És kinn már hull a hó, pont jön a télapó értem és bálba visz a szánkó és fülembe hajol egy táncosom, hogy jól mozgok és megcsókol, míg földre rogynak kint a szarvasok.

-Tyűű, végre, bedőltem a gép előtti fotelbe. Olyan, de olyan izomlázam van, amilyen már rég volt :)

Hétfő óta tudok járni, nem kell ugrabugra meg görbe bot. BÉmentem a városba vizsgázni, meg találkozni kedves ismerősökkel. A vizsga nem sikerült jól, de nem ez volt a lényeg. Hús-vér emberekkel találkozhattam végre, akik nekem egyre fontosabbak. A délutánt Gy.-vel és D.-val töltöttem, és mondhatom igen tartalmasra sikeredett, feltöltődtem.

Öcsémék hoztak be, és a Dóm téren tették ki a szűrömet. Először használtam a térdmerevítőt. Hát vicces volt, ahogy araszolgattam a városban. Eltelt egy kis időbe, amíg elértem a végcélig. De rájöttem, hogy ehhez is olyan felfogás kell, hogy nem kell kapkodni, VAN IDŐ. Így volt módom felfigyelni apró dolgokra, miről beszélnek az emberek az utcán. Miért álldogál a bácsi a járda szélén, meg ilyenek. Próbáltam mindennek értelmet adni, azt hiszem ez csak így lehetséges. Vizsgálgattam az arcokat, érdekes módon minden szem kivétel nélkül megmustrált. Nem volt jó érzés, mit mondjak. De gyönyörűen sütött a nap, és melegséget éreztem, hosszú idő óta először.

Hiányzott már ez a nyüzsi, a Zászló utcabeli egyetemisták sietségének látványa. Újra láthattam a megszokott ismeretlen-ismerős arcokat, mosolyogtam is nekik, örültem hogy még élnek. Mindenki buta módon siet, siet. Siessetek. Én is igyekeztem: délután beszélgettem Gy.-vel, antikvároltunk, bár kezembe került egy Nagy László kötet, valahogy nem éreztem elég késztetést hozzá, pedig szeretem.

Délután a Milleniumban. D.-vel egy igen gyorsan szaladó 5 órát töltöttem el. Így utólag kissé neheztelek magamra, amiért így kisajátítottam a jányt, úgyhogy erre legközelebb figyelek. Hosszú idő (egy hét) óta most sétáltam újra egy jót. Bár a dolog inkább bicegésnek volt mondható, de jó volt a társaság. Különös módon nem éreztem fáradságot, pedig ezen a napon voltam ugye szabadlábon... De mikor felszálltam a buszra, no akkor szinte fel, fel kellett eszméljek hogy le tudjak szállni időbe'. Hazaérve nem volt gond az alvással.

Mucha

Hogy valami épkézláb magyarázatot is adjak, mit keresnek ezek a szépes képek, azt csakis egy aranyos hölgynek köszönhetem, aki felhívta rá a figyelmem. Ezúton is mondok neki egy hatalmas Köszit!!! és adok egy mosollyt :) Mert jó ízlése van a lánynak, no meg a művész úrnak is. Korábban is ismertem a Rubicon hasábjairól ezt a posztert,de most már tudom is hogy ki a készítője :)

 Tavaly volt Szépművészetiben. Kár, hogy nem tudtam róla. Mert már ismertem tőle ezt a képet is. Hogy mi a szép benne? Az összhatás. Tetszik a régiessége. Tetszik, hogy már a század eleji nőideálnak is milyen sok arcát tudja elővarázsolni. Rosszul is fejezem ki magam, a lökött divat ellenére szerintem ma is ezek a nők az igaziak.

Itt egy jó vélemény összegzés, amivel teljes mértékben egyetértek. Annyit még, hogy Mucha az antikvitásig nyúlt vissza, és ha megfigyeljük a görög ikonosztáziát találunk sok-sok hasonlóságot. Ami különösen jó. :)

itt pedig a jó öreg wiki

de hogy globalizált legyek, legyen itt a prágai Mucha múzeum oldala is, ahova a látottak alapján ha egyszer elkeveredek Prágába érdemes lesz beugrani. 

Mucha- A nő dicsérete

a nő négy arca:

-az ártatlan kislány

-a hivalkodó dáma

-a kacér hölgy

-és a vágyakozó hiúság?

:D