Tegnap este/délutánt a Millenáris Parkban töltöttük, ahol végigmentünk az ingyenesen látogatható Csodák Palotája, és a Jövő háza rendezvényein.
Hazafele a BME J épületének hangárjában ezeket láttuk. Elektromos, illetve hirdogénmeghajtású gépeket. Állat volt. Kár hogy mi már fáradtak voltunk ehhez, meg nem is sokat értettem belőle. De ott voltunk!
A világhálón is hozzáférhető, és állítólag a könyvesboltokban is kapható. Erősen KDNP-s beütéseű, de mindenképpen érdemes belekukkantani, vannak benne jó cikkek, szövegek, képek.
Felötlött bennem hogy Tokajon lehetne szilveszterezni barátokkal. Vagy legalább is a Zemplén egyik boros településén, ahol aszút készítenek. Most kürtölöm széjjel, ha összejön a megfelelő létszám szervezek-foglalok is.
Egy hónapja Büdöspesti lakos vagyok. Kollégiumi lakhatás meg miegymás. Élek, és tanulnék. Ez a fontos ma. Mivel nem indult idegenvezetés, most újságírónak hallgatok. Szenvedem a
Hat óra. Most értem utol magam, sikerült leülnöm a gép elé, és elkezdhetem a legújabb kaland megírását. Ezúttal a végéről.
Andris és győző még utazik. Szeghalom- Mezőberény részen voltak legutóbb, mikor hívtam őket. Ők ketten voltak, én egyedül. Stoppolásnál fontos lehet ez a tényező.
Csütörtök-Nyíregyháza-Örökösföld
Reggel 6-kor keltünk, pakolás, battyogás, 7-8 fele stoppolás. Srácok a körúton, én pedig a debreceni úton álltam. Eltelt fél óra, a pár cseppen kívül, ami a fejemre hullt, semmi. Nosza, nem érdekel átmegyek afelüljárón, és lesz, ami lesz. Sok személyautó ment el mellettem, nem tetszett a dolog. Felüljáró után, rögtön egy busz-öbölnél álltam meg. Nem telt el csak 10-15 perc, és kapás!!!
A másik sávból jött át egy személy autó. Már kint is voltam Nyíregyről. Újfehértónál a szokásos festői táj, közben hallgatom a történeteket. Katona volt a koma, és teljesen jó felfogása volt az életről, a világmindenségről meg mindenről. Kibeszéltük az elanyagiasodott világ förtelmes bugyrait, az ország gazdaságát, amit semmiképp sem nevezhetünk napjainkban gazdagságnak!
Sztorikat hallgattam arról, hogyan szívatták meg az őrmestert, hogy teremtette le a századparancsnok... stb. Közgazdásznak neveztem el ezt a jóembert, mert igen sokat beszéltünk az országról. Hiába van 3 millió munkavállaló, mert olyan, aki termel is valamit abból csak 1,7 millió van. Ez a teljes népességhez viszonyítva elég rossz arány. A magyar megérdemli azt amiben van, mert nem mer tenni ellene. Nem mer fellépni, és bedől a multik kelepcéjének, azaz kiviszik a pénzt az országból. Ha már magyarok vagyunk az istenért vegyük meg a magyar árut, mert azzal is segítjük a hazánkat…
Mesélt arról a barátjáról, aki kiment külföldre 20 dollárral, utazgatott, dolgozott itt is ott is, majd megöregedett itthon. Mesélt hihetetlen dolgokat, a srác mivel gyűlölte a hideget, mindig odautazott, ahol nem volt hó és Tél. Alkalmi munkákat vállalt és stoppolt. =) Tetszett ez a felfogás, olyan tipikusan hippis. =D
Debrecenbe a pallagi úton mentünk be, és a Nagyerdőnél, az egyetemi városrésznél tett ki. Innen jár az 1-es villamos, aminek mentén besétáltam a városba.
(Jók a városban a tiszafák, mert be lehet alájuk menni vizelni.)
Átsétáltam a belvároson, a Nagytemplomnál, a tanárképző főiskolánál, a vasútállomásnál pedig elfordultam a 47-es főút irányába, fel a felüljárón. A városban tisztaság, sürgölődés, és sok kellemetlen modorú cigány volt. A főúton nagy a forgalom. A tavalyi szívatás itt a 47-es elején megint bejött, átsétálni a vasúti felüljárón, át a gyártelepen a mikepércsi úton. A benzinkút után, valahol egy buszmegállóban írtam egy Békés táblát, amire megint kapásom lett. Debrecenben eltöltöttem vagy 2-3 órát. A sétával, várakozással…
Egy dohányárus szánt meg, aki a békési falvakat látta el cigivel. Fiatal huszonéves srác, aki nagyon szívélyes volt: pogácsával, ásványvízzel kínált. Debrecentől Békéscsabáig vitt el, közbe bepillanthattam a 47-es alatti falvakba, és Békés kisvárosába is. Sztorijait sokáig emlegettem. Csabánál a benzinkútnál tett le. Innen, hogy lelkiismeretemet megnyugtassam visszamentem a felüljáró utáni helyhez, ahol odafele álltam. Forróság volt, és forgalom. Végül kiderült számomra, hogy a harmonikát valószínűleg a kocsiban vesztettem el. Vissza galopp, majd kiállás. Egy orosházi figura vett fel, aki egyszer felvett egy büdös lányt, és ő maga is szokott volt stoppolni. Jót beszélgettem vele. Bár a nőkhöz való negatív kapcsolata erősen érződött. Dorkának említettem később, és azt mondta, hogy már hallott erről a fazonról. Megrökönyödött. =) Orosházán a jól ismert gyopárosi körforgónál tett le. 10-15 perc, és egy középkorú pár állt meg egy új Skodával. Kényelmesen elterpeszkedtem a hátsó ülésen, és Szegeden a Tecsónál kiszálltam. Egész úton csak azt kérdezték meg hogy hol tegyenek ki. Rendesek voltak és igen csöndesek. Az autó hasított a szegedi országúton, MR2, majd Rádió 88 szólt a rádióból. A pláza előtti megállóban a buszra kellett a legtöbbet várnom. Tényleg! =D
A buszon még kötelességemnek éreztem, hogy egy kedves leányismerösömet kellően kiakasszam a stoppolást illetően. Itthon tűkön ültem hogy mi lehet a többiekkel hát, valahol Szeghalom környékén jártak, amikor én a kellemes szatymazi környezetben vacsorához készülődtem. 4 órára hazaértem 8-kor indultam Nyíregyházáról...
Úgy tűnik ez a reggeli 8 és 16 óra a Szeged-Nyíregyháza távon örökre kísért...
A kezdetek
Előző napon Andrisnál aludtunk. Együtt kisétáltunk az Algyői útra, a gát után kiállt Andris és győző. Félórát álltak azt hiszem, és felvette őket egy autó. Mind a ketten meg vannak rökönyödve: jé! megállt egy autó. De ez csak egy pillanatig tartott, mert Győző szépen nyugodtan odaballagott az autóhoz (táska nélkül), és megkérdezte a sofőrt, hogy merre megy? Aztán én csak annyit láttam hogy visszasétál a sofőr kiszáll, bepakolják hátra a cuccot, majd megérdekli, hogy a falnál álldogáló fiatalembert esetleg nem tudjuk-e elvinni! Rám néznek, és már ott se voltak. Gurultak vásárhely központjába.
Utánuk kiálltam, 10 perc se telt el, felvett egy család, ők is vásárhelyig mentek. Lányukat vitték az orvosi gólyatáborba. Anyukával beszélgettem. Kedvesek voltak és aranyosak.
A körforgalom után tettek le. Kisétáltam a városból, találkoztam az ácsingózó mázlista srácokkal, és a vásárhely tábla előtt vártam. Sokáig. Majd jött egy autó, megállt, és kiszállt belőle a két cimborám, meg a férfi. A zsákomat beszorítottuk hátra és szaladtunk az Alföldön keresztül. Sajnos csak Székkutasig szólt a jegyünk. A hegymászópár sok helyen járt, és itt tapasztaltam meg, hogy Győzővel szerencsés dolog stoppolni, mert képes sokat beszélni. Így én meg Andris nem fáradtunk ki idő előtt.
((Itt az eredeti elbeszélés menete megszakadt, az utolsó kétségbe esett kiabáló szavak, arra utalnak, hogy szerencsétlen blogger vágyakozik a mindeközben Balatonon nyaraló barátnője után. Basszus pedig ez az egyik legjobb sztori! Trehány disznó, nem fejezted be! 2012 Június10.))
Székkutasnál kettéváltunk, én egy kis furgonba kerültem, a srácokkal a csabai körforgónál találkoztam, de engem máshol, az elkerülő mögött rakott ki, jófejség!! (itt egy fémpóznára írtam is valami évszámot és helységnevet). Unalmamban harmonikáztam, s egyszer csak az egyik autós hirtelen megállt, gyorsan beugrottam, s szaladtam is felfelé a 47-esen a cél felé. Kiszállás után elkezdtem keresni a harmonikámat. BASSZUS!!!!!!!
ELHAGYTAM A KROMATIKUS HARMONIKÁT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Először azt hittem, hogy az árokparton esett ki, de aztán hazafele visszasétáltam s csalódottan vettem tudomásul, hogy valószínűleg az autóban eshetett ki. Pfffff
Egy hazafelé tartó utasszállító mikrobusz vett fel, majd a srácokat is, a koma Berettyóba tett ki, itt caplattunk egy kicsit, aztán sokat, majd nagyon sokat. Berettyó tökhosszú. Nagyon hosszú. Gigahosszú település, a végén egy tecsós stoppoló hellyel. Olyan meleg volt, és sokat vártunk is, vagy félórát. Andris meg én megszomjaztunk, elmentem citromos sörért, élveztem a légkondit, a kulturált környezetet, éppen sétálok kifele, amikor elhűlve látom, hogy ott egy fehér mikrobusz, lassan bepakoltak, körülnéztek, látták nem vagyok a közelben és elhajtottak mint annak a rendje. Mindeközben a tecsó parkolóban:
-VÁRJATOK!!!!!!!!!!!!! ITT VAGYOK!! ITT A SÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖR!
elmentek.
