Vegyél lámpát világos?
Szólj hozzá!
Ez tetszett
DjKaller 2010.09.15. 03:14:57
Amúgy a fő probléma amiért nem tudunk kellőképpen a kerékpáros közlekedés felé fordulni szerintem 3 tényezőre vezethető vissza.
1, Tőlünk nyugatabbra levő országokban sok helyen már régen eljutottak oda, ahol kb. most mi járunk, ebben is előttünk járnak jó 10 évvel, és belátták, hogy ez így nem mehet tovább. Ez a folyamat lassan de biztosan érződik, hogy nálunk is megindult, erre mondja sok autós, hogy bringás terror. Pedig a terrortól ez igen messze van. Még mindig nem lett a közlekedés ezen módja előrébb való, vagy preferált, csak már kevésbé lekezelt, úgy is mondhatnám átkerült a megtűrt kategóriába.
2, A másik ok a szocializmusban keresendő. Ahogy sok minden máshogy lenne ha itt nincs 40 évig szocializmus, úgy a bringázásra is hamarabb eszméltünk volna fel. Na nem csak azért, mert a Petőfi hídon már 1939-ben is volt Kerékpárút és talán akkor nem bontják el, ha nem vörös vezetés kerül hatalomra, hanem elsősorban azért, mert ezekben az években az társadalom nagy része meg lett fosztva vásárlási szabadságától. A polcok kiüresedtek, a bérek elég alacsonyak voltak. Mindent államosítottak. Nekem apám szokta mondogatni, hogy ő eleget nélkülözött ebben az érában, most megérdemli, hogy vezethessen. Ez is egy felfogás, de merőben téves.
3, Az ifjúság. Bár a számok mást mutatnak, nevezetesen, hogy több 30 feletti mint 30 alatt bringázik Mo-on, de fontos, hogy különválasszuk Bp-estet az ország többi részétől. Míg vidéken az idősebb emberek számára a kerékpár továbbra is közlekedési eszköz, a fiatalok kevésbé használják. Budapesten éppen fordítva, inkább a 20-as és 30-as korosztály az, amelyik zömmel elkezdett egyre nagyobb arányban kerekezni. Nyilván ennek számok oka van,de amire én a figyelmet rá szeretném irányítani, az a hozzáállás. A 70-es és 80-as évek szülöttei már egy új világrend gyermekei, és bár a kapitalizmus szele hatalmas port kavart a rendszerváltás követően és mindenki megörült, hogy végre itt a nagy szabadság, érződik már, hogy ez a korosztály kezdi belátni, az amerikai életforma csak saját magunk áltatása. Vége, nem engedheti meg mindenki magának a sportkocsit, a két havonta vett új cipőt, a tonhalkonzervet. Ennyi erőforrás nem áll rendelkezésre a Földön. Ezt kell mérlegelnünk. Jelenleg a fiatalok között még mindig nagyon sokan egy álmot kergetnek: család, jó állás, kocsi, lakás. Az autó egy státuszszimbólum. Ennek az életformának a megtestesítője. Nem véletlen, hogy bizonyos állások esetében elképzelhetetlen, hogy ne kocsival járj. A BKV ciki, ha bringával mersz megérkezni akkor meg csodabogárnak néznek. De a változás szele már érezhető. Az elmúlt 2 év alatt hihetetlenül megnőtt a kerékpárosok száma és ez folyamatosan egyre jobban és jobban nő. Nekem semmi bajom az autóval. Havi egy alkalommal én is használom, ha szállítani kell, továbbá vidékre azzal utazom, de az ésszerűség azt követeli meg, hogy a városi használathoz mérlegeljem mi a leggyorsabb, legnyugisabb és legolcsóbb és ez egyértelműen a bringa. Nincs dugóban tökölés és ordítozás, nincs 10e Ft-ot BKV-bérlet valamint 320 Ft-os benzin.
A tanároknak pedig fontos szerepet kell vállalniuk az előbb vázolt folyamatban, hogy felgyorsítsák. Végzettségem szerint én is tanár vagyok, és ha jövőre úgy hozza a sors, hogy tanítok, egyértelmű, hogy továbbra is bringával fogok bejárni. Minden iskolába kell bringatároló, minden iskolába több tanárnak is példát kell mutatnia, ez nem nagy költség és biztos vagyok benne, hogy hatékony. Az elmúlt 20 évben az autó volt a sikk, a következő min. 20-ban a bringának kell azzá válnia.
1, Tőlünk nyugatabbra levő országokban sok helyen már régen eljutottak oda, ahol kb. most mi járunk, ebben is előttünk járnak jó 10 évvel, és belátták, hogy ez így nem mehet tovább. Ez a folyamat lassan de biztosan érződik, hogy nálunk is megindult, erre mondja sok autós, hogy bringás terror. Pedig a terrortól ez igen messze van. Még mindig nem lett a közlekedés ezen módja előrébb való, vagy preferált, csak már kevésbé lekezelt, úgy is mondhatnám átkerült a megtűrt kategóriába.
2, A másik ok a szocializmusban keresendő. Ahogy sok minden máshogy lenne ha itt nincs 40 évig szocializmus, úgy a bringázásra is hamarabb eszméltünk volna fel. Na nem csak azért, mert a Petőfi hídon már 1939-ben is volt Kerékpárút és talán akkor nem bontják el, ha nem vörös vezetés kerül hatalomra, hanem elsősorban azért, mert ezekben az években az társadalom nagy része meg lett fosztva vásárlási szabadságától. A polcok kiüresedtek, a bérek elég alacsonyak voltak. Mindent államosítottak. Nekem apám szokta mondogatni, hogy ő eleget nélkülözött ebben az érában, most megérdemli, hogy vezethessen. Ez is egy felfogás, de merőben téves.
3, Az ifjúság. Bár a számok mást mutatnak, nevezetesen, hogy több 30 feletti mint 30 alatt bringázik Mo-on, de fontos, hogy különválasszuk Bp-estet az ország többi részétől. Míg vidéken az idősebb emberek számára a kerékpár továbbra is közlekedési eszköz, a fiatalok kevésbé használják. Budapesten éppen fordítva, inkább a 20-as és 30-as korosztály az, amelyik zömmel elkezdett egyre nagyobb arányban kerekezni. Nyilván ennek számok oka van,de amire én a figyelmet rá szeretném irányítani, az a hozzáállás. A 70-es és 80-as évek szülöttei már egy új világrend gyermekei, és bár a kapitalizmus szele hatalmas port kavart a rendszerváltás követően és mindenki megörült, hogy végre itt a nagy szabadság, érződik már, hogy ez a korosztály kezdi belátni, az amerikai életforma csak saját magunk áltatása. Vége, nem engedheti meg mindenki magának a sportkocsit, a két havonta vett új cipőt, a tonhalkonzervet. Ennyi erőforrás nem áll rendelkezésre a Földön. Ezt kell mérlegelnünk. Jelenleg a fiatalok között még mindig nagyon sokan egy álmot kergetnek: család, jó állás, kocsi, lakás. Az autó egy státuszszimbólum. Ennek az életformának a megtestesítője. Nem véletlen, hogy bizonyos állások esetében elképzelhetetlen, hogy ne kocsival járj. A BKV ciki, ha bringával mersz megérkezni akkor meg csodabogárnak néznek. De a változás szele már érezhető. Az elmúlt 2 év alatt hihetetlenül megnőtt a kerékpárosok száma és ez folyamatosan egyre jobban és jobban nő. Nekem semmi bajom az autóval. Havi egy alkalommal én is használom, ha szállítani kell, továbbá vidékre azzal utazom, de az ésszerűség azt követeli meg, hogy a városi használathoz mérlegeljem mi a leggyorsabb, legnyugisabb és legolcsóbb és ez egyértelműen a bringa. Nincs dugóban tökölés és ordítozás, nincs 10e Ft-ot BKV-bérlet valamint 320 Ft-os benzin.
A tanároknak pedig fontos szerepet kell vállalniuk az előbb vázolt folyamatban, hogy felgyorsítsák. Végzettségem szerint én is tanár vagyok, és ha jövőre úgy hozza a sors, hogy tanítok, egyértelmű, hogy továbbra is bringával fogok bejárni. Minden iskolába kell bringatároló, minden iskolába több tanárnak is példát kell mutatnia, ez nem nagy költség és biztos vagyok benne, hogy hatékony. Az elmúlt 20 évben az autó volt a sikk, a következő min. 20-ban a bringának kell azzá válnia.
Forrás:
kerekagy
A kerékpár és a KRESZ
Már régóta akartam a Kresz kerékpárosokra vonatkozó részeit elolvasni. Most találtam egy tökjó kiírást a debreceni Rendőrség irományaiból. Íme:
A kerékpárosok biztonságáért....! (Debreceni Rk.)
2009.09.02. szerda 16:23
Napjainkban egyre többen gondolják úgy, hogy a forgalmi dugók helyett inkább két keréken ülve próbálják meg elérni úticéljaikat. A városunkban egyre több lehetőség van arra, hogy biztonságosan, kerékpárúton közlekedjenek kétkerekűikkel.
2009. augusztus 31-ig a Debreceni Rendőrkapitányság illetékességi területén 281 személyi sérüléssel járó baleset történt, melyek közül 39 esetben kerékpáros okozott balesetet.
Gyakran tapasztaljuk, hogy a kerékpárosok – azon helyeken – ahol nincs kerékpárút, vagy kerékpár sáv, inkább – a valószínűsíthetően általuk biztonságosnak ítélt járdát használják közlekedésre.
2009. július 31-én 09.00 óra körüli időben például egy 65 éves férfi a kerékpárján fennülve közlekedett a Péterfia utcán a Kálvin tér felől a Bem tér irányába a járdán, majd miután nem biztosított elsőbbséget a kereszteződésnél, összeütközött a bevásárlóközpont parkolójából felhajtó személygépkocsival.
