magyarországon:
1. Fertőmelléki-dombság
2. Soproni-medence
3. Soproni-hegység – legmagasabb pontja: Magasbérc 558 m.
4. Balfi-dombság (A Fertő tótól délre lévő, fiatal üledékekkel – mészkő, kavics, lösz – fedett dombvidék.)
5. Kőszegi-hegység – legmagasabb pontja: Írott-kő, 883 m.
6. Vasi-dombság
7. Vasi-hegyhát és a Kemeneshát
8. Németújvári-dombság
9. Felső-Rába-völgy
10. Vendvidék
11. Vasi-hegyhát (Őrség)
12. Marcal-medence
13. Marcal-medence tanúhegyei

Tájegységei Ausztriában: Lajta-hegység - legmagasabb pontja: Naphegy, 480 m (Leithagebirge).,Vulka-medence (Wulkabecken), Fertőmelléki-dombság (Neusiedlersee-Hügelland, Ruster Hügelland), Soproni-medence (Ödenburger Becken), Soproni-hegység - – legmagasabb ausztriai pontja: 553 m (Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland)., Rozália-hegység - legmagasabb pontja a Rozália kápolna: 748 m (Rosaliengebirge), Heuberg Bucklige Welt, Lánzséri-hegység – legmagasabb pontja: Pálhegy 755 m. (Landseer Berge), Borostyánkői-hegység - legmagasabb pontja: Kőhalom 829 m (Bernsteiner Gebirge), Kőszegi-hegység – legmagasabb pontja: Írott-kő, 883 m. (Günser Gebirge), Németújvári-dombság (Güssinger Hügelland), Felsi-Rába-völgy (Oberes Raabtal), Dobrai-dombvidék – legmagasabb pontja: 355 m. (Neuhauser Hügelland) Pulyai-medence (Oberpullendorfer Becken), Keletstájer-Délburgenlandi-dombság (Oststeirisch-Südburgenländisches Hüge Tájegységei Szlovákiában: Vendvidéki-dombság (Goričko), Muraközi-dombság (Slovenske Gorice), Mura-vidék (Pomurje) Az Alpokalja magyar-osztrák-szlovén hármashatár környékén húzódó részét Mura-Rába-dombvidéknek is nevezik. A Keletstájer-Délburgenlandi-dombsághoz délről csatlakozó szlovéniai Muraközi-dombság és Mura-vidék összefoglaló neve Dráva-Mura-dombvidék.

KŐSZEGI-HEGYSÉG

Az osztrák–magyar határon átívelő, erdőkkel fedett középhegység a Keleti-Alpok és a Kisalföld között, a Grazi-medence peremén húzódik. Területe mintegy 60 km²; aminek hozzávetőleg kétharmada Ausztriához, egyharmada Magyarországhoz tartozik.

Határai: északon a Gyöngyös-patak, keleten és délen a Vasi-dombvidék, délnyugaton a Pinka-patak, nyugaton a Borostyánkő-hegység, amitől egy kisebb, neogén üledékekkel feltöltött terület választja el

Legmagasabb pontja a 884 m magas Írott-kő, az egész  Dunántúl legmagasabb pontja is egyben, és az Országos Kéktúra kezdőpontja is. A csúcson kilátó emelkedik, amely pontosan az osztrák–magyar államhatáron helyezkedik el, de ma már szabadon látogatható.Erős alpi hatás jellemzi növényvilágát,  így égerligetek, láprétek, fenyvesek, jegenyék is találhatók itt. A Kőszegi-hegységben mérték a mai Magyarországon kialakult legvastagabb hótakarót, 153 cm-t.
A Kőszegi-hegység egy ökoturisztikai paradicsom. Szinte egybefüggő erdő borítja, amely a déli és a hegyalji részeken elsősorban gyertyános-tölgyes, míg a hegység magasabb területein a hegyvidéki bükkös a jellemző. A bükkösöket az erózió miatt kialakult fátlan területeken sziklagyepek, kisebb sziklaerdőfoltok tagolják. Az egybefüggő erdők között hangulatos hegyvidéki jellegű kaszálók találhatók. A nagy területű erdőket kisebb foltokban telepített lucfenyves, illetve az egykor nagy kiterjedésű jegenyefenyő megmaradt állományai díszítik. A hegység vízjárta völgyeiben, a patakok alsó folyásánál gyakran alakulnak ki hegyvidéki égerláposok, máshol nedves rétek, esetleg kisebb mocsaras lápos területek.
A tiszta vizű patakokban jól érzi magát a kövi csík, a sebes pisztráng, a mind ritkább kövi rák, a nedves élőhelyeken gyakori a foltos szalamandra és a sárga hasú unka. A hegyi patakok felső részében még él a sebes pisztráng, a patakok mentén a sárga- és a vöröshasú unka is előfordul, a szép, és máshol ritkán látható foltos szalamandra pedig kifejezetten gyakori, mindennapos látvány.
Az igen gazdag madárvilágot – a magyarországi középhegységek erdeiben megszokottakon túl – több hegyvidéki faj jellemzi: tüzesfejű királyka, búbos és fenyves cinege, keresztcsőrű, süvöltő költ a területen. A hegységben fészkel a fekete gólya, a kabasólyom, a darázsölyv. Sajnos a vidék jellegzetes nagymadara, a siketfajd már eltűnt a területről, de a császármadár még nem, és az odulakó kék galamb is viszonylag gyakori.
Kőszeg városa mellett ismert és kedvelt szubalpin üdülőhely a festői környéken megbúvó Velem község.

Főbb látnivalók: Batthyány vár romjai, Középkori eredetű, barokk átépítésű Sibrik kastély (Teltvirágú glicínia) (Boszok), Szelídgesztenye erdő maradványai, Pincesor, Eresztvény-völgy Mária major - hamvas tűlevelű libanoni cédrus (Cád), Hétvezér forrás, a Dunántúl legmagasabb pontja - tszf. 883 m (Írottkő), Jurisich tér - Hősi kapu, középkori műemlék házak, templomok, Tábornokház - Jurisich Miklós Múzeum, Gótikus - torony nélküli - Szent Jakab templom, Rajnis utca lőréses, fűrészfogas házsora, Chernel utca - barokk, eredetileg középkori lakóházak, Chernel ház rokokó kapuval, Jurisich vár - Jurisich Miklós szobra, Vármúzeum, Strucc szálló, Neogótikus plébánia templom, Chernel kert - emlékmúzeum, szabadtéri természettudományi kiállítás, Hegyalja utca - Kapás-házak (népi építészet) borospincék, Szabó-hegy, üdülő- és sport (sí) centrum, Király-völgy, Kálvária-hegy, "Stájer házak" - Hörmann-forrás (Kőszeg), Barokk, eredetileg XV. századi gótikus r.k. templom, Szelídgesztenyefa-liget, Néprajzi érdekességek: Markalf-mesék, vízimalom múzeum (Kőszegszerdahely), Szubalpin üdülőhely, szelídgesztenyés ligetek, Szent Vid kápolna (tszf. 568 m), Szabadtéri Múzeum (XIII. századi vár maradványai, eredeti fellegvár ie. I. évezred) (Velem)

