Olyan munka kell nekem, ami emberekkel kapcsolatos. Van benne újdonság, megismerésre váró tárgy, ember bármi. Új-új, új.

Pezsgés kell, szervezés, formába töltés, majd kidöntés. 

Kihívások, hogy kiéljem kreativitásom. 

Minden egyes új ember egyenlő egy új világgal, ahogy régebben is írtam. Ha már beszélek valakivel, már másképp halhatok dolgokat, másképp gondolhatok a csövesekre például, ha egy csövessel váltok egypár szót.

Ismeretet adnak át az emberek, ha figyelünk rájuk. Talán tudattalanul, de a saját életükön keresztül mutatnak be nekem új dolgokat, s ha figyelek elleshetek apró dolgokat.

Szeretem ezeket a másoktól "lopott" apróságokat.

Legyen az egy józene, egy bicskatipus, táska típus, vagy egy sál-gyűjtemény. Emlékeztet valakire, akitől loptam. S ez nemcsak a tárgyakra igaz. Értékes gondolatokat csórtam el barátaimtól, volt kapcsolatokból.

Szavakat, hangokat. 

De ezek a dolgok rajtam keresztül is továbbjutnak. Én is csak egy kis apró láncszem vagyok a gépezetben, mert tőlem is átveszik ezeket, kérve-kéretlenül.