Fenti eset is jól mutatja, hogy különösen veszélyes az a szituáció, amikor a kerékpáros a járdáról a gyalogos-átkelőhelyen keresztül – legtöbbször megállás nélkül – halad át az úttest túloldalára. Ezen magatartás egyrészről rendkívül balesetveszélyes, tekintettel arra, hogy az autós nem minden esetben számíthat a gyalogosokhoz képest nagyobb sebességgel közlekedő kerékpárosra, így a baleset elkerülésére kisebb a lehetősége. Másrészről szabálysértést is megvalósít, hiszen KRESZ előírásai értelmében „útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni.”
Helyes magatartás ezen szituációban a kerékpárosok részéről, ha kétkerekűikről leszállva, azt tolva jutnak át a gyalogos-átkelőhelyen az úttest túloldalára.
Az elsőbbség szabályait megszegő kerékpáros 3-20.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújtható, illetve, amennyiben a rendőr feljelentést tesz szabálysértési eljárás során akár 50.000 Ft-ig is terjedő pénzbírságra számíthat.
A kerékpárosokra a KRESZ rendelkezései értelmében az alábbi szabályok vonatkoznak:
54. § (1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni.
(2) Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
(3) Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.
(4) Kerékpárral
a) a kerékpársávról - kivéve, ha jelzőtábla erre utasítást ad, továbbá ha a kerékpársávot a balra bekanyarodás céljából az úttest felező vonalának közelében helyezték el - vagy,
b) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá
c) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni nem szabad. A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia.
(5) Kerékpár pótülésén a 18. életévét betöltött vezető egy, tíz éven aluli gyermeket szállíthat. Egyébként kerékpáron személyt szállítani nem szabad.
(6) A kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani és a kerékpárt hajtó személynek - lakott területen kívül - fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
(7) Tilos
a) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;
b) elengedett kormánnyal kerékpározni;
c) kerékpárhoz oldalkocsit, valamint - kerékpárutánfutót kivéve - egyéb vontatmányt kapcsolni;
d) kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni;
e) kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani;
f) kerékpárral állatot vezetni.
A fővárosi REndőrség is írt egykét instrukciót:
Közlekedési jótanácsok – a biztonságos kerékpározásról
2006.01.02. hétfő 13:00
Hazánkban a kerékpározás nagy népszerűségnek örvend! Tavasszal újra előkerülnek a garázsból a kerékpárok, és a téli hideg után jól esik túrázni a kellemes friss levegőn. Mielőtt útnak indulnának, azonban ne feledjék, szükséges egy kis előkészület. Íme néhány tanács azoknak, akik kerékpárral, csoportosan vagy egyedül hosszabb utat terveznek.
Ellenőrizzük a kerékpár kormányát, a világítóberendezéseket, a féket (külön az első-hátsó féket). Állítsuk be az ülést, figyeljünk arra, hogy ne legyen túl magas, mert pl. ha a hirtelen fékezés után nem ér le a lábunk, könnyen felborulhatunk. Lopás ellen használjunk spirálbilincset. Túrázáshoz vigyünk magunkkal pumpát, tartalékizzókat, illetve egy esetleges defekt javításához szerszámot. Még a tökéletesen szervezett kirándulást is elronthatja, ha elromlik a kerékpár!
A közlekedés minden résztvevőjére, így a kerékpárosokra is vonatkozik a „látni és látszani” biztonsági alapelv. Az esti szürkületben és éjszaka nagyon fontos hogy kerékpárunk megfelelően legyen kivilágítva. Az első és hátsó lámpa mellett helyezzünk az ülés alá fényvisszaverő- szélességjelző felszerelést és tegyünk a küllők közé fényvisszaverő lapot. Az autósok a nem megfelelően megvilágított kerékpárosokat nehezebben, később veszik észre, s ennek könnyen lehet baleset az eredménye.
Testi épségünk megóvása érdekében viseljünk sisakot, és térdvédőt. Sisak nélkül a bukások és egyéb balesetek súlyos fejsérüléseket okozhatnak. Ügyeljünk a megfelelő öltözékre! Ajánlatos a hosszú szárú cipő, hosszú nem bő szárú nadrág. A kabáton legyen fényvisszaverő csík vagy viseljünk, feltűnő színeket. Ha esős időben kell útnak indulnunk, használjunk inkább sapkát, mint a kabátunk kapucniját. Az utóbbi ugyanis akadályozhat a látásban és kevésbé észleljük az oldalról érkező járműveket.
A kerékpáros balesetek leggyakoribb oka az úttestre történő figyelmetlen kihajtás, valamint ezzel összefüggésben az elsőbbségadás elmulasztása. Sok baleset adódik továbbá a figyelmetlen irányváltoztatásból, valamint a haladási és kanyarodási szabályok megsértéséből is.
A kerékpározás gyakorlati ismerete mellett, a közlekedési szabályok is fontosak. A január 1-jén életbe lépett KRESZ változások alapján bővültek a kerékpárosokra vonatkozó szabályok. A Jobbra bekanyarodni tilos, a Balra bekanyarodni tilos, a Mindkét irányból behajtani tilos, és a Behajtani tilos jelzőtáblák alatti kiegészítő táblán kerékpárt ábrázoló ábra van, a tilalom nem vonatkozik a kerékpárosokra.
A Kerékpáros közvetett kapcsolat tábla esetében, ha a kerékpáros az útkereszteződésnél balra kíván továbbhaladni, akkor leszállva a kerékpárról, a keresztező menetirány szerinti jobb oldalán közlekedő járművekhez kell besorolnia és az útkereszteződésben áthaladnia. A Kerékpárosok által is használható autóbusz-forgalmi sáv jelzőtábla azt jelenti, hogy az autóbusz-forgalmi sávon kerékpáros is közlekedhet, ha az út szélessége alkalmas arra, hogy egymás mellett biztonságosan elhaladjanak.
Szintén az új Előretolt kerékpáros felálló hely balra bekanyarodó kerékpárosok számára nevű útburkolati jel. Ez azt jelenti, hogy a fényjelző készülékkel ellátott útkereszteződésben, az oda kerékpársávon érkező és balra bekanyarodni szándékozó kerékpárosoknak a piros jelzés alatt szabad a többi jármű elé besorolva felkészülni a továbbhaladáshoz.
Higgyék el, könnyebb a balesetet elkerülni, mint a váratlan veszélyhelyzeteket megfelelően kivédeni. Fogadják meg ezeket az ajánlásokat annak érdekében, hogy kirándulásuk gondtalan legyen.
Forrás:
http://domotorgyimesi.net/blog/2010/09/10/kerekparral-szegeden-vagy-ugy-altalaban-magyarorszagon/
http://www.police.hu/megelozes/balesetmegelozes/ketkerek060102/kerek0601021.html?query=ker%C3%A9kp%C3%A1r
rendőrség büntetés kerékpár kresz
stoppal Tokajra, Boldogkőre, Regécre
Eleddig úgy néz ki, hogy augusztus 14-én, egy héttel a Balatonos családi nyaralás után stoppolni fogok a barátaimmal és Dorkával. Ma Júli 31-én találtuk ki délután az egészet Andrisnál, amikor a szatymazi tájház dolgait terveztük. Kaptam is tőle egypár könyvet a falu történetével kapcsolatban. Andris, Győző most fog debütálni az ingyenes turnékörúton, de biztosan jól fog elsülni a dolog. Pont ma hallottam, hogy az egyik kolozsvári rádió egyik játéka abból állt, hogy magyarországi helyszíneken kellett valami anyagot megszerezni a versenyzőknek. Kolozsvári magyar egyetemisták autóstoppal nekiestek Magyarországnak. Szerintem teljesen jó poén. Még én is játszanék ilyesmit, ha időben értesülök róla. Eggyel lőre lefoglal az iskola választási macera. Emiatt aug 3-5-ig Budapesten leszek. Itt fogok találkozni Győző mesterrel hogy tudassam vele a részleteket. Az újságírás, és az idegenvezetés van vezető helyen a toplistámon. Utána jön az említett családi Balcsi, nagycsaládossal B.földvárra megyünk üdülni. Nem unatkozom ami azt illeti.=) Közben még a szatymazi tájházat is szervezni kellene, arra nem tudom mikor kerül sor mármint a tényleges anyaggyűjtésre talán szeptemberben valamikor.
szombat-Tokaj
Az a terv, hogy Szegedről stoppal elindulunk a 47-esen kettesével Nyíregyházáig. Itt ha pocsék az idő, este van/bármi van éjszakázunk. Ha minden stimmol, és időben feljutunk 13-14:00 óra fele, no akkor továbbmegyünk Tokajra, városnézés, lazázás, fagyizás Rakamazon, üldögélés a Bodrogparton, sátrazás a kőbányánál, Bodrogparton valahol.
Ha nem stimmolnak a dolgok, akkor Nyíregyházáról indulunk el reggel Boldogkőre. Tokajra meg visszaúton kerítünk sort.
vasárnap-Boldogkő-Regéc
Innen tovaindulás Boldogkőváraljára, és Regécre. Vasárnapra ez a két program van. Boldogkő egy olyan 12 és 15:00 között, Regéc pedig estére, amikor bezár a pénztár. Vasárnap este itt sátorozunk a várnál. Reményeim szerint kényelmesen kelünk fel Tokajon reggel, 7-8-9 körül, estére pedig sötétedésre lefekvés, mert másnapra gyalogtúrát gondoltam ki.
hétfő-gyalogtúra: Rostalló, Füzér
Újhutáról Mlaka-rét érintésével a S jelzést követve a Rostallói vadászkastély, Kőkapun keresztül elsétálunk Füzérig. Egy nap alatt a táv teljesíthető kényelmesen. Füzéren fagyi szünet, vár, tájház, kisbolt, templom, vagy hétfő délután, de inkább Kedd reggel támadjuk meg a várat.
kedd-Sárospatak
Dél körül útra állás és bízva a hüvelykujjunkban jöhet Sárospatak vára, esetleg közben a Tengerszem is útba ejthető. Ha idefele nem volt Tokaj, akkor itt keríthetünk sort rá, bár legjobb volna Füzérről egyenesen Nyíregyháza felé elhúzni a csíkot. Tehát ha az autó Patakig megy, csak akkor megállni Patakon, ha meg Miskolc-Nyíregy-Tokaj fele megy, akkor meg menni odáig. Estére Nyíregyházán kell lenni, hogy másnap reggel haza tudjunk jönni stoppal
szerda-hazautazás
Szerda reggel Nyíregyházáról 6 óra alatt le lehet jutni Szegedre.
