patakzó dolgok
Az itt következő sorokat nem merem versnek nevezni, nevezzük tehát irományoknak. Egyik-másik nem is szép, de kifejeznek valamit. Valamit, ami akkor jutott eszembe amikor íródtak. Ha nem értenéd meg, ne engem hibáztassál érte. :)
Imitt, amott magam is erőltetettnek érzem a dolgokat, talán később javítok rajta. Mindenesetre el lehet szörnyűlködni e nap termékein :)
Fodrok rohannak ode le Délre.
Szivek mosolyognak neked te délceg.
Ó ha mehetnék! Sírva rohannék
neki ez estén a rengetegnek.
Porló testem beleremegne a fuldokló fájásba.
De boldog lenne mert .....................??????????????
Autók húznak a hátam mögött.
Északról szél fú, balomon fázom.
Délről, onnan, na igen jó az örök
Napfény, erő.
A félelem sztrádáján vonul a frász.
Néha rajta vagy, te is öltöd a gyászt.
Hirtelen csak beülsz: már kattan a zár.
Ócska söröspalack érkezik, postán.
Rajta egy felirat: Ukrajna- spontán.
Gyönyörűség mondhatom,
hogy a tartalmát meg nem ihatom.
Nem is volna rossz idea,
fagyasztót csalni, ketten tutiba.
Lesifotós, gumiszoba
hattyúba szálló Mari-liba.
Csempésznénk a határon,
vágatnánk a kaszálót.
Lenne munka, Rozika,
kenyér-tojás, anyuka!
Felszabadítnánk az országot.
A gazdákat, s a munkákat
átadnánk egymásnak:
legyenek jó barátságba!
Élvezd ember a napfényt,
a tavaszt!
Ki tudja maholnap lesz e rá
szavad?
Mert borulás jő, és zúdulás,
emberáradatnak való
kábulás!
Részegülj és felejts!
Múltat, jövendőt s jelent!
Szalmaszál vagy a vízben,
ha ezt magad nem is hiszed.
Könnyezve halljál, szeress, Élj!
Autóból kiszállni,
gyereket csinálni
az volna jó. Úszni!
Még ha leendő gyermeked
műanyag tokba végezne veled
az volna végtette- Neked
mert megérdemled.
Szikrázik a folyó
a talpamat mosó.
Felső lépcsőn ülve
bámulom a hömpölygő folyót.
Egy csokipapír végezte
be imén alantas földi útját.
Serceget kettőt-hármat,
majd az övő lett. Végleg.
Enyhe hideg szellő kavar,
Mennyj! te földes szinű zavar!
Madárkák csacsognak,
az autók zajongnak nekem?
Kíváncsi nők lépcsőznek
egy a földön ücsörgő
szövetkabátos fénycsőszhöz :)