Aztán végül, jött egy másik csávó, aki bevitt Debrecenbe, s örömmel konstatáltam, hogy a komáim már itt vannak. Debrecenben is van egy igen kiváló kátyús útszéle, ahol lassan mennek az autók, van elég hely, béke és nyugalom szigete: szeretek ide kiállni, mert tényleg jó hely, a temető itt, van a szomszédban, szóval ez egy igazán békés környék. =) Külön álltunk ki, most én maradtam a helyemen, s ők meg odább sétáltak. hehehe =)
Pár perc múlva már egy nemzeti parkos terepjáróból integetem nekik, nem fértek volna be, s egy fiatal suhanc gyerekkel beszélgettünk az erdőkről, a Zemplénről, a természetről. Nyíregyen kitett a központnál, Xrisz jött értem, beültem kényelmesen az autóba, együtt vártuk mikor érkeznek meg ők.
eközben pajtikákat felvette egy népes keresztény cigány család =D
Kedvenc történetem Győző barátom tollából:
Szóval az úgy volt, hogy Debrecenből kifelé elkezdtünk gyalogolni az út jobb oldala mellett. Mondom Andrisnak, te : Már annyiféle emberrel volt dolgunk, remélem egyetlennel nem lesz. Cigányok közé én be nem ülök... Andris csak mosolygott, meg bólogatott.. Közben én baloldalt ő a jobb oldalon sétált nekem hátra, neki előre kellett volna figyelni- persze férfi vagyok- egyszerre mindenre nem tudok odafigyelni ( elmélkedés, autó figyelés.)
Egyszer csak miközben dumálok, valaki megáll egy pillanatra mögöttünk, de igazából csak lassít, mire Andris szól, hogy kapás van azaz autó már tovább is robogott. Nem voltunk elég rámenősek, magasabbra kellett volna azt a táblát rakni- a fejünk fölé, vagy ilyesmi. Andris csak röhög, hogy bazdmeg előre figyelj, mondom, FÉRFI VAGYOK, nem tudok egyszerre... Megyünk tovább, ekkor mondom, hogy én cigányok közé sose ülnék be. Persze érthetetlen okoknál fogva, most meg hátra felé tekintgettem, mire Andris rám szól, hogy Hééé: Ott előttünk egy kocsi megállt és egy fószer kiabál ránk, hogy elvinne.. nem akarunk e véletlenül beszállni...
Ekkor odafutok és elképedek, hogy sötétebb a bőrük- ezek cigányok a javából... Hát időm se volt gondolkodni, kérdezi meddig megyünk, mondom addig( ami a táblára volt írva- asszem Nyíregyháza azt mondja, hogy odáig nem tud elvinni minket mert viszi haza a családját ( két kis purdé, meg egy testesebb feleség, meg azt hiszem egy nagymama...ÁHHHH szóval tele volt a kocsi, nem is értettük, hogy miért álltak, meg, hova fértünk volna, az alvázra?. Szóval valahogy még lejjebb süllyedt a kocsi hátsótengelye, mivel mi is benyomtuk magunkat a nagymama és a két gyerek közé....
Ölünkben a táskáinkat szorítottuk magunkhoz, mert hát minden cigány egyforma és mi már minden cigánnyal találkoztunk... pedig most fogtuk ki "a kivétel erősíti a szabályt". A férj, kissé tagbaszakadt, de inkább olyan mackósabb- a feleség - meg a nagymama is. szóval a férj, kérdezte honnan, hová, miért. Mi mondtuk buzgón a leckét. Mire ő, nem voltak benne biztosak, hogy megálljanak-e értünk, de a férfi: Istenhívők vagyunk, épp egy pünkösdista Istentiszteletről jövünk hazafelé. Mondom az Úrnak, hogy te tudod Uram, de ha akarod, hogy jót tegyünk, akkor szólj és íme: ekkor láttak meg minket, mikor ott az út mellett gyalogoltunk.
A durva az, hogy a táblát ekkor már magunk mellett vittük, alig látszódott valami belőle, mégis megálltak és felvettek.
Miközben ott gubbasztottunk a kocsiban, a hátsó ablak nyitva volt igen meleg volt a levegő. Szóval Andris ült baloldalt én meg, jobb oldalt. Egyszer csak jött egy erősebb fuvallat és a kocsi hátsó ablakánál lévő Bibliát hozzávágta Andris fejéhez...Mire én: Andris Megérintett az Úr szele!" Erre mindenki egy jót nevetett. A hangulat nagyon jó lett, felszabadult mindenki. A férfi mondta, hogy sajnálja, hogy csak 10 km-t tud elvinni, mert fogyóban a benzin és haza szeretné vinni a családját. Csak annyi benzinje volt. Én kételkedtem, pedig nem kellett volna- megnéztem az üzemanyag kijelzőt, majdnem a nullán állt!! Igazat mondott.
Úgy szégyelltem magam, hogy nem hittem neki. Azt is mondta, mielőtt kiszálltunk, hogy ha visszafelé jövünk szívesen elvisznek egy darabig. Sajnos nem cseréltünk számot...
Nyíregyen összetalálkozva egy hatalmasat vigyorogtunk ezen, estére egy hatalmas vihar is érkezett, de mi kartonpapírral takarózva húztuk a lóbőrt. xD A vihar előtti utcán ordítva síkítok részt most nem fogom ecsetelni =)
Illetve, volt itt egy olyan sokat emlegetett rész is,
amikor elmentünk wc-re a Mekibe. Annyira rosszak voltak a higiéniai körülmények, meg amúgy is, kedvünk támadt esti várost nézni. A tecsónál találtuk meg a rejtélyes O betűt, aminek sokféle újrahasznosítása szóba került. Én nem pártoltam olyan lelkesen, de volt aki kipróbálta xD
Másnap Xrsz elvitt minket Tokajba, onnan egy képviselő -féle valami Bolok falu szélén álló kastélyhoz szállított. Innen sétáltunk át Abaújszántóra, ahol kettéváltunk. Ezek az elválások kellemetlenül érintették a srácokat, mert valahogy mindig jobban jártam mint ők. Itt is kőpapírolló én megyek arra, ők meg a rövidebb úton jobbra. Itt teljesen azt hittem én jártam rosszabbul...
Egy műegyetemi tanár vett fel családostól, s vitt el egészen a boldogkői várhoz, ők meg szenvedve sétáltak a tűző napon, a néptelen országúton. Elment mellettük egy autó, majd még egy. Majd az utóbbi visszajött:
... amikor kutyagoltunk az ezer fokban a vár felé és aztán ketté váltunk. Mi gyalogoltunk kb fél órát, mikor elhúzott mellettünk két autó. Kb. 5 -6 perc múlva egy autó szemből átjött a mi oldalunkra, megfordult és kiszólt egy fiatal 30 körüli srác, hogy merre megyünk a vár felé? Mire mi igen. Erre ő, elvinnének minket, mert megesett rajtuk a szívük, hogy nehogy má' odáig gyalog menjünk ebben az 50 fokban. Egy pillanat alatt elpakolták a gyereküléseket, a fiatal házaspár a nő lehetett 28 éves, nagyon kedvesek voltak és elvittek egészen a vár parkolójáig, mivel ők is oda mentek. Csak miattunk fordultak vissza.... Hihetetlen volt, Andrissal alig akartunk hinni a szemünknek, hogy van még ilyen emberség ebben a kis országban is...
De a várnál összeszedtük magunkat, s találtunk egy Mária Terézia korabeli ezüstdenárt. Pontosabban Andris találta. Meg is alakítottuk az RT-t. Az Amatőr régészetkedvelők társasága vagy valami ilyesmi.
Boldogkőről felsétáltunk a kék mentén Regécre. Melyik részt is emeljem ki? Mikor a megáradt patakon kellett átevickélnünk? Mikor beáztak szép sorjában a bakancsaink? Mikor égigérő dzsungelban kutyagoltunk? Mikor sarasan, hulla meredten eldőltünk a várhegyen? Volt ilyen is, nyilván nem erre emlékezünk. Bár most azt mondom rá milyen szép volt, akkor mégis világvégét éltük meg mindannyian. Azon versenyeztünk, melyikőnk bír a legjobban vigyázni a bakijára.
Odafele, az egyik átkelőnél megálltunk, s láttuk valamikor itt épített híd volt. Lepakoltuk a táskákat, s nekiestünk először csak a partról vízmentesen építkezni. Mikor elfogytak a fák, akkor a túlpartról, utoljára a patakból szedve ki a rönköket. Andris óvóbácsi jeligével állt a vízparton, magyarázott, mutogatott, félt hogy vizes lesz ezért nem jött közénk. Én meg Győző toltuk az építőipart,
Készítettünk fából átkelőt. Már nagyon kivoltunk, ezért nekiestünk az egyik átkelőnél rönkfákból eszkábálni egy csinatos hidat. Csuromvizesen, s kb mint az óvodások játszottunk huszonéves fejjel a tiszta jéghideg friss, vízben. Oltári volt! Kavicsokat dobáltunk s élveztük a nyarat, a vizet, az önfeledt játékot a fák keresésével, rakosgatásával hamar el telt az idő.
A játszadozások után tovább trappoltunk fölfelé a vadonban, kissé feltöltődve, vidámabban, boldogabban, néztünk neki az előttünk álló kilométereknek.
Az Arka patak ide-oda kacskaringózott, és a turista út rátett egy lapáttal, még inkább tekergőzött. Egyszer el is tévedtünk a málnásban, de a kopár hegyoldalról már látszott a Regéci várrom, gyorsan visszatájoltuk magunkat, patakon tehenek járta útvonalon átvágva bokáig sárosan csak kievickéltünk az útra. Hullafáradtan baktattunk felfele a néptelen faluban Komlóskán. Előttünk már csak egy utolsó hegy magasodott a regéci várhegy, 625 m magasan. Némán, vörös fejjel, legbelül magunkkal küszködve, éhesen-fáradtan-álmosan, fájó talpakkal átkozva a hegyeket valahogy mégiscsak felértünk. Ez volt életem, és szerintem a többieknek is leghosszabb gyaloglása. Valahogy összejöttek a kimerítő körülmények, s mikor felértünk meleg tüzet akartunk magunknak, ahol megihatunk egy forró teát, megmelegíthetjük tappancsainkat, pirítóst ropogtatni a sárga tábortűznél. Hát mivel előző nap vihar tombolt- (emiatt voltunk sarasak, vizesek) marhára nem találtunk száraz fát. Győzőnek támadt azaz ötlete, hogy a talicskák részére fenntartott gépzsírosbödönt előhozza a várból. Természetesen eddigre már állt a sátor, a vár mellett egy kis laposon van pottyantós toalett, tűzrakó asztallal padokkal, itt hajoltunk a füstbe, felváltva fújva a vizes leveles fákat. Győző ötlete ideig óráig segített, de eredménytelenül, a füstel csak magunkat konzerváltuk, végül ráhagytuk. Éjjel a sátorban vaddisznó röfögéssel szórakoztatott minket Győző elvtárs, Ondriskó kapott egy talp-taperolást, és egy fülest, tökvéletlenül. Nem tudtam merről fekszik, s asszem ki akartam menni, de nem tudtam mire fogok rálépni, totál sötétben tapogatóztam, ami részéről felért egy taperolással, s ezt jól meg is kaptam végül azóta oral history formájában mindig visszaköszön a történet. =D
A srácok jártak éjjel a falak között, én úgy voltam vele, hogy holnap reggel, mindent meg szeretnék nézni. Mint a legtöbb vár, így a regéci is nyitás előtt díjmentesen látogatható, kaptunk az alkalmon, bejártuk a friss ásási helyszíneket, a vár valamennyi zugát felderítettük, a déli torony alatti földhalom fele ekkor tűnt el, 2009-ben itt végeztük be az idényt, a föld alól a fal folytatása bukkant elő, újabb rejtélyes pincével. Ilyenkor azt érzem, tejóég! Mennyi mindenről lemaradok!
