mad max
egyetlen megoldásnak mért mindig az erőszaknak kell előkerülnie??
mind a három rész ezt sugallja. sokkoló. és beteg. mint maga a társadalom. ez ellen teni kell.
mauniikának végre vége :)
egyetlen megoldásnak mért mindig az erőszaknak kell előkerülnie??
mind a három rész ezt sugallja. sokkoló. és beteg. mint maga a társadalom. ez ellen teni kell.
mauniikának végre vége :)
egy nap, amikor kora reggel (6:30) felkelsz, kibattyogsz a buszmegállóba, magadban végigkáromkodod azt a sok felesleges embert, akinek megint csak az a busz kellett, ami neked. Tömve-telve van a busz, veled. Marhajó. Nem elég hogy álmos vagyok, de még ácsorognom is kell a városig. Kívülről tűrve, adom magam. Félkómásan bámulom a szemben ragyogó napot, majd az elhagyott mocsarat.
Hullámzik a busz, rajta az embertömeg. De szarok ezek az utak! Benn a Mars téren eldúrták a bódésort, az egykori szotyis-kukis néni bódéja mellett meg ástak egy nagy gödröt. Csövek lógnak ki belőle mint egy műtött embörből. Elhagyom a zajos embertömeget, kis utcákba térek be. Itt legalább csönd van, madarak. Nyugi!!
BTK sokadik emelet, sokadik terem. Beülök hátra hogy megnevezzenek. Fejem lehanyatlik, próbálok aludni. Nem megy. A tanár hangos, a diák hadar. Olvasok valami mást. Metró és politika. Ez legalább érdekes. Hátam mögött a srác bealudt, előttem meg figyelnek mindenre. Nem találom a helyem. Mozgolódok így se jó, úgy se jó: aludni volna jó!
Írok is már, mert hallom összefoglalva: na tehát ezért a pár fontos mondatért jöttem én be. Ez fog kelleni. Nem a sok rizsa! Ennnyi. Most már akár vége is lehetne, de tényleg!
Engedjen el! hadd menjek le az utcára, ki az épületből a levegőre!
félkor végez, egy egész teremnyi emberanyaggal. Mehetnek. Mondta. Mentünk. Rohanva zúdultam lefele a lépcsőn mint a ma esti vihar. Jobbára liftezek ha lehet, de már jó a lépcső is. Tudok járni. Felüdülés.
Ahol eddig ugráltam vagy bicegtem ott már rendesen járok. Büszekség tölt el, legújabb tudományom iránt. Újra tanultam járni a jobb lábammal.
Sőt%! Már akerékpározás is megy. IGaz erő nem igen van benne, de hajlik, hálistennek, most már erősíteni kell, legyen hozzá izom. Mert láz az van mostanában állandóan. Izomláz. De erő?? Hol van az még?
Szombaton futottam vele először. Kisöcsémmel elmentünk D. elé a buszhoz. Addig elé, míg a Vasút utcáig el nem gyalogoltunk. No ott jött is a lány, a Móra utcában futottam neki, egy pár tapsért. Aztán Aranyeső lopkodás, sétálás a vasútnál, majd otthon rajzolgatás. Bezony, Vasárnap felkeltünk, elmentünk szavazni, egyszerre. Olyan jó érzés volt felülni a bringára, tekerni egyet rendesen, kiöltözve, szépen mind a ketten jólfésülten, olyan természetes volt, hogy vagyunk egymásnak. Hogy egymás mellett tekerünk, beszélgetünk, hallgatunk, szavazunk ,vásárolunk. Muszáj volt megörökíteni e napot valami szép képpel. Így készült egy összedőlős kép emléknek. Ezután pennig náluk ragadva sütöttünk muffint, hallgattunk sokféle fajta zenét, ebédeltünk, pakoltunk, rendezgettünk és már búcsúzni is kellett elfele a buszmegállóban. Egy nagy tabló, egy kis női táska, egy nagy hátizsák, egy sárga kerékpár. A kerékpár visszament a házba, a tabló meg a hátizsák elindult a városba a női táskával, hogy könnyebben boldoguljon a lányka. Esett az eső, ázott a zakó. Szép pillanatok maradtak meg a jövőnek.
