kereki győzőnek
SOMOGY ÉK-I RÉSZENEK X-XIII. SZÁZADI VARAI
Somogy megyében 2003-ra teljesen befejeződött a várak felmérése, illetőleg azonosítása. A szerző végezte a középkori várak, elsősorban az ún. ismeretlen várak azonosítását a különböző források, illetőleg az irodalom segítségével. Napjainkra állt össze egy közel 80-ra tehető váregyüttes, amely meghatározó szerepet játszott a megye Árpád-és középkori időszakában. Sajnos a forrásszegény időszakok (XI-XIII. és a XIV-XV. század) csak a régészeti feltárások segítségével tárhatók fel kellő biztonsággal. Ilyen feltárások Somogy ÉK-i részében egyedül a Kereki vár esetében voltak. A Balaton déli partjánál vezető Hadút melletti többi várak elsősorban a témánk szempontjából fontosak. A XI-XIII. században a Fokról Ságvár-Tab felé futó útvonal melletti Nagyberény, Nyim földvárai, ugyancsak a déli Hadút melletti stratégiai jelentőségű Szólád, Nagycsepely, Karád, Fonyód és Gamás egy-egy korai földvára. Tőlük délebbre Öreglak és Somogyvár, valamint a Dunaföldvár irányából vezető utak melletti korai földvárak, így So-mogyacsa vára is.
Ezek bemutatására, illetőleg részletes leírására törekszünk. Az olvasó számára lehetséges, hogy első pillanatban fárasztónak tűnő várleírások, valamint a forrásközlések mégis nagyon fontosak, mivel zömében egyedi, eddig feltáratlan várakról lesz benne szó.
A térség, de a megye legkorábbi történeti forrásokkal azonosítható királyi vára a Kereki - Fehérkő, az ún. Katonavár. Első említése 1 336-ból származik. 1396-ig királyi vár, majd magánkézbe, előbb a Marczali, majd a Báthori család kezébe került. 1403-ból és 1490-ből tudunk ostromáról. Az utóbbi ostromkor vált rommá, majd 1543-ban a magyarok felrobbantották, hogy a török ne tudja használni.
A mai Kereki községtől dél-nyugatra 1,7 km-re magasodik ki a vár dombja. (3. ábra) Régi népi elnevezése Kupavár. Katonavár néven csak a XIX. század második felében jelenik meg a térképeken. Csánki Dezső azonosította Fehérkő várával.
A vár téglából épült, csak kevés épületeleme készült kőből. 1830 táján a kereki templom építéséhez vittek el innen építőanyagot. Az első világháború után pedig a közelben épült vadászkastélyhoz vittek el sokat belőle. 1959-ben Dornyay Darnay Béla vezetésével megtisztították a bokroktól a várat. 1961-62-ben Sági Károly végzett ásatást a vár területén. Koppány Tibor tervei alapján az Országos Műemléki Felügyelőség végzett állagmegóvási munkálatokat romjain. A fallal körülvett vár kerek hegytetőt foglal magába. Köröskörül meredek oldallal, 6-7 méterrel alacsonyabb szinten árok veszi körbe, amelynek külső oldalát sánc kíséri. Ennek belső magassága 1 és 5-6 m között változik. A keleti oldalon 30 m hosszan hiányzik. Déli irányból, a hegy többi része felől még egy külső árok is védte a várat, amely hosszan átkanyarodott a nyugati hegyoldalra. A hegy minden oldala igen meredek. Északkelet felől enyhén emelkedő széles gerinc vezet fel a vár alá. Erről az oldalról további három védővonalat alakítottak ki. Ezek közül a középső nagy ívben, háromnegyed kört leírva mélyen lekanyarodik a hegyoldalban, míg a két vége a felső árokhoz, illetve sánchoz csatlakozik. Alul még egy további árok, illetve külső oldalán sánc erősítette a vár védelmét.
 |
| 3. ábra Kereki - Fehérkő vár |
A vár teljes területe 160x86 m és 1,02 ha. A belső vár területe 45x35 m és 0,11 ha.
A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, de eredetileg két emeletes volt. Ellipszis formájú, két emelet magas támpilléres falait csak délen szakította meg a feltárt két nagyméretű pillér felett álló kapu. Lehetséges, hogy felette egy kaputorony állhatott. Külső homlokzatán a támpillérek között egymás felett három sorban nyílások voltak. Alul a pince lőrés alakú szellőzőit látjuk. Az első emeleten már a nagyméretű, kőkeresztes osztású ablakok voltak. Ebből egynek a belső, ülőfülkés részlete fenn is maradt. A lakószárnyakat fedő magas tető valószínűleg falazott szuroköntős vagy fagerendákra épített gyilokjáróval nyílott a külső homlokzatok falsíkjai fölé. Ebből az egységes épülettömegből emelkedett ki a szokatlan alaprajzú belső torony, amelyet ugyancsak tetősisak fedhetett. A várat a kettős külső árok között húzódó sáncon falsík övezte. Valószínűleg még egy ilyen falsík volt a második árkon kívül is. Mindkettőben kapu volt, amelyeken át a kettős árok felett ívelő, ácsolt fahíd vezetett a várba.
Véleményünk szerint a királyi, királynéi fontos somogyi uradalom egyik központja, a tatárjárás után kiépített elliptikus alakú központi lakótoronnyal rendelkező típusa volt. Ezek a korai, XIII. századi tégla, kő- és favárak általában egy-egy kiemelkedő magaslatra épültek. A gótika, majd a reneszánsz időszakában tulajdonosai: a király, majd a legelőkelőbb somogyi főurak átépítették. Gótikus külső támpillérei, valamint a díszes kályhái, az emeleten meglévő nyitott, kőkonzolos függőfolyosói a korabeli olasz paloták hangulatát idézték. Az előkerült rangos és gazdag leletanyag ugyancsak a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező tulajdonosra utaltak.
A XIII-XV. században ez a vár ügyelhetett Kőröshegy mezőváros, valamint Szántód fontos balatoni révhelyére.
A Tabtól ENy-ra húzódó fontos utak és rév, valamint a királyi és főúri birtokközpont legkorábbi, a forrásokban is említett vára volt a Kereki tégla és kővár, amely a jelenlegi formájában XIII-XV. századi. Előtte egy föld és gerendavár, illetőleg sánccal, árokkal megerősített torony már állhatott a területén.
forrás:
