forrás: hazajaro.hu

Alpokalja / Kisalföld / Dunántúli-középhegység / Dunántúli-dombság / Északi-középhegység / Alföld

Alpokalja

Az Alpokalja szűkebb értelemben Magyarország nyugati részén fekvő tájegység, tágabb értelemben a Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában húzódó középhegység, az Alpok keleti nyúlványa (németül Alpenostrand). Régi magyar elnevezése Dunántúli Alpok vagy Duna-Dráva közti Alpok, néha Osztrák-Stájer-határhegységek volt. A kifejezés tágabb, földrajzi értelmében azt az Ausztriában és Magyarországon húzódó egész középhegységet jelenti, amelynek fő hegyvonulatait a Rozália-hegység, Soproni-hegység, Lánzséri-hegység, Borostyánkői-hegység és Kőszegi-hegység alkotják. A tájegység az ausztriai Burgenland tartomány egész déli felét és Stájerország keleti dombvidékét, valamint Szlovénia északkeleti dombvidékét is magában foglalja. Szócikkünkben ezt a tágabb értelmezést követjük.

Tájegységei Magyarországon:
1. Fertőmelléki-dombság
2. Soproni-medence
3. Soproni-hegység – legmagasabb pontja: Magasbérc 558 m.
4. Balfi-dombság (A Fertő tótól délre lévő, fiatal üledékekkel – mészkő, kavics, lösz – fedett dombvidék.)
5. Kőszegi-hegység – legmagasabb pontja: Írott-kő, 883 m.
6. Vasi-dombság
7. Vasi-hegyhát és a Kemeneshát
8. Németújvári-dombság
9. Felső-Rába-völgy
10. Vendvidék
11. Vasi-hegyhát (Őrség)
12. Marcal-medence
13. Marcal-medence tanúhegyei

Tájegységei Ausztriában: Lajta-hegység - legmagasabb pontja: Naphegy, 480 m (Leithagebirge).,Vulka-medence (Wulkabecken), Fertőmelléki-dombság (Neusiedlersee-Hügelland, Ruster Hügelland), Soproni-medence (Ödenburger Becken), Soproni-hegység - – legmagasabb ausztriai pontja: 553 m (Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland)., Rozália-hegység - legmagasabb pontja a Rozália kápolna: 748 m (Rosaliengebirge), Heuberg Bucklige Welt, Lánzséri-hegység – legmagasabb pontja: Pálhegy 755 m. (Landseer Berge), Borostyánkői-hegység - legmagasabb pontja: Kőhalom 829 m (Bernsteiner Gebirge), Kőszegi-hegység – legmagasabb pontja: Írott-kő, 883 m. (Günser Gebirge), Németújvári-dombság (Güssinger Hügelland), Felsi-Rába-völgy (Oberes Raabtal), Dobrai-dombvidék – legmagasabb pontja: 355 m. (Neuhauser Hügelland) Pulyai-medence (Oberpullendorfer Becken), Keletstájer-Délburgenlandi-dombság (Oststeirisch-Südburgenländisches Hüge Tájegységei Szlovákiában: Vendvidéki-dombság (Goričko), Muraközi-dombság (Slovenske Gorice), Mura-vidék (Pomurje) Az Alpokalja magyar-osztrák-szlovén hármashatár környékén húzódó részét Mura-Rába-dombvidéknek is nevezik. A Keletstájer-Délburgenlandi-dombsághoz délről csatlakozó szlovéniai Muraközi-dombság és Mura-vidék összefoglaló neve Dráva-Mura-dombvidék.

KŐSZEGI-HEGYSÉG

Az osztrák–magyar határon átívelő, erdőkkel fedett középhegység a Keleti-Alpok és a Kisalföld között, a Grazi-medence peremén húzódik. Területe mintegy 60 km²; aminek hozzávetőleg kétharmada Ausztriához, egyharmada Magyarországhoz tartozik.

Határai: északon a Gyöngyös-patak, keleten és délen a Vasi-dombvidék, délnyugaton a Pinka-patak, nyugaton a Borostyánkő-hegység, amitől egy kisebb, neogén üledékekkel feltöltött terület választja el

Legmagasabb pontja a 884 m magas Írott-kő, az egész  Dunántúl legmagasabb pontja is egyben, és az Országos Kéktúra kezdőpontja is. A csúcson kilátó emelkedik, amely pontosan az osztrák–magyar államhatáron helyezkedik el, de ma már szabadon látogatható.Erős alpi hatás jellemzi növényvilágát,  így égerligetek, láprétek, fenyvesek, jegenyék is találhatók itt. A Kőszegi-hegységben mérték a mai Magyarországon kialakult legvastagabb hótakarót, 153 cm-t.
A Kőszegi-hegység egy ökoturisztikai paradicsom. Szinte egybefüggő erdő borítja, amely a déli és a hegyalji részeken elsősorban gyertyános-tölgyes, míg a hegység magasabb területein a hegyvidéki bükkös a jellemző. A bükkösöket az erózió miatt kialakult fátlan területeken sziklagyepek, kisebb sziklaerdőfoltok tagolják. Az egybefüggő erdők között hangulatos hegyvidéki jellegű kaszálók találhatók. A nagy területű erdőket kisebb foltokban telepített lucfenyves, illetve az egykor nagy kiterjedésű jegenyefenyő megmaradt állományai díszítik. A hegység vízjárta völgyeiben, a patakok alsó folyásánál gyakran alakulnak ki hegyvidéki égerláposok, máshol nedves rétek, esetleg kisebb mocsaras lápos területek.
A tiszta vizű patakokban jól érzi magát a kövi csík, a sebes pisztráng, a mind ritkább kövi rák, a nedves élőhelyeken gyakori a foltos szalamandra és a sárga hasú unka. A hegyi patakok felső részében még él a sebes pisztráng, a patakok mentén a sárga- és a vöröshasú unka is előfordul, a szép, és máshol ritkán látható foltos szalamandra pedig kifejezetten gyakori, mindennapos látvány.
Az igen gazdag madárvilágot – a magyarországi középhegységek erdeiben megszokottakon túl – több hegyvidéki faj jellemzi: tüzesfejű királyka, búbos és fenyves cinege, keresztcsőrű, süvöltő költ a területen. A hegységben fészkel a fekete gólya, a kabasólyom, a darázsölyv. Sajnos a vidék jellegzetes nagymadara, a siketfajd már eltűnt a területről, de a császármadár még nem, és az odulakó kék galamb is viszonylag gyakori.
Kőszeg városa mellett ismert és kedvelt szubalpin üdülőhely a festői környéken megbúvó Velem község.