"Bolond az, aki a saját világában él. Én bolond akarok maradni, és úgy akarom élni a életemet, ahogy megálmodom, nem pedig úgy, ahogy mások elvárják."
Coelho
esik eső szép csöndesen csöpörög
séta az utcán egyedül, tele rég-új érzésekkel. rég volt ilyen. hangulatos vizes volt minden. néha elcseppent mellettem egy két csepp, majd ismét megint. egyedül fütyörésztem, és hihetetlen jóképűnek, magabiztosnak, erősnek éreztem magam. Máskor is előfordul ez velem, de most ez valami-valaki miatt különleges egy este volt.
erősnek érezni magunkat nagyon jó dolog. Még akkor is ha tudjuk, h bármelyik pillanatban kinyiffanthatnak a sötét utcán.
Piszkosul jól néztem ki ezen az estén, lányok fütyentettek a hátam után, de már nem érdekelt. Csak mentem előre, és hagytam, hadd bámuljanak!!
Kedd hajnalban felkeltünk, hogy meginduljunk Budapestre a Mome felvételi első fordulójára. 5 körül keltem fel, háromnegyedre már kinn vártam a vasútállomásnál. 10 perc múlva megjött a lány is. Pocsék idő volt: fútt a szél, esett az eső, reggeli sötétség. Egyedül egymásnak örültünk, és az utazásnak. Vonaton bealvás, és csönd, kaller bácsi kekeckedése, már itt is vagyunk. Gyorsan beértünk. Félóra séta egy FEngsui boltba, majd egy jó nagy lábfájítós gyógytúra Zugliget fele.
Otthon napok óta tombol a vihar, remegve rázkódnak a falak, ki tudja meddig tartják még magukat? De elfeledek mindent, ha a mi világunkban vagyok. És ezért nagyon hálás vagyok neki. Tudom hogy van miért, kiért még élni! remélni és az örökös holnapot kivárni.
Jó ez így. Nagyon.
:)
MA elvégeztetett a latin ZH. Jó esett túlesni rajta, bár megkavarodtam a dolgokkal, és nem minden úgy sikerült ahogy szerettem volna, de egyes sztem nem lessz. Szavakat tanultam egész hétvégén, kihasználtam h D. elment Ohiora. Közbe zenei téren is változások vannak ám: Kiss Erzsi fan lettem. A mai nap gyönyörú volt. CSodásan sütött a nap, rüpdöstek a két karomhoz a galambok, kifeküdtem a zöld füvű gyepre és tanultam. LAtint. Mi mást? Minden porcikámat áthatotta a kellemes meleg érzete. NE mfújt a hideg szél, most először volt meleg, napsütés, madárcsicsergés, citromsárga világosság, naracsszínek kápráztak lehunyt szememben. Faterék lehippiztek. Bámultam a felhőket, mormoltam az igeidőket.
"Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan"
zorba a görög
Estére megnéztem a Tigris a hóban c francia filmet. Háááát. Inkább fárasztott, semmint szórakoztatott a film. Elgondolkoztam vajon én is így viselkedem?? A főszereplő figurája olyan ciki, gáz, de nagyon. Ugyanakkor h ne csak rosszat mondjak róla, Candide jutott eszembe. Voltaire: Candide avagy az optimizmus. A mindig mindenben pozitív dolgot meglátó ember. Szeretem ezt az embertipust. Én is ilyen vagyok, vagy legalább is ilyen szeretnék lenni. De ez a film... az ipse nevetségessé teszi magát. Szerintem nem férfihoz méltón viselkedik. Egy gyönyörű jelenet van benne: a Tigris a hóban :)
disco in my head
MAi napból egyetlen egy feljegyzésre érdemes pillanatot sikerült szerezni. Mikor kiléptem a Mórából az utcára. Friss, vizes, nedves, áradó, teljes illat lepett meg. Eső után, a sötétre vált utcán hirtelen nekifutottam az újult erő tudatában. Észre se vettem de a Mars térig fütyörésztem magamnak. Lötyögött a térdem. -mintha a rajtalevő bőr súlya le akarna esni. Bizarr. Meg kéne műtettni. Nem akarok fogyatékos lenni. Nem akarok még lemondani dolgokról.
