Anna versek - 1909

A költő már féléve élt Váradon, amikor Anna szőkesége megdobogtatta a szívét. Versei, cikkei ettől a naptól sorra jelennek meg a helyi lapok hasábjain. Rendszeresen ír színikritikákat, s 1908. november végétől emlegeti, dicsérgeti bennük Annát is.

Juhász Gyula a nézőtér egyik eldugott helyéről figyelte a próbákat, de sohasem merészkedett addig, hogy személyesen is beszéljen a színésznővel... a színházi előadás végeztével eltűnt ... ott találták Anna ablaka előtt, hajnali órákig ott virrasztott, leste Annát, mialatt a színésznő színházi társaságával jókedvűen szórakozott.

Sárvári Anna amikor Juhász Gyula 1908 őszén megpillantotta, 21 éves volt. Nagytermetű, erősalkatú, molett nőként írják le többen a kortársak közül. Miért tetszhetett Juhásznak? Ideáltípusa: „A szőke szépeket szerettem egykoron” magyarázza, hogy legtöbb nőismerőse, kedvenc színésznője később is szőke volt.

Másrészt (az ugyancsak szőke) Eőrsi Júlia meséli, hogy Juhász egy városmajori sétán, megpillantván egy robosztus nőt a fűben olvasgatva, kijelentette: „Szeretem a nagy nőket.”„Csupa nagy nő vonzott engem.”

Megismerkedésükre, kapcsolatukra egy 1924-ben közölt interjúban Anna így emlékezik:

„Deésy Alfréd elhozta egyszer hozzám Váradon, bemutatta nekem, és ő egész délután csak a kezemet fogta, és a nevemet súgta. A szobában olyan csend volt, mintha vatta fogta volna el a hangokat. Én inkább féltem, mint meglepődtem a költőtől... Aztán összesen ha kétszer-háromszor találkoztunk, és én nem tehetek róla, hogy olyan halálosan belém szeretett ... nem szerettem, nem tudtam szeretni ... ”