Többször találkozhatott már a következő bejegyzés tárgyával, egy walesi építésű, környezetbarát, igazi kis hobbit házikóval. A tulajdonos oldalán fellelhető információkból (www.simondale.net ) állítottuk össze ezt a bejegyzést, hogy bemutathassuk a különleges épületet.

Lakna egy ilyen házban? -> Fórum

Ami régen hagyományos építkezésnek számított, ma már rendhagyó. A közvetlen környezetben fellelhető anyagokból történő építkezés nagyon is környezettudatos, mivel szinte csak fát, szalmát, földet, agyagot tartalmaz az épület. Ha már nem használjuk, magára hagyva hamar elenyészik és újra a környezet részévé válik.

A leírásból kiderül, hogy az egyik fontos motivációjuk az volt, hogy környezetbarát és úgymond egészséges anyagokat használjanak fel, ezzel elkerülve a modern építőipar szennyezőit. Ha elolvassuk a belső levegő minősége című bejegyzést akkor láthatjuk, hogy az ilyen hagyományos építkezéssel se lehet elkerülni nagyon sok szennyezőt. (Radon, porok, vírusok és baktériumok.) Sőt a modern építészeti és épületgépészeti megoldásokkal még könnyebb is kiküszöbölni a szennyezők legnagyobb részét. (Gépi vagy természetes szellőztetés és levegőtisztítás.)

A másik fontos motiváció az ár. A teljes épületet 3000 fontból, azaz mai árfolyamon nagyjából 900.000 Ft-ból építették fel. Az építkezés mintegy 4 hónapot és nagyjából 1500 munkaórát igényelt. A ház körülbelül 50 m², egy légtérben található az összes helyiség, ami fűtés és világítás szempontjából mindenképpen kiváló. A hálószobát helytakarékosság miatt, ötletesen egy második szintre helyezték el, ahova lépcső vezet a nappaliból.

Szalmaház

Az épület falai, a tető, de még a padló is szalmából készült. A szalma felhasználása építőanyagként reneszánszát éli nem véletlenül, hiszen hő és hangszigetelő tulajdonsága vetekszik a mai modern építőanyagokéval. Gondoljunk bele, hogy az építőanyagok előállítása mennyi energiába kerül és ezzel közvetve mennyi szennyezőanyag kerül a környezetbe. Ezzel szemben a szalma a mezőgazdaság mellékterméke, tekinthetjük CO₂ semlegesnek, csak a szállítása és feldolgozása során használunk primer energiahordozókat. Ebben a példában egy félig domboldalba süllyesztett, földdel befedett tetőszerkezetű házról van szó, de szalmából „hagyományos” cseréptetős, akár több szintes épületek is építhetőek. Egyes források szerint, egy szalmabálából készített fal hőátbocsátási tényezője 0,2-0,3 W/m²K. (A mai előírás 0,45 W/m²K, az új 2010/31/EU irányelv szerint ez csökkenhet 0,3 W/m²K-re.) Vastagabb rétegben, vagy más technológiával kombinálva könnyedén építhetünk belőle passzívházat.

Fa tartószerkezet

A szalmabálák nem terhelhetőek, ezért a háznak készítettek egy fa teherhordó szerkezetet. A felhasznált faanyag a közeli erdőségekből lett beszerezve, egy éppen esedékes gyérítés során termelték ki őket. A szerkezet legérdekesebb része a tető, itt egy olyan formát választottak, ahol nincs szükség alátámasztásra és közbenső merevítésekre vagy illesztésekre, a gerendák egymást tartják a külső falszerkezetre támaszkodva.

Szigetelés

A szalmabála nagyon érzékeny a nedvességre, ezért a megfelelő szigeteléséről gondoskodni kell. Ezzel biztosítható az időtállóság, valamint a további hőszigetelés és légtömörség is. A ház alapját egy vízzáró fóliával fedték be, erre került egy hulladékfából készült raklap réteg, amelyre elhelyezték a szalmabálákat. A bálákra később a szintén hulladékfából készült padló került.

A tetőnél is hasonló szigetelést választottak, a szerkezetre kerültek a szalmabálák, amelyre egy vízzáró fólia került. Befejezésül földel fedték be a szerkezetet, ez növeli az épület hőtehetetlenségét és így sokkal jobban bele is illik a környezetbe. Az élő tető ráadásul nem is melegszik úgy fel nyáron, mint egy hagyományos cseréptető.

A falaknak kövekből csináltak alapot ezzel biztosítva, hogy a bálák ne érintkezzenek a talajjal és ne nedvesedjenek át valamint, hogy a nedvesség lefele is tudjon távozni. A falakra kívül-belül mészkővakolat került, ez átengedi a levegőt, de biztosítja a szükséges szigetelést és tűzállósságot.

Extrák

Amellett, hogy maximálisan közel élnek a természethez, nem kell nélkülözniük minden műszaki berendezést. A ház tetején elhelyezett napelemek, biztosítanak némi áramot a világításhoz, zenehallgatáshoz vagy a számítógéphez.

A következő videóban a tulajdonost hallhatjuk, hogy mi a véleménye a termőföldről és a klímaváltozás kihívásairól.

A tulajdonos saját szavai:

„ A képeken egy ház látható, amelyet a családom számára építettem. Az építésben segített az apósom, az arra járók és az áthívott barátok. Négy hónappal a kezdés után már beköltözhető és lakájos is volt. Körülbelül 1000-1500 munkaórába és 3000 fontba [300 Ft-os árfolyamon számolva 900.000 Ft] került a beköltözésig. Ez nem sok, ha a lakásvásárlással hasonlítjuk össze (durván 60 font/m² munkadíjak nélkül).

A házat a környezetre való maximális tekintettel építettük, ezért egyfajta viszonzásként egy egyedülálló lehetőséget kaptunk, hogy a természethez közel éljünk. A saját magad építészének lenni szórakoztató, élvezhetsz és alkothatsz egy olyasvalamit, ami egyrészt a saját egyéniséged, másrészt pedig a föld része, nem pedig egy sorozatgyártott, doboz formájú valami, ami a maximális profit és az építőipar kényelme érdekében épült. A természetes anyagokból való építkezéssel kizárod a gyártók profitját és a karcinogén mérgek keverékét, amik megtöltik a modern épületeket.

Néhány kulcsfontosságú pontja a dizájnnak és a szerkezetnek:

• Legyen domboldalba ásva, az alacsony vizuális behatás és a védelem érdekében.
• A fejtésből származó kő és sár felhasználható a támfalhoz és az alaphoz.
• Készíthetünk tartószerkezetet a hulladék fából, amit a környező erdőből is beszerezhetünk.
• Az önmagát tartó tetőszerkezetet nagyon könnyű megcsinálni és esztétikus is.
• A szalmabála kiváló hőszigetelő a falakban, padlóban és a tetőben egyaránt, ráadásul könnyű beépíteni.
• Műanyag fólia, sár és gyepréteg a tetőn, nyugtató és csökkenti hatásunkat a környezetünkben.
• -->