Olyan sok szép pillanat van még, amit érdemes lenne leírni. De ezt a mait ezt muszáj volt. :)
És most már tényleg próbálok újra aktív lenni idefenn is. Csúnyán elhanyagoltam a napló írást. Így hogy nézem vissza a 2010-es évet??
Ma latinon voltam. Beszéltem a tanárral, jó lesz bátorított hogy gyúrjak a tananyagra. Holnapra most kell összeprodukálnom egy kiselőadást. :S Sikerülni fog. Amerika külpolitikája. Kökénynél. Még mindig az igen rövid hétvégém jár a fejemben. Elszállt mint a fecskék utolsó hírmondója...
Mai napi sláger:
Kiléptem az ajtón, szél ütötte meg a kabátomat. Hazáig kötözködött velem, nem hagyott magamra. De nem bántam, sőt! Legalább társaságom akadt. Elvitte a hangomat messzi-messzi földre. Elvitte a hangomat hogy ne az útszélén maradjon az aszfaltnak. Ének szólt belőle, hangos és csattogó dallamok és szavak. Nem is tudom hogy jutottak eszembe...csak úgy jöttek, a hangos széllel, a beborult éggel, a télutó szavával, és igen: a tavasz reménykeltő erejével. Mert most már lassan jönnie kell. Nem maradhat el oly soká!! Várják már a füvek, a fák és a virágok! Őzekről, s a lányokról nem is beszélve :)
Víz borítja bé a földeket, legelőket. Mindent beborít a sovány barnaság megannyi árnyalatával. No de a FŰ!! Az olyan rekkenő zöldbe biza, hogy majd kicsattan! Ácsingózom is erősen hogy lekapom és hazaviszem, de a technika ördöge még mindig játszik velem. (De már nem sokáig).
Aztán meg gondolkoztam jó sokat is, de keveset az elmúlt napok eseményein. Elhangzott dolgain, varázslatain, képein. Mindebből milliomosnak számítottam, e pillanatban, hát kihasználtam vagyonomat. Személyeken, jellemeken, azaz leginkább az embereken.
Akaratok- jóváhagyások, hősök- antihősök, nyomorékok- és bohémok.
Történeteken, dolgokon, játékokon, meg ilyeneken. Aztán elfut mellettem egy kutya, utána a gazdija. Majd egy biciglis, üres a falu. Üresek az utak, végtire üres lettem én is.
arrról hogy mijen is lesz. kulturált, költségkímélő, kerékpáros, sátras, kolbászhagymakenyérrel, bicskával, forróteával, néha kempinggel, néha vadasan, fürdős, fényképezős, emberekkel ismerkedős, esetleg ládakeresős?,
Azt hiszem itt az idő, hogy elkezdjem megszervezni a tavaly már jó előre beharangozott idei kerékpártúrát, amire felkészülni nem lehet elég hamar. Okulva az előző kerótúra eredményeiből, jól átgondolt programtervvel, több lazulással szeretném ezt az alkalmat megejteni. Kicsit vicces hogy még járni sem tudok igazán, de már ezzel foglalkozom. Bizakodó vagyok ezen a téren is :) Egész konkrétan a lábamat nem tudom még eggyellőre hajligatni...
Kb. 10 fős társaságra lesz tervezve egy sátras, kirándulós, fürdős kerékpártúra. 200 km kb. a Balcsi menti úthálózat hossza, 5-6 napban ki is jönne.
Lönnének kiruccanásopk a Káli-medencébe(SAlföld, Kővágóörs), a várakhoz,
Kerékpár felszerelési tippekhez: első hátsó ledes lámpa. bringazsák, alapvető szerszámok...pótbelső és aki meg tudja javítani, az vigyen foltkészletet is. ha ajánlhatok márkát, akkor a Tip-Top terméket, drága ugyan, de gyors, és soha nem hagy cserben. Ja, és természetesen egy jó pumpa
Éjszaka:
A bringákat éjjelre a két sátor közé tettük, összezártuk, pókokkal összekötöztük, és még üres konzervdobozt is kötöttünk rá
szóba jöhető kempingek:
révfülöpi kempingből. De akár a zánkai Úttörőváros kempingében is megszállhattok hozzá.