De sajnos erősen úgy néz ki, hogy az amatőr önkéntes régészkedésnek részemről vége van. Azóta se sikerült ásatásra eljutnom, barátnő, családi dolgok, kirándulások valahogy elvették az időm nagy részét, ami nem baj! Sőt!
A kasszás bácsival, aki megismert bennünket készítettünk közös fotót, a faluba beérve asszem boltoltunk, és szétválva stoppoltunk a hutákig. Nem távolság amúgy, ha az ember keróval van csak legurul, de gyalog nehézkesebb az út, legújabb úticélunkhoz az erdőn keresztül vezetett az út Kőkapun átvágva füzéri vár lett volna. Ám a sors fintora közbeszólt, hiába jutottunk el Háromhutáig, én a falu egyik végén, ők túlsó felén várták jöttömet. Eldekkoltunk vagy két órát, a másikra várva, tökpotyára. Mivel a telefonos összekötetés áram és kártya hiánya miatt, megszakadt, nem tudtam mi van velük. Egyszer csak kitrappolnak az Óhutai részről. Mindhárman lestünk egymásra, hogy ezt jól elszúrtuk/ad ba..meg. Pozitívumként hozom fel, hogy volt időm megszárítani a bakancsom belsejét, a sárcok ezalatt felderítették a hadiösvényeket, s mint kiderült túra tilalom van a Zemplénben, a csapások járhatatlanok, életveszélyesnek nyilvánították a környéket. Húh! Hát akkor ha már itt vagyunk, akkor talán mehetünk is Nyíregy fele, elég hosszú lesz az út így is hazáig. Újfennt kettéváltunk, én előrmentem, a srácok ott maradtak. Megint.
Engem felvett egy család, asztmás gyerkőccel, levittek a tokaji elágazásig, innen kis séta az óriás tokaji mellett, s felvett egy bécsi Mercédesz. Angulol kotyintottam, de az ősz hajú pocakos arany nyakláncos csóka magyar volt. Unalmában nem tudta mit tegyen, így hát gondolt egyet, és felvett. Mondtam az úticélt, száguldottunk Tokaj kisvárosa felé.
Elkezdtem neki beszélni a vonzás törvényéről, hogy nincsenek véletlenek, erre belekezdett egy nem hétköznapi történetbe. Mindig is el akartam jutni Afrikába, Bécsben dolgoztam szobafestőként, több évtizedet, rendszerváltás után hazajöttem megöregedtem, és ekkor 60 évesen kerültem olyan helyzetbe, hogy meg tudtam oldani a kijutást. Egy ismerősöm ismerőse, Avignonban autószerelő, vettem egy használt nyugati autót, megjavította, feltankoltuk, Gibraltáron keresztül leautóztunk Afrikába. Polgárháborús-mélyszegény negyedeken keresztül utazva, az európai ember bármit megkaphatott, amit akart. Huszonéves lányokat, drogot, alkoholt, bagó pénzért. A lányok könyörögtek hozzam haza őket, vegyem feleségül, hűségesen szolgál egész életemben. Időközbe beértünk Tokajba, de az öregurat sikerült úgy belázasítani a beszéddel, igen erőst megkedvelt, még volt mondanivalója, gondoltam miért is ne? Ilyen még úgyse volt, okés, szívesen leülök önnel képeket nézegetni. Kérdezte mit kérek, hát ha már itt vagyunk Tokajban, akkor egy pohár tokajit. =) Az öregúr kólára vagy ilyesmire gondolt, kicsit égett az arcom, de azt megtanultam, hogy pofátlanoknak áll a világ. Tokaj főterén, az öregúr magyarázta a képeket, amiből volt neki vagy több kiló, még az afrikában szaró kutyákat is lefotózta, ilyen részletesen megörökített mindent.
A szomszéd asztaltól egy csinos anyuka kisfia is átkíváncsiskodott, az öreg egyből rákapott, és csaliként próbálta kihasználni, anyukája időben vette a lapot, és elráncigálta a kis kópét, az öregúr nem sokat szarakodott, mint egy huszonéves úgy skubizta a hölgy paramétereit.
Attól az egy pohár bortól nekem végig kínosan kellett brunyálnom, ideges voltam, alig vártam, hogy befejezhessem az üldögélést, ráadásul ingyen be is rúgtam, az öreg így is tökjó fej volt, elvitt a tokaji kempingig, ahol a Hegyalját szokták volt tartani, hátha itt nagyobb sikerem lesz, mint a hídnál. Szinte könyörögtem neki tegyen ki, amúgy elvitt volna Rakamazig is, ahol a többiekkel megbeszéltük a találkozót, de mint mondtam tűkön ülve vártam a búcsúzást. Részeges örömködés-éneklés szabadon felszabadultan a nemvárt sikerektől, boldogan sétáltam át Rakamazra, ez az 5 kilométer meg se kottyant, annyira jól éreztem magam, el is múlt szerencsétlen életérzés mire a fagyizóhoz értem. A többiek már bevégezték a fagyizást, elmeséltem gigamákomat, s ők is elmondták merre jártak azóta.
Kezdődött a dolog onnan, hogy otthagytam őket. Ondriskónak fel kellett mennie: =D
"A stoppolós életmód egyik sajátossága, hogy az ember a különböző fizikális szükségleteit nomád körülmények között kénytelen elvégeznie. Ez a világ legtermészetesebb dolga, amellyel nincs is semmi baj, ha az ember körültekintően választja meg ennek környezetét. A gond akkor kezdődik, amikor az ominózus környezet beleszól ezekbe e dolgokba.
Túránk harmadik napjának délutánján Győző barátommal Háromhuta határán várakoztunk egy kósza fuvarra. Eszményi környezet, az országút két oldalán viszonylag meredek hegyoldal fákkal sűrűn benőve, a jobb oldalon bokrok, mellette egy keskeny patakocskával. Autóforgalom zéró. Az idilli Rockenbauer-i tájkép élvezetét esetemben az alattomosan, ámde annál erőszakosabban rámtámadó szapora érzete törte meg. Nosza, Győzővel elrakattam a táblát (nehogy akkor kapjon fuvart, mikor én kevésbé utazás kompatibilis állapotban leszek), papírt elő és hajrá. Gyors terepfelmérést végezve, a jobb oldalt a ritkás bokrok és a patak miatt gyorsan passzoltam, így maradt a bal félen levő hegyoldal. Nosza felkaptattam a kényelmesen meredek részen egy jó húsz métert, mert ugyan teremtett lélek nem járt arra, de az emberbe beleszocializált diszkréció miatt jobban éreztem feljebb húzódni. Pont találtam is egy kiszáradt fenyőfacsonkot, aminek egyik ága eszméyni helyet nyújtott, hogy a papírtekercset ráakasszam. Minden rendben volt, úgy tűnt...
… egészen, amíg meg nem kezdtem. Anélkül, hogy az esemény túlzottan naturrealisztikus ábrázolásába kezdenék, csak annyit közlök, hogy sem maga a folyamat, sem pedig az eredményének a halmazállapota nem olyan volt, amilyet az ember szívesen produkálna egy ilyen milliőben, de még egy ötcsillagos angol illemhelyen sem. Miután úgy éreztem, hogy heroikus küzdelemben sikerült leszámolnom a bennem tomboló rémmel, a papírért nyúltam, melyet az ért trauma hatására sikerrel vertm le alkalmi fenyőág tartójáról. Alföldi gyerek lévén, gondoltam nem probléma, csak mikor a guriga eszeveszett sebességgel elindult lefele a heygoldalon, akkor konstatáltam, hogy már nem a Szegedi pusztaság. A papír rémült tekintetetm kereszttüzében erszkedett egyre lejjebb és egyre fogyva, mivel a vége beakadt a fenyőcsonkba. Fehér csíkot hagyva maga után szlalomozott le a lankán.
Krízishelyzetben az ember nehezen tud racionálisan gondolkodni és Én akkor igencsak abban éreztem magam. Nem volt egyéb a fejemben, csak a sürgetés, hogy mielőbb visszaszerezzem a papírt, ami a higiénikus környezetbe való visszatérésem záloga volt. Tétovázás nélkül utánaeredtem. Ebben az sem befolyásolt, hogy milyen viszonyok között voltam. Bokáig tolt gatyában, békaugrásokban guggolva veszettül száguldottam lefele nem mellékesen olyan ülepi állapotban, ami a könnyítés és a törlés fázisai között helyezkedik el. Magam pedig szökkentgettem tova a hegyoldalon, hogy a papír áldásos segítségével véget vethessek ennek a – szó szerint – szar állapotnak.
Nagyjából egy 15 méteres ereszkedés után sikerült megcssípnem a gurigát, ami már jelentősen a harmadára redukálódott az elvesztett papírmennyiségtől. Ezt még a fent említett alulöltözöttségemben feltekerni és csak utána sikerült viszonylag helyrehozni magam, hogy autóba ülhessek. Szerencsére a jelenetnek nem volt szemtanúja, Győző is csak a sápadt tekintetem láttán kifaggatva tudta meg a nevezett eseményt."
Szerencsétlenek igen rosszul sült el innen a történet, majd le kellett gyalogolniuk a következő faluig. Aztán valami üzletemberek felvették őket, de mikor Rakamaznál beszélgettünk, láttam rajtuk hogy gyűrődtek nem keveset. Győzőnek ez a rész betett.
Itt felvett egy miskolci rádiós, aki a református adást készítette. Egészen Xrisz házáig vitt bennünket, no igen, mind a hárman befértünk kivételesen =) S elég jól is éreztük magunkat, tényleg házhoz vitt. Ez nagy dolog. Azt hiszem megkedvelt bennünket a fazon =)
Éjszaka a rocker lakásban, élménybeszámolók, és másnap korán kelés és indulás.
Életünk egyik legmeghatározóbb kalandja volt ez, volt akinek egy szakítást kellett feldolgoznia, másnak merőben új életszemléletet, kimozdulást jelentett megszokott mókuskerék életünkből. Örök barátságok születtek ezen a túlélő próbán, amit nem lehet anyagiakban megfizetni.
Srácok köszönöm, hogy eljöttetek, és hogy megosztották élményeiteket!