SOPRONI-HEGYSÉG

A Soproni-hegység az Alpokalja osztrák-magyar határon átívelő, a Keleti-Alpok Rozália-hegység nevű része és a Kisalföld közötti átmeneti jellegű hegyvonulat.
A hazai viszonyokhoz képest sok csapadéknak (évi 750–850 mm) köszönhetően sok a forrás (közülük huszonöt állandó), és a bővizű patakok völgyeiben sok, kisebb-nagyobb természetes vagy mesterséges tavat találunk. A két legnevezetesebb forrás a Deák-kút és a Mártírok forrása. 
A Soproni-hegység 4905 ha kiterjedésű magyarországi területét 1977. március 30-án teljes egészében Tájvédelmi Körzetté nyilvánították. A Soproni Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelője a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága. Területének 85%-a erdő, 15%-a pedig rét.
Az Alpokaljához tartozó hegységet geológiai felépítése, a különböző kristályos pala- és alpi hordalékkőzetek is az Alpokhoz kötik. A völgyekkel, árkokkal gazdagon tagolt hegységet szubalpin klímája miatt nem túl meleg nyár, viszonylag enyhe tél és bőséges csapadék jellemzi. A legmagasabb pontjain mintegy ötszáz méter körüli magasságot elérő hegységet források, bővizű patakok, kisebb-nagyobb természetes és mesterséges tavak jellemzik.
A Sopron és Brennbergbánya között található Várhegy szigorúan védett terület. Ennek csak egyik oka a csodálatos jegenyefenyves, a másik a hegyen feltárt kelta-illír vaskori temető, amelyből rengeteg egykori szerszámot, és fegyvert ástak elő a régészek.  Soproni-hegység további három szigorúan védett, de látogatható része az Asztalfői-bükkös, amely az egykori szálaló gazdálkodás eredményeképp alakult ki, amikor szálanként vágták ki a vágásérett fákat, ezért az erdő folyamatosan újult fel. Ezért a bükkösben egymás mellett láthatók a több száz éves fák a fokozatosan felújuló fiatal, néhány tízéves egyedekkel. Szintén értékes és szép a Tolvaj-árok ősöreg lucerdeje – de a legszebb és legértékesebb rész minden bizonnyal a Görbehalomtól induló Hidegvíz-völgy. A kápráztatóan szép völgy mikroklímája valóban akár hat-hét fokkal is hidegebb, és sokkal magasabb relatív páratartalmú a környezeténél. Ezért aztán jól érzi magát a szubalpin hegyi árnika, struccharaszt, enyves aszat, havasi palástfű stb.
A terület állatvilága is jellegzetes, és igen gazdag. A hegyvidéki rovarfajok legszebbjei a cincérek és a futrinkák. A tiszta vizű patakokban sebes pisztráng él, a nedves terülteken gyakori a foltos szalamandra és a gyepi béka. A patakvölgyek ritka fészkelője a vízirigó, az erdők háborítatlanabb területein fekete gólya és császármadár él, de még előfordul a siketfajd is. A fészkelők között több hegyvidéki faj is megtalálható: a keresztcsőrű, a süvöltő, több cinegefaj (kormosfejű, búbos, fenyves), a hegyi billegető, a holló és költ a területen uhu is.

Dombjai: Asztalfő (550 m), Magasbérc (558 m), Rideg-bérc (469 m), Havas-bér (463 m), Köveshát (468 m), Ultra (456 m), Muck (523 m).

Főbb látnivalók: Bányásztemplom, Hazánk legrégebbi szénbányája (1750) (Brennbergbánya), Várkerületet övező körút copf és rokokó házai középkori részletekkel (Fehér Ló Fogadó, Patikaház, Wassy bábsütő háza, Előkapu, Várkerület - középkori városrész, Várostorony - "Hűség kapuja" (Kisfaludy S. Zsigmond), Római kori Borostyánút, Storno ház (Storno- és helytörténeti gyűjtemény), Fabricius ház - óragyűjtemény, Liszt Ferenc Múzeum, Kecske templom (gótikus és rokokó szószék), Középkori Káptalan terem (gótikus), Központi Bányászati Múzeum a volt Esterházy Kastélyban, Bezerédy kúria (1740) - barokk lakóház, Középkori zsinagógák, Szent György v. Dóm templom (barokk, eredetileg gótikus), Lővérek - az Alpok előhegyei kiránduló- és üdülőhely, Erdészeti és Faipari Egyetem botanikus kertje, Brennbergi Bányászati Emlékmúzeum (Sporon), Bánfalvi-patak völgye, Mária Magdaléna templom (román kori hajók, gótikus torony és szentély), Kelta település romjai, Pálos kolostor (barokk, eredetileg gótikus) (Sopronbánfalva - mai Kertváros)

VASI-DOMBSÁG

A Rába-völgye és a kristályos kőzetanyagú Soproni- és Kőszegi-hegység közötti síkság jellegű, de tszf. 200 méternél magasabb terület, mely a lefutó folyók hordalékkúpjaiból olvadt össze többé-kevésbé egységes kavicstakaróvá.Az országhatár felé haladva fokozatosan emelkedő Vasi-dombság agyagos, homokos üledékből álló, tagolt dombvidéke a Magyar Alpoknak is nevezett Kőszegi-hegység lábainál fekszik. Ennek a Pinka-Arany-patak-Perint által határolt részét Pinka-fennsíknak is nevezik.

Fővárosa Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria, szlovénül Sombotel, horvátul: Sambotel) Magyarország legrégibb alapítású városa, melyet a Nyugat királynőjének is neveznek, Vas megye és a korábbi Vas vármegye székhelye. Évente megrendezésre kerülő fesztiválok közés tartozik Bartók Fesztivál és Szeminárium, Bloomsday, Lamantin Jazzfesztivál, Savaria Történelmi Karnevál, Márton-napi Vásár, Szent György-napi Vásár és a Savaria Nemzetközi Táncverseny

Főbb látnivalói közé tartozik a Kámoni arborétum: Valamikor Kámon önálló falu volt, ma már Szombathely belterületéhez tartozik. Itt kezdte meg az arborétum kialakítását az 1860-as években Saághy Mihály földbirtokos, a terület gazdája. Abban az időben a Gyöngyös-patak mentén húzódó négyhektáros tocsogós részt, láprét, égerlápos foltok, és kőris-tölgy ligeterdő borította. Az alapítót követte fia, aki rendkívül tehetséges kertépítőként a területet bővítette, és az 1930-as évekig több mint ötszáz fás szárút telepített az arborétumba, amelynek majdnem fele örökzöld volt. A II. világháború alatt a park területén katonai tábor állt, később pedig, az ínséges időkben a lakosság az arborétum fáit használta fűtéshez. Az eredmény: az 1950-es évekre – amikor az arborétumot az Erdészeti Tudományos Intézet ismét fejleszteni kezdte – a park kétharmada kipusztult. A tervszerű fejlesztés eredményeképpen ma mégis a Kámoni arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével, közöttük jó néhány igazi ritkasággal. A több mint kétezer taxont számláló gyűjtemény része a legnagyobb hazai fenyőkollekció, a több tucat taxont számláló juhar- és tölgyfagyűjtemény. A parkban – a jegenyefenyők majd' negyven változata mellett – a gyantáscédrus, a kínai, a mocsárciprus hatalmas példányai láthatók, és igen gazdag az arborétum cserjegyűjteménye is. Az arborétum szépen rendezett rózsakertjében több mint félezer fajtát számláló rózsagyűjtemény látható, valamint kaktuszgyűjteménye is az egyik legnagyobb Magyarországon. Külön említést érdemel az arborétum rendkívül esztétikus kialakítása, amelyet a tavaszvégi hónapok hangulata még emelkedettebbé tesz. Ekkor virágzik a Gyöngyös-patak vizével kialakított kis mesterséges tavak körül a szépséges rododendron. A kert rendkívül gazdag díszfa-, díszcserje-, valamint lágyszárúgyűjteménye azonban az év minden időszakában virágzó fajokkal és fajtákkal várja a látogatót. Főbb látnivalók: Büki Gyógyfürdő, büki ásványvíz (Bük), Késő román-gótikus apátsági templom (bencés monostor XIII. század) (Ják), Arborétum 13 hektár terület - Magnóliafák (Szeleste), Helytörténeti Múzeum a copf stílusú "Eölbey ház"-ban, Iseum romkert, Izisz Szentély - Savária Játékok, Járdányi Paulovits István romkert, Copf stílusú püspöki palota és székesegyház, Püspöki sörház - ipari műemlék, Savaria Múzeum, Smidt Múzeum (képzőművészeti gyűjtemény), Szombathelyi Képtár, Vasi Múzeumfalu, Oladi csónakázó tó, kilátótorony, strand, sport- és üdülőcentrum , Magyar László Afrika-kutató emlékműve, Kámoni Arborétum: védett fenyőfa gyűjtemény (Szombathely), Erdődy műemlékkastély és arborétum (Vép)

