na azért egy kicsit rólam is
Tyűűű, Győzőnek néztem a neten egy kerékpártúratérképet. Ez lönne az ajándéka, de sehol se találok olyat, ami a szalafői ipsének volt. Ehelyett, találtam egy olyan oldalt, ahol Szlovéniába mentek el bringázni. És hmm kedvcsinálónak megtette a hatását, valamelyik évben ki kellene próbálni. Persze csak a Balaton és Kelet-Magyarország végigtekerése után. Na de akkor, hohó, letekerni Triesztbe, az Adria partján sátorozni. Ezért is lenne jó Szlovénia, mert ott még lehet sátrazni. Nem úgy, mint a gőgös horvátoknál, ahol tilos. 290 km-ert kellene csak tekerni a tengerpartig a magyar országhatártól.
Most nézem: rengeteg ilyen kerékpártúrára vonatkozó oldal van.
Elég sok vadkempingezéssel kapcsolatos leírást is találtam. egy ketőt bemásolok ide a későbbi tájékozódás kevéért.
Európa több országában vadkempingeztem biciklitúrák során, néhány tapasztalat:
Ukrajna, Belarusz, Oroszország - sok szabad hely, szép nagy erdők, igen könnyű sátorhelyet találni, ha meglátnak, se szólnak miatta.
Szlovákia - a nemzeti parkok kivételével szinte mindenhol könnyű helyet találni. Cigányfalvak (főleg Sárosban és Szepesben) környéke széles ívben kerülendő.
Szlovénia - talán itt volt a legnehezebb (a Kras-hegységet leszámítva), minden magánterület, rengeteg a szétszórt tanya, nehéz olyan helyet találni ahol nincs az ember szem előtt. Itt aludtam meredek lejtőn, autópálya melletti keskeny erdősávban is.
Észak-Olaszország - szintén nagyon nehéz ügy, általában a falvak melletti nyárfaligetek segítettek ki. Egy kukoricaföld mellett meg jött a tulaj, de csak annyit kötött ki, hogy ne hagyjak szemetet ott.
Lengyelország - a délkeleti részen jártam csak, szintén szétszórt tanyák, jó sátorhelyet csak a beékelt nagyobb erdőkben találtam, meg a folyók mellett.
Franciaország - az Alpoktól a Pireneusokig, aztán föl a belga határig sehol se volt különösebb gond a vadkemping. A Massif Centralban kicsit sok a szögesdróttal lekerített legelő, de mindig megoldottam valahogy. A legjobb a Landes vidékén volt vadkempingezni - egy megyényi fenyveserdő, az aljnövényzet meg páfrány.
Németország - a Saar-vidéken durva ipari táj, itt nehéz volt, a Duna mellett viszonylag könnyű sátorhelyet találni.
A legfontosabb, hogy ne lássanak rá az útról a sátorra. Általában elég az első erdei ösvényre betérni, vagy így ősszel a learatott földekre.
Romániában is lehet probléma nélkül, ha észrevesznek meghívnak magukhoz és nem menekülsz a vendégszeretet elől, úgyhogy vigyáz. Aludtam pajtában, szalmában, fogarosok sziklái közt, buszmegállóban, kukoricásban, patakparton.
Szerbiába nem volt gond az út menti gyümölcsösöknél, vaskapunál, út menti romos házakban.
Macedóniában sincs probléma gyüölcsösök, Nagytavak partján, Ohridi tónál Strugában van kemping nemgond delógni. Ha meglátnak életbelép a vendégszeretet.
Albánia - Montenegro : patakpart gyümölcsös, hegyekben, szőlőben elkapott a tulaj nem volt probléma fügével kínálgatott.
Montenegro- Bosznia és Hercegovina: érdemes kertekbe bekéredzkedni, vendéglő mellé, Bosznia Hercegovina veszélyes még a taposóaknák miatt!!! Romos házak út meletti bozótos tilos! Ahol nincs kitéve tábla az nem azt jelenti hogy ott nincs akna, hanem hogy (még) nem talltak ott. Nem éri meg kockáztatni! Szóval csak ott vadkenpingezunk BH -ban ahol a helyiek is járkálnak.
Alapszabálynak: későn nyomunk sátrat vagy sotétben fekszunk sátir nélkul, korán kelunk és eltununk, mindenestül. Szemetet nem hagyunk.
Én nagyon sok helyen vadkempingeztem már, valahogy mindig sajnáltam a pénzt a szállásra.
Nem volt olyan ország, ahol ne működött volna. Pár emlék:
Görögországban nagyon kényelmes volt a tengerparti homokban, leszámítva: hajnalban egy szúnyog beleszállt a fülembe, és elég nehezen talált ki (ez nagyon szar érzés), reggelre tele lett a hálózsákom pókkal, az ébresztő pedig 11 körül német nyugdíjas nénitől: Hallo, hallo, die Sonne scheint! :D
Viszont egy másik túrán a görög tengerpartra megemlékezve egy óvoda homokozójában töltöttem el egy kellemes éjszakát.
Törökországban arra ébredtünk Kappadókiában, hogy bár az útról nem látnak a tuti helyünk miatt, de a napfelkeltével (hajnali 5 körül) léggömbök százain japán turisták fotózták négyfős csapatunkat bőszen. Légi "támadásra" nem voltunk felkészülve.