Hopp. Most olvastam hogy lemaradtam a néprajzi nyári egyetem programjáról. Július-Augusztusra esett, azaz pont most van. Pedig ej de mentem volna!!!!!!! Ez szíven ütött. Már készülnek az új bejegyzések, hamarosan felteszem őket. Addig is csööönd
Júl. 8. napkelte után indultunk Szatymazról a Zsombó-Üllés-KKhalas-Kecel útvonalon Dunapatajra. Elég jó volt az útforgalom, meg az időjárás is, délelőtt megtettünk 60km-rt. 15 km-enmként álltunk meg egy 10 percre szusszanni. Halason tesco, macskaköves belváros, üres keceli út. 11 körülre értünk be Kecelre. Utána következett a legneccesebb szakasz a Kecel-Szakmári elágazáshoz vivő út. Dorka itt égett le, félórára kifeküdtünk az út melletti füves árokba pihenni, aludni. Délután már kifáradtan falutól faluig jutottunk, megerőletető menet volt ez nekünk. Fútt a szél, tűzött a nap, alvatlanság, szomjúság, minden bajunk volt. Dunapataj előtt a Szelidi-tótól kiépített kerékpárúthálózat vitt egészen Soltig. Ez a fontos tény másnap derült ki. Közbejött délután 4 órakkor egy defekt. Dorkának a hátsó kereke megadta magát. Fél ötkor már bezárt a vas-műszaki, éjszakai szállást kellett keresnünk. Patajon a védőgát mögött találtunk egy fiatal füzest, ahol fel tudtuk állítani a sátort. Tökéletes hely: gát mögött a falu, előttünk szántó, mi pedig bent az erdőben.
Dorkával kitaláltuk, hogy elmegyünk kirándulni. Már régóta el akarok menni a Bükkbe, nyíregyre, Sirokra. Úgy voltam vele, megvárom a vizsgaidőszak végét. Dorka leérettségizett, így ő is szabad lett végre-valahára, jó poénnak tűnt az, hogyha nekivágunk stoppal az országnak.
Figyelmeztető előrejelzés Magyarország területére 2010.06.27. vasárnap éjfélig
Szombaton a késő esti óráktól a vasárnap reggeli órákig főként a Tiszántúlon intenzív záporok alakulhatnak ki, amelyek környezetében néhol 20-35 mm csapadék hullhat.
Mostanában sokat megfordultam a puszta földön, és észrevettem, hogy a termelők vallásosak. Tatám ugyan nem, de itt a Homokhátságon igen. Imádkozzunk a Jóistenhez jobb időért, megtisztulásért, meg miegyebekért. Nekem ez a felhívás tökfura, mert nemigen hall az emberfia ilyesmit egy városi közösségben, ahol szinte azt csinálsz amit akarsz. Ott ilyen nincs. Itt pedig ha azt mondom nem hiszek Istenben, furán rámnéznek, és megkérdik: akkor miben hiszel? Erre a lökött modern félfelnőtt: magamban.
Ki érti ezt? Különböző féle, tipusú emberek, korok,mennek el egymás mellett. NA idejött kisöcsém, elvesztettem a fonalat.
Igen dúsak továbbra is a napjaim. Szombaton Elballagott Szandika, Dorkával együtt mentünk le családi népünepélyre. Rengetegen voltunk. Meg is ijedtünk mindketten hogy így összejött kedves családom. Az odafele úton katasztrófa film jeleneteit láttuk mindenhol, de erről egy másik posztban. Vasárnap tanulás, meg levelezés, hétfőn vizsga, az utolsó írásbeli vizsga az egyetemen. Június 21. MEg is nézem hanyas lett. Vizsga után győzővel beszélgetek az élet nagy dolgairól. Esik az eső, villámlik, sietek haza.
Délután hívnak: van munka mehetek kedden megye szedni. Igazából az a telefonhívás vasárnap délután jött meg.
Hétfő délutánt borinál tartottuk, ahol palacsintapartin vettünk részt. Dorkával 3-kor összefutottam a postán, onnan tekerés ide, majd oda, és huss már szegeden is vagyunk.
Rengeteg palacsintát bedúrtam, sokféle ízesítésű is volt. Egész pocakos lettem éjszakára. Bori meg dorka meg juli nagyon kitettek magukért. Este győzőnél aludtunk. Kiderült h előről kezdik az egészet.
Reggel 5:10-kor keltünk fel, gyors gyaloglás a Mars térre, találkozás Tivadarral 5:55-kor. Okés. Minden rendben volt. Kivittek bennünket Forráskútra, ott pedig leültettek bennünket. Két órát ácsingózhattunk, mire 9 óra tájékában kimentünk a meggyesbe. Itt újabb 3, 3 órát töltöttünk el azzal hogy nem csináltunk semmit. Vártuk hogy száradjon narancssárga riasztásban a meggy. Elállt, álltunk egy órát, megint belekezdett. 5 órát tékozoltunk el a semmittevéssel. Közben azért a gazdák javára legyen mondva, kaptunk vizet, kávét, pálinkát, szóval nem lett volna ez a hely olyan nagyon rossz!!!
Megengedték hogy szedjünk megyet!! Hoztam haza vagy 10 kg-val. Egy valami volt, ami nagyon szúrta a szememet. Az a 4-5 Csonkás primitív gyerek, akik elkezdték cseszegetni az egyik munkatársamat. Egyzserűen tökidegesítő volt. Lehet h füvezett a sárc hátaztán!
Miért van az, hogy pár ember kitalál egy normát, akkor afelé kell tömörülni. Úgy kell viselkedni, nekik kell alárendelődni. Pedig az a norma hamis. Valótlan... Ezek az emberek annyira el voltak telve maguktól, annyira tudták hogy ők a norma hogy ijesztő volt mindezt látni. ÉS azt kívánom minden ilyen embernek: egyszer jól fingassák meg őket.
Lényeg a lényeg, az őszölés végére már mindenki a füves srácot piszkálta. Én pedig az ilyen kiközösítéses dologban nem veszek részt.
Ajánlott olvasmány az Iskola a határon.
A mai nap már el se mentem velük dolgozni. És nem a pénz miatt, hanem a csapat miatt.
Egy levél mindenkinek... ≈Balaton körüli bringatúra≈ ≈2010. Július 12-18≈ kb. 250 km Balatonföldvár≈Fenékpuszta≈Zalaszántó≈Pálköve≈Balatonfüred≈Balatonföldvár Kőtségek: ≈798 Ft közös ebédre ≈197 Ft rezsi ≈ vonatjegy Miskolc≈Földvár Szeged≈Földvár vonatjegy 2500 diák, 1300 kerékpár jegy, odavissza 7600 ≈ egy kempinges éjszaka ára kb. 1500 Egy hét Balaton!! Együtt A természet lágy ölén, a lehető legkőtségkímélőbb módon. Csak az jöjjön, akinek számára a legfontosabbak az élmények!!!!! Meg a társaság! Egy hét sátrazás a szabadban, egy kempingben töltött éjszaka. Az első és az utsó napot Balatonföldvárott töltjük, ahol lesz lehetőség komfortosabb kényelemre. Élelmezést mindenki maga oldja meg az első és az utolsó napot kivéve. Akkor bográcsozunk. Egyébként mindig lesz idő elugrani a helyi boltba. Közös kajának rántotta, krumplileves lett kitalálgatva. Erre meg a rezsire szedünk egy ezrest fejenkint. Vonatindulások: Július 12 reggelén Szegedről érdemes elindulni a 06:45-ös vonattal, hogy ebédre 11:46-ra beérjetek. Diák 2540 Ft kerékpárjegy: 1260 ft. A máshonnan érkezőknek is érdemes pestre felmenve elkapni a 08:33
AMI KELL ÉS FELTÉTLEN NE HAGYD OTTHON!!!!!!! kerékpárod, jókedved, derékaljad, kalandvágyad, pénz kajára, vagy hozott élelem, hálózsák, rendőrlajbi, meleg ruha, fürdőruha, bogyóid, kés-villa-kanál, napolaj, esőkabát, meg a többit úgyis tudjátok :P Összvisz. kell 7 sátor, akinek van kérjük jelezze. Kettesével van számolva az alvóhely. Akinek nincs sátra, annak szerzünk. Tehát mindenképp írjatok vissza erre a levél-címre, hogy van-e?? Farkas Csabinak tudom hogy van, de hogy Farkas Andrisnak van-e?? Mi egy páran kerékpárral tesszük meg előtte hétvégén a Szeged-Balatonföldvár távot. Elvileg két nap alatt megvan. Ezt azért írom meg, mert akinek van elég kedve, és kevesebb pénze, na meg ideje az dönthet úgy hogy eljön és ezzel megspórol pár ezer Ft-ot. Egész pontosan 4000 Ft-ot 117 első nap, 115 második nap a táv. Vasárnap estére beérnénk Földvárra, és itt várnánk be a többieket másnap a vasútállomáson.
Előzetes bemelegítés vagy kikészülés: Szatymaz-Duna -Balatonföldvár Szatymaz-Zsombó-Csólyospálos-Kiskunmajsa-Soltvadkert-Kiskőrös(Petőfi-ház)-Akasztó-Dunatetétlen-Solt-éjszaka Solt és Dunaföldvár között -----101 km Dunaföldvár-Előszállás-Alsószentiván-Cece-Simontornya-Ozora(OzoraiPipó vára) -Szabadhídvég-Siójut-Siófok-Szántód-Balatonföldvár -------------103 km Indulás Pénteken, vagy szombat reggel Szatymazról –ez még kérdéses- majd óránként 10 perces szünetekkel számolva 8 óra tekerést jelent ez egy –egy nap. (Ez úgy lett kiszámolva, hogy feltesszük hogy egy óra alatt letekerünk 15 km. 7 óra alatt letekerünk 100 km-ert. Hogy ne legyen annyira durva tegyünk hozzá szünetet, óránként 10 percet. Kb 8 óra alatt le lehet elméletileg tekerni ezt a távot). Mi Dorkával tuti hogy keróval megyünk, a Dunánál csatlakozik hozzánk Győző-Móni, és Vasárnap délutánra már Balatonföldvárott leszünk.