BALFI-DOMBSÁG

A Fertő tótól délre lévő, fiatal üledékekkel – mészkő, kavics, lösz – fedett dombvidék. Főbb nevezetességei közé tartozik a kénes, savas gyógyvízű Balfi Gyógyfürdő, a fertőrákosi barlanghangversenyek, a Barokk püspöki kastély, Nagycenken a Széchenyi Kastély, emlékmúzeum és lovasiskola, védett kastélyparkkal (9 hektár) és védett hársfasorral (2,6 km) , múzeumvasúttal.

Balf (németül: Wolfs) Sopron megyei jogú város településrésze Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron-Fertődi kistérségben található meg. Egy 1199-es oklevél Farkasd néven említi, 1278-ban azonban már Wolf néven szerepel az írásokban. A német névből keletkezett magyar (torzítású) hangzású név, ma is használatos elnevezés. A címer híven fejezi ki a városhoz tartozás történelmi hagyományait, de ugyanakkor a helyi közösség összetartozását is kifejezi. Intézményei között szükséges megemlíteni az Állami Szanatóriumot, közkedveltebb nevén Balfi Gyógyfürdő (fiziotherápiás osztályain reuma, mozgásszervi, ortopédiai és neurológiai megbetegedéseket ápolnak és sikerrel gyógyítanak), a Balfi-víz Palackozó Üzemet és a József Attila Kultúrotthont.

A balfi víz hírneve mindig a kénes forrásokon alapult. Ezeknek kalcium-magnézium-alkáli-hidrogénkarbonátos—kloridos (Fekete-kút), kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos-szulfátos (Silvanus-kút), kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos-szulfátos-kloridos (Farkasd-kút) vize jelentős s nagy a szulfidion tartalmuk. Ezeket 1975-ben gyógyvízzé nyilvánították. A Fertő-tó partján, a fürdőteleptől NY-ra található forrás mellett palackozót építettek. A palackozást azonban már 1900-ban megkezdték. A palackozott savanyúvíz 1330 mg/l szabad szénsavat tartalmaz. Ásványvízként 1980-tól ismerik el. Jelenleg a Pet-Pack Kft. folytatja e tevékenységet

Főbb látnivalók: Balfi Gyógyfürdő (kénes, szénsavas gyógyvíz), Várfallal övezett gótikus r.k. templom, Barokk Pieta szobor, Barokk fürdőkápolna (Balf), Lajta mészkőbánya - kőfejtő – barlanghangversenyek. Pellengéroszlop (XVII. sz.). Barokk püspöki kastély. Vízimalom, falán napóra (Fertőrákos), Barokk Széchenyi Kastély, Széchenyi Emlékmúzeum és lovas iskola, védett kastélypark (9 hektár) és védett hársfasor (2,6 km), Múzeumvasút 4,2 km-es pálya Széchenyi Múzeum - Fertődoboz között, Klasszicista Széchenyi Mauzóleum a temetőben, Neoromán templom Ybl Miklós alkotása (XIX. sz.) XII. századi román dombormű, Széchenyi István bronzszobra Stróbl Alajos alkotása (1897) (Nagycenk), Barokk Széchenyi Kastély * Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet, Répatermesztési Kutató Intézet (Sporonhorpács)

Kisalföld     vissza az oldal tetejére

A Kisalföld (régebben Kis-Magyar-alföld, Győri-medence vagy Pozsonyi-medence) Szlovákia nyugati síkságát, a Magyarország északnyugati részén található „magyarországi Kisalföldet” és az Ausztriában található Seewinkel tájegységet magába foglaló földrajzi terület. A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a „Nagyalföldtől” különbözteti meg. Teljes területe 9000 km², ennek kevesebb mint fele – 4000 km² – tartozik Magyarországhoz. A terület szlovákiai részét és a déli, magyarországi részét a Duna választja el egymástól. A Pozsonytól keletre elterülő szlovákiai rész neve szlovákul Podunajská nížina, vagyis „Dunamenti-alföld”.

Az Alföldhöz hasonlóan a folyók formálták, alakították ki a felszínét. A középső részén feltöltötték az üledékgyűjtő medencéket, míg a déli peremeken romboló, letaroló munkát végeztek. Hazánkban itt érződik leginkább az óceáni éghajlat módosító hatása, rendszeresebb a csapadékeloszlás és kisebb az évi közepes hőingás. A fejlett folyóvízi hálózatot a Rába, Marcal, Répce gyűjti össze és a Dunába vezeti. Átalakult kultúrtáj, a védendő-védhető természeti értékeket a Fertő-Hanság Nemzeti Park védi.

Főbb tájegységei:
1. Pozsony és Mátyusföld
2. Mátyusföld v. Mátyus földe (szlovákul Matušova zem)
3. Csallóköz A Csallóköz (szlovákul Žitný ostrov)
4. Szigetköz
5. Mosoni-síkság
6. Fertő-Hanság medence
7. Rába-völgy
8. Rábaköz
9. Marcal-medence
10. Győr–Esztergomi-síkság
11. Érsekújvári-sík
12. Nyitra–Barsi-halomvidék

HANSÁG

A Hanság a Fertő-tó medencéjének folytatása keleti irányban a Duna és a Rába hordalékkúpjai között.Természetes folytatása a Tószög, (Seewinkel) Ausztria (Burgenland) területén. A tőzeges, mocsaras felszínből 52 kavics- és homoksziget (gorond) áll ki. Mélysége 1-1,5 méter. A lecsapolás előtt sok nyíltvize, tava volt. Táplálói: az Ikva, a Rábca (Répce). Fővízlevezető csatornája a Fertő-csatorna. Lecsapolása és szabályozása már a 18. században megkezdődött.
A 19. század elején a Monumenta Hungarica második kötetében a Hanságot úgy jellemezték, mint ahol csak savanyú sás, és nád létezik, és "az egész kaszálót inkább csupa zsombékokból öszveállott úszó földnek mondanád, mint rétnek." A Hanságban járó szekerek alatt megsűllyed a talaj ("mintha hintázna rajta az ember s meg meg felemelkedik a szekér után"). A szomjas munkás pedig egy „kilyukasztott hosszú nádszállal tiszta vizet ihat”.

Nemzeti Park: az egykor hatalmas lápvilág lecsapolások után is fennmaradt láperdeit, léprétjeit, lápi tavait és az itt található gazdag növény és állatvilágot védelmezi és gondozza. Az emberi beavatkozástól sokat szenvedett táj még napjainkban is rengeteg látnivalóval szolgál az érdeklődőknek. Az egykori állapotok helyreállítására vállalkozott a Nemzeti Park akkor, amikor a Hanság láprekonstrukciós munkákat elindította. Ennek az eredeti állapotok helyreállítására irányuló beavatkozásnak az első eredményeit Bősárkány községtől északra, a Rábca folyó mellett lehet megszemlélni. Az elárasztott terület növény- és állatvilágának látványos változásain keresztül az egykori „Hany” újjászületésének lehetünk tanúi.

