Ma megpróbáltam rendes diákként viselkedni, ami majdnem össze is jött.:

Napok óta Lengyelország történetével fogallkozom, olvasok, gépelek...detegnap este hullafáradtan eldőltem az ágyon. Nem érdekel, csak azért is kialszom magam. Nem fogok egy nyavalyás refkó miatt éjszakázni. Így a fele refkó megíratlan maradt. Reggel félálmosan még pöngyögtem pár sort, majd megint ráhagytam. Óra előtti várakozás, nyomtatás, eltelik az óra, és tádá nem szedték le a fejem. Túléltem ezt is. Kiderült hgoy előttem lett volna még egy srác is, de ő még ennyire se készült. Paff.

Tanulság?

1) Hamarabb kezdünk bele dolgokba, és legyenek előbb készek

2) Ha "képedvanhozzá" szinte bármit megcsinálhatsz. Jó modor kell hozzá, előadókészség, és nem árt egy jó nagy adag önbizalom se.

Ezek után nyugodtan bementem kökényhez, onnan megintcsak elkéredzkedtem kontrollra. Bejött. -lásd 2.-

 Dokinál 11 körül: váróterem félig üres, mire bemegyek egészen üres. Tökjó úgyis utáltam ott várakozni a fürdetlen embertömegben.

Odakinn füvet nyírtak, friss fűillata töltötte be a folyossót. Én meg unalmamban eljkedztem ütögetni a sarkamat. Észre se vettem mire vetemedtem, csak mikor egy kisgyerek vidáman felvisít a pár méternyire levő babakocsiból. Engem nézett mosolyogva, kézzel utánozva a csapkodásomat.

Ez igencsak felvidított, csántam ház továbbb.Odabenn a dokinál megállapították hogy helyrejött a lábam. Megbeszéltük h szeptemberben újra visszatérek e falak közé. Nagy lelkesen és hangosan további szép napot kívántam nekik, erre meg a kedvenc nővérkém megjegyezte hogy ez milyen jólesik nekik. :D:D:D

Kimentem az ajtón aztán azt mondta rám de aranyos.... :D:D XD

Következő döbbenet: a szote menzánál egész jó kajákat csinálnak, érdemes lenne odamenni...gondoltam magamban, Hát emöntem, és mit láttam? hát soksok mindent, de nekem arra most nem volt pénzem. Hát tökvéletlenül a tálcákat ki hordja ki?? Hát a Juhász Norbi! Beszarok de igen ő lesz az! Kiálló fogak, nyitott száj, értelmes kinézet. Néztem nagyokat.

Ma delután meg Dóm téri wanadáj lesz, D.-val, és egy csoporttal... Fel lehet menni a toronyba, meg mesélnek a Dóm tér történetéről. Tökjó lesz. De előtte bezárom ezt az ablakot és elmegyek könyvet nézegetni estére.

Legyen ez a mai nap mottója.

Ez egy szép nap!!!!!

És tényleg tökszép lett. Egy-két óra leforgása alatt ledaráltam két referátum anyagot, majd háromtól Dóm téri sétán vettünk részt a Kedvessel. Fáradtan de lelkesen felemntünk az óra fölé, a püspöki palotába, a Szent Imre kollégiumba, de a 600 lépcsőt oda-vissza a Dóm tornyába már nem mertük bevállalni.

Ezek után jóleső evés és ücsörgés a Dóm téren. Egymás mellett :)

Beugorva az órára, leadtam az anyagokat, a tanárnéni még sokkalta is a mondandómat. Elvégeztetett. Kipengettem 14.000 Ft-ot 4 napra :S Május 3-4-5-6. Rengeteg. Viszont sokfelé fogunk majd menni. Ami jó.De azért csak sajnálom rá a pénzt.

Hazafelé azon töprengek, itt vna ez a lökött doki a fejembe beszélte h lötyög a térdem és tessék. Tényleg lötyög...