Kőtségek:
A boldogkői, füzéri, sárospataki vár belépős, a regéci nem.-->max egy 1000Ft.
Nyíregyháza azért jó hely, mert van szállás, meleg víz, fuvar és Tesco=). Ezért ha rászorulunk, akkor valami összeget hagyunk itt a vendéglátás végett. Fejenként egy 500-asra gondoltam.
Ha boltolunk, akkor lazán elmegy egy 1000 Ft naponta, max 5000 Ft.
Tipp: Étcsoki elveszi az étvágyat, laktat, és kis helyen is elfér.
Fagyizni Rakamazon, és Füzéren lenne érdemes kb 2x120à 240 Ft
Ha elővigyázatos akarsz lenni, akkor legyen nálad tartalék 2500 Ftàennyi a hazaút vonattal.=)
Összesen: 7000Ft. (talonban 2500)
Felhívjuk figyelmedet, hogy ha nem sokkolod az összeget, akkor a következő szösszenetet az anyagiasságról nyugodtan kihagyhatod.
De ha szerinted is sokba kerül ez a mennyiség egy ilyen ártatlan kiránduláson, akkor olvasd tovább:
Én személy szerint viszek kolbászt, sajtot, kenyeret, leveses port, teafüvet, csokit, konzervet. Az 5000 ft kajaárat lehetőleg lealkudni minél kevesebbre. Ha kenyeret viszek, akkor jó lenne megbeszélni azt, hogy én és Dorka viszünk hazulról házi kenyeret, mi négyen mind ezt ennénk meg, ha elfogyott, akkor András és Győző venné a kenyeret, és azt ennénk négyen. Továbbá ha tudok, viszek hazai ételhordóban nem romlandó kaját, amit szombaton el tudunk fogyasztani. A kenyér szombat- vasárnap-talán a hétfőt kibírja, ahogy a kolbász- konzerv-sajt összeállítás is. Regécen a vegyesboltban lehet még venni ezt-azt. Utána már csak Füzéren, lesz erre mód.
Számításom szerint szombaton keveset eszünk, egész nap beszélünk, utazunk, csak ülünk egy helyben, kevés energiát fogyasztunk. Hétfőn lesz az, hogy mindent futtában fel akarunk falni-(vadászhatunk vadkanra mint Obelix xD). Szerdán megint alig fogunk enni valamicskét. Tehát imigyen hánytolgatva a kajakérdést, úgy gondolom, hogy szombaton, szerdán nem kell pénzt kiadni. Esetleg Rendelhetünk Xrissztől pizzát szombat este, Mikróba bedobva megvan a másnapi reggeli. Vasárnap még kitart a házi kenyér, kolbász, konzervecske, amit a tecsóba is megvehetsz 300 ft-ért. De az ördög nem alszik, számoljunk csak fel egy ezrest vasárnapra is. Tehát Vasárnap, hétfőn, és kedden kell kiadni a bűvös ezreseket. 3000 ft plussz belépők-à4000 plussz nyíregyházi utazgatás 500Ftà4500-ból ki kell jönnie a nyárvégi cooltúrának.
Következőleg arról fogok írni, hogy sikerült túlélni az egészet =)
Most megint vihar van a fejünk felett.
tokaj terv regéc boldogkő autostop
Szeged kiránduló terepe- Szatymaz a monarchia idején
Bábadűlő
Szatymazi villa, kertjében hatalmas platánfákkal. A szobák teljes falfelülete freskókkal van kidíszítve. A fákat meg a bejáratnál lévő melléképületet eltakaritották.
villa szatymaz kúria
Szatymaz cikk
Hol született Dankó Pista?
| ||
A szatymazi templom meg a focipálya között gyalogolunk, a kertekben még itt-ott fürtök lógnak a szőlővesszőn, pedig novemberben járunk. Pálmai Józsefet, nyugalmazott járási és megyei tanfelügyelőt keressük a készülő monográfia okán. Egyszerű, betűszerető ember szobájába lépünk a tágas, békebeli szolgálati ház lakásában. Józsi bácsi diplomája földrajz-biológiáról íródott, ám a nyugalmazott tanerő érdeklődése kiterjed a történelemre. Miután Szatymazra nősült, az őszibarackos Kamenszki lányát vette el, élvezettel vetette magát helytörténeti vonatkozású ügyekbe. Jelenleg a "Szatymaz földje és népe" című, jövő júniusban megjelenő monográfia* "Jeles szatymaziak" című fejezetén dolgozik. | A helyi adatközlők közül Fodor Józsefnét, Nikolényi Györgynét, Répás Ferencnét, Fűz Ferencet említi Pálmai tanár úr. Ezeknek az idős emberek, és az itt nem említettek, visszaemlékezései is hozzájárulnak a monográfia teljességéhez.
| |
forrás: StéG - A szegedi Szuperinfo kikötője (www.tiszanet.hu/szeginfo) - Kémeri Attila | ||
szatymaz kukovecz nana dankó pista
Buszmenetrend Szatymazon
Olyan sok mindenről lehetne írni! A téma az utcán hever. Mindig.
Itt Szatymazon a buszmenetrendet látom még mindig az érdeklődés középpontjában. Most mentek el Dorkáék, és azt láttam, hogy leszálltak egy buszról, ami töküres volt (zsombói). Pár percen belül felszálltak egy másikra, ami szintén üres volt...
Szeptember óta akárhányszor hazajöttem Budapestről, a környezetem többször is ezzel traktál. Hónapok óta. Tegnap kimentem a buszmegállóba és még mindig arról panaszkodik a néni, hogy hétvégén nincs 9-es busz.
Az elmondottakból pedig az körvonalazódik ki, hogy az egyes érdek szembenállt a többes érdekkel. Azért lett körjárat csinálva, hogy aki a közopntban lakik annak jó legyen. Igen, igen, ez minmd derék gondoljál a központban lakók, de mi lesz azokkal, akik a külterületeken laknak?
Már pedig Szatymaznak hatalmas külterülete van, és túl sokan laknak odakinn ahhoz, hogy róluk megfeledkezzenek. Vajon a tisztelt alkotók tisztában vannak azzal, hogy a tanyákra nem jár házanként az autóbusz?
De a központban álljon meg minden sarkon a körjárat, hogy ne kelljen a központban 100 métert gyalog megtenni. A külterületen lakó nagybatyus ingázónak nincs más lehetősége: a központban leszállni, és fagyoskodva megvárni a csatlakozást. Aki meg türelmetlen, sétáljon haza a csúszós, sötét utakon.
busz szeged tanya zsombó sándorfalva szatymaz buszmenetrend körjárat
ereteitbudapest vélemény beszámoló kerékpár élmény critical mass
csakrák, rasszok -linkerdő
http://naturastart.shp.hu/hpc/web.php?a=naturastart&o=TUExqO_6dR
http://fehervaronline.blogspot.com/2009/05/csakravilag.html
RASSZ
http://tiaramagazin.hu/page/fajgyulolet_rasszizmus_antiszemitizmus
http://hu.metapedia.org/wiki/Magyars%C3%A1g
http://hu.wikipedia.org/wiki/Turanid
http://betiltva.com/files/gaspar_fajismeret8.php
rassz csakrák linkerdő
Túra linkerdőtúra
turizmus kerékpár túra gyalogtúra útvonalak
zene divat ruha hippik
kerékpáros linkek
utazás magyarország külföld ausztria kerékpár túra bringa kaland bike linkerdő duna menti kerékpárút
Kukovetz Nana rejtélye I. rész
Forrás: 2008/8. a Mi Lapunk 3, 2008/9
A Kukovetz-rejtély
A 70-es évekre elfogytak a szemtanúk, de egyre gyérül azon szatymaziak száma is, akik még a régiek elbeszéléseibõl, az idõsebbek viszszaemlékezéseibõl pontosan fel tudják idézni Kukovetz Nana halálának igaz történetét. Jó lenne most már ennek a lassan kilencven éve tartó kikristályosodott "ferdítésnek", "csúsztatásnak" a végére pontot tenni /amely oly szépen lett kitalálva/, hogy az utókor a sok nagy gonddal megszerkesztett "mesétõl" elrugaszkodva megismerhesse az igazságot. Amikor végighaladunk a róla elnevezett rövidke utcán, eszünkbe jut, hogy Szatymazon esett áldozatul az erõszaknak l919. augusztus 5-én. A halálával kapcsolatosan leírt változatos magyarázatokkal, elméletekkel ugyan meg lehetnénk elégedve, ha nem tudnánk róluk, hogy távol esnek a valóságtól. Amikor a második világháborúnak vége lett, a szatymaziak úgy gondolták /korai volt az öröm/ hogy 25 évvel az események után eljött az igazság pillanata és mindenki megtudhatja Kukovetz Nana halálával kapcsolatban az igazságot. Ebben a tévedésükben a szatymaziak meg is maradtak. Kezdetben a tisztek "szabad csapata" Kukovetz Nana "közönséges" meggyilkolásának tényét ködösítve úgy igyekezett ellenvéleményt nem tûrve a halálesetet magyarázni, hogy annak csak két oka volt, a mûvésznõ kommünben kifejtett káros tevékenysége és a vallatás /tárgyalás?/ alatti meggondolatlan viselkedése. A háború utáni új rendszernek is kapóra jött a "régi mese", és arra támaszkodva a közönséges gyilkosság áldozatából egy jelentõs helyi vértanút csinált. Hiába mondogatták a szemtanúk / a háború után a Kopasz bolt elõtti mindennapos sorbaállásokon is egyik gyakori beszédtéma volt a mûvésznõ halálának igaz története, amit legpontosabban Makra Józsefné adott elõ, aki fiatalon szomszédja és állandó segítsége volt Kukovetz Nanának/, hogy jó lenne már egyszer az igazsághoz igazodni. Mielõtt a haláleset körülményeit megismernénk, nézzük meg ki is volt ez a meggyilkolt alacsony, vékony, szõkés hajú, törékeny mûvésznõ, ez a 34 éves Kukovetz Nana? Szegeden született l885-ben. Az iskolás kislány rajztehetségére tanítói hamar felfigyeltek. A gyorsan és kitûnõen rajzoló Nana hallatlan szorgalommal kezdett festeni. Még csak tizenhét éves volt /1902-ben/ és már a híres nagybányai mûvésztelepen, a Zazar partján tanult a legnagyobbaktól. 1906-ban elnyerte Szeged város mûvészeti ösztöndíját, és két évre rá Párizsban folytatta tanulmányait. Amikor Párizsból hazatért /l9o8/ Szegeden egy jó hírû festõiskolát nyitott. Hamarosan /1913-ban/ újra útra kelt. Elõször megtekintette Olaszország "reneszánsz" kincseit, mûvészeinek máig ható munkáit, majd megint Franciaország következett. Itt érte az elsõ világháború kitörése, aminek következtében a többi magyarral együtt internálták. Az internálásból a franciául kitûnõen beszélõ Kukovetz Nanát csak 1919 tavaszán /a tanácsköztársaság megalakulásakor/ engedték el. Elõször Szegeden a "haladó képzõmûvészek" szervezésében vett részt, majd a franciák megjelenése után Szatymazra menekült a direktóriummal, ahol késõbb utolérte a kegyetlen halál. Talán elõször röviden tartsunk seregszemlét azon a halálával kapcsolatban terjesztett "legendán", amit az utókorral, helyenként kiszínezve, megfelelõen kibõvítve elfogadtattak: - "Amikor Kukovetz Nanát a hajdani Pártos villában /akkor Kup villa, most öregek napközije/, 1919 augusztus 5-én vallatni kezdték /a kínzását csak késõbb csapták hozzá a meséhez/, hogy a fõbenjáró bûnének részleteit megismerjék, kiugrott az ablakon. /A fejére olvasott vád az volt, hogy "megfestette" a május elsejei ünnep pódiumának hátfalát, valamint Szegeden a francia katonák között a tanácsköztársaság röplapjait osztogatta."/ Azonnal az ablakon kiugró mûvésznõ után lõttek puskával a rá vigyázó õrök és el is találták. Kukovetz Nanát halálos lövés érte. Ott rögvest a helyszínen a szõlõk sorában elhantolták." A vallató tisztek, illetve más változatban a tárgyaló bíró és az õrök "nem tudhatták, hogy milyen bûnei lehettek még, hogy szökni próbált az igazságszolgáltatás elõl.". Ezért halála elsõsorban a meggondolatlan viselkedése miatt következett be a Kup villa szõlejében," nem messze az ablaktól." Mindez a "kicsontozott" mese,
vagy annak valamely kibõvített változata volt és van forgalomban még most is, majd kilencven év után. Ezt terjesztették fegyverre támaszkodva, más változatot nem tûrve azonnal és ez a változat "felelt meg" legjobban a háború utáni új hatalomnak is. Pedig ha valaki mert volna utána nézni a részleteknek, hamar rájött volna, hogy ennek jó része mese lehet. A Pártos, illetve a Kup villa ablakain kiszökni aligha lehetett. Még most is van olyan ki nem cserélt régi ablaka a háznak,
amit hüvelykujjnyi vastag rács véd a külvilágtól. /Akkoriban rács nélküli ablak nem létezett a tanyavilágban./ Így nyugodtan állíthatjuk, hogy a Kup villából az ablakon keresztüli szökést csak kitalálták. De mese a más változatban fellelhetõ "vallatás," a "bírósági tárgyalás" is! Mert ha valamelyik "begyûjtött" rabnak valamilyen "vallató bíróság" legalább két kérdést nekiszegez, hamar kitudódott volna, hogy a lefogottak között ott van a direktórium néhány rangosabb vezetõje is, akikkel egyébként nem is "foglalkoztak". A tanácsköztársaság rendszere 1919. augusztus elsején, egy pénteki napon megbukott. Négy napi "vajúdás" után a rá következõ hét keddi napján, 1919. augusztus 5-én hajnalban a korábbi Kettõshatár nevû vasúti megállótól a sínek mellett "liba sorban" /Így mondták az öregek/ megindult a tisztek "szabad csapata", hogy a kialakult "hatalmi ûrt" Szatymazon betöltse. A "különítmény" királypárti önkéntes tisztekbõl és tiszthelyettesekbõl állt. Jól ismert jelszavuk és állandó köszönésük: "Éljen Károly!" feltûnést keltett. A katonák megindulását hátráltatta, hogy a szervezõdõ "szabad csapatoknak" igazi vezetõjük még ekkor nem volt. Horthy Miklóst apósa, az aradi kötõdésû Purgly János ügyvéd
javaslatára fogadták be az ideiglenes kormányba, ekkor még nem teljhatalommal. Elsõsorban azért, mert egy magas rangú katonára volt szükség ahhoz, hogy az "antanttal" való segélykérõ tárgyalások "sikeresek" legyenek. A valóban magas rangú Horthy Miklóst, aki utoljára flottaparancsnoka volt a Monarchiának, a többszöri segélykérõ tárgyalás során a francia tisztek is
csak "excellenciás", /"kegyelmes", "nagyméltóságú"/ úrnak tudták szólítani. A másik érv, ami mellette szólt: "királypártisága" volt, amit a korábbi hosszú szárnysegédi tevékenységével
támasztottak alá. Ezzel a megelõlegezett királypártisággal késõbb volt egy kis gond. /Király
nélküli királyságot hozott létre./ A Szatymazra kivonuló tisztek vállravetett szuronyos puskái jól
látszódtak a Jánosszállás irányában lévõ vasúti õrházban figyelõ vörös katonák távcsövén. Hogy kik jönnek, nem tudták, franciákra gyanakodtak és riasztásul a fegyveresek fölé lõttek. A "különítmény" elõször gyorsan visszavonult. A lövések zajára a közeli Gaál tanyából, ahol a határõrzésre kijelölt vöröskatonák állomásoztak /akikre korábban a Gulyás sarokkal szemben lakó Katona József anyja fõzött/, egy asszony is kifutott, hogy az õröknek vigye a hírt: a vörös uralom vezetõi és katonái az éjjel szétszéledtek, fejezzék be az õrszolgálatot. Az átrendezett és a puskát kézben tartó tiszti csapat megindulása másodszorra már nem ütközött akadályba és zavartalanul elérte Jánosszállást, majd a szatymazi állomást. Egy részük az iskolánál a szállás elõkészítésébe, más részük a falu "gyanús" elemeinek, elsõsorban a vöröskatonák összegyûjtésébe fogott. A tisztek között volt néhány ismert szatymazi kötõdésû is. Az elfogottak száma hamarosan száz fölé gyarapodott, akiket szigorú õrizet alatt a Kup villa melléképületeibe
zártak. Az elfáradt fegyveresek a Kup nyaralóban fellelhetõ bort délre elfogyasztották és még
aznap a többség a Báló vendéglõ nagyobb termébe tette át "székhelyét". A vöröskatonák és a direktórium tagjainak és megbízottjainak begyûjtése zavartalanul folyt, olykor véres erõszakkal, még ebéd után is. Az ellenállókat, vagy szöknipróbálókat azonnal lelõtték, csak keveseket akasztottak. Igaz, hogy ezek között volt az a vörös katona is, akit a Csányi híd alól hoztak be azzal, hogy nem tudott tovább szökni, mert menekülés közben leesett a kocsiról és eltört a bokája. A szekérrõl le sem vették onnan akasztották fel a fára. Bûne a menekülés volt. A Báló vendéglõben iszogató és pihengetõ tisztek néhány tagja napszállta környékén azt találta ki, hogy meglátogatják a "francia kisasszonyt" egy kis "szórakozásra". Akkor a "francia kisasszony", azaz Kukovetz Nana a mai Neszûrjhegyi út mellett lévõ Csermák tanyában lakott. A ma is létezõ épület a Barcsay sarok után következik, ha Szegednek tartunk, az út baloldalán, akkor egy hatalmas szõlõvel betelepített tábla szélén állt. A tanya tulajdonosa az a Csermák Béla hivatalos mérleghitelesítõ, akinek szegedi háza a Mérey utcában volt. Kukovetz Nana a tanyában is berendezett egy kisebb festõmûhelyt, állandóan dolgozott a maga mellé vett fiatalokkal, ott készítette és raktározta az általa festett nem kevés képet, és ott is lakott. A tanyához való kötöttségét a sok szemtanú mellett az is bizonyítja, hogy a szomszédban élõ Csonka Antal mûkedvelõ festõmûvész /mások mellett/ az elsõ világháborús képeinek megfestéséhez is /néhány a Hadtörténeti Múzeumban látható/ gyakran kért és vásárolt potom pénzért még az l950-es, 60-as években is a padláson található Kukovetz- féle képekbõl. Következõ lapszámunkban folytatjuk a rejtély "kibogozását"…
Pálmai József
A Kukovetz-rejtély 2.
