én is hejj, jó sokáig élni!
Nézni hogy lesz lánykából Nő aztán meg néni
Kezdődött ott a dolog, hogy egyik este rámjött a hajat vághatnék. Sose vágtam még meg magam, de úgy voltam vele, kell egy kis változatosság, egy kis frissesség, miért is ne?
Uncsi volt már a szabados puli fizimiska, vágjunk bele!
Fokozatosan legnagyobbról a legkisebbik felé szántottam fejem búbját, egészen addig, amíg nem tetszett a fejformám. A legviccesebb rész, amikor egyik kezemben a kistükörrel, bal kezemben a vágóval táncikálok a fürdőben. Sikerült odáig elfajulni, hogy belevágjak hátul a sérómba...
Ordítok ZSOOOOOOOLTI!
Vágjál bele lécci a másik oldalon!!!!
...
De miért? Tökjó lesz a punkok is ilyet hordanak!
Te nem vagy punk
Végül hosszas könyörgéssel belevágott, ám csak finoman elcsiszolta a felületet.
Azon morfondíroztunk az eperben hol máshol, hogy meddig lenne jó élni? Hát kb hogy lássam az unokáimat kirepülni, aztán szerintem csókolom.
Addigra úgyis megunom az élettel való nyűglődést, de ki tudja?
A másik meg ehhez kötődően, kérdezgettük ki hány éves, és megbeszéltük győzővel hogy tökgáz 27-25 évesen ilyen diákmelókat elvállalni. Le is fogunk tagadni pár évet a korunkból.
Sőt, meg is tehetjük, hisz mindketten fiatalosak vagyunk, és egyáltalán nem érezzük a korunkat. Ha nem volna róla szó, akkor nem is ejtenénk ki ilye n borzasztó számokat.
Hát, basszus én most is élek! ÉLEK, nem akarok családapa lenni, szórakozni, felfedezni vágyom még. Sokat-sokat.sokat.
Most vagyok fiatal, most tehetek meg olyan dolgokat, melyeket, ha tisztességes felnőtt állampolgár leszek már nem fogok megtenni. Ez olyan szíjpeti effektus, szóval gyerekek és állandó munka nélkül képzelem most az elkövetkező pár évet.