SZTE_BTK
Történelem-Néprajz
Szűz Mária tisztelete Magyarországon
2009-2010

Máriavölgy 1330
"Egy vak koldus szózatot halla az égből, mely azt mondá neki hogy ott közel volna egy forrás-kút melyben van egy csudálatos kép, ennek vizével ha megmosná szemeit azonnal megvilágosítatnának".

1948-ban a hasznosi Csépe Klárának megjelent Szűz Mária, aki egy forrást mutatott neki. Pár éven belül a Nógrád-Heves-Pest megyei katolikus- evangélikus vallású falvak lakói búcsújáróhelyévé nőtte ki magát a forrás.

A csoda

· A csodahit terjedésének táptalaja maga a néphit. A népi vallásosságból eredő irracionális gondolkodásmód.
· A csodalátásnak /hallucinációnak gazdasági-társadalmi gyökerei vannak. Alapjai az ősi varázshitből öröklődtek, egyes elemei alkalmazkodtak a kereszténységbe.
· A legtöbb búcsújáróhelyen található szent kút, ha nincs akkor létrehoznak egyet.
· A ponyvákban is megjelenik a gyógyító víz és a csodás gyógyulás.
· Egyházi liturgia: a víz mint a lélek megtisztulásának szimbóluma egyaránt megbecsülték a pogányok és a zsidók is.
· Az ókeresztények istentisztelet előtt megmosakodtak, a búcsúra járó asszonyok a szentkút vizéből vittek haza mivel tisztító hatást tulajdonítottak neki.
· 1948 szeptember 1 kezdődött meg a kiskápolna építése
· 1947-48 még nincs valódi gyógyulás, csak később az 1950-60-as években
· 1947 egyházilag tiltott a zarándoklat
· 1949 óta van kisharang
· 1987 búcsújáróhellyé való kiépítés megkezdődött
· 1990 Erdők királynője tiszteletére lett felszentelve, hivatalosan elismertté vált. lourdesi barlangot kapott.
· 1991 remetelak
· 2002 Béke királynője

A kápolnát az 1970-es évek végén építették a csodás jelenések helyén. Búcsújáróhellyé való kiépítés 1987-re datálható. 1991 augusztus 1 óta van Fallóskúton Pascal remete.
Maga a kápolna mai formáját 1992-ben kapta, melyhez még a tengerentúlról is érkeztek adományok. 1994-bem egy pesti roma család díszes aranykoronát ajándékozott a fallóskúti Szűznek, amit később ismeretlenek tettesek elloptak. 1996-ban készült el a szabadtéri oltár, illetve a kápolna előtti márvány Mária szobor. 2006-ban szentelték fel a Béke királynéja templomot, s ezzel befejeződött a fallóskúti kegyhely kiépítése.

A török háborúk alatt gyakran rejtettek el templomi képet/szobrot vagy került a romtemplom alá, ahol megtalálva csodatevő erővel ruházták fel. Molvában egy 12 éves fiú ökröket legeltetett egy régi kápolna helyén, miközben a Mária képet, ami 381 évig volt a földben az ökrök kiásták. A népi vallásosság egyik megnyilvánulási formája a búcsúrajárás volt. A szentkút vize gyógyító és segítő erővel párosult. Mindez megtestesült a Mária képben vagy szoborban, mely köré ezek a legendák szövődtek. A búcsúba járók egyik része imádkoztak a család egészségéért, boldogulásáért, a gyermekek jó házasságáért, jó termésért. Másik részük a túlvilági lét biztosításáért, a bűnöktől való megszabadulás reményében zarándokol. Sőt létezik egy harmadik csoport is, akik a közös utazás, az új környezet, a közös éneklés, vagy a búcsújáróhely misztikus világa miatt miatt megy el. Vajkai Aurél két tényezőt különít el: a forrást, és a Mária képet vagy szobrot. A víznek megkülönböztetett szerepe volt a szertartásokat illetően: Máriaradnán a búcsúsok a Maros vizébe mosakodtak. Égiháború előtt a szőlőt szenteltvízzel locsolták vele jégverés ellen.

Fallóskút
Több szentkút történetét összehasonlítva találunk megegyező elemeket a források felfedezésével, a csodák történeteivel kapcsolatban is. A fallóskúti szentkút a közeli mátraverebélyi szentkút körül kialakult legendákból táplálkozik. Többször megismétlődnek a legendák, hiedelmek, melyek idővel aktualizálódnak, és mindig a jelenkori szükségleteket elégítik ki.

Gyógyulások

· kórházi beteg fájdalmait megszüntette, újra tudott járni, és ezt a víznek tulajdonította.
· 1949 és 1952 között egy szembeteg több sikertelen műtét után meggyógyult.
· 1950-ben egy 13 éves gyermekbénulásos kisfiút többször megmosták vízzel, meggyógyult.