Fertő-Hanság Nemzeti Park: a Répce-mente a Nemzeti Park legkisebb mozaikja. A védett terület a folyó egy bizonyos partszakaszán található ártéri mocsárrétek és az ország legnagyobb tőzikés ligeterdőjét rejti. A Fertő-Hanság Nemzeti Park működési területén turisztikai szempontból is fontos tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek találhatók. A park egyes részei szabadon, önállóan is bejárhatók, más részeire viszont csak előzetes bejelentkezés után szakvezető kíséretével lehet bejutni. A Nemzeti Park részei: Fertő és Hanság.

Tájvédelmi körzetek: Soproni Tájvédelmi Körzet, Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet, Szigetközi Tájvédelmi Körzet

Természetvédelmi területek: Nagycenki Hársfasor Természetvédelmi Terület, Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület, Soproni Botanikus Kert Természetvédelmi Terület, Ikva-menti láprét Természetvédelmi Terület, Liget-patak menti láprét Természetvédelmi Terület, Bécsi-domb Természetvédelmi Terület

Főbb látnivalók: Eszterházy klasszicista kastély, Haydn Emlékház (Fertőd), Késő barokk gloriett, panoráma a tóra (Fertőboz), Kőfejtő (Fertőrákos), XII. századi festmények a r.k. templomban (Hidegség), Fertő-Hanság Nemzeti Park

FERTŐ TÁJ (FERTŐZUG, FERTŐ-MEDENCE)

     A magyarországi Fertő-táj részei a Fertőmelléki dombsor, a 75 négyzetkilométeres tó, és a Fertő délkeleti területei, a szikes rétek, puszták világa.

A Fertő-táj Magyarország északnyugati részén található. A Fertő tavat és az azt övező tájat, településeit 2001-ben vette fel az UNESCO a világörökségek közé. A felvételt Ausztria és Magyarország közösen kérelmezte, mivel a Fertő túlnyomó része Ausztriához tartozik, s a határ mindkét oldalán nemzeti park védelmezi. A táj a felvételt népi építészetével, műemlékeivel, az egymást követő civilizációk régészeti emlékeivel, szőlő- és borkultúrájával valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. A világörökség terület érdekképviseletére [1] civil szervezet alakult, az érintett hazai települések részvételével.

A világörökség magyar oldalához tartozik: Fertő-Hanság Nemzeti Park fertő-táji teljes területe, a 75 négyzetkilóméteres tó és annak part menti települései (Fertőrákos – Sopronból Balf – Fertőboz -Nagycenk – Hidegség – Fertőhomok – Hegykő – Fertőszéplak – Fertőd (az Eszterházy park teljes területével) – Sarród – Fertőújlak), a Fertőmelléki dombsor és a Fertő délkeleti területei, a szikes rétek, puszták világa.

A világörökség osztrák oldalához tartozik: Fertőzug (Seewinkel) és a tóparti települések (Ruszt (Rust) – Fertőmeggyes (Mörbisch) – Oka (Ausztria) (Oggau) – Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen) – Feketeváros (Purbach) – Fertőszéleskút (Breitenbrunn) – Sásony (Winden am See) – Nyulas (Jois) – Nezsider (Neusiedl am See) – Védeny (Weiden am See) – Pátfalu (Podersdorf) – Ilmic (Illmitz) – Mosonbánfalva (Apetlon)).

A Fertő - mint sztyepptó - vízmélysége átlagosan 50-60 centiméter, a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 centimétert. A kontinentális síkvidéki sós tavak utolsó, legnyugatibb fekvésű képviselője. Vizére jellemző a nagyméretű vízszintingadozás és a magas sótartalom. Korát mintegy 20 ezer évesre becsülik: a jégkorszak végén, földkéregmozgások során jött létre.
A tó nyugati partjával párhuzamosan futó Fertőmelléki-dombsor jellegzetes földtani képződménye a miocénkori lajta mészkő, melynek legszebb megnyilvánulása a római kortól 1948-ig művelt fertőrákosi kőfejtőben látható. Kedvelt biciklitúra-helyszín a tavat körülfutó kerékpárút

A Fertő tó nemcsak különleges természeti viszonyai miatt világhírű, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló az egész Földön. A tó partját nagy kiterjedésű nádasok szegélyezik. Olyan, főként sókedvelő növényvilága van, amelynek tagjai között számos faj csakis itt fordul elő. 
A tó egyetlen magyarországi üdülőtelepét Fertőrákosról lehet megközelíteni. A szürkészölden csillogó sekély víz a fürdőzőknek csaknem melegvizű, kellemes strandlehetőséget kínál. A Fertő-medencében gyakori az erős szél, amely kedvez a vitorlásoknak és a szörfösöknek. A Fertő és a Rákos patak csatornája kedvelt horgászterület. A tó sajátos szépsége sétahajókkal, kenutúrákkal is felfedezhető.

Főbb látnivalók: Eszterházy klasszicista kastély, Haydn Emlékház (Fertőd), Késő barokk gloriett, panoráma a tóra (Fertőboz), Kőfejtő (Fertőrákos), XII. századi festmények a r.k. templomban (Hidegség), Fertő-Hanság Nemzeti Park

RÁBAKÖZ

Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai- és Kapuvári kistérségben helyezkedik el.
A Kisalföld egyik jellegzetes kistája a Rábaköz. Délen és keleten a Rába határolja, nyugaton a Répce, északon a két folyó hordalékkúpja választja el a Hanságtól.
A kistáj bővelkedik lápos, mocsaras területekben, a nádasok, bokorfüzesek, gazdag élővilágot rejtenek. A Rábca, illetve Keszeg–ér által természetes módon kialakult Barbacsi-tó valamint a Fehér-tó a táj legnagyobb természeti értékének tekinthető. A szigorúan védett, csak engedéllyel látogatható Fehér-tavi ökoszisztémában mintegy 200 madárfaj (többek között a szigorúan védett vörösgém, nagy kócsag és bölömbika) tartozik. A zavartalan bioszféra megfigyelésére érkező ornitológusok biológusok mellett, immár évek óta egy ornitológiai tábor keretében szervezett gyerekcsoportok is látogatják a területet. A páratlan természeti értékek mellé párosul Burgenland, a Fertő-tó valamint a Duna-menti kerékpárút közelsége. A csornai kistérség műemlék jellegű kastélyai, szép templomai is megtekintésre érdemesek.