Balatonberényben, a szabad strandon, úgy tűnik, hogy 1-2 éjjelre engedik a sátrazást.
linkerdő:
http://www.balatontipp.hu/index.php?p=bicikliut&id=36
http://www.balatontipp.hu/index.php
http://www.utikalauz.hu/index.php?p=folap&id=2
http://becsbenbecsben.blog.hu/2009/09/02/balatoni_korut
http://picasaweb.google.lt/hajdok.ildiko/BalatonKorbetekeres2009082830#
http://komoz.blog.hu/2007/07/30/balatoni_briga_kor_ut
http://hu-hu.facebook.com/people/Balatontipp-Strandkalauz/100000626232200
Egy rég hallott zene paródia Alanis Morisette-től
My Humps:
https://www.youtube.com/watch?v=pRmYfVCH2UA&NR=1
Álmom van kivel
És ha nem jön el
És ha nem jön el.
Gyújtósnak való
Újabb altató
Egy újabb altató.
Legújabb 30ipszi kedvenc! Álmodozós, repülős, ne ma földön járós dal. AZ utcán jutott eszembe, sőt még folytattam is, mert megtoldottam egy két dallammal. :)
Az itt következő sorokat nem merem versnek nevezni, nevezzük tehát irományoknak. Egyik-másik nem is szép, de kifejeznek valamit. Valamit, ami akkor jutott eszembe amikor íródtak. Ha nem értenéd meg, ne engem hibáztassál érte. :)
Imitt, amott magam is erőltetettnek érzem a dolgokat, talán később javítok rajta. Mindenesetre el lehet szörnyűlködni e nap termékein :)
Fodrok rohannak ode le Délre.
Szivek mosolyognak neked te délceg.
Ó ha mehetnék! Sírva rohannék
neki ez estén a rengetegnek.
Porló testem beleremegne a fuldokló fájásba.
De boldog lenne mert .....................??????????????
Autók húznak a hátam mögött.
Északról szél fú, balomon fázom.
Délről, onnan, na igen jó az örök
Napfény, erő.
A félelem sztrádáján vonul a frász.
Néha rajta vagy, te is öltöd a gyászt.
Hirtelen csak beülsz: már kattan a zár.
Ócska söröspalack érkezik, postán.
Rajta egy felirat: Ukrajna- spontán.
Gyönyörűség mondhatom,
hogy a tartalmát meg nem ihatom.
Nem is volna rossz idea,
fagyasztót csalni, ketten tutiba.
Lesifotós, gumiszoba
hattyúba szálló Mari-liba.
Csempésznénk a határon,
vágatnánk a kaszálót.
Lenne munka, Rozika,
kenyér-tojás, anyuka!
Felszabadítnánk az országot.
A gazdákat, s a munkákat
átadnánk egymásnak:
legyenek jó barátságba!
Élvezd ember a napfényt,
a tavaszt!
Ki tudja maholnap lesz e rá
szavad?
Mert borulás jő, és zúdulás,
emberáradatnak való
kábulás!
Részegülj és felejts!
Múltat, jövendőt s jelent!
Szalmaszál vagy a vízben,
ha ezt magad nem is hiszed.
Könnyezve halljál, szeress, Élj!
Autóból kiszállni,
gyereket csinálni
az volna jó. Úszni!
Még ha leendő gyermeked
műanyag tokba végezne veled
az volna végtette- Neked
mert megérdemled.
Szikrázik a folyó
a talpamat mosó.
Felső lépcsőn ülve
bámulom a hömpölygő folyót.
Egy csokipapír végezte
be imén alantas földi útját.
Serceget kettőt-hármat,
majd az övő lett. Végleg.
Enyhe hideg szellő kavar,
Mennyj! te földes szinű zavar!
Madárkák csacsognak,
az autók zajongnak nekem?
Kíváncsi nők lépcsőznek
egy a földön ücsörgő
szövetkabátos fénycsőszhöz :)
csillagporos könnyeket
orcájáról mosta le
tüzes Nyár tenyere.
zöld moha volt a fákon,
barna foltok a tájon.
hirtelen csengő kacaj.