Albániában a borjúnyi kutyák okoztak kellemetlen perceket, valamint az az este, amikor jobb híján kifeküdtünk egy földútra. Kiderült, hogy az ott komoly országút, mert éjjel is több kamion ment el mellettünk elég közel, reggelre pedig már nagyon nagy lett a forgalom. (A buszokból kinéző albán tekintetek is élményszámba mentek.)
Igény esetén tudok még konkrétumokat írni.
Igaza van sexilábnak, ezért megismétlem alapszabályát: napnyugta után vackoljuk be magunkat, és az első napsugarakkal keljünk. Ne legyünk parasztok, tényleg ne szemeteljünk, a biológiai szükségleteket is meg lehet oldani kultúráltan. (Amit a bp-i mutyik csinálnak, azt ne tedd!) Kiegészítés: sátor nélkül szétcsíphetnek a szúnyogok; bemehetnek a hálózsákodba pl. skorpiók (egyik srác megjárta Iránban, de túlélte); jöhetnek kóbor kutyák, vagy egyéb nem kívánatos állatok; könnyebben lopják el a cuccaidat; ha este elkezd esni az eső, az elég kellemetlen, de még a reggeli harmat ellen sem árt egy minőségi hálózsák.
Romaniaban minden alkalommal vadkempingeztünk,mikor biciklituraztunk.Nem volt gond.Neha a szunyogok megettek.De, ahogy feljebb ertünk a hegyekbe mar ritkultak a verszivok.Patak vizet ittunk es azzal is föztünk.
A legelökön valo kempingezesnel erdemes odafigyelni a vandorlo birkanyajakra.Egy reggel arra ebredtunk,hogy kb.2000db birka legeleszett körölöttünk.A hozzajuk tartozo juhaszokkal es a terelö kutyakkal.
Romaniaban minden alkalommal vadkempingeztünk,mikor biciklituraztunk.Nem volt gond.Neha a szunyogok megettek.De, ahogy feljebb ertünk a hegyekbe mar ritkultak a verszivok.Patak vizet ittunk es azzal is föztünk.
A legelökön valo kempingezesnel erdemes odafigyelni a vandorlo birkanyajakra.Egy reggel arra ebredtunk,hogy kb.2000db birka legeleszett körölöttünk.A hozzajuk tartozo juhaszokkal es a terelö kutyakkal.
Horvatorszag,Krk sziget.
Siman letaboroztunk a tengerpertra,bokrok közze.Robogos rendörrel is talalkoztunk es csak a tüzgyujtasi tilalomrol tajekoztatott.De azt rendesen a elmagyarazta,hogy a TÜZ az nem vicc.Bogracsozas,szalonnasütes kilöve.
Ket nap mulva hozznk csapodott egy Lengyel parocska es igy satraztunk tovabb.Volt,hogy egesz napra otthagytuk a satrat es nem volt gond.
Terveim szerint 2010-ben a Balaton körültekerése lesz egy nagyobb csoportos feladat. Találtam egy oldalt, ami elég jó múzeumokat ajánlgat szerteszét a tó mindkét partján.
Íme:
A javasolt múzeumok elérhetősége
Sümeg,
Zamárdi Tájház, Zamárdi, Fő utca 83. Tel:+36 (+36 [85]) 545-037
Kenesei Tájház, Balatonkenese, Kossuth u. 6. Telefon: +36 (+36 [88]) 481-586
Csopaki vízimalom, Csopak, Kisfaludy u.16. Telefon:+36 (+36 [87]) 446-250
Tihanyi Babamúzeum, Tihany, Visszhang u. 4. Telefon:+36 (87) 448-431
Bencés Apátsági Múzeum, Tihany, I. András tér 1. Telefon:+36 (87) 538-200
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Tihany, Pisky sétány 12. Telefon: +36 (87) 714-960
Malommúzeum, Örvényes, Szent Imre u. 1. Telefon: +36 (+36 [87]) 449-360
Révfülöpi Honismereti Gyűjtemény, Révfülöp, Halász utca 2.
Egry József Emlékmúzeum, Badacsony, Egry József sétány 12. Telefon: +36 (87) 431-044
Tájház, Balatonszentgyörgy, Csillagvár utca 68. Telefon: +36 (85) 377-193
Csillagvár – Középkori életpanoptikum, Huszármúzeum, Balatonszentgyörgy, Irtás dűlő Telefon: +36 (30) 227-2272
Fonyódi Múzeum, Fonyód, Bartók Béla u. 3. Telefon: +36 (85) 560-392
Latinovits Zoltán Emlékmúzeum, Balatonszemes, Bajcsy-Zsilinszky utca 5. Telefon: +36 (85) 314-011
Balatonszemesi Postamúzeum, Balatonszemes, Bajcsy-Zsilinszky utca 46. Telefon: +36 (84) 360-160
Bár szerintem ez jóval bővülni fog várakkal, meg természeti látnivalókkal, hogy igazán tartalmas program lehessen. Össze kellene még gyűjteni a lehetséges kempingek címét, árát. Egy olyan két-három naponta kellene csak kempingbe szállni az anyagiak miatt. Na de majd :)
-------------------------------
Elkezdtem gondolkodni vajon az idei szilveszterem milyen lesz? hogyan és kivel töltöm majd ez év utolsó napjait na és hogy hol?