Népművészet: A Rábaköz népviseletéből a kapuvári, a csornai és a szanyi viselet igényességét, művészi értékét kell kiemelni. A női viselet anyaga (bársony, selyem, brokát…), színvarázsa méltán nyerte el mindenki tetszését. A pillangós kobak jellegzetes fejdísz volt, a kendők (Kapuváron a tilámli, Csornán az aranyfonalas és aranypecsétes) valóságos remekművek. Az alsóruhák házi vászonból készültek. A kapuvári viseletről könyvében Horváth Teréz nyújt szakszerű leírást. A vitnyédi, a szili hagyományos viselet a fentiekkel hasonlóságot mutat. A kivetkőzést követően a ’40-’50-es évektől a néptánccsoportok szereplésein gyönyörködhetünk a XIX. századtól elterjedt ünnepi népviseletekben. A hétköznapi viselet egyszerűbb, kékfestő, vagy karton anyagból készült. A rábaközi hímzés legjobb ismerői Jámborné Zsámár Margit és Virágné Szalontai Judit több kötetben közölnek leírást és mintakincset. A kézimunkák szőr–pamut hímzéssel készültek, amit növényi festékkel színeztek. Az egyszínű piros mellett a kék, ritkábban fekete színt használtak. A sokszínű párák, terítők ma is a rábaközi lakások díszei. Kedvelték a kazettás szerkezetet, az életfa motívumot, a virágokat, a növényi indákat és a madarakat. A szálán-varrott, a keresztszemes és a vagdalásos technikák mellett a fehérhímzés egyik fajtáját, a pókozást főként Hövejen művelik. A népi fafaragás kiemelkedő művészeti ág. Az egyszerű faeszközöket saját szükségletre maguk készítették, de a bútorokat (tulipános ládát, kászlit, almáriumot) asztalosoknál rendelték meg. A népművészeten belül a pásztorművészet remekei legeltetés, vagy delelés közben születtek. A juhászok ismerték a spanyolozás, a karcolás, az ékrovás és az ólmozás technikáját. Tükrösök, borotvatartók, mángorlók, szapufák legszebbjeit a kapuvári, a csornai és a soproni múzeumokban őrzik. A mestergerendákon látható motívumok újabban dísztárgyakra kerülnek. Híres faragókat ismerünk Bogyoszlón: Kiss Ernő, Pintér Jenő, Áder János munkáiban a síkfaragás és a szobrok, sőt a szoborkompozíciók is megjelennek. A fa mellett csont-és szarufaragásban a győri alkotók jeleskednek.

Főbb látnivalók: pl. Csíkos égeres (Hansági Tájvédelmi Körzet több területe), Barokk kastélyban városi múzeum, Páczai Pál kiállítás, Égeres láperdő (Kapuvár), Dőry Kastély, Szénsav - (CO2) gázlelőhely és feldolgozó (Mihályhely)

Ha a Szigetköz a Duna ajándéka, akkor a Rábaközt a Rábának köszönhetjük. Ez a folyó építette a felszínt és adta meg az élet lehetőségét a jó termőfölddel és a dús füvű legelőkkel. Tatár-török égette, vízjárta föld a nép szorgalma révén mégis újra és újra éledt, és örökül hagyott nekünk Árpád-kori templomokat (Rábaszentmiklós és Árpás), török világra emlékeztető kőoszlopokat, barokk kastélyokat (Mihályi és Szany), a múlt századi virágzó állattenyésztéshez kapcsolódó faluképet (Bogyoszló és Szil)
A kistáj bővelkedik lápos, mocsaras területekben, a nádasok, bokorfüzesek, gazdag élővilágot rejtenek. A Rábca, illetve Keszeg–ér által természetes módon kialakult Barbacsi-tó valamint a Fehér-tó a táj legnagyobb természeti értékének tekinthető. A szigorúan védett, csak engedéllyel látogatható Fehér-tavi ökoszisztémában mintegy 200 madárfaj (többek között a szigorúan védett vörösgém, nagy kócsag és bölömbika) tartozik. A zavartalan bioszféra megfigyelésére érkező ornitológusok biológusok mellett, immár évek óta egy ornitológiai tábor keretében szervezett gyerekcsoportok is látogatják a területet.
A páratlan természeti értékek mellé párosul Burgenland, a Fertő-tó valamint a Duna-menti kerékpárút közelsége. A csornai kistérség műemlék  jellegű kastélyai, szép templomai is megtekintésre érdemesek

SZIGETKÖZ

Az Öreg- és a Mosoni-Duna között elterülő, zátonyos, szigetekkel, folyóágakkal tagolt ártéri világ (a Győri medencének a Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni Duna által határolt kistája.). Hatalmas szárazföldi delta- és hordalékkúp vidék, jelentős természeti- és gazdasági (pl. ivóvízkészlet) értékekkel, melyeket erősen veszélyeztet a Bősi vízierőmű-rendszer. Egyben a Szigetköz Magyarország legnagyobbszigete, melynek területe: 375 km². Hossza 52,5 km, szélessége átlagosan 6-8 km.A lejtési viszonyok alapján két részre a Felső és Alsó Szigetközre osztható fel. Tengerszint feletti magassága 110 m-től 125 m-ig változik. A környék központja, legnépesebb települése Mosonmagyaróvár, mely így a táj kerékpáros, lovas, és víziturisztikai bázisául szolgál.

A táj természeti adottságai: A Szigetköz közel 400 km2-es területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és nem utolsósorban vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Ezen az ország területének alig 0,4%-át kitevő területen például megtalálható a teljes hazai edényes flóra 47%-a, a hazai halfajok 80%-a.

Szigetköz otthont ad számos különösen ritka növény- és állatfajnak, amelyek hazánkban másutt nem fordulnak elő:

1. „Halak és kétéltűek bölcsője” (A Szigetköz a Duna halbölcsője volt a Bős (Gabcikovó) vízlépcső megépítéséig és a víz eltereléséig. 65 halfaj fordult itt elő, ez a hazai fajok 80%-a% Megtalálható itt, az eredetileg tiszta hegyi patakokban élő sebes pisztráng (Salmo trutta fario), éppúgy, mint a mocsarak, lápok védett fajai: a réti csík (Misgurnus fossilis), vagy a lápi póc (Umbra krameri). Még néhány a védettek közül: magyar bucó (Aspro singel), botos kölönte (Cottus gobio) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer). A kétéltűek csaknem valamennyi faja megtalálható a Szigetközben. Közülük gyakori a kecskebéka (Rana esculenta), a vöröshasú unka (Bombina bombina), és a mocsári béka (Rana arvalis). A hüllők kisebb számban élnek a vízjárta területeken, de jellegzetes fajuk, a vízisikló (Natrix natrix) itt is gyakori)

2. Láperdők (dárdás nádtippanos fűzláp (Calamagrostio-Salicetum cinereae), mocsári páfrányos égerláp (Thelypteridi-Alnetum), a mocsári égerfából kialakuló égerfaliget (Paridi quadrifoliac-Alnetum), szil–kőris–tölgy ligeterdő (Scillo vindobonensis-Ulmetum))

3. Mocsárrétek

4. Ligeterdők (bokorfüzes (Salicetum triandrae, Salicetum purpureae), puhafaliget (Salicetum albae-fragilis), keményfaliget (Fraxino pannonicae-Ulmetum)


Főbb látnivalók: Radnóti Miklós halálának emlékműve (Abda), Halász-, horgászparadicsom, Régi aranyász (aranymosó) község (Ásványráró), Vár, Vármúzeum, római kőtár, Xantus János Múzeum (Győr története, antik cserépkályhák), Püspökvár - XIII. századi lakótorony, Öregtemplom Maulbertsch festmények, Vastuskós ház - Patkó Imre képzőművészeti gyűjteménye, Napóleon ház, a négy nagy folyó találkozása (Mosoni-Duna, Rába, Marcal, Rábca), Zichy Palota díszes freskókkal (Győr), Kastély és kastélypark (Hédervár), XIII. századi román stílusú bencés kolostor (Lébénymiklós), Vár, Kőtár, Bástya utca: barokk és klasszicista műemlékházak (Mosonmagyaróvár), XIV. századi gótikus r.k. templom (Rajka), Láperdők (Hédervár - "Vadaskert", Máriakálnok-Arak - "Malomszer", Mosonmagyaróvár - "Parti-erdő”)

MARCAL-MEDENCE

A Marcal-medence a Kemeneshát és a Bakony közé benyúló félmedence: a Kisalföld déli öblözete a Kemeneshát és a Bakonyalja között, tengelyében a névadó folyóval. Nyugati peremén a Ság (tszf. 278 m), keleti szélén a Somló (tszf. 433 m) bazalt vulkáni kúpjai jelzik az egykori felszín magasságát. Csak az északi kis része, a Pannonhalmi-dombság (másnéven Sokorói-dombság), tartozik Győr-Moson-Sopron megyéhez.