------------------------------
csak egy szemvillanás,
és elfeledem a világ
összes búját, baját.
kegyetlen brutalitás. Nem normális. Skizofrén elmebeteg. És a művei alapján mégis zseninek tartjuk. Titkos életét olvasom. Nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Egy játszópajtását hídról lökte le, hugát fejbe rúgta, és még lehetne sorolni kegyetlenségeit.
Mikor ezeket olvastam, az jutott eszembe hogy miért mondja el ezeket?? Mi vana ha kitalálta ezeket mind? Egy kicsit másképp járt az agya, mint legtöbbünknek. Mi lehetett a célja?
Rémület, könyveladás, misztifikálás. Megérdemelne egy külön lapot mikor olvasom, tudjam jegyzetelni a gondolataimat. Mert azok jönnek. Nagyon.
Hitetlenkedem, és furán olvasok.
holnap kell befeküdnöm a kórházba. a naplómba már egy hónapja benne van:
március 3- klinikai halál-->éhhalál :D
úgy döntöttem tehát hogy a keddet saját magamra fordítom. Délelőtti órák után elmentem sétálni le a régi jó helyemre a Tisza partra. Egy kevés szél fútt, de mindent összevetve egész kellemes volt az időjárás. Szikrázó napsütésben telt el az a néhány óra, melyet a rakpart legfelső kövén töltöttem el. A környező fákról madarak danoltak, jobb oldalamat a nap, bal oldalamat a szél befolyásolta. Magos volt a Tisza, a talpamat nyaldosta. Lányok jöttek oda le hozzám, bámulni, irigykedni, kíváncsiskodni. Egyedül ültem az egész kikövezett rakparton, úgy mint régen. Ideje volt.
vállára szántam, túlélni kell,
vigyél innen, a hegyekbe fel!
kispál és a borz
ez járt a fejembe odafele, muszáj volt valami természetközeli élményt szerezni. Szövegek jöttek buja összevisszaságban a fejembe. Írni kellett tahát és bámészkodni a vizet, az embereket, örvényeket, az autókat, az áradatot, a fákat, a szelet, hallgatni a madarakat, csobbanásokat, a szemetet. A vízben odajött hozzám egy cirilbetűs sörösüveg. Ügyesen kihalásztam kétlábbal, Ukrajnából úszott le egész idáig. Elképesztő. Csináltam egy kis nyughelyet, majd odébbálltam. A rakparton séltáltam végig, és a MMF előtt Gy. kanyarodott elém. Meg is lepődtem, mifene.
Rövid sétánkon elkeveredtünk az árvízi kőbárkához. Itt még nem is fotózkodtam. Jegyeztem meg. Előtte tekertem egy keveset GY. bringájával. Jó vót!! szeretnék megint ezúttal a sajátomon.
Egyéb semmi extra nem történt. Talán majd egykét vers-szerűséget felrovok emlékül ide a nagy ürességbe.
Mai best of élmények?
séta a zsidó negyedben
Vanílliás Capucsinóm a Tikben -ez dobott fel nagyon
órák Kökénynél
találkozás egy régi ismerőssel
napsütés, madarak
harmónikázás hazafele
találkozás gy-vel, enrikóval
Ő tervezte a Schäffer-házat a Gyertyámos utca 4.-ben, a Vastagh-házat a Bercsényi utca 17.-ben, a kiskörúti Gróf-palotát, és saját családjának álmodta meg a mai Ságvári-gimnázium sarki tömbjét. Előszeretettel használta a Zsolnay féle majolika díszítést a külső falakon. Ez is e bejegyzés apropója: sétáltam e nap a Gyertyámosban, majd álldogáltam a Ságvári előtt. Ugyanazt a díszítést vettem észre a házfalakon.
útálom a hétfőt! mondta Garfield. Pláne ha korán kell kelni, meg még vért is kell adni. De azért próbáltuk úgy feldobni hogy legyen benne ez meg az. Mondjuk találkozás a buszon egy nagyon kedvelt személlyel, meg dobhatjuk még egy lapáttal, ha sikerül vele egy sétát is megtenni kéz a kézben.