Főbb látnivalók: Batthyány vár romjai, Középkori eredetű, barokk átépítésű Sibrik kastély (Teltvirágú glicínia) (Boszok), Szelídgesztenye erdő maradványai, Pincesor, Eresztvény-völgy Mária major - hamvas tűlevelű libanoni cédrus (Cád), Hétvezér forrás, a Dunántúl legmagasabb pontja - tszf. 883 m (Írottkő), Jurisich tér - Hősi kapu, középkori műemlék házak, templomok, Tábornokház - Jurisich Miklós Múzeum, Gótikus - torony nélküli - Szent Jakab templom, Rajnis utca lőréses, fűrészfogas házsora, Chernel utca - barokk, eredetileg középkori lakóházak, Chernel ház rokokó kapuval, Jurisich vár - Jurisich Miklós szobra, Vármúzeum, Strucc szálló, Neogótikus plébánia templom, Chernel kert - emlékmúzeum, szabadtéri természettudományi kiállítás, Hegyalja utca - Kapás-házak (népi építészet) borospincék, Szabó-hegy, üdülő- és sport (sí) centrum, Király-völgy, Kálvária-hegy, "Stájer házak" - Hörmann-forrás (Kőszeg), Barokk, eredetileg XV. századi gótikus r.k. templom, Szelídgesztenyefa-liget, Néprajzi érdekességek: Markalf-mesék, vízimalom múzeum (Kőszegszerdahely), Szubalpin üdülőhely, szelídgesztenyés ligetek, Szent Vid kápolna (tszf. 568 m), Szabadtéri Múzeum (XIII. századi vár maradványai, eredeti fellegvár ie. I. évezred) (Velem)

SOPRONI-HEGYSÉG

A Soproni-hegység az Alpokalja osztrák-magyar határon átívelő, a Keleti-Alpok Rozália-hegység nevű része és a Kisalföld közötti átmeneti jellegű hegyvonulat.
A hazai viszonyokhoz képest sok csapadéknak (évi 750–850 mm) köszönhetően sok a forrás (közülük huszonöt állandó), és a bővizű patakok völgyeiben sok, kisebb-nagyobb természetes vagy mesterséges tavat találunk. A két legnevezetesebb forrás a Deák-kút és a Mártírok forrása. 
A Soproni-hegység 4905 ha kiterjedésű magyarországi területét 1977. március 30-án teljes egészében Tájvédelmi Körzetté nyilvánították. A Soproni Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelője a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága. Területének 85%-a erdő, 15%-a pedig rét.
Az Alpokaljához tartozó hegységet geológiai felépítése, a különböző kristályos pala- és alpi hordalékkőzetek is az Alpokhoz kötik. A völgyekkel, árkokkal gazdagon tagolt hegységet szubalpin klímája miatt nem túl meleg nyár, viszonylag enyhe tél és bőséges csapadék jellemzi. A legmagasabb pontjain mintegy ötszáz méter körüli magasságot elérő hegységet források, bővizű patakok, kisebb-nagyobb természetes és mesterséges tavak jellemzik.
A Sopron és Brennbergbánya között található Várhegy szigorúan védett terület. Ennek csak egyik oka a csodálatos jegenyefenyves, a másik a hegyen feltárt kelta-illír vaskori temető, amelyből rengeteg egykori szerszámot, és fegyvert ástak elő a régészek.  Soproni-hegység további három szigorúan védett, de látogatható része az Asztalfői-bükkös, amely az egykori szálaló gazdálkodás eredményeképp alakult ki, amikor szálanként vágták ki a vágásérett fákat, ezért az erdő folyamatosan újult fel. Ezért a bükkösben egymás mellett láthatók a több száz éves fák a fokozatosan felújuló fiatal, néhány tízéves egyedekkel. Szintén értékes és szép a Tolvaj-árok ősöreg lucerdeje – de a legszebb és legértékesebb rész minden bizonnyal a Görbehalomtól induló Hidegvíz-völgy. A kápráztatóan szép völgy mikroklímája valóban akár hat-hét fokkal is hidegebb, és sokkal magasabb relatív páratartalmú a környezeténél. Ezért aztán jól érzi magát a szubalpin hegyi árnika, struccharaszt, enyves aszat, havasi palástfű stb.
A terület állatvilága is jellegzetes, és igen gazdag. A hegyvidéki rovarfajok legszebbjei a cincérek és a futrinkák. A tiszta vizű patakokban sebes pisztráng él, a nedves terülteken gyakori a foltos szalamandra és a gyepi béka. A patakvölgyek ritka fészkelője a vízirigó, az erdők háborítatlanabb területein fekete gólya és császármadár él, de még előfordul a siketfajd is. A fészkelők között több hegyvidéki faj is megtalálható: a keresztcsőrű, a süvöltő, több cinegefaj (kormosfejű, búbos, fenyves), a hegyi billegető, a holló és költ a területen uhu is.

Dombjai: Asztalfő (550 m), Magasbérc (558 m), Rideg-bérc (469 m), Havas-bér (463 m), Köveshát (468 m), Ultra (456 m), Muck (523 m).

Főbb látnivalók: Bányásztemplom, Hazánk legrégebbi szénbányája (1750) (Brennbergbánya), Várkerületet övező körút copf és rokokó házai középkori részletekkel (Fehér Ló Fogadó, Patikaház, Wassy bábsütő háza, Előkapu, Várkerület - középkori városrész, Várostorony - "Hűség kapuja" (Kisfaludy S. Zsigmond), Római kori Borostyánút, Storno ház (Storno- és helytörténeti gyűjtemény), Fabricius ház - óragyűjtemény, Liszt Ferenc Múzeum, Kecske templom (gótikus és rokokó szószék), Középkori Káptalan terem (gótikus), Központi Bányászati Múzeum a volt Esterházy Kastélyban, Bezerédy kúria (1740) - barokk lakóház, Középkori zsinagógák, Szent György v. Dóm templom (barokk, eredetileg gótikus), Lővérek - az Alpok előhegyei kiránduló- és üdülőhely, Erdészeti és Faipari Egyetem botanikus kertje, Brennbergi Bányászati Emlékmúzeum (Sporon), Bánfalvi-patak völgye, Mária Magdaléna templom (román kori hajók, gótikus torony és szentély), Kelta település romjai, Pálos kolostor (barokk, eredetileg gótikus) (Sopronbánfalva - mai Kertváros)

VASI-DOMBSÁG

A Rába-völgye és a kristályos kőzetanyagú Soproni- és Kőszegi-hegység közötti síkság jellegű, de tszf. 200 méternél magasabb terület, mely a lefutó folyók hordalékkúpjaiból olvadt össze többé-kevésbé egységes kavicstakaróvá.Az országhatár felé haladva fokozatosan emelkedő Vasi-dombság agyagos, homokos üledékből álló, tagolt dombvidéke a Magyar Alpoknak is nevezett Kőszegi-hegység lábainál fekszik. Ennek a Pinka-Arany-patak-Perint által határolt részét Pinka-fennsíknak is nevezik.

Fővárosa Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria, szlovénül Sombotel, horvátul: Sambotel) Magyarország legrégibb alapítású városa, melyet a Nyugat királynőjének is neveznek, Vas megye és a korábbi Vas vármegye székhelye. Évente megrendezésre kerülő fesztiválok közés tartozik Bartók Fesztivál és Szeminárium, Bloomsday, Lamantin Jazzfesztivál, Savaria Történelmi Karnevál, Márton-napi Vásár, Szent György-napi Vásár és a Savaria Nemzetközi Táncverseny