A Marcal-folyó a medence nyugati részén folyik. Ennek az az oka, hogy a mellékpatakok (a Sós-ér, a Sokorói-Bakony-ér, és a Csangota-ér) hordalékúpjai a Marcalt nyugat felé szorították.

A medence alapját képező mezozoós rétegekkel takart kristályos kőzetek megsüllyedtek. A pannon üledékek vastagsága 2000 méteres is lehet. A süllyedés a felső pannóniai emelkedés végére megállt. A szárazzá vált felszínen megkezdődött a folyóvízi erózió és akkumuláció. A pannóniai-tenger visszahúzódása után a felszínre a győr-moson-soproni területtől délebbre bazaltlávává rakódott le (Somló, Ság-hegy) Legközelebb esik a megyéhez a marcaltői tufamező, amelynek anyagát régóta fejtik építő és útburkolókőnek. A Marcal-medence feltöltődött. A Keszthely-gleichbergi -vízválasztó kiemelkedését, viszont intenzív lepusztulás követte. Ennek következtében a Marcal-medencéből napjainkig 150-160 méter vastag üledék pusztult le. Ezt a réteghiányt az előbb említett bazaltsapkás tanúhegyek igazolják. A Győri-medence felsőpleisztocén süllyedése következtében a Marcal-medence felszínét a Bakonyból lefutó patakok egyre mélyebbre vájták. A medence túlnyomó részét lepelhomok borítja. A Marcal és a mellékpatakjai mentén meszes, homokos, öntésiszap, a magasabban fekvő területeken karbonátos, kavicsos homok (Tét környékén és meszes homok található. A Marcal-medence környékén szegény a mezőgazdasági kultúrtáj.

Főbb látnivalók: XII. századi román stílusú evangélikus templom, gótikus átépítésben (Dabrony), Dobrókai csárda (egykori betyárcsárda) (Kerta), Védett park (Kamond)

MOSONI-SÍKSÁG

Mély fekvésű, feltöltött, termékeny talajú vidék,  a Pannon-síkság peremterülete. Területe 425 km2, a Kisalföld nagytáj 8%-án, és a Gyõri-medence középtáj 17%-án terül el. Szigetköztől délre található, a Fertő-Hanság lapályáig terjed.
A felszínt széles laposok, réti-lápi agyaggal és tőzeggel borított mélyedések, továbbá kavics- és homokszigetek, az ún. gorondok tagolják. A területre a délkeleti irányú esés a jellemzõ.

Főbb gazdasági jellemzői:

- Búza- és kukorica, káposzta, saláta, uborka, burgonya, repce, petrezselyem, sárgarépa, cukorrépa, lucerna, lóhere termesztése

- Sertés, szarvasmarhatenyésztés

- ipari központja Mosonmagyaróvár: malomipar, tejipar, textilipar

- energetika (Ezen területen, az ország egyik "szelesebb" helyén az ún. Dévényi-kapu folytatásában áll az első magyar szélerőműpark 12 tornya.A széltornyok 78 méter magasak, rotorjuk 90 méter átmérőjű. A 12 géptől évente 52 ezer megawattóra termelést várnak.)

Főbb látnivalók: Neogótikus templom (Albertkázmérpuszta), a táj jellegzetes természeti értékei (a Mosoni-Duna és a Lajta folyóknak és galériaerdőinek élővilága, nyárfák, vadgesztenyék, kocsányos tölgyek fűzek és szilfák, illetve orchideák, horgászhelyek; Szent Jakab plébánia templom (Lébény), pl északnyugatra Lébénymiklósnál a Hansági Tájvédelmi Körzet egyes részei; Német-magyar helytörténeti kiállítás, római katolikus templomok (az Árpád-kori alapokra épült szentpéteri, valamint a XVI. századi, később barokk stílusban átépített somorjai plébániatemplom), Hármashalom-emlékmű - a Szent István korabeli Magyarország 52 megyéjének földjéből alakítottak ki (Jánossomorja)

KOMÁROM-ESZTERGOMI-SÍKSÁG

Komárom - Esztergom és Győr - Moson - Sopron megyék határán ível át ez a síkság, mely a Kisalföld része, folytatása. Magasabban fekvő részein szőlőt nevelnek, ezek a Neszmély-Ászár borvidék részét képezik. A környék legnagyobb nevezetessége kétségkívül a komáromi Monostori Erőd.

A Dunántúli-középhegység három nagy vonulata közül a Bakony, a Vértes-Velencei-hegyvidék és a Dunazug-hegység egyaránt érinti Komárom-Esztergom megyét. (A Bakonyból a Súri-Bakonyalja, a Vértesből a Bársonyos környéki hegyek, az Által-ér-völgy, a Vértes-fennsík és a Vértes peremvidéke, a Dunazug-hegységből pedig a Gerecse majdnem teljes területe és a Pilis egyes részei tartoznak a megyéhez. A Kisalföld kistájai közül a megyében található az Almás-Táti-Duna-völgy teljes területe, a Győr-tatai-teraszvidék és az Igmánd-Kisbéri-medence jelentős része. A Dunakanyar és a Visegrádi-hegység egy része szintén a megye területén van. A megye legmagasabb pontja a Pilis hegységben található Nagy-Szoplák (710 méter), legalacsonyabb pontja pedig a Duna mellett, Dömös határában található (108 m).

Komárom-Esztergom megye tájegységei: a megye legészakibb települése Esztergom (Esztergomi kistérség), a megye legdélibb települése Súr (Kisbéri kistérség), a megye legkeletibb települése Dömös (Esztergomi kistérség), a megye legnyugatibb települése Bakonybánk (Kisbéri kistérség).

Komárom-Esztergom megye természetvédelmi (védett) területei: Duna-Ipoly Nemzeti Park (Strázsa-hegyi tanösvény), Gerecsei Tájvédelmi Körzet, Dunaalmási kőfejtők Természetvédelmi Terület, Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület, Vértesszőlősi előembertelep Természetvédelmi Terület.

Főbb látnivalók: védet természetvédelmi területek (lásd fent), Lótenyésztő központ az Állami Gazdaságban (Bábolna), Habsburg korabeli erődrendszer (Csillagerőd, Monostori erőd, Igmándi erőd), Klapka Múzeum, Ipartörténeti Múzeum, Csillagvár, Igmándi erőd (Kőtár), Strand- és gyógyfürdő (Komárom), Keserűvíz-források (Nagyigmánd), szabadtéri múzeum (jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítóhelye), „Samu”, (Vértesszőlős), Ókeresztény temető (Szőny), Angol kert, Eszterházy-kastély, kálvária-kápolna, olimpiai felkészítő tábor, Öreg vár és Öreg tó, Pálma ház, víztrony, vízi vágóhíd (Tata)

Dunántúli-középhegység   vissza az oldal tetejére

DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A Dunántúli középhegység a Dunántúl tájegységében a DNY-ÉK irányú, barlangokban és turistaútvonalakban gazdag, több kilátóval rendelkezõ hegyvonulat, amely hazánk nagy tájai közül az egyetlen, amelynek földtani határai az ország határain belül találhatók. Az Országos Kéktúra útvonala átvezet rajta. A hegyvonulat átlagos magassága 400-600 m között változik. Kiterjedése 200 km hosszúságban különül el a Kisalföld, a Balaton és a Mezőföld lapályaitól. A Bakonyi "0" km Zircen található. Turisztikai központjai: Nagyvázsony, Zirc, Bakonybél, és a Balaton-környéki idegenforgalmi helyek.