Volt véradás is, de előte még meglepetés vendéggként ott volt a volt matektanárnéni, egy volt osztálytársam, és gy. aki elhúzott előttem a Szentháromság utca aszfaltján. Ki kellett mennem az ajtón egy negyedórára, mert nem bírtam az emberi bűzt elviselni. Ettől undorodom a legjobban. Ha egy embertömeg nyomorog egy szűk váróban. pfff
Sokkal jobb volt odakinn az esőben, bámulni a nagyvárosi forgatagot, az épületeket, az embereket, az autókat. Itt futottak belém ismerős, kedves arcok :)
Odabenn is meglepetések értek: letegezett a nővér. Hűűű. Kifele sétálva jöttek elő a régi emlékek, gyerekkor, klinika, és az örökös magázások. A kezelődokimon kívül szinte mindenki magázott. Furcsa volt. Élveztem, hogy felnőttként kezeltek. De lehet hogy csak nem akarták észrevenni gyerek mivoltomat. Nem tudom.
a múlt...
Mostanában furán érzem magam. Kezdenek előjönni a régi érzések a klinikával kapcsolatban. Bizakodó, de nem tudom bízom e az orvosokban. Kórház. Ízlelgetem a szó darabjait. Nem tetszik. Emlékszem dolgokra régről, nagyon régről.
Egy időben votl egy fiatal lány, akivel sokat eljátszottunk a kórteremben. Ágyak felett és alatt ugráltunk, szaladgáltunk, örömteli volt az élet. Az ágyát mindig is irigyeltem: a fal melett volt helye. Közel az ablakhoz. Én Mellette egy ággyal vagy közvetlenül mellette választottam ágyat. Ideálisnak tűnt, mert ide sütött be a legjobban a nap. Elég messze volt a terem végétől, és a csúnya nagy bácsiktól. A bácsik átvedlettek kedvessé egy idő után. Kártyázni tanítottak. Szinte mindenre. kár hogy elfelejtettem. ÚGy megtanítottak, hogy egy idő után én vertem el őket., Persze egy kcsit csaltam, de hát ennyi kell. Emlékszem egy hatalmas kacagásra, azt hiszem nyertem. Ekkor jöttek be a vizites orvosok. Nohát, aki így tud nevetni az nem beteg!!! Nem is voltam. A kórházi légkör tett beteggé. A gyerektelenség, és az unalom. Emlékszem már tudhattam olvasni, mert több tucat képregény sorakozott az ágyam melletti széken. Mindig olvastam valamit. Vagy keresztrejtvényt fejtettem. Tudod olyan Donald kacsásat, Garfieldeset. Azt szerettem nagyon.
Emlékszem arra a pillanatra, amikor műtét napján levágták a fülem környéki hajat, megborotváltak, éhes voltam és izgatott. Tele voltam félelemmel, és hősködni akarással. Ügyesen felfeküdtem a betegszállító ágyra. A fejemet előrebillentettem tudni akartam hova visznek. Várakozás a bűvös lengőajtó előtt, majd betoltak a titkos helyre. Hatalmas nagy lámpa a plafonon, átfeküdtem a másik asztalra, orromra maszkot húztak, befecskendezik az altatót, és legbelül rámtör a küzdeni akarás, én akkor se fogok elaludni. Már csak azért is ellenállok. Oldalra fordítják a fejem, hogy rámterítik a kivágott zöld kendőt, és lassan lehunyom a szemem. Vége az ellenállásnak.
Olyan ez, mint az állatok küzdelme a kés ellen. Oktalan, és félelemmel teli. Nem tehetsz semmit, mégis tudod hogy meg kell tenned, a belső ösztönök működésbe lépnek.
