Kincses Kolozsvár vár
Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál,
Jöjj hát mért haboznál? Angyalkám gyere már!
Légy sorsom szerencsém, légy a takaros menyecském,
A szőke Szamosnál kis fészkünk vár!
Az édes reménység, a havasokon fehérség,
S a bércek hegyén a zöld fenyő erdő vár.
Szép város Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál,
Hol minden piros, fehér, zöldben jár!
Egészen izgatott vagyok ettől a gondolattól. Kijutni Kolozsvárra. (Hogy értsd: az EHÖK lehetőséget ad szegedi hallgatóknak, hogy áthallgassanak a Babes-Bolyai egyetemre.)
Még korántsem biztos, de jók az esélyeim h kimehessek. Az emberben a lelkesedés mellett ua. a félelem gondolata is besiklik: mi lesz velem 3 hétig? mi lesz a sulival? a vizsgákkal? a barátaimmal? sok program lehetőség adódik tavasszal...amit én kihagyok. Mert egy erősebb érzés: a kalandvágyás és felfedezés ősi ösztöne csalogat, hogy tartsak vele. S én gyenge vagyok, s nem tudok ellenállni.
Ideje már azon is agyalnom hogy mit írok a motivációs levelembe. Nem akarok átlagos lenni azzal a tipikus szöveggel h "hát még nem voltam de nagyon szeretnék.."mert ez átlagos.
Valami olyasmit szeretnék beleírni hogy mire vagyok én odakint kíváncsi. Gondolok itt a Házsongárdi temető sírjaira: Kós Károly, Reményik Sándor és egyéb nagy erdélyi magyarok nyughelyére. Mátyás születési helyére, a Szent-Mihály templomra, a Farkas utcai református kollégiumra, nomeg természetesen a román-magyar egyetemre.
fent: Fadrusz János: Mátyás király; lent Mátyás szülőháza
Az ottani diákokra, emberekre, a Szamosra, a hegyekre(Bükk), a magyar műemlékekre, a román-magyar kapcsolatokra, szeretném felidézni mindazt amit az elmúlt években Wass Albert műveiből felszedegettem. Milyen nagy élmény lenne az, ha elsétálhatnék a Farkas utca hátsó bejáratánál ahol a diák Wass járt be a kollégiumba. A fellegvár maradványaira is szeretnék felnézni.
Kós Károly az építész így ír Kolozsvárról:
"minden erdélyi város között a legvilágosabb, legművészibb, legáttekinthetőbb alaprajza
van; utcáinak, tereinek aránya mind közt a legjobb, az egész város úgy, ahogy van, mindenekfelett
előkelő, patinásan nemes architektúra. Nincsen művész, aki jobban tudta volna megtervezni a Főterét
méreteiben, a templom elhelyezésében, a körítő házak szélességi és magassági arányaiban, a sugár
irányban betorkolló utcák elhelyezésében és végül abban, hogy ezen a piacon ott van a legművészibb
szobor, melyet valaha magyar művész alkotott, és az a szobor úgy van elhelyezve a maga
templomhátterével, hogy párja a világon alig akad."
Egyébiránt kivettem egy érdekesnek ígérkező könyvet Kolozsvárról. A cím állítása szerint prózai kalauz Kolozsvárott. Előszóban Reményik idézettel, gondoltam ez csak hasznomra lehet. Kíváncsi vagyok erre a régi magyar városra, mely mára már elvesztette Erdély fővárosa rangját.
Izgatnak a körülöte fekvő hegyek, felkívánkozom mindegyikre. Legjobban mégis Székelyföldre kívánkozom, de oda nem hiszem hogy eljutok. Be kell érjem Kolozsvár és környékével. Nem akarok az a tipikus kiránduló leni, hogy elmegyek valahova, és alapos körültekintés nélkül már mennék egy másik helyre. NEM!
Bizonyosan ennek a vidéknek is megvan a maga csodája, szépsége, csak én még nem ismerem.
