Hétfői nap lényegét a könyvtárban töltöttem, ahol kivettem a régóta kívánt könyveket. Az Útont, Dali titkos életét, és a Hectort. Beszélgettem Gy.-vel és E.-el. A könyvtárban az első emeleten, nyugalomban. E.-rel tettem egy rövid sétát is hazafele menet. Jó volt, mert igen rég láttam, beszéltem vele. Kellett már ez a kis beszélgetés. A Mars téri váróban Ágival találkoztam össze, aki cukrászdában dolgozik. Tele volt süteményekkel. Ilyen-olyan sütiket ajánlgatott nekem, zserbót vettem egy darabot. Édesnek mézes volt, krémes is volt. Fincsi volt. Kívántam volna még, de hát ugye nem akartam kifosztani. Kínált is még, de igazán nem tehettem meg hogy felélem azt az édességet, amit hazavisz a családjának. Így megköszöntem szépen hogy megkínált. Kedves egy lány :)

Osztán a buszon öcsémmel mentünk haza együtt. Ilyen is rég esett meg. Idejét se tudom már mikor mentünk haza. Pletykák, és híreket kaptam erről-arról. Többek közt egy kedves, aranyos, okos lányról.