Tájegységei:
1. Bakony: Északi-Bakony, Déli-Bakony, Balatonfelvidék, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hegység és Bakonyalja a Pannonhalmi-dombsággal
2. Móri-árok
3. Vértes
4. Vértesalja
5. Zámolyi-medence
6. Gerecse
7. Zsámbéki-medence
8. Budai-hegység
9. Pilis-hegység
10. Visegrádi-hegység
11. Velencei-hegység
A Dunántúli-középhegység városaiban sok a gyár, a lakosság nagy része ezekben dolgozik. Autót, műtrágyát, papírt, üveget, porcelánt készítenek, és olajat finomítanak. A hegység kőzetei az építőiparnak adnak nyersanyagot (cement, tégla, cserép). Földművelésre, állattenyésztésre csak a völgyek, medencék alkalmasak. A déli lejtőkön viszont főként a Balaton mellett megterem a szőlő és a gyümölcs is.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre.

DUNAZUG-HEGYSÉG

A Dunazug-hegység a Gerecse, a Pilis és a Budai-hegység összefoglaló neve. A Dunazug-hegység és egyben az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb tagja a 756 m magas Pilis. A Pilist főként triász üledékek (mészkő, dolomit) alkotják. Dorog környékén az eocén korú barnakőszén évszázados bányászatának nyomai - bányagödrök, -üregek, meddőhányók - máig meghatározzák a táj képét. A 633 m magas Gerecsében a jura üledékek uralkodnak. Ezek közé tartozik a süttői vagy piszkei vörösmárvyánként ismert vöröses színeződésű mészkő. A hegységperemi barnakőszén-bányászat okozta karsztvízszintcsökkenés a Gerecsét sem kerülte el. Emiatt apadt le hosszú időre a tata környéki langyosvizű források vízhozama. A Budai-hegységet (János-hegy 527 m) változatos kőzetfelépítése (triász mészkő, dolomit, eocén mészkő, oligocén homokkő stb.), számos barlangja (Pálvölgyi-, Szemlőhegyi-barlang) és több mint száz gyógy- és hévforrása avatja páratlan természeti értékké. Ezek mind-mind fontos szerepet játszottak Budapest településtörténetében

PILIS-HEGYSÉG

A Pilis vagy Pilis hegység, röghegység a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között. A Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik. Fő csúcsa a Pilis (756 m). A Pilis hegységet a Kétbükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Visegrádi-hegységtől, amelyet a köznyelvben – helytelenül – általában szintén a Pilis hegység részének tartanak, pedig geológiailag már az Északi-középhegységhez tartozik.

600 méter feletti csúcsai: 1. Pilis vagy Pilis-tető (756 m, a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa), Nagy-Bodzás-hegy (717 m), Nagy-Szoplák (710 m), Kis-Szoplák (686 m) és a Vaskapu-hegy (651 és 645 m – nem azonos az esztergomi Vaskapuval). Az itt felsorolt csúcsok lényegében egy tömbben, a Pilis sasbércén helyezkednek el. Nevezetesebb csúcsok még a Kevélyek és a sziklamászó gyakorlóterepéről ismert Oszoly.

Barlangjai: Sátorkőpusztai-barlang (Esztergom), Legény- és Leánybarlang (Pilisszentlélek), Kőfülkék a Pilis-hegyen (Pilisszántó), Ziribár-barlang (Pilisszántó) és az Ördöglyuk (Két bükkfa-nyereg).

Főbb látnivalók: Sziklamászó gyakorlóhely dolomitszirten, kilátóhely Pilisszentlélekre (Fekete-kő), XIII. századi cisztercita kolostorrom, Szurdokvölgy - bejáratánál autóspihenő, és amészégető kemencék (Pilisszentkereszt), Mészkőletörés, sziklamászóiskola, kisebb barlangi üregek és a Meserét (Oszoly), Hévizes barlangok (Strázsa-hegy), két kapuval áttört sziklaborda, mászóiskola (Vaskapu)

KESZTHELYI-HEGYSÉG

A Keszthelyi-hegység a Dunántúlon helyezkedik el. Valójában a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati tagja. A hegységet egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Várvölgyi-medence és a Tapolcai-medence veszi körül. A Keszthelyi-hegység területe kb. 350 km².

Két fő vonulata van: a Keszthely-Rezi vonulat és a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat. Két legmagasabb csúcsa a Köves-tető (444 m) és a Meleg-hegy (425 m).
Barlangjai: Acheron-kútbarlang, Borz-lyuk, Böjt-barlang, Balatonedericsi-barlang (Szél-lik), Cserszegtomaji-kútbarlang, Csodabogyós-barlang (fokozottan védett), Dobogó-tetői-barlang, Döme-barlang ()fokozottan védett), Edericsi (2 sz.), Hévízi-forrásbarlang, Horda-barlang, Kessler Hubert-barlang, Nagy (Somos)-nyelő, November 7-barlang, Rezi-barlang, Szoba-kői-barlang, Szobakői-víznyelőbarlang, Szúnyogos-nyelő barlangja, Vaddisznós-barlang és a Vadlán-lik (Gyenesdiási)

Főbb látnivalók: Afrika Múzeum és állatbemutató (Balatonederics), Kútbarlang (Cserszegtomaj), Rádioaktív termálvízű-tó és Román kori templom (Hévíz), Boronapincék, Berzsenyi kilátó és Vadlány-barlang (dolomit kőzetben) (Gyenesdiás), Festetics Kastél: Helikon könyvtár, Balaton Múzeum, Georgikon, Helikon park és Fenékpuszta rómia kori ásatások (Keszthely)

TAPOLCAI-MEDENCE

A Tapolcai-medence a Dunántúli-középhegység délnyugati részén elterülő földrajzi tájegység. Határai a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység, a Káli-medence és a Déli Bakony. A Káli-medencétől nyugatra helyezkednek el a Tapolcai-medence híres tanúhegyei. 
Természeti értéke a Szentgyörgy-hegy (Tapolca): A híres, 415 méter magas Szentgyörgy-hegy oldalán hatalmas bazaltoszlopok sorakoznak. A Tapolcai-medence vulkáni eredetű hegyei közül többnek a felszínén is megfigyelhető az oszlopos elválás.

Barlangjai: Borostyán-barlang, Kincses-gödör, Kórház-barlang, Mészégető-barlang, Munkásszálló alatti barlang, Plecotus 1. barlang, Sárkány-barlang, Tapolcai-tavasbarlang, Kordos könyv és a Zsidó temető melletti barlang

Főbb látnivalók: Mindszenty-emlékmű (Nemesgulács), "Bazaltorgonák" a tanúhegyen, Műemlék présházak és az Egri József Emlékmúzeum (Badacsony), Tanúhegy a középkori Gyulaffy vár romjaival (Csobánc), "Bazaltorgonák", tanúhegy és Szőlészet, borászat Szent (György-hegy), Eszterházy kastélyban alkotóház, Óvár a Balaton partján (erdősült) és a "Nagy" vár a falu felett, kilátóhely (Szigliget), Malom-tó, Tavasbarlang, kórházbarlang és az Y-házak (Tapolca)

BALATON-FELVIDÉK

A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík. A Bakonytól a veszprém–nagyvázsony–tapolcai törésvonal választja el.

