mennyei királyság
| profeta | válasz | megnéz | könyvjelző | 2006.09.17 22:01:56 © (12) |
Sok dologban egyetértek veled, de mivel érdekel ez a téma néhány dolgot a saját tudásom alapján, de nem vagyok történész. Amit írok az Rudolf Pörtner: A Szent Sír hadművelet c. művéből merítettem. Nagyon jó kis könyv a témában, a Századok Emberek sorozatban jelent meg és bár egyáltalán nem regény, de olvasmányos, ezért érdeklődőknek bátran ajánlom. Aki jobban bele akarja ásni magát a témába az olvassa el Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története c. művét, elég vaskos. Aki ennél is többet akar tudni az olvasson forrásokat :-). Szóval a megjegyzéseim: "A történelem is más dolog. Míg Lusignani Guidó a filmben egy ördögien gonosz bajkeverő, addig a valóságban a beteg király halála után ő volt a békepárti a jeruzsálemi udvarban, akinek hatalomra kerülése után első dolga volt békeköveteket küldeni Szaladinhoz, és a háború előli kifarolást szorgalmazni. Mellesleg Jeruzsálem bukása után ő lett Ciprus királya, és dinasztiát alapított, ami még vagy 200 évig uralkodott ott." Bár nem volt gonosz, Lusignani Guidot korántsem lehet rátermett királynak nevezni. Balduin király végakarata ellenében tulajdonképpen államcsínnyel került hatalomra. A négy éves fegyverszünetet 1185-ben Tripoliszi Rajmund régens kötötte Szaladinnal. Szibillát csak 1186-ban koronázták meg és csak ekkor emelte maga mellé férjét Guidot uralkodónak. Mindenképpen Guidó hibájáúl róható fel, hogy a Hattini csapdába vezette a királyság hadseregét, ahol az megsemmisült. Szaladin persze nagyon erős volt és valószínűleg győzőtt volna egyébként is, de a keresztesek ésszel és szerencsével, már addig is sokszor győztek a valószínűség ellenében. "A leprás király is fura, mert igaz, hogy V. Balduin király gyógyíthatatlan beteg volt, de egy forrás sem említi, hogy bélpoklos lett volna" Itt kevered a királyokat. IV. Balduin (aki a filmben szerepel) valóban leprás volt amiről nevelője, aki egyébként a keresztes háborúk egyik leghitelesebb krónikása, Tyrosi Vilmos is írt. Balduin 1185-ben halt meg, előtte nevezte meg örököséül V. Balduint Szibilla Guilleaume de Montferrat-val kötött első házasságából született beteges gyermekét, aki mellé a már említett Tripoliszi Rajmundot nevezte ki régensnek. V. Balduin 1186-ban 10 éves korában elhunyt, ekkor szerezte meg a koronát Guido. | ||
| A püspök inasa | válasz | megnéz | könyvjelző | 2007.02.21 09:45:11 © (13) |
Teljesen igazad van, azóta én is jobban utánaolvastam, csak felületes ismereteim voltak. Megnéztem a Runciman-könyvet is, és valószínűleg abból vette át a film azt a jelenetet is, mikor a hattini csata után a hegyekből hozott jégre rózsavizet öntve kínálta meg Szaladin Guidót, aki továbbadta a kelyhet Rajnaldnak. A muzulmánoknál a fogoly itallal kínálása azt jelentette, hogy a fogvatartó jelzi, hogy a fogoly élete biztonságban van. Ezért is volt jelentősége, hogy Szaladin kihangsúlyozza Rajnald felé, hogy "nem neked adtam azt a poharat". A király tényleg IV. Balduin volt, aki tényleg leprás volt, és az is igaz, hogy hordszéken maga vitette magát Kerak várához, amikor azt Szaladin be akarta venni, hogy megbüntesse Rajnaldot. Ezen túlmenően Kerakot összekevertem Krak-kal, ami szintén hülyeség volt részemről. Kerak a Jordánon túli Moáb-ban van, míg Krak - a johanniták fellegvára - valahol Humsz és Tortosza között, a maroniták völgyének közelében. A jövőben igyekszek komolyabban utánanézni annak, amiről fecsegek... | ||
forrás:index