Főbb látnivalói közé tartozik a Kámoni arborétum: Valamikor Kámon önálló falu volt, ma már Szombathely belterületéhez tartozik. Itt kezdte meg az arborétum kialakítását az 1860-as években Saághy Mihály földbirtokos, a terület gazdája. Abban az időben a Gyöngyös-patak mentén húzódó négyhektáros tocsogós részt, láprét, égerlápos foltok, és kőris-tölgy ligeterdő borította. Az alapítót követte fia, aki rendkívül tehetséges kertépítőként a területet bővítette, és az 1930-as évekig több mint ötszáz fás szárút telepített az arborétumba, amelynek majdnem fele örökzöld volt. A II. világháború alatt a park területén katonai tábor állt, később pedig, az ínséges időkben a lakosság az arborétum fáit használta fűtéshez. Az eredmény: az 1950-es évekre – amikor az arborétumot az Erdészeti Tudományos Intézet ismét fejleszteni kezdte – a park kétharmada kipusztult. A tervszerű fejlesztés eredményeképpen ma mégis a Kámoni arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével, közöttük jó néhány igazi ritkasággal. A több mint kétezer taxont számláló gyűjtemény része a legnagyobb hazai fenyőkollekció, a több tucat taxont számláló juhar- és tölgyfagyűjtemény. A parkban – a jegenyefenyők majd' negyven változata mellett – a gyantáscédrus, a kínai, a mocsárciprus hatalmas példányai láthatók, és igen gazdag az arborétum cserjegyűjteménye is. Az arborétum szépen rendezett rózsakertjében több mint félezer fajtát számláló rózsagyűjtemény látható, valamint kaktuszgyűjteménye is az egyik legnagyobb Magyarországon. Külön említést érdemel az arborétum rendkívül esztétikus kialakítása, amelyet a tavaszvégi hónapok hangulata még emelkedettebbé tesz. Ekkor virágzik a Gyöngyös-patak vizével kialakított kis mesterséges tavak körül a szépséges rododendron. A kert rendkívül gazdag díszfa-, díszcserje-, valamint lágyszárúgyűjteménye azonban az év minden időszakában virágzó fajokkal és fajtákkal várja a látogatót. Főbb látnivalók: Büki Gyógyfürdő, büki ásványvíz (Bük), Késő román-gótikus apátsági templom (bencés monostor XIII. század) (Ják), Arborétum 13 hektár terület - Magnóliafák (Szeleste), Helytörténeti Múzeum a copf stílusú "Eölbey ház"-ban, Iseum romkert, Izisz Szentély - Savária Játékok, Járdányi Paulovits István romkert, Copf stílusú püspöki palota és székesegyház, Püspöki sörház - ipari műemlék, Savaria Múzeum, Smidt Múzeum (képzőművészeti gyűjtemény), Szombathelyi Képtár, Vasi Múzeumfalu, Oladi csónakázó tó, kilátótorony, strand, sport- és üdülőcentrum , Magyar László Afrika-kutató emlékműve, Kámoni Arborétum: védett fenyőfa gyűjtemény (Szombathely), Erdődy műemlékkastély és arborétum (Vép)

BALFI-DOMBSÁG

A Fertő tótól délre lévő, fiatal üledékekkel – mészkő, kavics, lösz – fedett dombvidék. Főbb nevezetességei közé tartozik a kénes, savas gyógyvízű Balfi Gyógyfürdő, a fertőrákosi barlanghangversenyek, a Barokk püspöki kastély, Nagycenken a Széchenyi Kastély, emlékmúzeum és lovasiskola, védett kastélyparkkal (9 hektár) és védett hársfasorral (2,6 km) , múzeumvasúttal.

Balf (németül: Wolfs) Sopron megyei jogú város településrésze Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron-Fertődi kistérségben található meg. Egy 1199-es oklevél Farkasd néven említi, 1278-ban azonban már Wolf néven szerepel az írásokban. A német névből keletkezett magyar (torzítású) hangzású név, ma is használatos elnevezés. A címer híven fejezi ki a városhoz tartozás történelmi hagyományait, de ugyanakkor a helyi közösség összetartozását is kifejezi. Intézményei között szükséges megemlíteni az Állami Szanatóriumot, közkedveltebb nevén Balfi Gyógyfürdő (fiziotherápiás osztályain reuma, mozgásszervi, ortopédiai és neurológiai megbetegedéseket ápolnak és sikerrel gyógyítanak), a Balfi-víz Palackozó Üzemet és a József Attila Kultúrotthont.

A balfi víz hírneve mindig a kénes forrásokon alapult. Ezeknek kalcium-magnézium-alkáli-hidrogénkarbonátos—kloridos (Fekete-kút), kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos-szulfátos (Silvanus-kút), kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos-szulfátos-kloridos (Farkasd-kút) vize jelentős s nagy a szulfidion tartalmuk. Ezeket 1975-ben gyógyvízzé nyilvánították. A Fertő-tó partján, a fürdőteleptől NY-ra található forrás mellett palackozót építettek. A palackozást azonban már 1900-ban megkezdték. A palackozott savanyúvíz 1330 mg/l szabad szénsavat tartalmaz. Ásványvízként 1980-tól ismerik el. Jelenleg a Pet-Pack Kft. folytatja e tevékenységet

Főbb látnivalók: Balfi Gyógyfürdő (kénes, szénsavas gyógyvíz), Várfallal övezett gótikus r.k. templom, Barokk Pieta szobor, Barokk fürdőkápolna (Balf), Lajta mészkőbánya - kőfejtő – barlanghangversenyek. Pellengéroszlop (XVII. sz.). Barokk püspöki kastély. Vízimalom, falán napóra (Fertőrákos), Barokk Széchenyi Kastély, Széchenyi Emlékmúzeum és lovas iskola, védett kastélypark (9 hektár) és védett hársfasor (2,6 km), Múzeumvasút 4,2 km-es pálya Széchenyi Múzeum - Fertődoboz között, Klasszicista Széchenyi Mauzóleum a temetőben, Neoromán templom Ybl Miklós alkotása (XIX. sz.) XII. századi román dombormű, Széchenyi István bronzszobra Stróbl Alajos alkotása (1897) (Nagycenk), Barokk Széchenyi Kastély * Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet, Répatermesztési Kutató Intézet (Sporonhorpács)

Kisalföld     vissza az oldal tetejére

A Kisalföld (régebben Kis-Magyar-alföld, Győri-medence vagy Pozsonyi-medence) Szlovákia nyugati síkságát, a Magyarország északnyugati részén található „magyarországi Kisalföldet” és az Ausztriában található Seewinkel tájegységet magába foglaló földrajzi terület. A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a „Nagyalföldtől” különbözteti meg. Teljes területe 9000 km², ennek kevesebb mint fele – 4000 km² – tartozik Magyarországhoz. A terület szlovákiai részét és a déli, magyarországi részét a Duna választja el egymástól. A Pozsonytól keletre elterülő szlovákiai rész neve szlovákul Podunajská nížina, vagyis „Dunamenti-alföld”.

Az Alföldhöz hasonlóan a folyók formálták, alakították ki a felszínét. A középső részén feltöltötték az üledékgyűjtő medencéket, míg a déli peremeken romboló, letaroló munkát végeztek. Hazánkban itt érződik leginkább az óceáni éghajlat módosító hatása, rendszeresebb a csapadékeloszlás és kisebb az évi közepes hőingás. A fejlett folyóvízi hálózatot a Rába, Marcal, Répce gyűjti össze és a Dunába vezeti. Átalakult kultúrtáj, a védendő-védhető természeti értékeket a Fertő-Hanság Nemzeti Park védi.

Főbb tájegységei:
1. Pozsony és Mátyusföld
2. Mátyusföld v. Mátyus földe (szlovákul Matušova zem)
3. Csallóköz A Csallóköz (szlovákul Žitný ostrov)
4. Szigetköz
5. Mosoni-síkság
6. Fertő-Hanság medence
7. Rába-völgy
8. Rábaköz
9. Marcal-medence
10. Győr–Esztergomi-síkság
11. Érsekújvári-sík
12. Nyitra–Barsi-halomvidék

HANSÁG

A Hanság a Fertő-tó medencéjének folytatása keleti irányban a Duna és a Rába hordalékkúpjai között.Természetes folytatása a Tószög, (Seewinkel) Ausztria (Burgenland) területén. A tőzeges, mocsaras felszínből 52 kavics- és homoksziget (gorond) áll ki. Mélysége 1-1,5 méter. A lecsapolás előtt sok nyíltvize, tava volt. Táplálói: az Ikva, a Rábca (Répce). Fővízlevezető csatornája a Fertő-csatorna. Lecsapolása és szabályozása már a 18. században megkezdődött.
A 19. század elején a Monumenta Hungarica második kötetében a Hanságot úgy jellemezték, mint ahol csak savanyú sás, és nád létezik, és "az egész kaszálót inkább csupa zsombékokból öszveállott úszó földnek mondanád, mint rétnek." A Hanságban járó szekerek alatt megsűllyed a talaj ("mintha hintázna rajta az ember s meg meg felemelkedik a szekér után"). A szomjas munkás pedig egy „kilyukasztott hosszú nádszállal tiszta vizet ihat”.

