Túra célja szerk alatt
beszerzendő könyv
linkek: http://medvegyu.organic.hu/?page_id=226 Hagymás-hegység és a Gyilkos-tó környéke
Első nap a Hagymás-hegységben - Egyes kő
Balánbányáról több úton is el lehet jutni a Hagymás-hegységbe. Ezt a mészkő-hegységet meredek, kopár sziklafalak jellemzik, melyeket szűk völgyek szegélyeznek. Első napi úticélunk a hegység legdélebbi részén magasodó 1608 m magas Egyes-kő szikla volt. A szikla tövében turistaház található. Mivel ragaszkodtunk a "nomád" életformához, a sátrainkat egy közeli mezőn vertük fel. Szerencsére néhány percnyire egy tiszta vizű ér csordogált. Itt fel tudtuk tölteni vízkészletünket. A majdnem merőlegesen magasodó 50 méteres sziklát vállalkozó kedvűek hegymászó-felszerelés nélkül is megmászhatják. Fentről csodálatos látvány tárul elénk.
Második nap a Hagymás-hegységben - Fehér mezők
[vote:1143637371]Másnapi célunk a Fehér-mezők voltak, amelyek félúton találhatók a Gyilkos-tó felé vezető úton. Augusztusban ezen a vidéken sokféle vad gyümölccsel lehet az unalmas levespor - konzerv menüt kiegészíteni. Hiszen ilyenkor érik a málna, a szamóca, és a magasabb részeken gyakori az áfonya is. A napsütötte réteken mentát és kakukkfüvet szedhetünk, melyekből kitűnő tea készíthető. Aki nem bízik a patakokból nyert vízben, annak különösen ajánlott.
A turistajelzéseket követve az ösvény a Hagymás-hegység gerincén vitt keresztül. A legmagasabb pont az 1792 m magas Nagy Hagymás . A hegyről lefelé a lankás részeket nagyrészt legelőnek alakították ki. Főleg tehenet, birkát és lovat tartanak. A pásztorkutyák többször körbefogtak és "vigyáztak" ránk, amíg a gazdájuk vissza nem hívta őket. Ilyenkor a legjobb, ha megőrizzük nyugalmunkat, és nem teszünk hirtelen mozdulatokat. Sőt egy kis szendviccsel még le is lehet kenyerezni őket.
Harmad nap a Hagymás - hegységben - ködben
Éjszakára egy védett völgyben táboroztunk le. Sajnos reggelre sűrű köd lepte be a vidéket, és két napig fel sem szállt. Így a tájban nem gyönyörködhettünk, viszont a környező növény - és állatvilágra nagyobb figyelmet fordíthattunk. Bár a legtöbb virág már elnyílt, találtunk havasi gyopárt, kornis tárnicsot, szegfűt és több kosborfajt is.
A Gyilkos-tó , mely Erdély egyik leghíresebb turistalátványossága 1837-ben a Gyilkos-hegy és a Cohárd-hegy összecsúszása során keletkezett. A leomló sziklák elzárták a Veres-patak útját, mely felduzzadt: így alakult ki a tó. Az elárasztott völgyben mára már csak a fenyőcsonkok látszanak. A patak egyébként hordalékával lassan feltölti a tavat, amely 100-150 év múlva teljesen el is tűnhet. Ösvény vezet körbe, sőt még csónakázni is lehet. Ez és a tó köré épült "vendéglátó-ipari" egységek kicsit rontják a környék természetes varázsát. Viszont a kürtös-kalácsot nem szabad kihagyni!
Az egész környék nemzeti parki besorolást kapott, így a "vad" kempingezés tilos, viszont van kemping és viszonylag olcsó motelok sora várja a turistákat. Mi mégis úgy döntöttünk, hogy megkockáztatjuk az erdei táborozást. Egy óra meredek kaptató után sikerült is egy csodálatos mezőn letáboroznunk. Estére ismét sűrű ködbe burkolózott a táj. Hajnalra pedig eleredt az eső.
A Gyilkos-tótól aszfalt úton mehetünk a Békás-szorosig. A szoros kb. 5 km hosszú, és 100-300 m magas sziklafalak határolják. A völgyben fut végig a Gyilkos-tóból kifolyó Békás-patak. A sziklák között sokszor vízesésként zuhog alá.
forrás: edenkert.hu