Csépe Klára

· 1913 Hasznos-1985 Hasznos
· Sánta Lászlóné 1913 Június 22 született
· 6 év népiskola, földműves család, 6 hol földdel, 10-en voltak testvérek, négyen maradtak életben.
· Nagyanyja nevelte.
· 1929 16 évesen férjhez ment
· 1930 András fia megszületik
· -1936 Ilona lánya
· -1942 férje bevonul, első látomás a FRONT
· -1944 második látomás HÁBORÚ NEM ÉRI A FALUT
· -1947 3. látomás, imádkozás közben július 2-án Sarlós Boldogasszony napjának estéjén megjelent Szűz Mária.
· -1947. augusztus 8-a megtörténik az I. csoda. Egy néma kisfiúval itatták meg a forrást, fülét is megmosdották, mert nagyot hallott. Mondd: Szűz Mária segíts! Adj nekem szóló nyelvet!!
· -1947. augusztus 15-én Nagyboldogassszony napján több ezren voltak a búcsúsok. Egy 16 éves süketnéma lány is volt a zarándokok között. Letérdeltették, megitatták forrásvízzel, Mondd: Szűz Mária segíts meg! A lány kimondta, majd összeesett. Furcsamód mosolyogva feküdt a földön. Felébresztése után már nem tudott megszólalni, csak mutogatta egy kis Mária képen, hogy őt látta álmában.
Ezeknek a csodáknak a híre az egész országban elterjedt. A látomások ténye vitatott.
A katolikus egyházban is megoszlanak a vélemények, így történhetett meg az, hogy búcsú idején a Mátraszentimréről indult menet papostól, mert az hiszi, de hasznosról nem, mert a hasznosi plébános nem hisz benne. Az évek teltével a csodák hitele megnőtt, ponyvára is kikerült a történet. A hasznosi Szűzanya története és búcsúénekek címmel. Ponyvaírók kibővítik a történetet, közhelyek alkalmazásával (kollektív látás, táj leírása, csodás esemény ismertetése, könyörgések leírásával).
A látomások Európa szertehasonlóak, megegyeznek, de vannak a búcsújárásokban (látomások), legendákban olyan történelmi formai elemek, melyek nemzeti/népi sajátosságoknak tekinthetők. A látomások hatására Fallóskúton kialakult a Mária kultusz. Hasznoson a legtöbb házban megtalálható volt egy-egy Mária kép vagy szobor. (Világoskék palást, rózsaszín ruha, sárga öv).

Paraszti misztika- eltérő elmesélés a megtalálást illetően
Mikor megtalálták a forrást, a férfi így szólt: nem mondjuk meg senkinek, mert szétkacagnak, kinevetnek, kigúnyolnak. Felesége helyeselt, jól van, nem mondjuk meg.

Jádi Ferenc és Tüskés Gábor könyve a néprajz és pszichiátria tudományát hívja segítségül a hasznosi tömegpszichózis értelmezéshez. Pszichiátria szerint Klára néni sérült lelki alkat, elmebeteg, paranoid pszichopata. Nagyon vallásos légkörben nevelkedett. Élményei elalvás előtti, felkelés utáni órákban jelentek meg neki, a hajnali imádságok idején. Ezek a látomások küldetésteljesítők, vagy azt szorgalmazók. Forrásuk a természetes vallásosság, ami lehetséges, hogy a pogányság maradványai. A társadalmi-kulturális környezet tükrözik a jelenéseket. A vallásos háttér, a prédikációk, kalendáriumok olvasása, szentképek nézegetése jelentősen befolyásolja az emberi képzeletvilágot. Klára néni minden este, reggel elmondta az Üdvöz légy-et, és a Mi atyánkat.
Csodalátók általában a falu szegényeiből kerülnek ki, akik csapongó képzeletükkel, túlfűtött vallási érzelemvilággal rendelkeznek. A falu közösségéből kilógtak ezek az emberek, templomban előénekes, előimádkozó vagy a búcsúvezető személyét kapják meg.
A néprajztudomány Csépe Klára nénit hagyományteremtőként tartja számon, aki Mária kultuszt teremtett Fallóskúton.

Fallóskúti tartózkodásom során feltettem néhány kérdést Pascalhoz:
-Mit gondol a Mária látásról?
-Csak a papoknak jelenhet meg Szűz Mária? Az egyszerű embernek nem?
-Miért jönnek a népek?
-Nagy részük kérni jön.
- Mit gondol a látomásokról?
-A Szentháromság küldte a látomásait.
Megfigyeléseim alapján a zarándoklók tömegbázisa a 40 év körüli nők, de előfordulnak fiatalok és férfiak is.

Bibliográfia:

-Jádi Ferenc-Tüskés Gábor: A népi vallásosság pszichopatológiája: -Egy hasznosi parasztasszony látomásai. Tanulmányok a népi vallásosság köréből. (szerk. Tüskés Gábor), Budapest. 1986, 516-556 old.
-Manga János: A hasznosi tömegpszichózis. In: Ethnographia 73. 353-388