A Csermák tanyához kocsizó tisztek vígan és hangosan énekelve érkeztek meg a kapuhoz. Amíg annak kinyitásával bajlódtak, Kukovetz Nana kisurrant a tanyából és a szürkületben
az ellenkező irányban lévő szőlőben próbált a "szórakozni vágyó" vendégek elől elmenekülni. Mivel aznap a katonák minden menekülni vagy szökni próbálóra azonnal lőttek, így
hamar lekapták fegyverüket a kocsiról és a homályosan látható futó alak után eresztettek néhány golyót. /Nem valószínű, hogy tudták kire lőnek./ Kukovetz Nana szerencsétlenségére
az esti szürkületben is jól kivehető világos ruhát viselt. Eltalálták és ott, a körülbelül egy méter magas szőlőtőkék sorában "lassan" kiszenvedett. Talán még élt, amikor a fészerből
kapát kerítettek és helyben, a szőlőtőkék között, homokot húztak rá. A test betakarása a sötét estében már nem sikerült, de lehet hogy még élt a művésznő akkor, mert "spanglis
szandált viselő fehér zoknis lába" a reggeli világosban már kilátszott Csermákék szőlejében, a hevenyészve összehúzott hant oldalában. Sokan megnézték és emlékeztek rá. /Makra
Ferencné visszaemlékezése szerint./ Kukovetz Nana halálhíre a városba is hamar eljutott. Harmadnap érkezett meg Szegedről kocsin két segítséggel és a koporsóval az édesanyja,
hogy leányát a városba elszállítsa és illően eltemesse a Belvárosi temetőben.
Másnap, augusztus 6-án szerdán a reggeli órákban a Szatymazon
lakó dr. Falcione Kálmán ezrede s a Kup villához érkezett, és az őrök a lefogott és elzárt rabokat utasítására kiengedték. Erről még azt kell tudni, hogy a begyűjtött vöröskatonák nagyobbik része eredetileg kapás és vincellér volt, akiket besoroztak. /A tanácshatalom két ízben is sorozott./ Dr. Falcione Kálmán, akinek ügyvédi végzettsége is volt, átment a Bálóféle
fogadóba és az ott lévő tiszteket felvilágosította az önkényeskedés lehetséges következményeiről. Ennek hatására alakult meg a rögtönítélő bíróság, és az első nap tragikus eseményeit a későbbiek során az ő működésükkel próbálták igazolni. Sokan ezek után most feltehetnék a kérdést, hogy hol van itt a rejtély a Kukovetz ügyben? Hiszen eddig halálával
kapcsolatban csak egy félremagyarázott eseményt ismerhettünk meg. Az igazi rejtély azonban megmarad, ami abból táplálkozik, hogy Kukovetz Nanát francia ügynöki tevékenységgel
is meggyanúsították. Írásos bizonyíték nincs. Ez az állítás nem a falusi szomszédság szokásos
vélekedése volt az idegen nyelvet jól beszélő személyről, hanem egy városi hivatalnok szóban kifejtett viszszaemlékezése, amire a figyelmemet szóban, de levélben is többször felhívták.
Nézzük a továbbiakban a művésznő "gyanúsítását" szolgáló érveket: Maga az a tény, hogy Kukovetz Nanát az internálásból a tanácsköztársaság megalakulásakor gyorsan elengedték, némi gyanúra adhat okot. Hogy azonnal belépett a szegedi mozgalomba, /előtte sosem
politizált/ kicsit erősít a vádon, továbbá elgondolkodtató, hogy miért vonult ki Szatymazra a direktóriummal. A következő tény, amit mindenki ismer, hogy Kukovetz Nana vitte be rendszeresen Szegedre és osztotta szét a tanácshatalom francia nyelvű röplapjait az antant katonák között. Már az első próbálkozása kudarcba fulladt, mert "állítólag" elfogták,
majd el is engedték. Ennek ellenére, a direktórium többi propaganda röplapját is változatlan formában "terjesztette" tovább a franciák között-sikerrel.. Többször a franciák már nem fogták el. Gyanúra ad okot az a visszaemlékezés is, amely szerint halála után a franciák
erősen érdeklődtek a szegedi városházán a művésznő után../ A franciák más után nem érdeklődtek. Lehet, hogy csak a művészet iránti vonzalmukat jelezték?/ Ezek után változatlanul elmondhatjuk, hogy írással bizonyítható tény nincs arról, hogy Kukovetz Nana a franciák megbízottja lett volna. A gyanú azonban "talán" indokoltnak látszik, amely persze mit sem von le Kukovetz Nana kiszenvedésének tragikus voltából. Azért számos elgondolkodtató tény van ebben a szomorú eseményben, a törékeny, alacsony termetű művésznő életében és tragikus halálában. Nagy "bűne" volt, hogy szeretett festeni, szerette a fiatalságot erre a művészetre oktatni, hogy oly erővel vonzotta haza szülővárosába a honvágy
a több mint 4 évig tartó internálásból, hogy esetleg egy gyenge pillanatában megingott. A politika mindig is távol állt tőle, és mégis, az erőszak elől menekülő Kukovetz Nana tragikus és értelmetlen halálát lassan 90 éve az itatja át.. Ma azonban már leírhatjuk, hogy a művésznőt
nem akarták elfogni, még kevésbé vallatni; a "szórakozásra" vágyó italos tisztek meggondolatlan cselekedetének esett áldozatul. Kukovetz Nana neve arra kell, hogy figyelmeztessen bennünket, hogy olykor a közöttünk meghúzódó néha szélsőséges indulatoknak időben határt kell szabni.
Pálmai József
szeged művésznő nana 1919 szatymaz festőnő kukovetz nana direktórium
Tökölés a tikben
avagy a TIkelés az októberi fagyban
Az adventi plakát-(péntek)
Édesanyámmal sétáltunk el az Ady térre. Miután leadtuk a Waldorfos plakátot, kiraktuk, nagoyn pöpec lett. Minden szülő jött oda, nagyon szép, milyen aranyaoska ezek a kis angyalkák...Mindenki a csodájára járt a képnek.
Háttér infókhoz tartozik az is, hogy Dorka megrajzolta a hátteret, festette, ő találta ki az egészet. Majd édesanyámtól kapott szöveget begépelte. Adott neki egy Jokerman betűtipust. Az egésszel anyukám is dolgozott, ötleteket keresett, gépelt, tárgyalt hogy, s mint legyen. Majd miután egy anyuka azt mondta h neki nem tetszik a betűtipus, így az sajna le lett cserélve. De a formázás, meg a kép maga az ő munkáját dicséri. Öcsém elvitte az infós barátjához a lapot, ő photoshoppal felhőbe rakta a szöveget, és adott neki egy Há kezdőbetűs adventis betűtipust. És elvittük nyomtatni. A nyomtatásnál találtunk egy bakit. A szélső angyalka lábától befele volt egy illesztési csík. No azt painttel én tököltem ki hogy ne látszódjon. És legnagyobb meglepetésemre tényleg el is tűnt. Szóval még én is munkálkodtam rajta egy picit. =)
A tikanyó
Kicsit félve jöttem fel ide a gépszintre. Fura. Félévet nem vagyok itt, és saját magam kérdőjelezem meg azt, hogy bejöhetek én ide? Szabad nekem ezt? Közben az emberek meg ugyanazok. És nem tudom elhinni most, hogy még ide fogok járni. A távolság nem üveggolyó. Úgy fura itt ülni.
De ugyanakkor most jobban is tudom értékelni e helyet, mint korábban. Régen természetes volt hogy feljöttem, gépeltem, játszottam, a fél életemet itt töltöttem. Ismerkedtem, randiztam, barátkoztam, ette, ittam, szórakoztam, rengeteg mindent csináltam itt. Most, hogy a GDF könyvtárában vagyok kénytelen előrehaladni, látom a különbségeket. Kevesebb gép, kultúrálatlanabb 
közeg, sok kocka, pár folyóirat. Itt pedig a tudásnak olyanfokú felhalmozódása van, hogy ez komoly vonzerővel bír. Lehet hogy sokba kerül, de ami kikerül innen! Az érték! Befektetés az egész rendszer. Eszterrel beszélgettünk arról egyszer, hogy milyen sokba kerül ez az egész. Meg volt rökönyödve. De most én teljesen más szemmel látom az egészet. Befektetés, mert ezzel szakembereket képeznek. orvosokat, tanárokat, kutatókat.
Csütörtök
Beszédtechnika órán újfennt mindenki rácsodálkozott mesemondó tudományomra. Nagyon jólesett. Álmodoztam róla, hogy esetleg elmehetnénk szinkronhagnnak, vagy felolvasónak a rádióhoz is. Ez is egy megélhetés.
Óra után jöttünk haza vonattal Dorkával Büdöspestről. Szatymaz állomástól jó sötét, friss levegő, és hatalmas csönd várt minket. És mi köszöntük is ezt a sok mindent.
Még csütörtök este lepihentünk, filmet néztünk, (40 nap 40 éjszakát) és kb 1 órakkor feküdtünk le. Ettünk habcsókot, csokit, kekszet, mindent. xD
Ma reggel a buszon voltam. Pedig Politológia órán kellett volna csücsülni, és hallgatózni. Pedig szeretem a Pósta József előadását. De ha egyszer már nem bírtam tovább???