Nemzeti Park: az egykor hatalmas lápvilág lecsapolások után is fennmaradt láperdeit, léprétjeit, lápi tavait és az itt található gazdag növény és állatvilágot védelmezi és gondozza. Az emberi beavatkozástól sokat szenvedett táj még napjainkban is rengeteg látnivalóval szolgál az érdeklődőknek. Az egykori állapotok helyreállítására vállalkozott a Nemzeti Park akkor, amikor a Hanság láprekonstrukciós munkákat elindította. Ennek az eredeti állapotok helyreállítására irányuló beavatkozásnak az első eredményeit Bősárkány községtől északra, a Rábca folyó mellett lehet megszemlélni. Az elárasztott terület növény- és állatvilágának látványos változásain keresztül az egykori „Hany” újjászületésének lehetünk tanúi.

Fertő-Hanság Nemzeti Park: a Répce-mente a Nemzeti Park legkisebb mozaikja. A védett terület a folyó egy bizonyos partszakaszán található ártéri mocsárrétek és az ország legnagyobb tőzikés ligeterdőjét rejti. A Fertő-Hanság Nemzeti Park működési területén turisztikai szempontból is fontos tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek találhatók. A park egyes részei szabadon, önállóan is bejárhatók, más részeire viszont csak előzetes bejelentkezés után szakvezető kíséretével lehet bejutni. A Nemzeti Park részei: Fertő és Hanság.

Tájvédelmi körzetek: Soproni Tájvédelmi Körzet, Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet, Szigetközi Tájvédelmi Körzet

Természetvédelmi területek: Nagycenki Hársfasor Természetvédelmi Terület, Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület, Soproni Botanikus Kert Természetvédelmi Terület, Ikva-menti láprét Természetvédelmi Terület, Liget-patak menti láprét Természetvédelmi Terület, Bécsi-domb Természetvédelmi Terület

Főbb látnivalók: Eszterházy klasszicista kastély, Haydn Emlékház (Fertőd), Késő barokk gloriett, panoráma a tóra (Fertőboz), Kőfejtő (Fertőrákos), XII. századi festmények a r.k. templomban (Hidegség), Fertő-Hanság Nemzeti Park

FERTŐ TÁJ (FERTŐZUG, FERTŐ-MEDENCE)

     A magyarországi Fertő-táj részei a Fertőmelléki dombsor, a 75 négyzetkilométeres tó, és a Fertő délkeleti területei, a szikes rétek, puszták világa.

A Fertő-táj Magyarország északnyugati részén található. A Fertő tavat és az azt övező tájat, településeit 2001-ben vette fel az UNESCO a világörökségek közé. A felvételt Ausztria és Magyarország közösen kérelmezte, mivel a Fertő túlnyomó része Ausztriához tartozik, s a határ mindkét oldalán nemzeti park védelmezi. A táj a felvételt népi építészetével, műemlékeivel, az egymást követő civilizációk régészeti emlékeivel, szőlő- és borkultúrájával valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. A világörökség terület érdekképviseletére [1] civil szervezet alakult, az érintett hazai települések részvételével.

A világörökség magyar oldalához tartozik: Fertő-Hanság Nemzeti Park fertő-táji teljes területe, a 75 négyzetkilóméteres tó és annak part menti települései (Fertőrákos – Sopronból Balf – Fertőboz -Nagycenk – Hidegség – Fertőhomok – Hegykő – Fertőszéplak – Fertőd (az Eszterházy park teljes területével) – Sarród – Fertőújlak), a Fertőmelléki dombsor és a Fertő délkeleti területei, a szikes rétek, puszták világa.

A világörökség osztrák oldalához tartozik: Fertőzug (Seewinkel) és a tóparti települések (Ruszt (Rust) – Fertőmeggyes (Mörbisch) – Oka (Ausztria) (Oggau) – Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen) – Feketeváros (Purbach) – Fertőszéleskút (Breitenbrunn) – Sásony (Winden am See) – Nyulas (Jois) – Nezsider (Neusiedl am See) – Védeny (Weiden am See) – Pátfalu (Podersdorf) – Ilmic (Illmitz) – Mosonbánfalva (Apetlon)).

A Fertő - mint sztyepptó - vízmélysége átlagosan 50-60 centiméter, a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 centimétert. A kontinentális síkvidéki sós tavak utolsó, legnyugatibb fekvésű képviselője. Vizére jellemző a nagyméretű vízszintingadozás és a magas sótartalom. Korát mintegy 20 ezer évesre becsülik: a jégkorszak végén, földkéregmozgások során jött létre.
A tó nyugati partjával párhuzamosan futó Fertőmelléki-dombsor jellegzetes földtani képződménye a miocénkori lajta mészkő, melynek legszebb megnyilvánulása a római kortól 1948-ig művelt fertőrákosi kőfejtőben látható. Kedvelt biciklitúra-helyszín a tavat körülfutó kerékpárút

A Fertő tó nemcsak különleges természeti viszonyai miatt világhírű, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló az egész Földön. A tó partját nagy kiterjedésű nádasok szegélyezik. Olyan, főként sókedvelő növényvilága van, amelynek tagjai között számos faj csakis itt fordul elő. 
A tó egyetlen magyarországi üdülőtelepét Fertőrákosról lehet megközelíteni. A szürkészölden csillogó sekély víz a fürdőzőknek csaknem melegvizű, kellemes strandlehetőséget kínál. A Fertő-medencében gyakori az erős szél, amely kedvez a vitorlásoknak és a szörfösöknek. A Fertő és a Rákos patak csatornája kedvelt horgászterület. A tó sajátos szépsége sétahajókkal, kenutúrákkal is felfedezhető.

Főbb látnivalók: Eszterházy klasszicista kastély, Haydn Emlékház (Fertőd), Késő barokk gloriett, panoráma a tóra (Fertőboz), Kőfejtő (Fertőrákos), XII. századi festmények a r.k. templomban (Hidegség), Fertő-Hanság Nemzeti Park

RÁBAKÖZ

Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai- és Kapuvári kistérségben helyezkedik el.
A Kisalföld egyik jellegzetes kistája a Rábaköz. Délen és keleten a Rába határolja, nyugaton a Répce, északon a két folyó hordalékkúpja választja el a Hanságtól.
A kistáj bővelkedik lápos, mocsaras területekben, a nádasok, bokorfüzesek, gazdag élővilágot rejtenek. A Rábca, illetve Keszeg–ér által természetes módon kialakult Barbacsi-tó valamint a Fehér-tó a táj legnagyobb természeti értékének tekinthető. A szigorúan védett, csak engedéllyel látogatható Fehér-tavi ökoszisztémában mintegy 200 madárfaj (többek között a szigorúan védett vörösgém, nagy kócsag és bölömbika) tartozik. A zavartalan bioszféra megfigyelésére érkező ornitológusok biológusok mellett, immár évek óta egy ornitológiai tábor keretében szervezett gyerekcsoportok is látogatják a területet. A páratlan természeti értékek mellé párosul Burgenland, a Fertő-tó valamint a Duna-menti kerékpárút közelsége. A csornai kistérség műemlék jellegű kastélyai, szép templomai is megtekintésre érdemesek.

