Múlt héten megmentettem az útszélen egy sündisznót a biztos haláltól: reáhajítottam a barna ingemet és behoztam az udvarunkba. Mire kimentem kistesómmal hogy megmutizzam neki is addigra csak hűlt helyét találtuk.

Megzajlott az Akalis, és az kerékpáros kirándulás es. Nem vagyok megelégedve vele, mert Romániában nem úgy sikerültek a dolgaink ahogy kellett volna. Erről majd a blogban.

Újabb elvetemültségem okán a kis csapatot geoládázásra szeretném rávenni. Erről már beszéltünk a kirándulás alatt, és szerintem mindenki vevő lenne erre a játékra.

Tervek közt szerepel a hasznosi kegyhely meglátogatása, egy budapesti kutató hétvége, okt 19-én látogatás egy napra Aradra, ??újabb kerékpártúra Óföldeákra?? időtől függ. összedobni két szemi reffet, és elkezdeni a szakdogát.

Hazafele a buszon olyan érzésem volt, mintha egy helyijáraton ülnék. Csak egy kicsit hosszabb a menetidő, de lényegében ugyanaz. Hatalmas nyugalommal viselem az utat, tudom hogy letesz a házunk előtt, ahol nekem 2 percig kell sétálnom. Nincs olyan utazás élményem mint aki messze földről jön. Szatymaz Szeged része. Ugyanúgy mint Újszeged vagy Szőreg. Talán annyiban különbözik, hogy évek óta ugyanazokat az embereket látom magam mellett.