A Balaton körül≈ nap Július 12 Hétfő -vadkemping Balatonföldvár-Fenékpuszta 64 km Dél körül bevárni a többieket. Szálláson lepakolni ami nem kell, megebédeltetni mindenkit. És indulni miest lehet. Tekerésre vár 3-4 óra, plussz a strandolás. 1 óra körül el KELL indulni! 4 óra tekerést 3 óra pihenést be kell osztani, hogy 8 órára Fenékpusztára érjünk. éjszaka: sátorozás a Vönöczky Schenk Jakab kutatóháznál –Fenékpuszta július 13 Kedden 10 órától Matula kunyhó látogatás a Diás szigeten. Itt forgatták a Tüskevárat. bfnp@bfnp.kwm.hu előre bejelentkezni Kedd 10:00-ra (87) 555-291 szállás vészhelyzetben Fenék legelőn szabadstrand: Bföldvár, Bszárszó, Bszemes, Blelle, Fonyód, Bfenyves, Bmáriafürdő, Bberény
nap Július 13 Kedd -vadkemping Fenékpuszta-Rezi 30 km de.: gyalogtúra a Matula kunyhóba kb egy délelőtt. 12-13óra körül elindulunk Keszthelynek, közben római erődítmény romjait kukkantjuk körbe. Utána pancsi a szennyvíztisztító telep környékén. Keszthelyett ebédidőtöltés kb. 13-14 óra között. Festetics kastély, kikötő, Csigaparlament. 16 órakor indulás. 1óra (15km) a Rezi táborhely. Ha az idő megengedi, akkor itt átmehetünk Zalaszántóra, ahol megnézhetjük a Sírokat, malmot, sztúpát és Tátika várát. Utána vissza kell mennünk a táborhelyre kb 19- 20 óra körül. Itt ketté válva a csoport egyik fele felmegy a várba, a másik fele felveri a sátrakat és számháborúzik !!!! Agresszív kismalac sétál az erdőben, találkozik Nyuszikával. Hozzávágja a palacsintáját, mire a Nyuszika:Ez szándékos volt? - Nem! Lekváros! Cserszegtomaj: kútbarlang, tájház, éjszaka: Rezi vár, de előtte elfoglaljuk szállást. Nagy-séd hídig kék L jelzésig jobbra. Tőlünk balra egy hosszúkás tó. Itt sátortábor, és várnézés. Délutáni programlehetőség Zalaszántó szabadstrand:Keszthely alsó végin nap Július 14 Szerda –fizetett szállás Zalaszántó-Pálköve 53 km Zalaszántó-Várvölgy-Vállus-Büdöskút-Bgyörök-Szigliget-Badacsony-Salföld
10 órai indulás (legkésőbb). Zalaszántótól 25 km Büdöskúton át a hegyen át Balatongyörök. Zalaszántót előző este, vagy szerda délelőtt lehetne megtekintgetni. Itt vaskori halomsírok, vízimalom, buddhista sztúpa mutatja magát. Emelkedős erdős kanyargós szerpentinen kell felmenni a Büdöskútig. Kilátó van a tetőn. Balatongyörkön meg kell állni a Szépkilátó nevű helynél. Kerékpárúton haladunk tovább. Elmegyünk az Afrika múzeum, és Fekete kestély mellett. 14-15 óra tájékában Szigligetre kell érni (11 km az út). Szigligeten vár, Esterházy pince- borkóstolás??, Esterházy-kastély, öregfalu, bevásárlás. Indulás legkésőbb 19:00-kor. -borkóstoló (87) 461-044 Kossuth u. 3. Kerékpárúton a Badacsony felé megyünk tovább, Pálkövére kell érni 20 órára
éjszaka: Pálkövén IFJÚSÁGI kempingben; Pálköve Pálkövei út 60.;telefonszám: szóköz 06-87/464-264, 06-87/563-053 Pálköve: Márfai Anna: 06-20-9221-581 ; Bartos Csaba: 06-20-943-06-43 nap Július 15 Csütörtök- a legvadabb fiatalok vadkempingje Pálköve-Balatonfüred 57km Pálköve -Bszepezd-Zánka-Bakali-Fövenyes-Budvari-Örvényes-Tihanyi-félsziget-Bfüred-Hold
Indulás Pálkövéről kb 10 órakkor. 1 óra alatt Zánkára kell érnünk, 1 óra múlva Balatonudvarin, ahol találhatóak a szív alakú fejfák. B.udvarin ebédidő, és Vadkacsa szabadstrand. Indulás 13 órakkor Tihany felé a biciklis osztaggal. A délutánt Tihanyon töltjük el. Látnivaló: gejzírmező, átjáróbarlang, bencés apátság, falumúzeum, babmúzeum, barát lakások, Óvár bevétele és ostroma. Tihanyról el kell indulni 19 órakor, hogy 20 órára a B.füredi erdőben felüssük a sátrakat. Innen a montenbike űrhajókat kb 20:11kor lőjük ki. Kb. három hónap az út a Holdra...Vissza mindenki maga jön.
éjszaka Balatonfüredtől északra, a zöld háromszög illetve a kék turistajelzésen. kemping: füreden, akalin vagy alsóörsön.
Balatonfüred-(87)580-241 Alsóörs-Sárréti Ifj. Tábor és Kemping 06203539990 B.akali: Strand-holiday 87/544-021 , levendula-naturista: 87/544-011 campins.hu Ifjúsági szállások: Balatonakali,Dörgicsei út 29. Tel./fax:06-87/444-171, 06-87/444-118 szabadstrand: Balatonfüred-Kisfaludy strand, Tihanyi félsziget, gödrösi-somosi strand. Örvényes-Vadkacsa szabadstrand,
5.nap Július 16. Péntek- szállás Balatonföldvár B.füred -Siófok-B.Földvár 71km Füredről 10kor indulva, 11re Alsőörsön kell lenni, délre Balatonkenesén kell lenni. Közben Almádi: erődtemplom, amit érdemes megnézni. Dél körül Akarattyán 2 órás szünet és Bé Wács-Hungari a strandon; úszógumi használata kötelező! 15re Siófokon vagyunk. Megnézzük a 100 évees víztornyot, Baross hídat, Beszédes híd (tolmácsról gondoskodunk), kikötő, Ásvány múzeum. 15-16 Siófok. Indulás 16 körül. 18 órára B.földvár. Szabadprogram: Laci csikizés, sátorállítás, evés-ivás, wc ostrom, sóhalyok pottyantósa...stb. szabadstrand: B.akarattya (Gumirádli, Lidó) éjszaka: B.földvár
6.nap július 17. szombat (túra tartaléknapja)
Nemcsak a húszéveseké a viláááág!!!! ...de most igen! Aki még bírja, megnézzül B.földvár nevezetességeit: Kikötősor, Földvár magaslatát, Kőröshegyi Széchenyi kastélyt, viaduktot, Kereki fehér kő várát, a pipacsokat, békákat, és a kedvesünk szemét!
Összegzés: 275km B.földvártól B.földvárig
Lehetséges nevezetességek helye:
Ábrahámhegy: vizimalom-salföldi országút mellett Alsóörs-török ház Aszófő: kövesdi templomrom, vörös máli picesor, régi tornácos házak Badacsony Egry József emlékmúzeum-Balaton festője Balatonalmádi: Szent Jobb kápolna Vörösberény: erődtemplom Balatonboglár:gömbkilátó, kelta földvár, vasbeton templom-1932, műemlék parasztházak, helytörténeti gyűjtemény Balatonederics: népi présházak, Afrika Múzeum, Szépkilátó, Csodabogyós barlang Balatonföldvár: Krassay sétány-100 éves platánsor Korányi Frigyes orvosprofesszor várszerű kastélya-1896 Petőfi U., nyugati móló vasbeton hídja, országzászló—Szép kilátás., Térzene fesztivál, Balatonfüred:Kossuth forrás ivócsarnoka 1800, Kurszalon-anna bálok helyszíne, Kerektemplom, Füredi Művészeti fesztivál, Aranyember útja, Jókai kilátó, Tagore sétány, móló, ófalu, Lóczy barlang Balatonfűzfő: mámai templomrom XIII. sz. román, bobpálya-csoportosjegy??, Balatongyörök: Szépkilátó-71-es út mellett a parton, (itt van ifi kemping is) Büdöskút-Szépkilátó táv 7 km lefele gurulás a hegyről Balatonkenese: felumúzeum, ref templom 1231ből, ref parókia 1834, középkori pince Ezerjó Bormúzeum és Pince tatárlikak Balatonszabadi: első köztéri Kossuth szobor Balatonszárszó: J.A. kiállítás JA utca 7, Balatonszemes: Latinovits Zoltán emlékmúzeum: Szabadság utca, Reich K. Emlékház, Bagolyvár-középkori lovagvár utánzat ? Balatonszepezd: Pogánykő Balatonszőlős régi tornácos házak Balatonudvari: Szív alakú sírkövek Baatonvilágos: Magas partról pompás kilátás, Mészöly Géza forrá,s Milleniumi emlékmű Cserszegtomaj: Kút- barlang, Cserzszegi templom mellett 52 m m,ély, 2,4 km hosszú labirintus látogatás 1 héttel korábbi bejelentkezéssel. Festetics-ház-(Bormúzeum, borkóstolás), Arborétum Csopak Csonkatorony-XII sz-i templom maradványa, kövesdi templomrom, Puhl-féle vizimalom Kisfaludy u. 16. Középkori eredetű mai formájaát 1912-ben nyerte el, népi lakóházak Fonyód: két vulkaniukus kúp: Vár-hegy, Sipos-hegy, Alsóvár maradványai Szt. István u. végén XVI. sz, 200 éves pince-Lenke u. 11 XIX sz. eleje. Ref-evangélikus templom-> József u. erdélyi fatemplomhoz hasonló, Emberpár c aktszobor a parton Gyenesdiás: Szt János forrás Kossuth u. eleje. Darnay-féle nádfedeles boronapince, 1644 népi műemlék, Pásztorház, Büdöskútpuszta: Vadlánylik-barlang, kilátó Kereki: XIV sz. Fehér-kő vára Keszthely: Festetics-kastély 1754 barokk, Helikon Kastélymúzeum, Georgikon, Marcipán Múzeum, Babamúzeum- 500 porcelánbaba magyar népviseletben, Csigaparlament, gótikus 1386-os templom, romkert Fenékpuszta: Festetics majorság, római erődítmány romjai, Kőröshegy:A déli part legértékeseb műemléke a ferences templom 1460 k. gótikus, népi lakóházak-Petőfi u., Széchenyi kastély-Kossuth u. 71, Lovas: Az emberiség történelmének egyik legrégibb bányáját (őskori festékbányát 1951-ban tárták fel 4km-re a Nagymezőn). Örvényes: vizimalom a Pécsely patakon 1748 ipari műemlék, római villa maradványai-Hosszú rétek Révfülöp: Millenium kilátó, Petőfiu.-kilátón fenséges panoráma, ecséri templomrom, Rezi: plébániakertben 300 éves török mogyorófa, várrom 424 m magas, járható szekérút, Sika likja barlang, Siófok: vasútájomás 1863, víztorony Szabadság tér 1912 evangélikus templom-Makovecz Imre, Ásványmúzeum Szántód: Révcsárda 1839 Szigliget: öregfalu- XVIII. sz. házsorok, várrom XIII-XVI.sz. remek kilátás, Esterházy-pince, Bormúzeum-Kossuth u. 3.