Népművészet: A Rábaköz népviseletéből a kapuvári, a csornai és a szanyi viselet igényességét, művészi értékét kell kiemelni. A női viselet anyaga (bársony, selyem, brokát…), színvarázsa méltán nyerte el mindenki tetszését. A pillangós kobak jellegzetes fejdísz volt, a kendők (Kapuváron a tilámli, Csornán az aranyfonalas és aranypecsétes) valóságos remekművek. Az alsóruhák házi vászonból készültek. A kapuvári viseletről könyvében Horváth Teréz nyújt szakszerű leírást. A vitnyédi, a szili hagyományos viselet a fentiekkel hasonlóságot mutat. A kivetkőzést követően a ’40-’50-es évektől a néptánccsoportok szereplésein gyönyörködhetünk a XIX. századtól elterjedt ünnepi népviseletekben. A hétköznapi viselet egyszerűbb, kékfestő, vagy karton anyagból készült. A rábaközi hímzés legjobb ismerői Jámborné Zsámár Margit és Virágné Szalontai Judit több kötetben közölnek leírást és mintakincset. A kézimunkák szőr–pamut hímzéssel készültek, amit növényi festékkel színeztek. Az egyszínű piros mellett a kék, ritkábban fekete színt használtak. A sokszínű párák, terítők ma is a rábaközi lakások díszei. Kedvelték a kazettás szerkezetet, az életfa motívumot, a virágokat, a növényi indákat és a madarakat. A szálán-varrott, a keresztszemes és a vagdalásos technikák mellett a fehérhímzés egyik fajtáját, a pókozást főként Hövejen művelik. A népi fafaragás kiemelkedő művészeti ág. Az egyszerű faeszközöket saját szükségletre maguk készítették, de a bútorokat (tulipános ládát, kászlit, almáriumot) asztalosoknál rendelték meg. A népművészeten belül a pásztorművészet remekei legeltetés, vagy delelés közben születtek. A juhászok ismerték a spanyolozás, a karcolás, az ékrovás és az ólmozás technikáját. Tükrösök, borotvatartók, mángorlók, szapufák legszebbjeit a kapuvári, a csornai és a soproni múzeumokban őrzik. A mestergerendákon látható motívumok újabban dísztárgyakra kerülnek. Híres faragókat ismerünk Bogyoszlón: Kiss Ernő, Pintér Jenő, Áder János munkáiban a síkfaragás és a szobrok, sőt a szoborkompozíciók is megjelennek. A fa mellett csont-és szarufaragásban a győri alkotók jeleskednek.

Főbb látnivalók: pl. Csíkos égeres (Hansági Tájvédelmi Körzet több területe), Barokk kastélyban városi múzeum, Páczai Pál kiállítás, Égeres láperdő (Kapuvár), Dőry Kastély, Szénsav - (CO2) gázlelőhely és feldolgozó (Mihályhely)

Ha a Szigetköz a Duna ajándéka, akkor a Rábaközt a Rábának köszönhetjük. Ez a folyó építette a felszínt és adta meg az élet lehetőségét a jó termőfölddel és a dús füvű legelőkkel. Tatár-török égette, vízjárta föld a nép szorgalma révén mégis újra és újra éledt, és örökül hagyott nekünk Árpád-kori templomokat (Rábaszentmiklós és Árpás), török világra emlékeztető kőoszlopokat, barokk kastélyokat (Mihályi és Szany), a múlt századi virágzó állattenyésztéshez kapcsolódó faluképet (Bogyoszló és Szil)
A kistáj bővelkedik lápos, mocsaras területekben, a nádasok, bokorfüzesek, gazdag élővilágot rejtenek. A Rábca, illetve Keszeg–ér által természetes módon kialakult Barbacsi-tó valamint a Fehér-tó a táj legnagyobb természeti értékének tekinthető. A szigorúan védett, csak engedéllyel látogatható Fehér-tavi ökoszisztémában mintegy 200 madárfaj (többek között a szigorúan védett vörösgém, nagy kócsag és bölömbika) tartozik. A zavartalan bioszféra megfigyelésére érkező ornitológusok biológusok mellett, immár évek óta egy ornitológiai tábor keretében szervezett gyerekcsoportok is látogatják a területet.
A páratlan természeti értékek mellé párosul Burgenland, a Fertő-tó valamint a Duna-menti kerékpárút közelsége. A csornai kistérség műemlék  jellegű kastélyai, szép templomai is megtekintésre érdemesek

SZIGETKÖZ

Az Öreg- és a Mosoni-Duna között elterülő, zátonyos, szigetekkel, folyóágakkal tagolt ártéri világ (a Győri medencének a Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni Duna által határolt kistája.). Hatalmas szárazföldi delta- és hordalékkúp vidék, jelentős természeti- és gazdasági (pl. ivóvízkészlet) értékekkel, melyeket erősen veszélyeztet a Bősi vízierőmű-rendszer. Egyben a Szigetköz Magyarország legnagyobbszigete, melynek területe: 375 km². Hossza 52,5 km, szélessége átlagosan 6-8 km.A lejtési viszonyok alapján két részre a Felső és Alsó Szigetközre osztható fel. Tengerszint feletti magassága 110 m-től 125 m-ig változik. A környék központja, legnépesebb települése Mosonmagyaróvár, mely így a táj kerékpáros, lovas, és víziturisztikai bázisául szolgál.

A táj természeti adottságai: A Szigetköz közel 400 km2-es területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és nem utolsósorban vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Ezen az ország területének alig 0,4%-át kitevő területen például megtalálható a teljes hazai edényes flóra 47%-a, a hazai halfajok 80%-a.

Szigetköz otthont ad számos különösen ritka növény- és állatfajnak, amelyek hazánkban másutt nem fordulnak elő:

1. „Halak és kétéltűek bölcsője” (A Szigetköz a Duna halbölcsője volt a Bős (Gabcikovó) vízlépcső megépítéséig és a víz eltereléséig. 65 halfaj fordult itt elő, ez a hazai fajok 80%-a% Megtalálható itt, az eredetileg tiszta hegyi patakokban élő sebes pisztráng (Salmo trutta fario), éppúgy, mint a mocsarak, lápok védett fajai: a réti csík (Misgurnus fossilis), vagy a lápi póc (Umbra krameri). Még néhány a védettek közül: magyar bucó (Aspro singel), botos kölönte (Cottus gobio) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer). A kétéltűek csaknem valamennyi faja megtalálható a Szigetközben. Közülük gyakori a kecskebéka (Rana esculenta), a vöröshasú unka (Bombina bombina), és a mocsári béka (Rana arvalis). A hüllők kisebb számban élnek a vízjárta területeken, de jellegzetes fajuk, a vízisikló (Natrix natrix) itt is gyakori)

2. Láperdők (dárdás nádtippanos fűzláp (Calamagrostio-Salicetum cinereae), mocsári páfrányos égerláp (Thelypteridi-Alnetum), a mocsári égerfából kialakuló égerfaliget (Paridi quadrifoliac-Alnetum), szil–kőris–tölgy ligeterdő (Scillo vindobonensis-Ulmetum))

3. Mocsárrétek

4. Ligeterdők (bokorfüzes (Salicetum triandrae, Salicetum purpureae), puhafaliget (Salicetum albae-fragilis), keményfaliget (Fraxino pannonicae-Ulmetum)


