Készült a 2010/2011-es tanév Kultúrtöri órájára kiselőadásként, a hibákat nézzétek el kérlek! Később hozzáadom a könyvrészleteket is, amelyekkel közelebb hoztam az életét. Most alaposabban megolvasva itt-ott hiányos is, fogalmam sincs hova lett a többi része, előkeresem a jegyzeteimet és kiegészítem.

a PPT

https://docs.google.com/file/d/0B8AN_GlTLGunZUlFQXZzX05RWVE/edit?usp=sharing

Vitathatatlan, hogy nincs Magyarországnak nála nagyobb népszerűségnek örvendő költője. Életútja megfogott művészeket, költőket. Hatalmas ereje van, még ma is. Utcák, terek, szobrok, képek, dalok versek próbálják megfogni, hogy el ne szálljon közülünk.  Ennek köszönhetően -József Attila még ma is él.
Születését és életrajzi adatait nem kívánom felsorolni, mert ezt valószínűleg már mindenki olvasta, tanulta legalább egyszer életében. Életművét szeretném nektek megvilágítani. Verseit, gondolatait, történeteit.  Kiragadva egy-két jelentősebb epizódot életéből.
Attilát és két lánytestérét Jolánt és Etelt édesanyjuk egyedül nevelte fel.  Anyagi gondjaik miatt kétszer kerülnek nevelőszülőkhöz.  Öcsödön Pistának szólították, mert az Attila név egyszerűen nem létezik.
„Kivettem a részemet az üzletek előtt való álldogálásokból – volt úgy, hogy este kilenc órakor odaálltam az élelmiszerüzem előtt várakozó sorba és reggel fél nyolckor, mikor már sorra kerültem volna, jelentették ki az orrom előtt, hogy nincs több zsír. Úgy segítettem anyámnak, ahogyan tudtam. Vizet árultam a Világ moziban. Fát és szenet loptam a Ferencvárosi pályaudvarról, hogy legyen fűtenivalónk. Színes papírforgókat csináltam és árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a vásárcsarnokban.” (József Attila: Curriculum vitae, részlet)
 Anyja egyedül maradván az Országos Gyermekvédő Liga révén Etussal együtt Öcsödre adja nevelőszülőkhöz, ez az első törés József Attila életében. 1918-ban meghal édesanyja, ez a második törés. Édesanyja halálát nem tudja feldolgozni. Ambivalens érzések jellemzik, egyszer gyűlöli, egyszer imádja.
Édesanyja halála után sógora, Dr. Makai Ödön veszi magához, aki iskoláztatni is hajlandó, így kerül Makóra. Itt figyelmek fel először verseire. Később Juhász Gyula fedezi fel Szegeden, atyai jóbarátja és tanítója lesz. Az ő segítségével jelent meg első verseskötete 1922-ben: Szépség koldusa. A szegedi egyetem bölcsészkarán volt hallgató, s a francia nyelvet vette fel a magyar mellé.
A szegedi egyetemről eltanácsolják a Tiszta szívvel című verse miatt. 1925-ben Bécsbe ment, majd Párizsba. 1930-ban belekapcsolódott az illegális kommunista párt munkájába. A mozgalomban ismerkedett meg Szántó Judittal, aki több évre élettársa lett. 1935-től lappangó idegbetegsége többször is előtört, a pszichoanalitikus kezelések sem segítettek. 1936-ban a Szép szó című folyóiratnak lett a társszerkesztője. 1937-ben betegsége egyre jobban elhatalmasodott, a kórházi ápolás sem használt. Nővérei vették magukhoz penziójukba Balatonszárszón. Maga vetett véget életének 1937-ben, egy tehervonat kerekei alatt halt meg.
Múzsák
„E két hölgy, anya és leánya megdobogtatta a fiatal József Attila szívét, s 1924-es találkozásukat követően éveken át kölcsönösen megihlették egymás életét és művészetét: Gyenes Gitta megfestette a költő egyik legjobb portréját (melynek eredeti fotóját kiállítva láthatjuk, eredetiben pedig a Petőfi Irodalmi Múzeumban tekinthetjük meg), József Attila pedig számos verset írt anyához és lányához.
Zuglói tágas otthonuk a húszas-harmincas években művészeti és irodalmi szalonként vált ismertté, mely vonzotta a fiatal tehetségeket, többek között József Attilát és barátait is.
Gyenes Gitta lánya Wallesz Luca, aki tizenéves korától érdeklődő és egyre aktívabb szereplője a családi irodalmi szalonnak. Szépsége, mint a fényképek is igazolják, valóban elbűvölő, tehetsége a művészetekben szintén sokoldalú, bár nem jut el olyan elismertségig, mint édesanyja.
Wallesz Lucához, aki ekkor 16 éves,  1927 karácsonya és 1928 között egy egész csokor gyönyörű verset ír József Attila. E Luca-versciklus nyitó, egyben egyik legismertebb darabja, az Áldalak búval vigalommal című, mely annyira muzsikál, hogy több kiváló zenei feldolgozás ihletője is lett.”