Esik az eső. Sokadiknap. MA a második napja, annak hogy egyedül mentem el melózni. Második napja, hogy egyedül jötem haza. Az esőben. Második napja, hogy megint Ákost hallgatok, és bloggolok. Nem szeretem az esőt. Bár jól tudom nem vagyok ezzel egyedül. Délelőtt egyetlen öröme abban telt hogy kiszaladhattam egy percre pisilni. Fájt a derekam, a térdem, sehogy se volt már jó. De közben arra gondolok hogy milyen jó is eg ypercre kikapcsolódni!! Csöndben munka nélkül ellenni. Másik jó része a délelőttnek, hogy volt egy 15 perces kajaszünet, amiben én nem laktam jól. Éppenhogy ettünk valamit. Esztétikai élményem, meg az a sok eper nyújtotta, mik víztől dagadva vörösen terpeszkedtek a levelek alatt. Szépek voltak az eprek, meg kell hagyni. Nem hülyeségből mondtam munka közben a gazdasszonynak hogy tényleg szépek ezek az eprek, ráadásul fizetnek is a szedésükért. 4500-at kapok kétnaponta. Már csak a holnapi napot kell kihúzni aztán pénteken nincs meló. Jeeee!!! Holnap délutánra Viktor kocsikázást mondott. Sztem arra elmegyek. Dorkának még nem lehet, mert tanulnia kell. A faluban áll a víz. Viktoréknál jártam tegnap, és ott az úttesten át folyik a víz. A keresett pénzemből el kell vinnem a fényképezőgépemet megjavíttatni. Most nézem hogy a edigitalhoz fogom vinni. Ott vettem., célszerűnek tűnik, hogy ott is csinálják meg. BAlázséktól kijönni, tán mezítláb lehet. A gumicsizma is elmerül abban a tócsában. Dorka máma sütött kiflit. Jó ropogósra sikerült. Meg délután aludtunk egy jó mélyet. Csak arra ébredtünk fel hogy Tóni azt mondta hogy Elmentünk!! Mintha reggel lett volna. Ilyen időben aluszékony az ember, pláne ha 5:30.tól ébren van. Délután szinte használhatatlan volnék, ha nem tekernék egyet kedvemre. Sztem az lehet a kulcs. Jólesik az esőben tekerni. Fura hogy anyukámmal itthon olyan morcos vagyok, dehát nem hagy nekem nyugtot. Nem képes megérteni hogy nekem ilyenkor semmire nincs szükségem. Csak arra hogy magam legyek. Zenét hallgassak, filmet nézzek, írjak, meg intézhessem a dolgaimat, és ázhassak pár órát a kádban.
Negyedik napja már, hogy epret szedek. Azaz helyesebben szamócát. Az eperfán levő epret hívjuk epernek. A földi epernek szamóca a tisztes neve. Dorka volt telemarketinges melón az Ötcsillagos iskolai szövetkezetnél, ami nem vált be, de kaptunk egy olyan hívást miszerint epret lehet szedni Zsombón 450-es órabérért. 6-11-ig egy délelőttös meló. Hát jó, bólintottunk rá mindketten, mert kellett már valami pénzfia, munkahely. Ez volt múlt hét elején. Azóta már lerobotoltuk a csütörtököt, a szombatot, vasárnapot együtt. A keddet meg egyedül én. Tanulnia kellene, meg odavolt érettségit nézni. Minden elég jól sikerült neki az írásbelin. Napok? Hetek óta együtt vagyunk, éjjel-nappal. Pára órára válunk csak meg egymástól. Nélküle üres a szobám, unalmas a fürdés, és már filmet se lehet nézni egymagamban. Egyszerűen nincs értelme. Különös, mert ilyen közel egy másik emberhez nem voltam még soha. Együtt sütünk-főzünk, mosogatunk, szinte mindent. Még wc-re is együtt megyünk a munkahelyen. :D
Vasárnap zsófia is eljött melózni. Pénteken nem volt meló. A vasárnapot és a hétfőt minálunk töltöttük sokáig aludva. Hétfő délután visszamentünk hozzájuk, de előtte még feltornáztam az tűrőképességét mert rám jött a pakolhatnék. Most is olyan rend van a szobámban hogy csak na. Mellette takaríthatnékom van. Fura. Soha nem voltam nagy rendrakó, de most… Én is meglepődöm, hogy mosogatok, takarítok, mi lesz itt a végén? Berakom a szennyest a mosásba?
Megbeszéltük hogy a közös házunkban mind a ketten végezzük a házimunkát. JÚgyhogy erre törekszem most, rendet rakni mindenhol, és rendet fenntartani lehetőleg mindenhol. Még egy iskolai dolog vár rám a III. Napóleonos vizsga. Diákmeló, meg bringatúra. Ezek azok, amik most foglalkoztatnak. Nameg Dorka. Szombaton lesz a német szóbelije. Sztem nagyon jól fog sikerülni. Bízok benne. Jóég már Június van! Hogy telik az idő!!!! Nem is olyan rég volt Január. Most épp a Zita Boszorkánykonyháján bemutatott sütit majszolom. Meggyes-tejszínes-diós lapok. Hmm Pár napot állt a hűtőben és tökjó lett. Annyi baja lett, hogy vastag lett a tésztája. Szombaton munka után alkottuk meg ezt a remeket. Öcsém most jött haza és rögtön letámadta a meggyes sütit. „Csak annyi van??”
tavaszi mohikán
Ma reggel egyedül indultam ki a buszmegállóba melózni. Mostanság ott alszunk náluk, ha Zsombóra kell menni melózni. Napok óta szakad az eső a felhőkből. Dorka bement szegedre Íriszért, és érettségijét nézelődni. Ma van a tesója szülinapja, arra is ő vásárol be. Én pedig esőben kisétáltam. Tivadar és a kék kisbusz felvett, és suhantunk az eperföldre dolgozni. Fóliát dolgoztunk meg egy megkezdett sorral bevégeztünk egy teljes fóliát. A faluban állt a víz hazafele a főutcát le is zárták mert állítólag nem lehetett közlekedni rajta. Minden árokban töméántelen víz. Kár ogy tönkrement a gépem, mert nem tudok fotózni. Pedig van mit. Szatymazon is ál la víz az alacsony területeken. A faszamár előtt az úton áll a víz, szivattyúzzák a vizet gödörből gödörbe. Hiába nem megfelelő a csatornázás a faluban. hol picik az árkok, hol meg nincsenek. Hol meg el vannak dugulva. Nekünk mázlink van, mert egy dűlő oldalában van a házunk. Esőkabátban tekertem haza, és a nadrágom szétázott.A kezem majd megfagyott a hidegtől,bézbóll sapi, felette esőköpeny.
belőled ennyi nem elég
Kerestem 7000 Ft-ot. Mocskosul büszke vagyok magamra.Csak azt nem tudom, mire költsem el??? Annyira értékes dologgá vált, hogy sajnálom elkölteni. Tudom, mibe kerül megteremteni ezt a kicsi pénzt, és nem akarom elherdálni. Be kellene fektetni, hogy több, legyen belőle. S nem elkölteni. Pedig kellene pár dolog. Most Vasárnap úgy néz, ki megyünk családostól a kisteleki vásárba. Ott már régóta akarok venni bőrszíjat, lópokrócot, meg ilyeneket. Kellene a bringára egy két dolog, meg anyuka is bevetette magát. Szóval belőled ennyi nem elég. Ez a helyzet. több kellene, hogy jó legyek mindenhol.
indiántánc
Bringatúrára is félre kellene tenni egy tízest. Biztos, ami biztos. Egyébként úgy számoltunk, hogy 3800-ból kijön a vonatjegy, 1500 egy kemping, 5500 Ft, plusz közös kajára beszednénk egy 515 Ft-ot.7000 Ft-ból kijönne cakkumpakk. Szóval úgy lehet félreteszek minden fillért, hogy majd betegyem a bankba, és majd kamatoztatom. Saját házat is akarok. Önálló tanyát. Hülyének vagyok itthon is nézve hogy minek tartom bankba a pénzemet. Nem érdekel. Akarok valamit az életben, akkor azt magamnak kell megszereznem. Különben is sok kicsi sokra megy nem?
Amit kitűzök magam elé azt szeretem elérni. Komolyan gondolkozom azon is hogy elmegyek melózni. Ez az eperszedéses meló nem rossz. Bár nem csinálnám életem végéig, de tökjó fizetés kiegészítés lehet később is. Most sem megerőltető munka. Csak szokatlan hogy ki vagyok fizikailag. hiába nem vagyok hozzászokva. Többet kellene mozognom. Le vagyok épülve.
titok
Többet mozogni, már többet is mozgok! Sokat mozgok! Dolgozom, pénzt keresek. Hogy házam legyen, önálló legyek, hogy önállóak legyünk.J
az utolsó levél-így döntöttem:
Beteszem a keresett pénzemet is bankba. Csak azért, hogy anyukám elől biztos helyre menekítsem. És akárhogy felidegesít, sehogy se tudjak hozzányúlni. Így lesz jó. Viktorral tovább kell végezni a film bizniszt, mert arra a pár ötszázasra is szükségem van. S abból valamit kisajtolni volna jó.
A belénk fúródott kullancsot minden erőszak nélkül egy szál gyufával könnyedén eltávolíthatjuk!
Nyálazzuk meg a gyufa fejét, majd közvetlenül a kullancs teste mellett lassan körözzünk, mintha kenegetnénk. A kullancs pár másodperc múlva átmászik a gyufára-mert nagyon szereti a foszforos illatot, képes elhagyni miatta a testünket!
Lehet, ez nem tudományos eltávolítás, de a lehető leg “emberségesebb” és biztosan mindig sikeres, sőt a kullancs feje még véletlenül sem marad bennünk! Itt az Őrségben ez jó paraszti tapasztalat útján terjedő módszer, nem is értem, hogy a média még hogyhogy nem csapott le rá!”
Hogy aztán beválik-e? Azt még nemtom.Meg lehet írni!!
Május 21. Péntek este -Csík koncert a Móra Parkban
Pénteken befejeztem a polfejlődés c. órát, valszeg 3-ast kapok rá. Utána vicces kis előjáték következett, dorkát kutattam a városban. Minthogy nagy okosan otthon hagytam a telómat, elkezdtem utánanézegetni, hogy is lehetne megszerezni a számát. Rohanás géphez, nyilvános telefonhoz, tikhez, Honvéd térhez, Karóhoz, Honvéd térhez. Végül megtaláltuk egymást telefonhivogatás nélkül is. Csak sok energiába került. Elsétáltunk a kettes kórházhoz, ahol nekem időpontot szereztünk, majd onnan a Kossuth utcai durkálóban töltöttük ki az időt. Hullafáradtan és nyűgös nehézkesen megbeszéltük a délutáni tennivalókat, haditervet. Végül hozzánk jöttünk el, gulyásról sétálva, aludt egy félórát, ettem-ittam-rendezkedtem. 4-re náluk voltunk és sütöttük a süteményeket. 4 féle tésztát gyúrtunk ki, kentünk, formáztunk, sütöttünk ki. beesteledett mire a sok dolog vége felé tartottunk. Mindent a többiekre bíztunk, felöltöztünk és szakadó esőben elmentünk Csík koncertre.
Balázs felhívott hogy ő is jön. Jött. A sütik félbemaradtak, lekváros ragasztást nem végeztük el rajtok. Szivárványos esernyő, elállt az eső, a borfeszkón hömpölygött a tömeg. Átsuhantunk fogócskázva kéz a kézbe lépkedtünk.
Korán érkeztünk, így foglaltunk egy kiváló helyet. A szökőkút bal oldalában a patkán. Sok mindent játszottak, kispi számokat, meg kevésbé jókat. Gondolok itt Dresch Mihály-féle muzsikára. Balázs is előkerült a hátunkmögé leült. Mi egymás mellett táncoltunk, énekeltünk ülve. Eredményes is volt az est, balázs komolyan fontolóra vette a júliusi bringatúrát. Különös volt nekem a felüljáró után máshoz hazasétálni este. Ki voltunk fáradva mind a ketten, mert korán keltünk. 11-12-ig aludtunk másnap.
Május 22. Szombat- készülődés, Szent István téri víztorony látogatás, hídi vásár,
Kényelmetlenül keltünk fel, de a konyhában reggeli után -tojást nem kaptam, mert kellett mindehova:)- ((francia pirítósos)) RAgasztottuk a sütiket, elszaladtunk rétesért. Én pedig hazajöttem feredni, készülődni, mert úgy volt hogy bevisszük a sünit. De süni nem volt már sehol, így Szent István tereztünk egyet. Utána séta, hídivásár, neki masszőr, nekem 5:20-as. Volt, de nem jött össze, mert
JEGYEZD MEG JÓL!!!!- Szombaton nincs 5:20as busz. Csak 6:20-as!!!!!!!
Így programpótlónak elsétáltam a plázához. SImán el lehet sétálni, a közkórháznál eszembe jutott, hogy teljesen olyan a klinkiakertje, mint a világháború korában. Elképzeltem, hogy a most dzsumbujos ket valamikor nyírva volt, rózsabokrok metsze, az uidvarban fehér ruhás nővérek, kötözött lábú, karú bakák, tisztek cigarettáznak, beszélgetnek, évődnek a rokonokkal. Szedtem innen egy rózsát. A plázában megjelöltem a helyem, kibatyogtam a buszmegállóba. A pláza ajtajánál volt egy fiatal 13-14 éves kölyök, aki fogta a fejét, keksz a földön, kekszdarabkák a szája alatt a földön, és erősen fogja a fejét. Szombat 5-6 óra között lehetett az idő, és valószínűleg be volt rúgva az illető. A megállóban a tegnap estéről valaki róka-nyomát láthatta mindenki. Ez a bizonyos srác felszállították a haverjai a Cora buszra. Megjött a szatymazi busz, elsuhant egy mentő. (Titokban én reménykedtem hogy összefutok a kedvessel!)
Az Izabella híd után beértük a mentőt, éppen felszaladtak a buszra a Kora buszra a sráchoz. Vsznűleg rosszullet az emelkedőtől, vagy még rosszabb széthányta a buszt :)
7re hazaértem, és hogy mit csináltam?? fogalmam sincs. eltelt az időnetezéssel, tévézéssel, meg ilyenekkel. szörnyűű
Május 23. Vasárnap -Szeged- konfirmáció, hídi vásár, saru, ebéd, Republic,
Éltek-e még régi lányok?
vagy alusztok már? x2
vizes homokban, sárga lányok
sok fehér babáim, x2
fehér babáim, fehér babák.
Tegnap reggel 8kor kelve felöltöztem szépen, ünnepelőben. Tatám jött meg, én elmentem életemben először evangélikus istentiszteletre. Tervbe van véve hogy meglátogatunk mindenfélét. Voltam egyszer katolikuson, reformátuson, evangélikuson, és még görög-katolikusra szeretnék még eljutni. Most épp azt nézem h erre szegeden is van lehetőség...
Szóval a Tisza Lajos körúti kis evangélikus templomban volt szerencsém elüldögélni két órát. Zitával, Dorkával. Sokéig tartott Énekeltünk, hallgattuk az unalmas énekeket. Éppen sikerült úgy feltöltődnöm, hogy ne akarjak egy jódarabig istentiszteletre menni.
Párom türelmetlen volt és hisztis. Anyukája késett a kijövetellel. Elgondoltak egymás mellett. Súrlódások, na azok voltak köztük. Igyekeztünk a hídivásárba, mert az egyik lánnnak saru kellett, a másiknak meg táska. Aztán mivel lányokról van szó végignéztünk mindent. Lett ebből egy rakat gyöngy, meg 2 bögre...aminek én kevésbé örültem, mert futni kellett a buszra.
Ami a kicsi lánynak nem ment igazán. Mi is kipirosodtunk, én meg leizzadtam. Ja külön érdekesség hogy szanda-öltönynadrág változatban voltam a templom után szabadlábon. hazajöttem félpucéran, lefürödtem. ÉS kocsiba raktuk a családot, mert mentünk Dorkáékhoz ebédre. FÉl háromra járhatott m,ár az idő, megeredt az eső is. A lányos házban a konyha tele volt emberekkel, alig ismertem meg arcokat, valljuk be: idegesek is voltunk emiatt hogy lesz, s mint lesz. Pedig ritkán vagyok ideges. Bemutattam a szüleimet, leültünk enni. Tökfura volt az is, hogy csak mi ettünk, míg nálunk az a szokás hogy megvárjuk a többi népet, itt erre nem volt lehetőség. Leves nem volt, volt viszont többféle hússos, zöldes, kaja. Meg rengeteg féle sütemény. Fura volt nekem is , a szüleimnek is hogy itt voltunk, ahol csak jól megszokott
Május 24 Pünkösd Hétfő- szabadtéri aktívkodás- bodzázás, zsombói ősláp, Fehér tavazás, geokessingelés
Ma reggel, ez egy kellemes regl volt, 6kor felébredtem etem-ittam mert korgó hassal keltem fel, majd visszafeküdtem aludnio, álmodni mindenéfle hülyeséget. Többek közt egy tekézésre való felhívsást, buszozás, brignatúra megbeszélést, meg még az isten tudja mit álmodtam össze. Az a baj, hgoy elfelejtem mindig az álmaimat. Pedig kapcsolatban vannak velem. na mindegy. Most blogolok, meg számvetek az eddig hónapjaimmal idefennt, aztán a fen leírtakhoz híven fogok viselkedni. :D
Úgy volt, hogy egy sünit beviszünk a Vadasparkba hogy leápolják...
Egy kényelmetlen reggel után sütit ragasztottunk, rétest szálíltottunk, hazarohantam feredni, készülődni. Süni elbujdosott, vagy turnékörútra indult, mert otthon nem tanáltam.
A mars téren várt reám, onnan mentünk a buszon kitalált pótprogramra. :D
Szeged napja alkalmából kinyitották az Öreg Hölgyet. Az 1904-es építésű víztorony pár éve lett felújítva, és igen régóta szerettem volna bejutni. Külön öröm hogy bejutottunk, és nem egyedül, hanem a párommal. Útközben lekerült egy fölső, szép-napos időnk volt, a napok óta eső eső végre elállt. A városban tökéletes időt élveztünk mi ketten. Egyedüli képromboló az a bolgár kamion, amelyik ráállt a zebrára. Autósorok álltak végig ameddig a szem ellátott a nagykörúton. Bolgár, török, román kamionok. Még nincs Tisza hídunk, nincs M43-asunk. A város közepén járnak ezek a monstrumok.
Fölértünk a tetőre. És az egik csúcsélményes pillanat jött elő. Hirtelen, nem is tudom hogy, de előjött. Gyönyörködtem benne, pőre bőrén, szeme csillogásán, finoman hátrahúzott mosolygó ajkain, szélfútta lobogó koronáján fényképre való negatív.
Fülébe suttogtam azt a valamit, amit ritkán mond ki az ember. Elpirult, elolvadt, hozzámbújt, átölelt. Érezte ő is, különös ez a pillanat. Egy örökkévalóság lesz.
Szecessziós palotákat, szép elemeket pásztáztunk a tetőről. És nekem az volt a benyomásom, hogy olyan ez a város, mintha egy erdőbe ültették volna ezeket a házakat. A tetőről teljesen úgy néz ki. Sok várost láttam már magasból, de Szeged nekem emiatt kiemelkedik a többi közül. Se Veszprém, Kolozsvár, Nagyszeben, Budapest nem közelíti meg ezt az állapotot.
Lassú sétát tettünk az árnyékos utca oldalon a Móra Múzeum háta mögött középkori hagyományőrzők táncikáltak, viaskodtak, itt futottunk össze Eszterékkel. Ők is jönnek kerótúrára. ÁTsétáltunk a hidivásáron, találtunk sok jó ötletet, amit meg kell valósítani.
Szitázást, kerámiázást-sültalma-kisköcsög-dobozok meg hasonlók. Kitaláltuk azt is illetve dorka, hogy csinálunk házi hamburgert. Sztem tökjó ötlet.
Meg néztünk sarus kézművest: egy nagyon jó bőrsaru 6000 forintot kóstál 2010 nyarán Szegeden. Holnap valószínűleg megvesszük. :D
Nagyjából ennyiből állt a mai nap. Ja jó lesz a holnap rétes!!!! Holnap konfirmál zsóka huga, és utána ebéd lesz.
Itt ülök tanulok, VHK-t hallgatok, és most gépelős szünetet tartok. Néha ilyen is kell. Hetek múlnak, rohannak és Dorkával már 4 hónaposak lettünk.
"TE JÓÓÓ ÉÉG!!!!!"
Aminek nagyon lehet örülni. Ám azt hiszem olyan gyorsan telnek a napok, hogy még időm sem volt ennek a ténynek a dédelgetésére. Pedig kellenek ezek a gondolkozások pár magányos órában.
Annyi minden történt velem, hogy azt sem tudom mit írjek fel ide most rögtön. Mostanában pocsék idő van. Szombaton tomboltunk Dorkáéknál egy jót! VHK szólt, és minjdárt jobb lett a kedvünk.
SZombat reggel tőlünk kellet eltekerni az eősben Zsombóra a német tantihoz, odavissza eláztunk. Vissza már egyedül vártam meg náluk. Esett. Mosogattunk, takarítottunk, majd sütöttönk virágos linzert. Jól sikerült. Egész nap csepegett az eső. Rossz kedv uralkodott rajtunk. Fásultság, De egy szám erejéig beugrott a vhk és táncoltunk, ugráltunk, nevettünk, kiabáltunk. Na az jó volt.