Főbb látnivalók: Radnóti Miklós halálának emlékműve (Abda), Halász-, horgászparadicsom, Régi aranyász (aranymosó) község (Ásványráró), Vár, Vármúzeum, római kőtár, Xantus János Múzeum (Győr története, antik cserépkályhák), Püspökvár - XIII. századi lakótorony, Öregtemplom Maulbertsch festmények, Vastuskós ház - Patkó Imre képzőművészeti gyűjteménye, Napóleon ház, a négy nagy folyó találkozása (Mosoni-Duna, Rába, Marcal, Rábca), Zichy Palota díszes freskókkal (Győr), Kastély és kastélypark (Hédervár), XIII. századi román stílusú bencés kolostor (Lébénymiklós), Vár, Kőtár, Bástya utca: barokk és klasszicista műemlékházak (Mosonmagyaróvár), XIV. századi gótikus r.k. templom (Rajka), Láperdők (Hédervár - "Vadaskert", Máriakálnok-Arak - "Malomszer", Mosonmagyaróvár - "Parti-erdő”)

MARCAL-MEDENCE

A Marcal-medence a Kemeneshát és a Bakony közé benyúló félmedence: a Kisalföld déli öblözete a Kemeneshát és a Bakonyalja között, tengelyében a névadó folyóval. Nyugati peremén a Ság (tszf. 278 m), keleti szélén a Somló (tszf. 433 m) bazalt vulkáni kúpjai jelzik az egykori felszín magasságát. Csak az északi kis része, a Pannonhalmi-dombság (másnéven Sokorói-dombság), tartozik Győr-Moson-Sopron megyéhez.

A Marcal-folyó a medence nyugati részén folyik. Ennek az az oka, hogy a mellékpatakok (a Sós-ér, a Sokorói-Bakony-ér, és a Csangota-ér) hordalékúpjai a Marcalt nyugat felé szorították.

A medence alapját képező mezozoós rétegekkel takart kristályos kőzetek megsüllyedtek. A pannon üledékek vastagsága 2000 méteres is lehet. A süllyedés a felső pannóniai emelkedés végére megállt. A szárazzá vált felszínen megkezdődött a folyóvízi erózió és akkumuláció. A pannóniai-tenger visszahúzódása után a felszínre a győr-moson-soproni területtől délebbre bazaltlávává rakódott le (Somló, Ság-hegy) Legközelebb esik a megyéhez a marcaltői tufamező, amelynek anyagát régóta fejtik építő és útburkolókőnek. A Marcal-medence feltöltődött. A Keszthely-gleichbergi -vízválasztó kiemelkedését, viszont intenzív lepusztulás követte. Ennek következtében a Marcal-medencéből napjainkig 150-160 méter vastag üledék pusztult le. Ezt a réteghiányt az előbb említett bazaltsapkás tanúhegyek igazolják. A Győri-medence felsőpleisztocén süllyedése következtében a Marcal-medence felszínét a Bakonyból lefutó patakok egyre mélyebbre vájták. A medence túlnyomó részét lepelhomok borítja. A Marcal és a mellékpatakjai mentén meszes, homokos, öntésiszap, a magasabban fekvő területeken karbonátos, kavicsos homok (Tét környékén és meszes homok található. A Marcal-medence környékén szegény a mezőgazdasági kultúrtáj.

Főbb látnivalók: XII. századi román stílusú evangélikus templom, gótikus átépítésben (Dabrony), Dobrókai csárda (egykori betyárcsárda) (Kerta), Védett park (Kamond)

MOSONI-SÍKSÁG

Mély fekvésű, feltöltött, termékeny talajú vidék,  a Pannon-síkság peremterülete. Területe 425 km2, a Kisalföld nagytáj 8%-án, és a Gyõri-medence középtáj 17%-án terül el. Szigetköztől délre található, a Fertő-Hanság lapályáig terjed.
A felszínt széles laposok, réti-lápi agyaggal és tőzeggel borított mélyedések, továbbá kavics- és homokszigetek, az ún. gorondok tagolják. A területre a délkeleti irányú esés a jellemzõ.

Főbb gazdasági jellemzői:

- Búza- és kukorica, káposzta, saláta, uborka, burgonya, repce, petrezselyem, sárgarépa, cukorrépa, lucerna, lóhere termesztése

- Sertés, szarvasmarhatenyésztés

- ipari központja Mosonmagyaróvár: malomipar, tejipar, textilipar

- energetika (Ezen területen, az ország egyik "szelesebb" helyén az ún. Dévényi-kapu folytatásában áll az első magyar szélerőműpark 12 tornya.A széltornyok 78 méter magasak, rotorjuk 90 méter átmérőjű. A 12 géptől évente 52 ezer megawattóra termelést várnak.)

Főbb látnivalók: Neogótikus templom (Albertkázmérpuszta), a táj jellegzetes természeti értékei (a Mosoni-Duna és a Lajta folyóknak és galériaerdőinek élővilága, nyárfák, vadgesztenyék, kocsányos tölgyek fűzek és szilfák, illetve orchideák, horgászhelyek; Szent Jakab plébánia templom (Lébény), pl északnyugatra Lébénymiklósnál a Hansági Tájvédelmi Körzet egyes részei; Német-magyar helytörténeti kiállítás, római katolikus templomok (az Árpád-kori alapokra épült szentpéteri, valamint a XVI. századi, később barokk stílusban átépített somorjai plébániatemplom), Hármashalom-emlékmű - a Szent István korabeli Magyarország 52 megyéjének földjéből alakítottak ki (Jánossomorja)

KOMÁROM-ESZTERGOMI-SÍKSÁG

Komárom - Esztergom és Győr - Moson - Sopron megyék határán ível át ez a síkság, mely a Kisalföld része, folytatása. Magasabban fekvő részein szőlőt nevelnek, ezek a Neszmély-Ászár borvidék részét képezik. A környék legnagyobb nevezetessége kétségkívül a komáromi Monostori Erőd.

A Dunántúli-középhegység három nagy vonulata közül a Bakony, a Vértes-Velencei-hegyvidék és a Dunazug-hegység egyaránt érinti Komárom-Esztergom megyét. (A Bakonyból a Súri-Bakonyalja, a Vértesből a Bársonyos környéki hegyek, az Által-ér-völgy, a Vértes-fennsík és a Vértes peremvidéke, a Dunazug-hegységből pedig a Gerecse majdnem teljes területe és a Pilis egyes részei tartoznak a megyéhez. A Kisalföld kistájai közül a megyében található az Almás-Táti-Duna-völgy teljes területe, a Győr-tatai-teraszvidék és az Igmánd-Kisbéri-medence jelentős része. A Dunakanyar és a Visegrádi-hegység egy része szintén a megye területén van. A megye legmagasabb pontja a Pilis hegységben található Nagy-Szoplák (710 méter), legalacsonyabb pontja pedig a Duna mellett, Dömös határában található (108 m).

Komárom-Esztergom megye tájegységei: a megye legészakibb települése Esztergom (Esztergomi kistérség), a megye legdélibb települése Súr (Kisbéri kistérség), a megye legkeletibb települése Dömös (Esztergomi kistérség), a megye legnyugatibb települése Bakonybánk (Kisbéri kistérség).

Komárom-Esztergom megye természetvédelmi (védett) területei: Duna-Ipoly Nemzeti Park (Strázsa-hegyi tanösvény), Gerecsei Tájvédelmi Körzet, Dunaalmási kőfejtők Természetvédelmi Terület, Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület, Vértesszőlősi előembertelep Természetvédelmi Terület.