Ébredés másnap délelőtt. Isszonyú nehéznek érzem mindennem. Szememet zavarja az áradó világosság, pislogva nyitom ki, és szeretném eltakarni. De nem bírom emelni a kezem. Ballomon egy kéztartófa biztosítja hogy ne rángassam szét az infúziót. Fejem be van pólyálva mint a török basa. Körbe-körbe van tekerve és nem mozgathatom. Szeretnék felkelni, forrón éget alattam az ágy, Nem bírom a nyomást, a fájdalmat, az ifúziós tű belém ragadását. Pisilnem kell, hideg üvegbe kell betenni, és csinálni. Nem akarom hogy anyu elmenjen. Egy idő után már nem beszélünk semmit, de akkor se akarom. Elmegy, mert mennie kell, és én nem tehetek semmit. Be vagyok kötözve ebbe az ágyba. Éjjel nehezen alszom el. Odakinn nővérek és betegek tévéznek. Nézik a kékfényt. Aztán elnyom az álom.
Hófehér falak, köpenyegek, zöld sapkás műtősök, hatalmas lengőajtók, tolóágy, hatalmas kórterem vaságyakkal. Egy nagy ablak a folyossó végén: kedvenc ablakom. Innen repültek be a madárhangok, az éjszaka közlekedő város zaja, a napfény, maga a külvilági mozgalmas élet. Sóvárgás kifelé, nagy lélegzés lefele a szűk lépcsőházban. Szinte rohanok ki a szabadba, amit oly rég láttam. Zöldet látni, köntös nélküli életet, lyukasztott nyakú bácsik, és szigorú nővérek nélküli életet akartam. Aztán odakinn kicsit csalódtam, hónapok teltek el, a nyári meleg alábbhagyott, hideg ősz szele sepert végig az avaron. Hetek a gyerekkoromból.
Remélem hogy pár napnál tovább nem tartanak benn. De ki tudja? Lehet hogy egy hét is lesz...
Cseh Tamás-Keresztben jégeső
Pocsolyákkal szabdalt földúton: ploty, ploty. Kétkerékre ültem, és tekertem, ahogy csak bírtam! Bele a sötétbe, az út magányában. Rég volt ilyen, nagyon rég. Hiányoztál te kedves Éjj!! Felhők mögül előbukkant a telihold. Telezabálta magát fénnyel, úgy dagadt ez éjjel. Felette csillagok pislákoltak megint végre. Szép esténk lett. Monoton tekerés, hirtelen reflektorfény, majd újra végtelen csönd. Gondolatok, érzések, már itthon vagyok. 10 perc?? ennyi lenne csak a boldogság?
Mellettem ült, rajta a sálam. Kezében forró tea, szemében csillogás. Felejthetetlen.
Ott állt mellettem és csak sürgött-forgott. Nem is állt. Hol ide, hol oda szaladgált. Én csak félre-félre lestem, beszéltem, de közben csodáltam is. Eleven volt, és szép.
Kanyarban jeges eső, kipirosodott arcok, szétázott zsebkendők, cipők, nadrágok. Langyos kézfejek.
egy szép nap:
Tárálálááááláláláááláááá LÁLÁLÁLÁLÁ ÁLÁLÁ
nem akarok 22 éves lenni, nem akarok az iwiwen 596 ismerőst, nem akarok kerge térdű lenni, sem szemüveges lenni.
egyszerűen csak szabad akarok lenni.
...és fejembe nyomva apa kalapját megyek. Egy telken átvágva a megálló felé Veled.
"A többszörös vonalkereszteződések egyszersmind szakrális, szentnek tekintett helyek. Ilyen az angol Stonehenge, a görög delphoi jósda, a perui Machu Picchu, az egyiptomi Kheopsz piramis. A Kárpát-medencének azonban egyedülállóan kitüntetett szerepe van a Szent György-vonalak rendszerében. Itt ugyanis az akupunkturális pontoknak olyan sűrűsödése fedezhető fel, amely páratlan a Földön. Ráadásul Budapesttől harminc kilométerre, a Pilisben, Dobogókőn található a Föld szívcsakrája, vagyis az energiavonalak csokra, a legfőbb akupunkturális pont."
