gumicukor

Ijesztően, sőt mérhetetlenül óriási ez a világ! Annyi mindent nem ismerünk, annyira fogalmunk sincs dolgokról, hogy az hihetetlenül elszomorító. Elmennek mellettünk az emberek, s közben lehet, hogy a szomszéd ember gondolatai megegyeznek az enyémekkel. Vagy, épp tudnék neki segíteni. Baj az, hogy elvan az ember azokkal, akiket ismer, s nem mer, még inkább nem érzi szükségét újabb ismeretségek fenntartására, megkötésére.

Itt ülök egy üres lakásban, és emberekre vágyom. Nagyon. Ismerkedésre, pendülésre, és szeretetre. Leginkább szeretetre van szükségem, ahogy mindenkinek. Internetfüggő lettem, pont ezért. Talán ott még valakinek fontos vagyok, vagy azt hihetem, hogy igen.

Parasztnak gondolnak, és unatkozónak, pedig csak adni szeretnék, és kapni. A barátaim idegeire megyek, elvégre mindenkinek megvan már a maga foglalatossága, ami a fontosság érzetét betölti.

A párja. PÁR. Társ, akivel meg lehet osztani apró-cseprő ügyeinket, akinek adhatunk-akitől kaphatunk. Az ember társ nélkül, fél csonk csupán.

Becsüljétek meg a párotokat, mindig, folyton-folyvást. Tápláljátok azt a tüzet, nehogy elaludjon. Nem elég tettekkel, elvárni hogy észrevegye, hanem kell szavakkal, nézéssel, gesztusokkal. Mindig.

Legyen idő a szünetre, hogy hiányozzon, hogy felhívhasd, ha eszedbe jut. Hogy ábrándozhass vajon mit csinálhat most? Hogy aztán nagy mosollyal karjaidba zárhasd, s fülébe súghasd: Hiányoztál Drága!

Mert ennél szebb nincsen, amikor két test egybeforr, önzetlenül, tisztán és szelíden.

Nyilván arról írok most, amiben nincs részem, de emlékszem az érzésre milyen volt, amikor megvolt ez a boldogságom. Vegyük úgy, mint a kerékpáromat: eddig használtam, jól jött amikor ott volt, észre se vettem. Most, hogy tönkrement, -baleset- piszkosul rossz, hogy nem tudom használni, hogy nincs velem.

Így voltam a kapcsolatommal is, amíg volt, örültem neki, élveztem az előnyeit, anélkül, hogy tudtam volna, becsültem volna, tápláltam volna, s amikor megszűnt, űr keletkezett, amit egy másik személlyel lehet csak újra betölteni. Mert ha valaki egyszer megkóstolta a gumicukrot, mindig gumicukrot szeretne enni.