Egyéb:
Balázs azt hiszem kinnt van Németországban. A buszon azon gondolkoztam, hogy interjúkat kellene készíteni. Sok-sok interjút barátokkal, ismerősökkel, ismeretlenekkel, fiatalokkal, öregekkel. Mindenkivel. Olyan dolgokat keresni, amit érdekli az embereket. Már régebben írtam erről de most, hogy újságíró szakra járok, szeretnék valami komolyat letenni az asztalra. Lehetőséget látok ebben, hogy engem kitanítanak arra, hogy írjak. Informálni szeretném a kisebb közösséget, arról, hogy: Héé! nemcsak én gondolkozom így!!
Vagyunk itt többen, is és ha már vagyunk! Akkor tehetünk annak érdekében hogy nekünk jó legyen. Most tehát kedvet érzek az íráshoz. Bár ide ritkán írok. Az írás olyan fura dolog. Néha nincs kedvem hozzá, de ha megjön, akkor nehezen lehet leállítani. Függőséget okoz. Most például képes lennék az egész életemet ide begépelni. Voltak is korábban olyan passzióim hogy részletesen felírok mindent.
"...akadnak magyarok is, akik nem tudnak rólam többet, mint a svédek..."
Riportokat akarok csinálni. Akár tényfeltáró riportokat. Olvasni akarok Móriczot. Jelenleg éppen Németh Lászlóval ismerkedek. Kaptam a koliban egy jó könyvajánlót is: N. L. felkérte a 20-s évek íróit, hogy írjanak arról hogy mitől vagyunk magyarok. Most ezt olvasom tőle: "1929-ben a Napkeletben jelent meg első regénye, az Emberi színjáték."
olvasnivaló a '20-as évek íróiról.
hódmezővásárhelyi tanári működése idején a különböző tantárgyak összefüggéseit kutatta, a gyakorlatban pedig ki is próbálta e tantárgyak integrált tanításának lehetőségeit.
Ez roppant érdekes. ilyesmire gondoltam én is pár hónapja, ogy a humán tárgyakat egyszerre tanítani. A gyermekek láthassák az összefüggéseket az európai áramlatok, a korszellem termékei között.
"A jó könyvet arról ismerem meg, hogy nem tudom egyfolytában végigolvasni."
hmm ez is elgondolkoztató. Akkor a Harry Potter könyvek nem is olyan igazán jó könyvek?
Link:
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/nemeth-laszlo-univerzuma-01.html
waldorf interjú irodalom advent írás itthon újságírás riport plakát tik németh lászló gondolatömleny virtuálisnapló
Út Szlovéniába
én már csak azt várom, hogy jöjjen be megint a 6:3
A Gellért-hegyen megemlegettem Dorkának és Győzőnek, hogy mehetnénk Szlovéniába!!!!!!
És nagyon bejött az ötlet nekik. Győző már megint hozta a formáját, és közölte, hogy már van 5 barátja, aki kész eljönni.
Én is felllelkesedtem egyébként, és elkezdtem szervezkedni, utánanézni, gyűjtögetni oldalakat, tanácsokat.
saját útvonalterv:
Nagyobb térképre váltás
vagy pedig hosszabb horvát időtöltéssel ez:
Nagyobb térképre váltás
http://zetabicikle.blogspot.com/2008/08/adria-tra.html
http://www.tengerpartok.hu/20070908301/szlovenia-kerekpartura
http://kerekparral-szloveniaban.blog.hu/2008/09/01/az_utiterv#more605089
http://www.gyorgyigabor.hu/2000dolomit_osszefogl.php
szlovénia adria tengerpart 2011 kerékpártúra
Naplegenda
Szerdán lejött Katona tanár úr, és felajánlott egy lehetőséget, két jegyet a Naplegenda című előadásra.
Valamit mintha már hallottam volna erről az előadásról, csak annyit tudtam felőle, hogy táncos valami.Dorka gyorsan elkérte magát a kolis alapprogramról, jött velem színházba. hirtelen jött ajánlat, hirtelen lecsaptunk rá.
Színpadra kerülés előtt
Resch úr zakóját kölcsönkértem, felöltöztem, megvacsoráltunk, és uccu neki az éjszakának. Afelől agódtunk, hgoy ugyan jön-e ellenőr. Mert lyukasztani való jegyünk volt már egyre kevesebb. De túléltük ez utazást lyukracsalás nélkül.
budapest színház néptánc müpa világzene népdal nikola parov naplegenda
Juhász Gyula refkó
Anna versek - 1909
A költő már féléve élt Váradon, amikor Anna szőkesége megdobogtatta a szívét. Versei, cikkei ettől a naptól sorra jelennek meg a helyi lapok hasábjain. Rendszeresen ír színikritikákat, s 1908. november végétől emlegeti, dicsérgeti bennük Annát is.
Juhász Gyula a nézőtér egyik eldugott helyéről figyelte a próbákat, de sohasem merészkedett addig, hogy személyesen is beszéljen a színésznővel... a színházi előadás végeztével eltűnt ... ott találták Anna ablaka előtt, hajnali órákig ott virrasztott, leste Annát, mialatt a színésznő színházi társaságával jókedvűen szórakozott.
Sárvári Anna amikor Juhász Gyula 1908 őszén megpillantotta, 21 éves volt. Nagytermetű, erősalkatú, molett nőként írják le többen a kortársak közül. Miért tetszhetett Juhásznak? Ideáltípusa: „A szőke szépeket szerettem egykoron” magyarázza, hogy legtöbb nőismerőse, kedvenc színésznője később is szőke volt.
Másrészt (az ugyancsak szőke) Eőrsi Júlia meséli, hogy Juhász egy városmajori sétán, megpillantván egy robosztus nőt a fűben olvasgatva, kijelentette: „Szeretem a nagy nőket.”„Csupa nagy nő vonzott engem.”
Megismerkedésükre, kapcsolatukra egy 1924-ben közölt interjúban Anna így emlékezik:
„Deésy Alfréd elhozta egyszer hozzám Váradon, bemutatta nekem, és ő egész délután csak a kezemet fogta, és a nevemet súgta. A szobában olyan csend volt, mintha vatta fogta volna el a hangokat. Én inkább féltem, mint meglepődtem a költőtől... Aztán összesen ha kétszer-háromszor találkoztunk, és én nem tehetek róla, hogy olyan halálosan belém szeretett ... nem szerettem, nem tudtam szeretni ... ”
Kenedi-engem csak az fordít ki, ami befordít
Mostanába igen nagy Kaukázus hiányállapot tört rám. Úgyhogy elkezdtem keresgélni Kardos-Horváth után, mibe van, hogy van? És ezt találtam: http://kardoshorvathjanos.org/
A Volt Fesztiválon mutatkozott be a Kenedi zenekar.
http://www.mr2.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=8767&Itemid=67
kaukazus kafkaz kenedi khj
Kossuth Lajos Hírlapírói tevékenysége
Kossuth Lajos Hírlapírói tevékenysége
„Vegyenek el mindent - mondta Kossuth - csak szabad sajtót adjanak, s nemzetem szabadsága, boldogsága felett kétségbe nem esem. Vagy nyomtatási szabadság, vagy a szabadság elnyomása. Itt középút nincs, én a sajtó szabadságára voksolok.”
„Az Országgyűlési Tudósításokkal Kossuth megpezsdítette a szunnyadó országot. A Pesti Hírlappal megrengeti – hogy majd a Kossuth Hírlapjával 1848-ban fegyverbe szólítsa.”
A Kezdetek: Országgyűlési Tudósítások (1832-1836)- a levélújság
„…Név, ismeret és pártfogás nélkül jöttem Pozsonyba… nem hozva semmi egyebet magammal, mint tiszta honszeretetet, erős akaratot s meleg érzetet a tennivalók szüksége felől. Így nyújtottam ki reszkető kezemet egy kis gyenge pislogó mécset gyújtani, melly a távolság titkainak homályán keresztül egy-két jóbarátimnak egy-két szikra világot nyújtana. De annyi nemes barátságra, annyi gyámolító szívességre, annyi kegyes bizalomra találtam váratlanul, hogy a pislogó mécs egy kis szövetnekké változék…”
1833 Januárjában Kossuth Pozsonyba érkezett, és újságot írt. Veszedelmes embernek tartották őt Bécsben, így nem kapott újság nyomtatására engedélyt. Sátoraljaújhelyi megyegyűléseken megigézte hallgatóságát, izzottak beszédei. Ismerte a francia forradalom újságíróit, modora hangvétele innen eredt.
A diétára való érkezéskor tervbe vette, hogy tudósítani akarja az országgyűlés üléseiről az országot. Megindította kéziratos újságját, munkát adott 30-40 jurátusnak, akik jegyzetelt iratait 30-40 példányban másolták. Napi híreket adott az ország nemeseinek arról, mi is történik ott fenn Pozsonyban. Pártokat és eszméket világosított meg, megjelentek a reformisták és a konzervatívok.
Az Országyűlési Tudósítások hiteles, és gyorsan tájékoztat. Egy hiányt tölt be ez az újság. Kossuth a tudósító, a szerkesztő és a korrektor is egy személyben. Kéziratos hírlapja 3 naponta jár, de eljut mindenkihez, aki igényli a friss hírt. Összesen 345. száma jelent meg ezeknek az újságleveleknek.
Kossuth saját szavai szerint, maga jegyzetelt az országgyűlési üléseken:
„A kimagasló szónoki szépségeken, a jellemző mondatokon és sarkalatos adatokon kívül jóformán csak a vezérszókat jegyeztem fel, melyek az okoskodás fonalát kiczövekelik, jegyzeteim amolyan
csontváz voltak, melyre testet rakni az emlékezőtehetség feladata volt...”
Az újság szétküldése előtt még rövid áttekintésekben foglalta össze a legfrissebb eseményeket, ezekkel a 30-40 soros kis cikkekkel kísérletezve ki későbbi vezércikkeinek hangvételét, jellegét.
1833 nyarán Kossuth Bécsben megvett egy kősajtót, a hatóságok azonban ezt lefoglalták.. Maradt tehát a kéziratos újságlevél forma. Az országgyűlési végeztével megindította a Törvényhatósági Tudósításokkal.
