pillanatnyilag az egóján kívül

kaptam pár üzit, és sikeresen magamba szálltam. Nagyszerű. Amilyen könnyen, gyorsan tudok lelkesedni dolgokért, ugyanolyan könnyen tudok alászállni a béka segge alá.

...csészényi tér, tele konfettivel, január 12-ét írunk, és mégis...

 Lenn voltam a Tiszánál is, szép volt. Nem is láttam még így télen, jegesen, a vasúti híd felöli része még be volt fagyva. Vadkacsik úszkáltak a jéghideg vízben. Jó dolog ez a séta érzem. Mire hazaérek, addigra elszáll a bánat és a bú... és valahogy kiéltem szomorúságom, vagy ledolgoztam?

Eszembe jutott számtalan szarabbnál szarabb gondolat és egyáltalán nem lett kedvem. Mért van az, hogy amíg én keresem az embereket, időt áldozok rájuk, energiát fektetek beléjük, szal h én ebből nem látok semmit sem. Ugyanezt nem kapom vissza. Velem van a baj? talán túlreagálom a helyzetet?? az lenne a legkevesebb. Nagyobb baj lenne az, hogyha az emberek tényleg ilyenek lennének a környezetemben. Az tényleg nagy baj lenne. Ha velem van a probléma, akkor annyira jelentéktelen lehetek, hogy nem is vagyok érték. pufffff

de ez annyira valótszínűtlennek tűnik...hülye elméletek....

Lehet hogy ragadós vagyok? ez is felmerült bennem. Láttam más embereket, akik úgy ragadnak egyesekre, hogy kegyetlen nézni. Hát még elviselni...volt szerencsém nekem is már pár embert. Felvetődik a kérdés: ők nem veszik észre magukat? második kérdés: én vajon észre veszem azt ha ragadok valakire? Jó kérdés. Olyan emberek társaságát igyekszek keresni, akik szintén keresik az én társaságomat. Így ez kizárható. De mi van ha csak én hiszem ezt? hoppá az örök kételkedő ismét megjött. És ez a rész már annyire szánalmas hogy vigyorgok az egészen :D

Na erre jó nekem ez a blog :D

-----------------------------------------

 utóirat 2009 Decembere

Hát egy kicsit leakadtam, hogy miket irogattam ide régebben. Elképesztő. Ma már nincsenek efféle kétségeim. Változtam. Ahogy ilyen, és ehhez hasonló leépüléseim sincsenek. Kicsattanó a közérzetem. Tudom, hogy értékes ember vagyok. Tudom, hogy ebben az évben letettem valamit az asztalra, ami megdobta a férfiassági-bizalmi indexemet. És megőriztem azt, amiért mindig is szerettek az emberek: a jókedvemet, stílusomat, emberszeretetemet. Értékes vagyok. És feladatom is van: olyan embereket keresni, akik nekem értékesek. Ettől leszek én is fontos.

-------

találtam olyan embert aki fontos nekem, és aki értékes számomra

2010 Édes Január