Szerelmek:

megismerkedésük:
Egy vasárnap délután vendégek jöttek hozzánk, és Komor Bandi Attilát is bejelentette telefonon, aki időközben hazajött Párizsból. Emlékszem, hogy magas, kissé marcona, fekete, markáns ifjúnak képzeltem, és kissé féltem is tőle. (…) A marcona, markáns, magas ifjú helyett Attila sápadt arca, leszegett feje, szöghaja, vékony, kopott ruhás figurája, furcsa, oldalgó mozdulattal fordult az ajtó felé. Roppant komolyan, mély hangon, tagoltan mondta a nevét: József Attila vagyok. (…) Kezet nyújtottam, nagyon megnéztem őzbarna szemét, finom, gyűrött arcát. A durva metszésű, kissé groteszk orr, a túlméretezetten nagy száj akkor még nem tűnt fel nekem, inkább elmosódottnak, fakónak láttam az arcát a „markáns fekete” helyett, amit vártam. (…)
Attila sokkal később elmondta, hogy kissé szorongva jött hozzánk, nyugtalanította, „hogy fogjuk fogadni”, nővére rábeszélése kellett: hogy muszáj emberek között mozogni stb. – De aztán megnyugodtam, már az előszobában – mondta. – Mi nyugtatott meg? – kérdeztem. – A tekinteted – felelte.

József Attila 1927 őszén került közelebbi ismeretségbe nemzedéktársaival, ekkor lett barátja Illyés Gyula is. 1928 elején mutatták be őt Vágó Mártának, a kiváló közgazdász Vágó József lányának, s nagy szerelem szövődött közöttük. Márta révén szorosabb kapcsolatba került a polgári radikális, illetve liberális körökkel: Vámbéry Rusztemmel és másokkal. Egyáltalán nem túlzás e szerelem egyik motivációját a költő szellemi nevelődésében látni. Márta, aki az előző évben a heidelbergi egyetemen Karl Jasperst, az egzisztencialista filozófia egyik vezéralakját hallgatta, igen nagy hatással volt József Attilára: ő hívta fel a költő figyelmét a szociológia jelentőségére és Bergson intuicionista filozófiájára is. A Márta-szerelemnek s az abban lappangó szociális feszültségeknek egyik dokumentuma az 1928 nyarán írt Klárisok című vers, e költői korszakának talán legtökéletesebb alkotása.
Már házasságukat tervezgették (a költőt be is ajánlotta Vágó József a barátai által alapított Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt-hez francia levelezőnek), amikor szeptember elején Márta hosszabb időre Londonba utazott, részben hogy kitanulja a szociális gondozói szakmát, részben mert a lány szülei ily módon akarták próbára tenni a fiatalok szándékának komolyságát. 1929 végéig tartott intenzív levelezésük; szerelmüket végül nem a távolság győzte le, hanem hogy Márta belátta: József Attila alkalmatlan a folyamatos hivatali munkára, képtelen megfelelő körülményeket biztosítani a családi élet számára. A költő úgy próbálta kompenzálni szerelmi kudarcát, hogy a köztük lévő társadalmi különbséggel magyarázta: „Egy jómódú leányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem” - írta Végül című verse átdolgozott változatában (1930). Az 1929 februárjában megjelent verseskötetét, a Nincsen apám se anyámat Vágó Józsefnek ajánlotta.

Első látogatás

Szántó Judit: ő bírta a legtöbb ideig ezt az anyai szeretetet, később könyvet is írt József Attiláról, szerelmükről.
Kozmutza Flóra: később Illyés Gyula felesége. Modern nő. Diplomás, tanult, a Gyógypedagógiai Főiskola igazgatója volt. Flóra szeretett volna segíteni József Attilán. Legutolsó csalódását József Attilának Flóra jelentette.

"Komor föltámadása", a haláláért felelőssé tehető "bűnbakok" keresése és életművének politikai kisajátítása több stációban folytatódott. Háromszor exhumálták földi maradványait és hantolták el Budapesten, a Kerepesi úti temetőben. 1994. május 17-e óta nyugszik a Mamával és elhalt családtagjaival közös sírban.
Utolsó vershármas
Nincs címük, szárszón születtek, a halála előtti néhány napban. Az irodalomtörténet a végső elszámolás költeményeiként tartotta számon. Három verset sorolunk az utolsó költemények közé: a Talán eltűnök hirtelen..., a Karóval jöttél... és az Ime, hát megleltem hazámat... kezdetű verseket.

Gát utcai szülőháza és a szárszói panzió - földi és szellemi világrajövetelének helyszíne - ma emlékmúzeum, s évtizedek óta az ő tiszteletére ünnepeljük április 11-én a költészet napját. Születésének centenáriumi esztendejét, 2005-öt pedig az UNESCO József Attila-évnek nyilvánította.
Verseit feldolgozták legnagyobb művészeink:  Latinovitstól,  Jordán Tamáson keresztül, Hobóig. Minden réteget képes volt megszólítani.
Garamvölgyi László kriminológiai elemzéssel bemutatta, hogy József Attila baleset áldozata lett. Könyvében feleleveníti az utolsó napokat, percről percre nyomon követhetjük a szárszói tragédiát.

Bibliográfia:
Vágó Márta: József Attila. Noran Kiadó Kft. Budapest, 2005.
Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest, 1987
Dr. Garamvölgyi László: Hogyan halt meg József Attila. Pallas Antikvárium- Kft. Budapest, 2001.
Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés.  Argumentum Kiadó. Budapest, 1997.
http://b-oldal.blog.hu/2010/04/11/top_10_megzenesitett_jozsef_attila_vers_vers
http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/jozsefattila/1922.html
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jozsefa.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsef_Attila
http://kulturport.hu/tart/rcikk/f/0/109848/1
http://erikafantasy.honlapepito.hu/?modul=oldal&tartalom=1087558
http://franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/konyvismertetesek/konyvek_12/jozsef_attila/jozsef_attila_tanulmanyok/uj_anyagok/pim_anyaga/fotok_2.htm