Egy évig: 1836 és 1837 között írja ezeket a magánleveleket, de ellenzéki voltuk miatt felségsértés vádjával eltávolították és 3 éves börtönbüntetést kapott.
Kossuth börtönévei alatt tanul, majd kiszabadulása után, a Pesti Hírlap főszerkesztőségi állásába került.
A Pesti Hírlap (1841-1844)
Eleinte nem igen hitte, hogy írni engedik. De 1840 tavasza óta megenyhült a hangulat. A cenzúrát átszervezték. A lapok élénkülni kezdtek. Minden írásában van egy-egy mellbeütő, felejthetetlen mondat. Vezércikkei sodró lendületükkel ragadják magukkal az olvasót. Váratlan bekezdésekkel, emlékezetben rögzülő zárással.
A megváltozott viszonyok tették lehetővé, hogy Kossuth Lajos immár valóságos lapszerkesztőként lépjen fel - és Kossuth működése alakította át, tette igazán korszerűvé a magyar politikai sajtót. Pedig keze bizonyos fokig meg volt kötve, ugyanis egy lap minden fontos adatát (formátum, a megjelenés sűrűsége, a tartalom jellege és a rovatbeosztás) a sajtóengedély rögzítette, ami pedig még a Sürgöny számára készült. Landerer, az udvar bizalmasának,sőt titkos ügynökének számító nyomdász Kossuthot kérte fel a Pesti Hírlap szerkesztőjének 1841. január 2-től - s ebben a játszmában benne voltak a börtönből néhány hónappal korábban szabadult, népszerű ellenzéki vezér és lapszerkesztő energiái levezetésének, szemmel tartásának, ugyanakkor tehetsége gazdasági kamatoztatásának igencsak ellentmondó szempontjai. Kossuth mindezen korlátok között valósította meg a magyar sajtóban az első tudatos politikai lapszerkesztést, és teremtette meg a lap élén álló, állást foglaló vezércikk műfaját (ő maga 216-ot írt). Megyei levelező hálózatot szervezett meg és látott el instrukciókkal. Szorosan kézben tartotta lapja minden részét és vonatkozását, s ugrásra készen figyelt: minden, akárcsak áttételes támadásra is azonnal nyilvánosan válaszolt.
A Pesti Hírlapban a komoly, agitatív, szenvedélyes hangú vezércikken és a megyei tudósításokon volt a hangsúly; a külföldi napló rovat a többi lapéhoz hasonlított; a fővárosi
tárcalevelek szerzőik miatt lettek népszerűek; s egyedül az „értekező”, a korábbi tárcarovat
volt az, mely ebben a lapban elsorvadt, illetve politikai rovattá alakult át. Belpolitikai, társadalmi téren sosem látott mértékben tette nyilvánossá az ügyeket, ezzel maga körül felhevítve a kedélyeket.
Kossuth szinte hihetetlen munkabírással dolgozott; különösen a szerkesztés első évében, 1841-ben kizárólag szerkesztői és újságírói munkájának élt, a terjedelmes vezércikkek és az igen sok szerkesztői jegyzet megírása kötötte le minden energiáját.
A Pesti Hírlap gyorsan hódított az olvasóközönség körében, Pesten és vidéken egyaránt. 60
előfizetővel indult meg, de első 17 száma úgy elfogyott, hogy újra kellett nyomni. Négy év
múlva, 1844 elején pedig közel 5200 előfizetője volt már.
Kossuth túl nagy befolyásra tett szert a Hírlap írásakor, politikai hangadó szerepét töltötte be.
A kormány Landerer közbelépésével elbocsájtotta Kossuth-ot a Pesti Hírlap szerkesztésétől, és a centralistáknak (Szalay Lászlónak) adta át, a példányszám visszaesett. A Pesti Hírlap kikristályosította a magyar politikai életet, ellenében formálódott ki a konzervatív Világ.
1844-ben Kossuth Lajos szemtanúja volt annak a jelenetnek, amikor Atzél Pál konzervatív szemléletű képviselő a Kékgolyó vendéglőben nagy társaság előtt szidalmazta az ellenzéki újságírókat. Kossuth lévén, hogy maga is újságíró volt, nem látott más megoldást, mint hogy az újságírók becsületének védelmében párbajra hívja ki Atzél Pált. Az ellenfelek - segédeikkel egyetemben - a kitűzött időpontban meg is jelentek a megadott helyen, de Atzél Pál ahelyett, hogy a párbajhoz megfelelő fegyvert választott volna, bocsánatot kért Kossuthtól, s rajta keresztül az ellenzéki újságíróktól, mondván, hogy a rágalmazás idején "borközi állapotban" volt. A párbaj ezáltal elmaradt.
Hetilap (1845-1847)
A Hetilap tervei még 1842 végére visszanyúltak, midőn Kossuth mint iparegyesületi aligazgató foglalta írásba, hogy a kézműveseknek szükségük van egy ilyen ismeretterjesztő orgánumra, az ipari, szakmai újítások figyelemmel kísérése érdekében. 1844. július 10-én meg is született a határozat, hogy a lapot engedélyezik, ha szorosan témaköréhez tartja magát és az Iparegyesület megbízható szerkesztőt talál. Vállas Antalt szerkesztő megkapta az engedélyt, persze továbbra is azzal a feltétellel, hogy lapja csak gazdasági, szakmai ismeretterjesztő kérdésekkel foglalkozhat.
A Hetilap első száma 1845. április 1-én látott napvilágot, Kossuth bevezető szavaival, amelyek ismét azt hangsúlyozták, bár kissé szélesebb körvonalakat húzva, hogy a lap az egzakt tudományokat kívánja terjeszteni, egyben tájékoztatni szeretné a közvéleményt a nemzetgazdaságtan kérdéseiről, megvilágítani a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a vámügy kérdéseit. Eleinte kéthasábos formában jelent meg, hetente kétszer. Tartalma kezdetben megfelelt a kiszabott célkitűzéseknek: szakmai ismeretterjesztő cikkek követték benne egymást a vastárgyak acélozásáról, német forrás nyomán, egy „gőz serfőző-készület”-ről, rajzok kíséretében, a cukorrépa és dohány termesztéséről, a burgonyalisztről, a vasutakról, gőzhajózásról, vasgyárakról, valamint kisebb híradások a villámhárítókról, a posztók fekete színéről, Valero gyáráról. Közölt „iparstatisztikai” leírást Eperjesről, Rozsnyó vidékéről, Dunaföldvárról, Brassóról, persze a helyi üzemek ismertetésével, de kiterjedt figyelme a világ nevezetesebb borvidékeire, az angol pamutiparra, Ausztria kereskedelmére, vagy éppen a csehországi ipariskolákra is.
A cenzúra biztosra vette, hogy ettől a gazdasági szaklaptól sikerül minden politikát távol tartania. Kossuth a lapot azonban saját kezébe vette és alkalmassá tette politikai jellegű irományok leadására.
Kossuth Hírlapja (1848) – „A kormányon belüli ellenzék lapja”
1848. július elsején kinyomtatják a Kossuth Hírlapját. Megjelenés, hétfő kivételével, naponta. Négy nagy lapoldal. Ötezer példány
Egyedül Kossuth tudott magának önálló, új orgánumot teremteni, méghozzá olyat, amely azonnal az élre ugrott. A kormány tagja volt, pénzügyminiszter. De véleménye a többiekétől nem egy ponton és növekvő mértékben eltért, és ez kifejezésre jutott lapjában is, amelyet így a kormányon belüli ellenzék lapjának nevezhetünk.
Kossuth Hírlapjának volt a legnagyobb munkatársi gárdája, mintegy 50-60 fős. Külföldi tudósítókat fizetett, kereskedelmi híreket közölt, a jól értesültség jegyében rendelte a külföldi lapokat, a Követségektől pedig a be nem hozott híreket szerezte be. A külföldi tudósítások rovata gazdagságával és terjedelmével szintén kiemelkedett a kortárs újságokéi közül.
Az újság felépítése:
Vezércikkeket ő maga írta. Utána tárca, országgyűlési tudósítások, Fővárosi újdonságok, rovat következett. Belföldi hírek, külföldi hírek, haditudósítások, levelezők beszámolói. Az utolsó oldal hirdetéseket közölt.
A Kossuth Hírlapja 1848. július 1-től december 31-ig összesen 157 szám látott belőle napvilágot. A korabeli újságok közül egyik sem tudta azt a széleskörű tájékoztatást nyújtani, amit a Hírlap elért. Első helyen állt olvasottság és előfizetés terén is.
Szeptember 14-i számának vezércikke tudatta, hogy miután Kossuth nem miniszter többé, kezét és tollát a korábbi kötöttségektől szabadnak tekinti; a Hírlap ettől kezdve a szabadságharcra mozgósító szócső lett. Ekkoriban volt sikere csúcsán, az év végén több mint 5000 példányban nyomták naponta.
„Korunk értelmének, korunk érzelmének organuma lenni, ez hivatásunk.”
Bibliográfia:
Országgyűlési Tudósítások:
http://www.kortarsonline.hu/0304/kosa.htm
Kossuth és a Pesti Hírlap
http://mek.niif.hu/04700/04727/html/180.html
Kossuth küzdelme új lapért
http://mek.niif.hu/04700/04727/html/186.html
Kossuth és a Hetilap
http://mek.niif.hu/04700/04727/html/189.html
sajtó újság hírlap kossuth kisdolgozat
kaval
Újra kavalozom, ölöm ezzel a szobatársaim idegeit.
https://www.youtube.com/watch?v=5JvcjEbzbg4
Dorkával mindjárt megyünk beiratkozni a kelenföldi könyvtárba.
Holnap jönnek rokonai Tündiék, megyünk felük játszóterezni, meg csúzdázni.
zene videó muzsika kaval
Egy hosszú alföldi nap krónikája- Szatymaz-Ráckeve kerékpáron
Augusztus 30-án kellett beköltöznöm a kollégiumba. Azt találtam ki, hogy kerékpárral megyek fel Budapestre, így megúszom a vonatjegyet, és legalább fenn lesz a kerékpárom is, meg én is. Előző nap Hétfőn vettem meg a bicómat a Jano Sportnál, egy alig használt ILYEN MEG ILYEN bringát. Ezen a napon el is mentem egy kiképző bemelegítő tekerésre Szeged-Mórahalom-Zákányszék-Bordány-Zsombó-Szatymaz útvonalon keresztül. Útközben tökjól telt hogy tudtam barackot enni, és tekertem is.
Másnap Kedden:
Hajnalban indultam el otthonról, 4 órakkor keltem fel, és ezen a napon Budapest volt a végcél.
Éjszaka a szobám ablakán át behallatszott a nagy szél, és az eső záporozása. Reggel ilyen időben keltem útra otthonról. Sötét volt még a hajnal, és csöndesek az alföldi falvak. ZSombón és Forráskúton láttam mozgolódást, Zsombón a buszmegállók töldtődtek meg, Forráskúton pedig a földekre igyekeztek az emberek. Sokat elárult ez nekem akkor a helyi beállítódottságról. Forráskút már olyan messzire esik a várostól (30km), hogy ott a földek jelentik a megélhetést. Zsombón az emberek nagyobb része ingázik Szegedre.
Egy óra telt el, hogy Forráskútra értem. Itt egy alma fért bele az öt perces pihenőbe. Igyekvőre állítóttam az órát, mert a szél végig az arcomba fútt, ez igen megnehezítette a dolgomat. Lassabban haladtam, mint terveztem. De ez csak az első nagyobb városkánál Majsánál tűnt elő: késve érkeztem be, mint jóidőbe lehetett volna. A szél felforgatta a forgatókönyvet, és ez előre mutatta sorsomat.
Csólyospáloson, ahol egykor még néprajzos hétvégét is töltöttem, csöndes volt minden. A nap már Forráskút után feljött, lassanként kivirradt, leoltottam a lámpámat. Elég idiótán is nézhettem ki kalapban meg "bányászlámpával". Húúú de gazdag szép és nagy házakat láttam én itt... Emeletes családi házakat a 80-as, 90-es évekből. Ismerem ezeket. Én is egy hasonlóban laktam Palotán.
Buszmegállóban egy postás, mozgás csak a boltok környékén. Se autó, se kerékpáros.
Majsa
Solt-Apostag-Dunavecse
Solt után sajnos az 51-es főúton mentem tovább, bízva abban hogy kevessebb lesz a kamionos forgalom. Hiába! Annyi rosszindulatú kamionos ment el itt mellettem, hogy megfogadtam, csak magamra hallgatok, a megérzéseimre, és kerülöm az ilyen jellegű utakat. Apostagnál van egy körforgalom, itt le lehet menni Apostag-Dunavecse irányába, a másik válsztás a felüljáró, ahol kihagyták a kerékpáros forgalamat: kicsinykére csinálták a felüljárót. Megkérdeztem egy fűkaszást hogy itt merre érdemes. Mert egy tiltótábla itt már az utamat is állja. Erősen siettem is Bp fele, nem értem rá packázni. A koma azt mondta h Menjek lennt. Hallgattam, rá és akkor igen nagyon fel is virultam attól, ami odalenn volt.
Apostag mellett mentem el: a régi utat meghagyták, csántak egy elkerülő felüljárós utat, ami rövidebb. A régi út járatlan, egy-két autós, (végre!) ment el. It már kezdtem éhedzeni. A napokban jutott ezsembe egyébként(2010 októbere van) hogy nem is mentem el ez alatt az egy nap alatt az árnyékszékre! Apostag és D.vecse között építették fel nemrég az M8-as autópálya hidat. Félelmetes látvány, itt álltam meg először Solt óta uzsonnázni.
És örömöm tárgya egy euroveló 6 jelzetű táblácska volt. Amiről megtudtam hogy milyen szép lehetőségek vannak a környéken kerékpározni. Igen: kerékpáros lehetőségek. De nem kerékpárutak. A környék egyetlen bicóaszfaltja itt volt. Bevitt vecsére, itt pedig a gáton mentem tovább, ki van betonozva egészen a falu határáig, meg talán azon is túl egy darabon.
Túra tervezéshez hasznos új oldalak:
budapest alföld kerékpár túra kollégium túlélés soltvadkert kiskőrös ráckeve beköltözés krónika dunavecse szatymaz csepel sziget solt országjárás
Szeptember végén
Most jöttem ki a könyvtárból, és a ~néni kikérdezett miért olvasok, hogyan, és kinek? Magamnak. Kevesen vannak akik ímígyen tesznek, de nekem a regény az szórakozás. Éppen most olvastam ki a Háború és Békét-a vége már nem tetszett. Tolsztoj elkezdett okoskodni, magyarázgatni mi miért történik a történelemben. Annyit fontos megjegyezni, hogy a nép, a központi személyek, a korszellem mind hatással van a hatalomra, ugyanúgy, mint a nagy emberek.
Kultúrtöri órán 4-est japtam a múltkori kultúrtörténet fogalma dolgozatra. Összetalálkoztam Morrisonnal, akit Nyíregyházáról ismerek (lásd egy korábbi írás). Úgyhogy eléggé megvagyok lepődve. Tegnap Dorkával elmentünk sétálni az Egérút irányába.
Ma este lehet hogy Gödrös táncház lesz, még nemtom. Van kimenőm, de megkéne foltozni a bringát. Ma délelőtt honfogin kikaptam 5ször, ezt még be akarom hozni. Meg még olvsani akarok Németh Lászlót, Tom Sawyert, Kaffka Margitot. Vannak terveim. Az olvasással csak egy baj van: nem lehet leállni vele.
Tegnap Dorkával elmentünk sétálni, ami miatt este kikaptam, hogy megzavarom a terveiben. Úgyhogy a közeljövőben ilyet megpróbálok nem tenni. Bár én nem tartom jogosnak a kifakadását, és inkább betudom annak, hogy fáradt volt, emiatt tört rá a hiszti. Megijesztett az egész jelenet, és már a szakítás jelenetét vártam hogy bekövetkezik, de aztán mégsem. Sok mindent a fejemre írt, és voltak benne igaz dolgok is, pl: a halogatásaim, a most azonnal csináljuk etc.
Nem tudom meddig fogok tudni nyelni, de érzem h részemről is telik egyfajta pohár, ami egyszer ki fog ömleni, és az egyikünknek se fog tetszeni. De még nem. Még nem. Nem is szereti az ember az efféléket. De két ember kapcsolata nem a tűrőképességek játszmájáról szól? Súrlódások, nem tetszenek dolgok mindig adódnak. Tudni kell megbocsájtani. Különben is: nem azért vagyunk együtt, mert szerejtük a másikat olyannak amilyen? Hibáival, s a nélkül is?
Nem érzem magaménak ezt az újságíró osztályt. Nem látom azt, hogy olyan emberekkel vagyok együtt, akikkel van bennünk valami közös. Idegennek érzem magamm köztük. Más csoportokban vannak írók, gondolkodók, akiken látszik hogy bölcsészek. Itt nem érzem ezt. Olyan középiskolai érzetem van. És ez nem jó. Nagyon nem.
Úgyhogy várom már azt, hogy konkréten újságírókkal legyek együtt, ne ilyen tv-s rádiós populista emberekkel. Egyszerűen nem tartoznak az én köreimbe. Jobb szeretem azt az embert, aki tud hallgatni is, nem csak beszélni.
Egyik órán elkezdtem ábrándozni, hogy milyen töri órákat is tartanék én, egyszer iskolában. Szakítanék a megszokott, unalmasm, száraz töri órák menetével, helyette fő hangsúlyt fektetnék a XX és XIX század történetére, a magyar történelemre, és a lássuk is meg élőben a történelmet híve vagyok, Sok tanulmányi kirándulás, Képek, filmek, múzeumok, és semmi házifeladat, órán csak figyelni kell, fénymásolatot kapna mindenki, hiányzással nem foglalkoznék, mert a diákok meguktól bejárnának órára. AZ első órán olyan anyaggal kell előrukkolni, ami megfogja a fantáziájukat, legyen szines, értelmes, és hozzájuk szóljon. Lehet sokkoló és véres is. A lényeg hogy figyeljenek, emlékezzenek a jövő héten is arra, hogy most lesz ez az óra és kitudja mit lehet majd megint látni.
Ilyen, és ehhez hasonló dolgokat jegyzeteltem le. Minden olyan dolgot, amit én diákként utáltam, és amit minden diák utál. Azt szeretném elérni, hogy a történelem ragadjon az emberekre.
könyv történelem tervek napom könyvtár tanítás én blog másként virtuálisnapló
Bloggolásról újfennt
Bloggolni nálam annyi: kalandokat írni, unalmas éntörténetet rögzíteni. Nekem ez itt a fontos.
blog bloggugolás
Ghymes koncert
Dorkával lementünk ezen a hétvégén Szegedre. Lógtunk a csütörtök-péntek napi órákról, helyette egmyással voltunk, és otthon.
Vasárnap elmentünk a barátokkal találkozni és egy ingyenes, de nagoyn jó Koncertre =)
szilveszter és a koli dolgai
Nagyon úgy néz ki, hogy Tokaj helyett valahol máshol fogunk baráti társaságban óévet búcsúztatni. Tokaj túl drága, de szerintem előtte hozok onnan borocskát, és akár eladom, akár megisszuk, mindenképpen jól járunk vele.