Az emberi test sav-bázis háztartása voltaképpen kiegyenlített. Ámhelytelen életmód esetén a savak és bázisok kölcsönhatása kibillentheti az egyensúlyból. A fehérjében dús táplálkozás túl nagy húsadagokkal, csakúgy, mint az egyoldalú villámdiéták, a savak igazi támadást idézik elő. A szervezetnek folyamatosan az egyensúly megtartásáért kell küzdenie, kialakul a látens savasodás (acidózis). Ez energiarabló és -elemésztő állapot, amely egészségügyi problémákat vonhat maga után. 

A sav-bázis egyensúly megtartása

Az élelmiszerek testünkbe illő építőanyagokká és energiaszolgáltatókká való átalakításakor savak és lúgok termelődnek, miközben egy-egy étel íze semmit sem árul el arról, hogy a testben a sav vagy a bázis képződését segíti elő. A sav-, illetve a bázistartalmat a pH-érték adja meg. A savas tartományban a skála 0-7-ig terjed, a lúgosban 7-14-ig. A hetes pH-értéknél a pozitív és negatív töltésű részecskék egyensúlyban vannak. Testünkben – szerveinktől függően – különböző pH-értékek vannak jelen. A pH-értéknek csak a vérben kell állandó értéknek maradnia, mégpedig 7,4-nek.

Az emberi testben különböző ellenőrző mechanizmusok működnek, hogy a sav-bázis egyensúlyt fenntartsák. A felesleges savak a vesén keresztül választódnak ki, továbbá a szénsav kilégzése, a szövetekben a semlegesítő hatású bikarbonát puffer működése szintén a pH-érték szabályozása céljából történik. A bőr savanyú verítéket választ ki, a bélből savanyú széklet ürül.

A rövid ideig fennálló savas vagy lúgos megterhelés semmiképpen sem károsítja a szervezetet, mivel kitűnő semlegesítő rendszere van. Hosszú távon azonban nem ajánlatos az elsavasodáshoz vezető táplálkozás.

Egyes megbetegedések a sav-bázis egyensúly megbomlására vezethetők vissza. Legismertebb közülük a köszvény, amelynél húgysavkristályok raktározódnak el az ízületekben, begyulladnak és fájdalmat okoznak. A savtúltengés következtében könnyebben alakulnak ki krónikus gyulladások, fekélyek, bőrbetegségek, húgykövek. Vélhetően a reuma, a fertőzésekre való fogékonyság, a csontritkulás is összefügg a szövetek elsavasodásával.

Melyek a savasító és melyek a lúgosító élelmiszerek?

A sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó célzott táplálkozás nem terheli meg a szervezetet és bőségesen ellátja testünket lúgos kémhatású anyagokkal, így a csontjaink erősek, a bőrünk feszes marad, és a sejtek táplálása kifogástalanul működik.

Savasító élelmiszerek:
Cukor és cukortartalmú édességek, fehér kenyér, tésztafélék, kávé, fekete tea, alkohol, hús, hal, kolbászfélék és különösen a húsleves.

Lúgosító élelmiszerek:
Burgonya, zöldségek, gyümölcsök, nyers tej és néhány sajtfajta, a legtöbb fűszernövény. A bázisképzés éllovasainak számítanak a sötétzöld leveles saláták. A szárított gyümölcsök is, különösen a datolya, a füge és a mazsola, kiváló lúgosító táplálékok.

Semleges kémhatású élelmiszerek:
Víz, vaj, hidegen sajtolt olajok, diófélék.

Ha a pH-érték a vérben 7,36 alatt van, akkor acidózisról beszélünk. A referenciaérték (ami orvosi szempontból még megfelelőnek minősül – a szerk.) 7,36 és 7,44 között található. Ha e fölött az érték fölött van, akkor alkalózissal van dolgunk. Az akut savasodásnak (acidózis) vagy ellentétének (alkalózis) a jelensége mind a vér, mind pedig a szövetek szintjén jól ismert az orvoslásban, különösen az intenzív ellátásban. A lúgos hatású táplálkozás koncepciójában mindazonáltal nem az (artériás) vér akut acidózisáról vagy alkalózisáról van szó, hanem kizárólag a véren kívüli testszövetek krónikus elsavasodásáról.

A bevett orvosi gyógymódokat kiegészítő, úgynevezett komplementer medicinában számos tünetet a savtúltengésre vezetnek vissza: a gyomorégést, a krónikus gyomor-bélzavarokat (pl. Candida albicans), a narancsbőrt, a hajhullást, a haj- és körömtöredezést, a különböző bőrproblémákat, a reumát, a köszvényt, a cukorbetegséget, a csontritkulást, különféle fájdalmakat, valamint a meggyengült immunrendszert. Az úgynevezett bázikus táplálkozást mintegy 1970 óta alkalmazzák az alternatív, illetve a komplementer gyógyászatban.

Tanácsok a sav-bázis egyensúly megőrzéséhez

Alapvető fontosságú tanács: a – lehetőség szerinti sovány – húst vagy halat nagy adag, zsírszegényen elkészített zöldséggel vagy burgonyával együtt fogyassza el, hiszen kb. 250 g zöldség vagy gyümölcs kiegyenlíti azt a savmennyiséget, amely 100 g hús, hal vagy gabona elfogyasztásakor képződik.

Reggeli étkezés:
A kávé és a fekete tea vízrablók, elfogyasztásuk után a testben kevesebb folyadék lesz, mint azt megelőzően. Ha semmiképpen sem tud lemondani megszokott reggeli kávéjáról, akkor mindenképpen igyon meg utána egy nagy pohár vizet. Friss gyümölcs, müzli, hígított gyümölcslé, méz és aszalt gyümölcsök változatossá tehetik a reggelijét.

Dél:
Ideális időpont ahhoz, hogy a bázisok java részét a szervezetébe juttassa. A zöldséglevesek és a fűszerek kiváló lúgosítók. Fehérjebevitelkor részesítse előnyben a növényi eredetű élelmiszereket (pl. babot), ezáltal könnyebben kerül bázistúlsúlyba, kevesebb zsiradékot fogyaszt, és még a bevitt kalóriával is takarékoskodik. A folyadékbevitel fontos ahhoz, hogy a keletkező savak a vesén keresztül kiválasztódhassanak. A csapvíz és a szénsavmentes ásványvíz semlegesek, a gyógynövényteák ásványi anyaghoz is juttatnak, így folyadékbevitelre ideálisak.

Délután:
Az anyagcsere-folyamatok lassabban mennek végbe, emiatt néhány élelmiszer erősebben erjed, pl. friss gyümölcsök, saláták, nyers koszt. Gondoljon erre, ha felfúvódásra hajlamos.

Este:
Csak kis adag ételt vacsorázzon, jól megrágva, lehetőség szerint 19 óra előtt.

(Forrás: Entsäuern: Gesunde Ernährung im Säure-Basen-Gleichgewicht, németből fordította Mészáros Csilla)