Másnap rokonozni voltunk, ami nem volt olyan jó. Pedig a saját rokonaimat látogattuk meg, de az egész látogatásra rányomta béleygét a hideg, a betegség. Bár megnéztük az Arthur és a villangüókat, ami jó volt. MEg az is jó volt, hogy Dorka eljött velünk ilyen messzire. Csakis miatta volt érdemes elmenni. Szerettem volna vele sétálni gyerekkorom utcáin, megmutatni a helyeimet meg ilyenek. Azonban a rossz idő közbeszólt. Másnap dolgozni ment, nekem meg vérvételre kellett volna mennem....
De kihagytam mert elaludtam a dolgot. Helyette pakoltam neki uzsit, ő pedig csinált nekünk rántottareggelit. Viccesen jött ki a helyzet. Telemarketinges állást kapott most. Már pár napja azt csinálja. Együtt alszunk éjjelente, együtt tanulunk nappal. Kivéve ha nem dolgozik. Kedden győzővel simitotuk el a Balaton körüli bringatúra utolsó terveit. Kész az útvonal, majd ha végzek felgépelem. Jelenleg győzőnél van az összes anyag. Tekerés oda, körba, vonattal meg haza. Aztán esetleg ásatás. Most munkát is keresek. Most először az egyetem alatt. Elkezdtem gondolkozni a jövőmről, meg ilyenek. Komolyodom. Saját házat akarok, minél hamarabb.
A múlt héten balázssal futottam össze, orvosnál, meg pénteken az esős szombat előtt dorkával el is tekertünk oda. Agyagot kellett szereznem valahonnan. No hát kerestünk agyagot, másztunk hegyet, mezítláb gyerekeskedtünk kinn a pusztába minda hárman. Vicces volt, egyetlen kellemetlen emlékem az h itt ment tönkre a fényképezőgépem. Nem vigyáztam rá. Ezért most haragszom is magamra. Most múlt egy éves....
Azóta hogy utoljára fenn voltam volt egy Bükkaljás kiárndulás drágapézé, voltak tervezgetések, Csanádpalota rokonozás, italozás Zsuzsinál,
Telnek a hetek. Rohamosan. És jól. Észbe se kapok itt van már a május. Mindig jön valami baleset és paff. Van min rágódni, szenvedni, túlélni. De sikerül. A múlt héten pénteken elaludta a nyakát a jány. Nagyon csúnyán, és fájdalmasan. Hazacuccolásból nem lett semmi, ehelyett betegápolóba mentem át, és aggódásba. Istennek legyen hála: napról, napra jobb lett az állapota. Legrosszabb az volt számomra hogy nem tudtam hogyan segítsek. A fájdalom, ami ott belül van, rettenetes egy erő. Kívülről nem látszik, de belül meg folyamatosan éget, és szúr. Tehetetlen voltam.
Nézegettem képeket ma, mindenfélét. Tisza partos, Kritikus tömeges, szilveszteres, szülinapos képeket. Jó, hogy van mihez kötni, mire visszaemlékezni. Kell ez. Év végére összeállítok belőle egy válogatást. A 2010-es év. Lesz benne minden. balesetes, kerékpáros, ballagós, szülinapos, névnapos, karácsonyos, tisza-partos, nyáros, őszes, téles, tavaszos, esős, napos, havas, saras. Mosolygós, sírós??? ezt még nemtom hogy, csapatos, különös, páros, páratlan. Szóval valami ilyesmi albumot szeretnék én látni egy év múlva.
Valaki most hiányzik innen. Igen tudom már. Innen egészen mellőlem hiányzik egy nyugtató szó, szerelmes szempillantás.
Leszállva a földre.
Jövő héten ballagás, meg érettségi, nekem meg elutazás a Bükkaljára. Neki lesz egy igen zsúfolt hete, nekem meg egy szintén zsúfolt hetem. Zéhák, leszámolók, vizsgák jönnek nemsokára. Túlleszünk rajta:
Régóta részt akarok már venni ezen a rendezvényen, és tavaly ősszel (09) kénytelen voltasm végignézni hogy elszáguld előttem a keróúton a kritikus tömeg. Akkor Szeptemberben még Farkas bringáját csináltam meg. Most részt veszek rajta, igaz ugyan nem a legjobb állapotában. VÉgigtekerni este a városon, szabályosan, az úton, a keróúton. Jó lesz. Íme pár ide tartozó link:
Igen. Megcsináltuk. A legvégén még én is beáltam zsíros kenyeret kenegetni, tömeget irányítani, sorbaállítani. Jó volt. Élveztem nagyon. Jófej arcok a szervezők, jó buli ez az egész kerekezősdi.
jó buli ez, jövünk minden évben.
készültek képek, videó teszem fel ide oda, meg írok élménybeszámolót is :D
Ez évben ma először kerekeztem be. A lábam hajlik, a kerékpárom sokkal rosszabbul van, mint én. El kell vinni szerelőhöz. Szép napsütötte nap volt, nyikorog a nyikorog, de hasítottam. Egy óra alatt beértem szép kénylemesen Szegedre. Találkozóm volt fél 12-kor Kökénnyel. Véletlenül Farkas Andrissal találkoztam össze, akivel végül az egész napot eltöltöttem. A Tikben mogyorós Sport szeletet osztogattak, abból zabáltam be. Kökény, majd GYőző, Tik melletti frizbizések, újra. Elszaladtam D.hoz egy órára, pont a suliból lépett ki, meglepett arcot sikerült szereznem, mert kerékpárral voltam, és kalapban. GYőző nekem adta a régi jó kalapját :)
Egy óra a kedvessel, majd vissza és újra haverok, buli, szamba helyett szote. Elmentünk kajálni a szote menzára.
Nagy bölcsész beszélgetések, ott, majd Tisza part szó szerinti partja, kiültünk sörözni egy fára a folyó felett. Jó volt a hangulat. Az eső elzavarta a fiatalos embereket a könyvtárba. De azt hiszem vidáman tettük meg még az esős lépéseket is. Mentünk, beszélgettünk, nevetgéltünk. Mindhármunknak hiányoztak ezek az összejárások.
Délután Eszterrel beszélgettem, rég találkoztam vele, és rengeteg mindent beszéltünk, sétáltunk sokat. Estére a bringát betettem GYőzőhöz, másnap ugyanis Critical Mass!!!
Föld napjára négy órakkor faölelgetős flashmobot találtunk ki. Tartok tőle hogy kevesen leszünk, mivel előtte való nap jutott eszembe ez az egész...
7kor meg Critical Mass.
Pénteken szerintem elviszem a bringát szerelőhöz, D. segítek hazacuccolni, majd terveim közt szerepel hogy meglepem valamivel a konyhában.
A hétvégét a tanulás, a Zhkra való készülőséd fogja kitölteni.
Ma megpróbáltam rendes diákként viselkedni, ami majdnem össze is jött.:
Napok óta Lengyelország történetével fogallkozom, olvasok, gépelek...detegnap este hullafáradtan eldőltem az ágyon. Nem érdekel, csak azért is kialszom magam. Nem fogok egy nyavalyás refkó miatt éjszakázni. Így a fele refkó megíratlan maradt. Reggel félálmosan még pöngyögtem pár sort, majd megint ráhagytam. Óra előtti várakozás, nyomtatás, eltelik az óra, és tádá nem szedték le a fejem. Túléltem ezt is. Kiderült hgoy előttem lett volna még egy srác is, de ő még ennyire se készült. Paff.
Tanulság?
1) Hamarabb kezdünk bele dolgokba, és legyenek előbb készek
2) Ha "képedvanhozzá" szinte bármit megcsinálhatsz. Jó modor kell hozzá, előadókészség, és nem árt egy jó nagy adag önbizalom se.
Ezek után nyugodtan bementem kökényhez, onnan megintcsak elkéredzkedtem kontrollra. Bejött. -lásd 2.-
Dokinál 11 körül: váróterem félig üres, mire bemegyek egészen üres. Tökjó úgyis utáltam ott várakozni a fürdetlen embertömegben.
Odakinn füvet nyírtak, friss fűillata töltötte be a folyossót. Én meg unalmamban eljkedztem ütögetni a sarkamat. Észre se vettem mire vetemedtem, csak mikor egy kisgyerek vidáman felvisít a pár méternyire levő babakocsiból. Engem nézett mosolyogva, kézzel utánozva a csapkodásomat.
Ez igencsak felvidított, csántam ház továbbb.Odabenn a dokinál megállapították hogy helyrejött a lábam. Megbeszéltük h szeptemberben újra visszatérek e falak közé. Nagy lelkesen és hangosan további szép napot kívántam nekik, erre meg a kedvenc nővérkém megjegyezte hogy ez milyen jólesik nekik. :D:D:D
Kimentem az ajtón aztán azt mondta rám de aranyos.... :D:D XD
Következő döbbenet: a szote menzánál egész jó kajákat csinálnak, érdemes lenne odamenni...gondoltam magamban, Hát emöntem, és mit láttam? hát soksok mindent, de nekem arra most nem volt pénzem. Hát tökvéletlenül a tálcákat ki hordja ki?? Hát a Juhász Norbi! Beszarok de igen ő lesz az! Kiálló fogak, nyitott száj, értelmes kinézet. Néztem nagyokat.
Ma delután meg Dóm téri wanadáj lesz, D.-val, és egy csoporttal... Fel lehet menni a toronyba, meg mesélnek a Dóm tér történetéről. Tökjó lesz. De előtte bezárom ezt az ablakot és elmegyek könyvet nézegetni estére.
Legyen ez a mai nap mottója.
Ez egy szép nap!!!!!
És tényleg tökszép lett. Egy-két óra leforgása alatt ledaráltam két referátum anyagot, majd háromtól Dóm téri sétán vettünk részt a Kedvessel. Fáradtan de lelkesen felemntünk az óra fölé, a püspöki palotába, a Szent Imre kollégiumba, de a 600 lépcsőt oda-vissza a Dóm tornyába már nem mertük bevállalni.
Ezek után jóleső evés és ücsörgés a Dóm téren. Egymás mellett :)
Beugorva az órára, leadtam az anyagokat, a tanárnéni még sokkalta is a mondandómat. Elvégeztetett. Kipengettem 14.000 Ft-ot 4 napra :S Május 3-4-5-6. Rengeteg. Viszont sokfelé fogunk majd menni. Ami jó.De azért csak sajnálom rá a pénzt.
Hazafelé azon töprengek, itt vna ez a lökött doki a fejembe beszélte h lötyög a térdem és tessék. Tényleg lötyög...