Egyik hétvégén oda voltam a Rózsadombon gubázni. Sajnálom, hogy nem fotóztam, mert lehetett volna az éjszakában igen jó képeket készíteni az utcára kirakott szeméthegyekből. Kopott zászló lengedez egy forgalmas kanyarban a szeméthegyen. Mi raktuk ki. Jelképezi a magyar megoldást, miszerint minden napra jut egy napon a buckalakóknak fuvarozni való. Ők ebből élnek. Szegény emberek nem csak a cigányoknál, hanem a magyarok között is vannak. Józsi orvostanhallgató, lelkész, idősek otthonában ápolóként dolgozik váltott műszakban. Valamelyik évben taxit kellett hívniuk, mert annyi mindent összeszedtek, hogy nem bírták hazavinni.

Mi ketten Győzővel városi csöves túrán voltunk. Üres háti-hordókkal indultunk útnak, és mindig túlpakoltunk magunkat. Volt hogy telepakoltam a zsákom belsejét dvd tokokkal, könyvekkel, külsejére aggattam kerékpár külsőket, jobb oldalamra a djembe dobot erősítettem, kezeimben postás dobozok vagy síléc, hátam közepén gördeszka,