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjb/0/15599/1
Jó pár éve kaptam ezt a cikket kinyomtatott formában Lehel barátomtól. Most hogy megnéztem a Dobogókőről szóló Szent István vándorlás részt, eszembe jutott hogy, újra elolvasom. Másrészt ez tökéletesen passzol a Mennyei Prófécia c könyvben olvasottakkal, harmadrészt saját tapasztalataim alapján. Nem utolsó részt egy tegnap esti beszélgetés is eszembe jutatta ezt a helyet, ahova rég szeretnék elmenni. Elég meggyőző cikkeket találtam, és azt hiszem a bizonyos Bakancslistára muszáj lesz felvenni :)
A harc alább hagy bennem...
Húh! egy kedves ismerősömtől kaptam Ákos albumokat és igen szédítő magasságokba emelkedtem az Andante hallgatása közben. Mintha a föld felett járnék egy lépésnyire. El is feledtem sajnos hogy milyen nyugtató, kellemes, békés érzéseket gerjeszt bennem ez az album. Ez elébbi felkavaró Moog ütemes power-pop ellentétje.
Nem fáj a kérdés, hogy van e igazság a világ legvégén.
kb 10 éve hogy nálam Ákos volt a divat. Azóta sok minden változott bennem. A világ is került egy nagyot körülöttem. Eltűnt a középiskola árnyéka, az akkori barátok, érzések semmivé, egy homályos emlékké tömörültek össze bennem. De a dal, a dal az marad. És mostanában újabb értelmet nyernek bennem.
Hangulat emelkedések
úúúuúúúuúúúúúuúúúúuúúúúú köv sor
Ú ÚÚÚÚÚúÚuúuúuúuúuúú xD
https://www.youtube.com/watch?v=tfA29rUxITM&NR=1&feature=fvwp
kicsit nyálas, kicsit csajos zene, de most tökre feldobott :)
talán ha kicsit gyorsabb lenne akor még ugrálni is lehete rá, mert tökjó dallama van. Úúúúuú...
a címe egyébként WHEN I SEE YOU -azaz- mikor megláttalak :)
egy bajom van csak velük: teljesen angol nyelvűek:
When I See You
I say I'm busy everyday
Just to feel I don't obey
I think I'll leave without a trace
So I never fall from grace
Just want me, just need me
Just say that I'm your baby
I love you then kill you
When I see you I go
Woohoowhooo
Have I found somebody new
Or is it just another you?
I feel the flood is on its way
Are we strong enough to stay?
Just want me, just need me
Just say that I'm your baby
I haunt you then kill you
When I see you I go
Woohoowhooo
de külföldön bejött nekik. Usa beli és Uk beli fősuli rádiókon sokáig anno első helyeken szerepeltek, én meg az mr2 -n hallottam őket pár éve...2008?? Klassz!!!!
egyébként ez tipikus indie rock, ami az alterből nőtte ki magát. Independent-függetlenség szóból jön, ami a kiadókhoz való hozzáállásukat jelzi.
Nem is beszélve arról, hogy milyen eredeti az öltözetük. Koncerteken is így öltöznek. Először néztem, de hát ezzel hívják fel a figyelmet magukra. TÖkérdekes h a srácok mind magasak, és tökvékonyak. Ezen mondjuk én derülni szoktam. Kicsit kozsó zenekaros a dolog h kinézet alapján Picasso Branch meg ilyenek xD najó szeretük őket olyannak amilyenek. Jóféle bulizenét játszanak, lehetratja pörögni, és mindig jókedvre derítenek. Mindig.
És ha egy kicsit poppos zenét játszanak, az is azért van h el lehesssen adni. De nekünk ez így jó! Met nem gáz, tényleg. Pont.
I like you-legismertebb számuk-2008 egyik klassz nyári slágere
Survive-élő koncert felvétel na igen erre a számra vesztem el a fejem igazán Jeejeeejeeeeee!!!!!!!!
indie rock
Ilyenek tartoznak ide mint a hazai HS7, The Moog, Amber Smith.
Külföldi sztem leghíresebb vagy legjobb, legminőségibbek 4z4k:
Franz Ferdinand, Mando Diao, José Gonzales, Muse, Placebo, The Pixies, Kasabian. Én ezeket az együtteseket bírom. Van egy rakat, de azokat nem ismerem. Pár év múlva úgy fogok rájuk visszaemlékezni mint egyetemista korom jellegzetes zenekarai. Az alterok mellett persze.