A terület részei: Keleti része, Pécselyi-medence, Káli-medence, a Tapolcai-medence és a tanúhegyek

Főbb látnivalók: Kossuth utcai parasztházak és Régi pincék a Fenye-hegyen (Balatonakali), Csodabogyós-barlang, (Balatonederics), Jókai Emlékmúzeum, Tagore sétány a Balaton parton, Arácsi temető, Lóczy Lajos Balaton-kutató sírja, Koloska-völgy: Lóczy forrás- és barlang, pihenőpar (Balatonfüred), Három középkori templom romja (Dörgicse), Balaton Felvidéki Nemzeti Park, Kis-Balaton (Fenékpuszta),Oszlopos elválású bazaltfeltárás a volt bányában (Hegyeskő), Bivalyrezervátum (Kápolnapuszta), Kőtenger (homokkőtömbök) (Kővágóörs), XIV-XV. századi Kinizsi vár, Vármúzeum, Posta Múzeum, Néprajzi Múzeum és a Középkori templom és pálos kolostor romja (Nagyvázsony), Működő vízimalom * 200 éves Kőhíd (Örvényes), XI. századi bencés apátság altemploma, Barokk templom és kolostor, benne múzeum, Tájházak, Óvár Sáncai (földvár), Barátlakások bazalttufa kőzetben, Gejzírkúpok (pl. Aranyház), Levendulás és a Cyprián-forrás (Tihanyi-félsziget)

BAKONY

A Bakony (Bakonyerdő) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal (amelyben a 8. számú fő közlekedési út is halad) két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Tágabb értelemben a Bakony részének tekinthető a Déli-Bakonytól a Tapolcai-medence által elválasztott Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is.

Részei: Északi-Bakony, Déli-Bakony és Balatonfelvidék.

Ásványkincsei: bauxit, mangán, barnakőszén, mészkő

Főbb látnivalók:
Déli-Bakony: Bányászati Múzeum, Csinger-völgy: parkerdő, uszoda, sportpályák (Ajka), XVI. századi várkastély és park és "Mesterember házak" (Devecser), Porcelángyár és múzeum (Herend), Bazalttakaró, bazaltbarlangok és az Adótorony (Kab-hegy), Sümegi középkori vár és Ősemberi kovakőbánya (Sümeg), Védett tiszafa erdő (Szentgál), Őskarszt a bauxitbánya helyén (földtani bemutatóhely) (Úrkút), Várnegyed: Püspöki palota, Székesegyház, Gizella- és Szent György kápolna, majd Völgyhíd és az Állatkert (Veszprém). Északi-Bakony: Tájház * Barokk apátsági templom és kolostor (Bakonybél), Lamberg Kastély és kastélypark (Bodajk), Zirc és Bakonyszentlászló közötti szurdokvölgy (Cuha-völgy), Várrom mészkőszirten (Csesznek), Védett bükkösök (Farkasgyepü), Ősfenyves - erdei fenyő (Fenyő-fő), Bakonynána közelében: Római fürdő és Bodajk mellett barlangüregek (Gaja szurdok), Adótorony, kilátó a legmagasabb ponton (Kőris-hegy), Kerektemplom (Öskü), XV. századi vár romantikus maradványai, Petőfi Kilátó, Bazaltsziklák és Borászat (Somló-hegy), Szélmalom, Aknabarlangok a fennsíkon (pl. Alba Regia) (Tés), XIV. századi vár, Vármúzeum és Barokk stílusú Zichy Kastély (Várpalota), Cisztercita apátság, könyvtár * Reguly Antal Múzeum és Arborétum (Zirc)

BAKONYALJA

Bakonyt északon laza üledéksorozatokból épült, enyhén hullámos hegylábfelszín övezi, mely a Bakonyalja nevet kapta. A tájegység tulajdonképpen a Bakony hegység és a Kisalföld közötti átmeneti sáv. A negyedidőszakban a Bakony központi területeiről lefutó patakok nagymennyiségű hordalékot teregettek szét az előtereken. A táj a Balaton északi partvonalához csatlakozóan a Balaton és a Magas-Bakony közötti területen fekszik. Északi határvonalát a Bakony déli peremhegyeinek vízválasztó vonala adja. DNy-i irányból a Keszthely-Hévíz vonal határolja, ÉK-en pedig a Móri-horpadásig terjed.
Földrajzilag a Keszthelyi-hegység, a balatoni bazalthegyek, a Balaton-felvidék, a Bakony déli peremvidéke, a Veszprémi-fennsík és a Herend - Várpalotai-dolomitmező tartozik a tájba.

A Keszthelyi-hegység erdejei: Balatonederics, Lesencefalu, Nemesvita, Balatongyörök, Gyenesdiás, Rezi, Vállus, Várvölgy, Vonyarcvashegy és Keszthely erdői.

Főbb látnivalók: Jászai Mari szülőháza és XVIII. századi barokk templom (Ászár), I. Világháborús hadifogolytábor emlékszobája (Csót), XIV. századi várrom (Döbrönte), (UNESCO Világörökség): Árpád kori bencés főapátság, könyvtár, arborétum (Pannonhalm), Eszterházy Kastély (múzeum és park), késő barokk stílusban, a Kékfestő Múzeum, a Ref. Kollégium, a Szabadság tér: barokk épületegyüttes és Vizimalmok (Pápa), Kálvária-domb - Geológiai Múzeum, Román-gótikus vár, Kuny Domokos Múzeum, Öreg-tó, Fényes-forrás, Fényes fürdő, Vizimalmok (Cifra és Miklós malom) és Olimpiai edzőtábor (Tata)

SOKORÓI-DOMBSÁG

Győrtől délkeletre a Győri-medence és a Bakony között helyezkedik el a Sokorói-dombság vagy Pannonhalmi-dombság, Magyarország egyik kistája. Magyarország legújabb tájbeosztása szerint a Dunántúli-középhegység nagytájhoz (makrorégió) tartozik. Régebben a Kisalföld peremvidékéhez sorolták. Ez is mutatja, hogy a táj átmeneti terület a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között. A Sokorói-dombság körül elhelyezkedő települések néprajzi, illetve társadalomföldrajzi elnevezése Sokoró vagy Sokoró térség.

A Sokorói-dombság legegyszerűbben Győrből érhető el. Kerékpárosok számára a Fertő-tavi és szigetközi kerékpárutakról is jól megközelíthető. Az terület turisztikai értékét növeli a Bakony hegység, illetve azon keresztül a Balaton közelsége.

A dombvonulatok között futó völgyekben a Rábáig lefutó lankákon falvak és hegyközségek, betelepült szőlőhegyek találhatók. Annak a népi építészeti stílusnak, amelyet újabban a néprajz önálló kisalföldi házvidékként különít el, legszebb példáit épp a Sokoró vidékén lelhetjük meg. A típust nem

Ma elmentünk a Tecsó ingyen busszal a Kelenföldi városközponttól a budaörsi tecsóba, majd megmásztuk a Kő-hegyet. Egész nap esett a hó, csokit ettünk, sokat fényképeztünk, sétáltunk. Ide elviszünmk minden ismerőst, mert tökközel van, egész látványos, könnyen megközelíthető, egyszerűen fantasztikus. Dorka most odavan gyümölcs salátát csánni. Én meg megyek veszek egy jó kis zuhit.

Utóbb megtudtam hogy remete is lakott fenn a hegyen, és van geoláda is a közelben.