1211 II ENdre magyar kriály határvédelmi céllal a Keleti-Kárpátok mindkét lejtőjére német lovagrendet telepít.

1225 A király kiűzi az országból a tőle függetlenedni próbáló lovagokat. Helyükbe -a mai moldvai magyarok őseinek első csoportjaként- magyar határvédők érkeznek.

1227 A megkeresztelkedett kunok lelki gondozása végett mgyar egyházi és világi segédlettel megalakul Moldvában (az akkori Kunországban) a milkói római katolikus kun püspökség. A kumn püspök tagja lesz a magyar püspöki karnak. Az új püspökség működésének biztosítása érdekébne Mo-ról kanonoki kar, alsópapság, katonaság, és dolgozó nép telepszik át Moldvába.

1234 IX. Gergely pápa levelében arra figyelmezteti IV. Béla királyt, hogy magyar és német alattvalói közül sokan a milkói kun püspökség területén lévóő vlach nép közé telepednek,azok görögkeleti hitére térnek, s velük egy néppé válnak.

1342 Nagy Lajos magyar király Kara Bogdánia néven szervezi vajdasággá a Kárpátoktól keletre fekvő hűbéres területeit. A Moldva elnevezés késsőbb jelenik meg.

1371 A szereti római katolikus püspökség felállítása.

1400-as évek Az évszázad folyamán a moldvai vajdaság lakossága nyelvileg román többségűvé válik.

1460 Mátyás király üldözi a husitákat MAgyarországon, akik ezért Moldvába menekülnek. Itt megalapítják három másik faluval együtt Husz városát, a Dnyeszter partján pedig Csöbörcsököt.

1457-1504 Stefan cel Mare moldvai vajda uralkodása során többször betör Erdélybe. A hadjáratok alkalmával alhurcolt magyar foglyokat Moldvában telepíti le.

1466 A husziták Tatroson másolják le a Huszita Biblia néven ismert első magyar bibliafordítást.

1479-1493 Báthory István erdélyi vajda kegyetlenkedései miatt a székelyek nagy számban menekülnek Moldvába.

1534-1572 a moldvai ferences kolostoroknak Csíksomlyó ferences anyaegyháza adja a házfőnököket.

1571 Tatros városának plébánosa a Husz és Románvásár környéki magyar huszitákat visszatéríti a katolikus hitre.

1574-1591 Petru Schiopu moldvai vajda kancellárja 20.000 főre teszi a moldvai magyarok számát.

1597 A moldvai katolikusok püspöke átteszi székhelyét Bákóba.

1600-1606 Movila Jeremiás vajda uralkodása idején Moldva püspöke, Querini Bernard 1591 katolikus, többségében magyar családot talál a vidéken, 10.704 lélekkel, akik 15 városban és 16 faluban laknak. A lélekszámcsökkenés okát a tatárbetörések pusztításaival magyarázza. Ettől kezdve 200 éven át a bákói püspöki szék a lengyelek kezébe kerül.

1607 A marosvásárhelyi országgyűlés okirataiból "elmúlt üdőkben az szegény országnak nagy sok insége és romlása miatt, főképpen Moldvában számtalan sok szegénség futott".

1612 A szebeni országgyűlés elrendeli "a Moldváre menőp utak és ösvények őrzését, továbbá, hogy ha marhástól, feleségestől innet Erdélyből az szegénség által akarna menni, el ne bocsássák, hanem megtartóztatván, ki-ki földesurának visszaadják".

1622 Moldvát a pápa missziós területté nyilvánítja.

1634-1653 Vasile Lupu vajda 12.000 moldvai katolikus hívő számára lelki vezetőt kér Rómától.

1641 Diodat Péter aposoli vikárius részletes jelentésben számol be a moldvai katolikus magyarok településeiről és helységenkénti lélekszámáról.

1648 A Diodat Péterénél részletesebb jelentést küld egyházlátogatási körútjáról a Hitterjesztés Szent Kongregációjához Marcus BANDINUS, Moldva apostoli adminisztrátora. A tatrosiak arra kérték Bandinus érseket, hogy ne küldjenek hozájuk magyarul nem tudó misszionáriust.

1670 Petrus Parcevic érsek írja:"Moldvában szinte az egész katolkus népesség magyar, magyarul beszél, és hangos szóval magyar papokat kér". A román nyelvű prédikációt nem értik, nem tudnak románul gyónni, ezért Parcevic a csíksomlyói ferencesekkel kívánta elláttatni a moldvai misszionárius szolgálatopt. Ezt azonban a VAtikán nem engedélyezte, arra hivatkozva, hogy Moldva a lengyel katolikus egyház fennhatósága alá tartozik.

1671 Szabófalva és másik öt község magyarsága a Szent Kongregációhoz írt levelében panaszolja el a misszionáriusok visszaéléseit, melyeket ha nem orvosolnak, ők az ortodox püspök fennhatósága alá helyezik magukat.

1707 RAbutin osztrák császári generális hadai elől a Székelyföldet védő kuruc katonaság nagy része Moldvába menekül. A megtorlástól tartó nemesek is velük tartanak. Hazatérésükre csak 1711-ben nyílik lehetőség.

1764 A madéfalvi mészárlás túlélői -Csíkból és Háromszékből- tömegesen költöztek át Moldvába. Egy részük innen továbbmegy  Bukovinábam, ahol öt falut alapítanak, a többiek végleg letelepednek a moldvai magyarok között.

1781 Zöld Péter csíkszentléleki plébános menekülése során fölkeresi a moldvai magyarok telephelyeit. A gyulafehérvári püspöknek küldött jelentésében írja a moldvai katolikus papokról: "A misszionárius atyák mind olaszok, kik sem a román, sem a magyar nyelvet nem tudják beszélni, és azt a 9 magyar plébániát teljességgel nyomorultulk szolgálják".

1807 A Jászvásárban székelő osztrák konzul, HAmmer jelenti Bécsbe a moldvai római katolikus plébániák adatait: 10 település összesen 4182 családdal, 21307 lakossal.

1827 Hammer utóda Lippa konzul immár 50.000 magyarról számol be.

1851 A moldvai Schematizmus 22 plébániát sorol föl, amelyek közül 16-ban magyaruzl beszélnek. Ugyanonnan kiderül, hogy a 22 plébánia nem 22, hanem 208 települést jelent, mivel egy plébánia több falut is kiszolgált.

1866 Josef Salandari, a moldvai katolikus misszió főnöke kétnyelvű (román-magyar) katekizmust ad ki Jászvásáron.

1884 Megsziűnik a misszió, és létrejön a Jászvásári Római Katolikus Püspökség.

1889 Camili jászvásári püspök pásztorlevelében írja:"megparancsoljuk, hogy a plébániák templomaiban a pápai enciklikában előírt imádságok semmi más nyelven nem mondhatók, csak románul".

1898 Bukarestben megjelenik Románia NAgy Földrajzi Szótára, amelyben ez olvasható: "Bákó megye legnagyobbrészt román,[...] de találunk a földműves nép között régi telepeket, melyek magyar eredetűek és a mai napigh megőrizték nyelvüket és vallásukat[...] Vannak száz és száz családot számláló helységek, ahol a lakosság egyetlen román szót sem tud kiejteni, mint Forrófalva, Klézse stb.".

1905 A bukaresti Román Akadémia évkönyvében megjelenik Radu Rosetti A magyarokról és a moldvai katolikus püspökségelről c. értekezése. Rosetti 50-60.000-re teszi a moldvai magyarok számát, ugyanakkor megjegyzi: "a moldvai állam létrejöttekor (1342) minden valószínűség szerint számottevő magyar népesség volt letelepedve részben a Szeret, részben a Tatros völgyében".

1915 A lujzikalagori magyarok enmgedélyt kérnek anyanyelvük templomi használatára. Camilli püspök válasza: "A kérvényezőknek tudniok kellene, hogy Romániában a nép nyelve román, és nem is lehet más. Saját nemzete elleni jogtalanság és szégyen volna a saját személyére nézve, ha ebben a hazában egy idegen nyelven beszélne, például magyarul."

1938 EGy helyi hirdetmény szövege "Mi Bákó vármegye Ferdinánd (Újfalu) község polgármestere, Bákó megye prefektusának 1938 május 3-áén kelt 7621. számú rendelete alapjána község lakosságának tudomására hozzuk, hogy a községházán vagy más nyilvános helyeken nem szabad más nyelven beszélni, csak románul. A katolikus templomokban azistentiszteletet csak románul és latinul szabad mondani. A papoknak és kántoroknak nem szabad az egyházi éneket más nelven énekelni, csak románul és latinul...Mindenkit szigorúan megbüntetünk, aki ez ellen vét" .

1940 Az öt bukovinai magyar falu Magyarországra költözésével 1000 moldvai magyar is áttelepül.

1946-47 Több mint száz magyar tannyelvű iskola alakul M?oldvában. Ezeket néhány év múlva rendre megszüntetik. A lészpedi magyar iskola 1960-ig műküdik.

Forrás: Néprajzi Nyári Egyetem jegyzetei