fáról az almát

 Elkezdődött a szeptember itthon vagyok nyugton végre én is. Rengeteg minden történt, történik és most már azt is mondhatom: nem történik végre semmi!!

azaz ez így mégse igaz, de erről később.

 

Szóval ezalatt a nyár alatt voltam másfél hónapot Deutschland-ban, 3 napot a Balatonon, egy napot Orosházán. Mindenki agyonra aggódja magát érettem, mi lesz velem mi lesz veled? Mert úgy döntöttem itthon maradok tanyagondnoknak. Nincs pénzem befejezni az OKJ-s sulit, így a házat hordom a hátamon. Kifizettem a csekkeket, Diákhitelt, igyekszek elboronálni mindent. Most is villámangolt töltögetek, mert készülök a nyelvvizsgára. 

De a mai bejegyzés oka mégse mindezek, hanem az átkozott Éva almája! Szombat óta hámozom, reszelem az almát. Rengeteg van, utána aszalni való almát fogom kivégezni, vagy a paradicsompürének valót fogom kifőzni. És aztat tanáltam ki, hogy hanganyagot fogok hallgatni mindeközbe. Eleddig sorozatokat néztem ész nélkül. Hősöket, Vámpírnaplót, Így jártam anyátokkal...Már elegem van. UNOM!! Hogy lehet ennyi mindent összevetni?