Főbb látnivalók: védet természetvédelmi területek (lásd fent), Lótenyésztő központ az Állami Gazdaságban (Bábolna), Habsburg korabeli erődrendszer (Csillagerőd, Monostori erőd, Igmándi erőd), Klapka Múzeum, Ipartörténeti Múzeum, Csillagvár, Igmándi erőd (Kőtár), Strand- és gyógyfürdő (Komárom), Keserűvíz-források (Nagyigmánd), szabadtéri múzeum (jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítóhelye), „Samu”, (Vértesszőlős), Ókeresztény temető (Szőny), Angol kert, Eszterházy-kastély, kálvária-kápolna, olimpiai felkészítő tábor, Öreg vár és Öreg tó, Pálma ház, víztrony, vízi vágóhíd (Tata)

Dunántúli-középhegység   vissza az oldal tetejére

DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A Dunántúli középhegység a Dunántúl tájegységében a DNY-ÉK irányú, barlangokban és turistaútvonalakban gazdag, több kilátóval rendelkezõ hegyvonulat, amely hazánk nagy tájai közül az egyetlen, amelynek földtani határai az ország határain belül találhatók. Az Országos Kéktúra útvonala átvezet rajta. A hegyvonulat átlagos magassága 400-600 m között változik. Kiterjedése 200 km hosszúságban különül el a Kisalföld, a Balaton és a Mezőföld lapályaitól. A Bakonyi "0" km Zircen található. Turisztikai központjai: Nagyvázsony, Zirc, Bakonybél, és a Balaton-környéki idegenforgalmi helyek.

Tájegységei:
1. Bakony: Északi-Bakony, Déli-Bakony, Balatonfelvidék, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hegység és Bakonyalja a Pannonhalmi-dombsággal
2. Móri-árok
3. Vértes
4. Vértesalja
5. Zámolyi-medence
6. Gerecse
7. Zsámbéki-medence
8. Budai-hegység
9. Pilis-hegység
10. Visegrádi-hegység
11. Velencei-hegység
A Dunántúli-középhegység városaiban sok a gyár, a lakosság nagy része ezekben dolgozik. Autót, műtrágyát, papírt, üveget, porcelánt készítenek, és olajat finomítanak. A hegység kőzetei az építőiparnak adnak nyersanyagot (cement, tégla, cserép). Földművelésre, állattenyésztésre csak a völgyek, medencék alkalmasak. A déli lejtőkön viszont főként a Balaton mellett megterem a szőlő és a gyümölcs is.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre.

DUNAZUG-HEGYSÉG

A Dunazug-hegység a Gerecse, a Pilis és a Budai-hegység összefoglaló neve. A Dunazug-hegység és egyben az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb tagja a 756 m magas Pilis. A Pilist főként triász üledékek (mészkő, dolomit) alkotják. Dorog környékén az eocén korú barnakőszén évszázados bányászatának nyomai - bányagödrök, -üregek, meddőhányók - máig meghatározzák a táj képét. A 633 m magas Gerecsében a jura üledékek uralkodnak. Ezek közé tartozik a süttői vagy piszkei vörösmárvyánként ismert vöröses színeződésű mészkő. A hegységperemi barnakőszén-bányászat okozta karsztvízszintcsökkenés a Gerecsét sem kerülte el. Emiatt apadt le hosszú időre a tata környéki langyosvizű források vízhozama. A Budai-hegységet (János-hegy 527 m) változatos kőzetfelépítése (triász mészkő, dolomit, eocén mészkő, oligocén homokkő stb.), számos barlangja (Pálvölgyi-, Szemlőhegyi-barlang) és több mint száz gyógy- és hévforrása avatja páratlan természeti értékké. Ezek mind-mind fontos szerepet játszottak Budapest településtörténetében

PILIS-HEGYSÉG

A Pilis vagy Pilis hegység, röghegység a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között. A Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik. Fő csúcsa a Pilis (756 m). A Pilis hegységet a Kétbükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Visegrádi-hegységtől, amelyet a köznyelvben – helytelenül – általában szintén a Pilis hegység részének tartanak, pedig geológiailag már az Északi-középhegységhez tartozik.

600 méter feletti csúcsai: 1. Pilis vagy Pilis-tető (756 m, a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa), Nagy-Bodzás-hegy (717 m), Nagy-Szoplák (710 m), Kis-Szoplák (686 m) és a Vaskapu-hegy (651 és 645 m – nem azonos az esztergomi Vaskapuval). Az itt felsorolt csúcsok lényegében egy tömbben, a Pilis sasbércén helyezkednek el. Nevezetesebb csúcsok még a Kevélyek és a sziklamászó gyakorlóterepéről ismert Oszoly.

Barlangjai: Sátorkőpusztai-barlang (Esztergom), Legény- és Leánybarlang (Pilisszentlélek), Kőfülkék a Pilis-hegyen (Pilisszántó), Ziribár-barlang (Pilisszántó) és az Ördöglyuk (Két bükkfa-nyereg).

Főbb látnivalók: Sziklamászó gyakorlóhely dolomitszirten, kilátóhely Pilisszentlélekre (Fekete-kő), XIII. századi cisztercita kolostorrom, Szurdokvölgy - bejáratánál autóspihenő, és amészégető kemencék (Pilisszentkereszt), Mészkőletörés, sziklamászóiskola, kisebb barlangi üregek és a Meserét (Oszoly), Hévizes barlangok (Strázsa-hegy), két kapuval áttört sziklaborda, mászóiskola (Vaskapu)

KESZTHELYI-HEGYSÉG

A Keszthelyi-hegység a Dunántúlon helyezkedik el. Valójában a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati tagja. A hegységet egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Várvölgyi-medence és a Tapolcai-medence veszi körül. A Keszthelyi-hegység területe kb. 350 km².

Két fő vonulata van: a Keszthely-Rezi vonulat és a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat. Két legmagasabb csúcsa a Köves-tető (444 m) és a Meleg-hegy (425 m).
Barlangjai: Acheron-kútbarlang, Borz-lyuk, Böjt-barlang, Balatonedericsi-barlang (Szél-lik), Cserszegtomaji-kútbarlang, Csodabogyós-barlang (fokozottan védett), Dobogó-tetői-barlang, Döme-barlang ()fokozottan védett), Edericsi (2 sz.), Hévízi-forrásbarlang, Horda-barlang, Kessler Hubert-barlang, Nagy (Somos)-nyelő, November 7-barlang, Rezi-barlang, Szoba-kői-barlang, Szobakői-víznyelőbarlang, Szúnyogos-nyelő barlangja, Vaddisznós-barlang és a Vadlán-lik (Gyenesdiási)

Főbb látnivalók: Afrika Múzeum és állatbemutató (Balatonederics), Kútbarlang (Cserszegtomaj), Rádioaktív termálvízű-tó és Román kori templom (Hévíz), Boronapincék, Berzsenyi kilátó és Vadlány-barlang (dolomit kőzetben) (Gyenesdiás), Festetics Kastél: Helikon könyvtár, Balaton Múzeum, Georgikon, Helikon park és Fenékpuszta rómia kori ásatások (Keszthely)

TAPOLCAI-MEDENCE

A Tapolcai-medence a Dunántúli-középhegység délnyugati részén elterülő földrajzi tájegység. Határai a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység, a Káli-medence és a Déli Bakony. A Káli-medencétől nyugatra helyezkednek el a Tapolcai-medence híres tanúhegyei. 
Természeti értéke a Szentgyörgy-hegy (Tapolca): A híres, 415 méter magas Szentgyörgy-hegy oldalán hatalmas bazaltoszlopok sorakoznak. A Tapolcai-medence vulkáni eredetű hegyei közül többnek a felszínén is megfigyelhető az oszlopos elválás.

Barlangjai: Borostyán-barlang, Kincses-gödör, Kórház-barlang, Mészégető-barlang, Munkásszálló alatti barlang, Plecotus 1. barlang, Sárkány-barlang, Tapolcai-tavasbarlang, Kordos könyv és a Zsidó temető melletti barlang

Főbb látnivalók: Mindszenty-emlékmű (Nemesgulács), "Bazaltorgonák" a tanúhegyen, Műemlék présházak és az Egri József Emlékmúzeum (Badacsony), Tanúhegy a középkori Gyulaffy vár romjaival (Csobánc), "Bazaltorgonák", tanúhegy és Szőlészet, borászat Szent (György-hegy), Eszterházy kastélyban alkotóház, Óvár a Balaton partján (erdősült) és a "Nagy" vár a falu felett, kilátóhely (Szigliget), Malom-tó, Tavasbarlang, kórházbarlang és az Y-házak (Tapolca)

BALATON-FELVIDÉK

A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík. A Bakonytól a veszprém–nagyvázsony–tapolcai törésvonal választja el.

A terület részei: Keleti része, Pécselyi-medence, Káli-medence, a Tapolcai-medence és a tanúhegyek

Főbb látnivalók: Kossuth utcai parasztházak és Régi pincék a Fenye-hegyen (Balatonakali), Csodabogyós-barlang, (Balatonederics), Jókai Emlékmúzeum, Tagore sétány a Balaton parton, Arácsi temető, Lóczy Lajos Balaton-kutató sírja, Koloska-völgy: Lóczy forrás- és barlang, pihenőpar (Balatonfüred), Három középkori templom romja (Dörgicse), Balaton Felvidéki Nemzeti Park, Kis-Balaton (Fenékpuszta),Oszlopos elválású bazaltfeltárás a volt bányában (Hegyeskő), Bivalyrezervátum (Kápolnapuszta), Kőtenger (homokkőtömbök) (Kővágóörs), XIV-XV. századi Kinizsi vár, Vármúzeum, Posta Múzeum, Néprajzi Múzeum és a Középkori templom és pálos kolostor romja (Nagyvázsony), Működő vízimalom * 200 éves Kőhíd (Örvényes), XI. századi bencés apátság altemploma, Barokk templom és kolostor, benne múzeum, Tájházak, Óvár Sáncai (földvár), Barátlakások bazalttufa kőzetben, Gejzírkúpok (pl. Aranyház), Levendulás és a Cyprián-forrás (Tihanyi-félsziget)

BAKONY

A Bakony (Bakonyerdő) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal (amelyben a 8. számú fő közlekedési út is halad) két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Tágabb értelemben a Bakony részének tekinthető a Déli-Bakonytól a Tapolcai-medence által elválasztott Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is.

Részei: Északi-Bakony, Déli-Bakony és Balatonfelvidék.

Ásványkincsei: bauxit, mangán, barnakőszén, mészkő

Főbb látnivalók:
Déli-Bakony: Bányászati Múzeum, Csinger-völgy: parkerdő, uszoda, sportpályák (Ajka), XVI. századi várkastély és park és "Mesterember házak" (Devecser), Porcelángyár és múzeum (Herend), Bazalttakaró, bazaltbarlangok és az Adótorony (Kab-hegy), Sümegi középkori vár és Ősemberi kovakőbánya (Sümeg), Védett tiszafa erdő (Szentgál), Őskarszt a bauxitbánya helyén (földtani bemutatóhely) (Úrkút), Várnegyed: Püspöki palota, Székesegyház, Gizella- és Szent György kápolna, majd Völgyhíd és az Állatkert (Veszprém). Északi-Bakony: Tájház * Barokk apátsági templom és kolostor (Bakonybél), Lamberg Kastély és kastélypark (Bodajk), Zirc és Bakonyszentlászló közötti szurdokvölgy (Cuha-völgy), Várrom mészkőszirten (Csesznek), Védett bükkösök (Farkasgyepü), Ősfenyves - erdei fenyő (Fenyő-fő), Bakonynána közelében: Római fürdő és Bodajk mellett barlangüregek (Gaja szurdok), Adótorony, kilátó a legmagasabb ponton (Kőris-hegy), Kerektemplom (Öskü), XV. századi vár romantikus maradványai, Petőfi Kilátó, Bazaltsziklák és Borászat (Somló-hegy), Szélmalom, Aknabarlangok a fennsíkon (pl. Alba Regia) (Tés), XIV. századi vár, Vármúzeum és Barokk stílusú Zichy Kastély (Várpalota), Cisztercita apátság, könyvtár * Reguly Antal Múzeum és Arborétum (Zirc)

BAKONYALJA

Bakonyt északon laza üledéksorozatokból épült, enyhén hullámos hegylábfelszín övezi, mely a Bakonyalja nevet kapta. A tájegység tulajdonképpen a Bakony hegység és a Kisalföld közötti átmeneti sáv. A negyedidőszakban a Bakony központi területeiről lefutó patakok nagymennyiségű hordalékot teregettek szét az előtereken. A táj a Balaton északi partvonalához csatlakozóan a Balaton és a Magas-Bakony közötti területen fekszik. Északi határvonalát a Bakony déli peremhegyeinek vízválasztó vonala adja. DNy-i irányból a Keszthely-Hévíz vonal határolja, ÉK-en pedig a Móri-horpadásig terjed.
Földrajzilag a Keszthelyi-hegység, a balatoni bazalthegyek, a Balaton-felvidék, a Bakony déli peremvidéke, a Veszprémi-fennsík és a Herend - Várpalotai-dolomitmező tartozik a tájba.

A Keszthelyi-hegység erdejei: Balatonederics, Lesencefalu, Nemesvita, Balatongyörök, Gyenesdiás, Rezi, Vállus, Várvölgy, Vonyarcvashegy és Keszthely erdői.

Főbb látnivalók: Jászai Mari szülőháza és XVIII. századi barokk templom (Ászár), I. Világháborús hadifogolytábor emlékszobája (Csót), XIV. századi várrom (Döbrönte), (UNESCO Világörökség): Árpád kori bencés főapátság, könyvtár, arborétum (Pannonhalm), Eszterházy Kastély (múzeum és park), késő barokk stílusban, a Kékfestő Múzeum, a Ref. Kollégium, a Szabadság tér: barokk épületegyüttes és Vizimalmok (Pápa), Kálvária-domb - Geológiai Múzeum, Román-gótikus vár, Kuny Domokos Múzeum, Öreg-tó, Fényes-forrás, Fényes fürdő, Vizimalmok (Cifra és Miklós malom) és Olimpiai edzőtábor (Tata)

SOKORÓI-DOMBSÁG

Győrtől délkeletre a Győri-medence és a Bakony között helyezkedik el a Sokorói-dombság vagy Pannonhalmi-dombság, Magyarország egyik kistája. Magyarország legújabb tájbeosztása szerint a Dunántúli-középhegység nagytájhoz (makrorégió) tartozik. Régebben a Kisalföld peremvidékéhez sorolták. Ez is mutatja, hogy a táj átmeneti terület a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között. A Sokorói-dombság körül elhelyezkedő települések néprajzi, illetve társadalomföldrajzi elnevezése Sokoró vagy Sokoró térség.

A Sokorói-dombság legegyszerűbben Győrből érhető el. Kerékpárosok számára a Fertő-tavi és szigetközi kerékpárutakról is jól megközelíthető. Az terület turisztikai értékét növeli a Bakony hegység, illetve azon keresztül a Balaton közelsége.

A dombvonulatok között futó völgyekben a Rábáig lefutó lankákon falvak és hegyközségek, betelepült szőlőhegyek találhatók. Annak a népi építészeti stílusnak, amelyet újabban a néprajz önálló kisalföldi házvidékként különít el, legszebb példáit épp a Sokoró vidékén lelhetjük meg. A típust nem