Szatymaz-Szeged-Nyíregyháza Július 30 Szerda

 Elég idiótán hangozhat, de ezen a napon döntöttem el h elmegyek -életemben először fesztiválozni. Illetve hogy elmegyek Regécre arrra a bizonyos ásatásra amire Győző barátom invitált meg az előző napokban. Csupa-csupa jóval kecsegtetett: étel-ital mi szem-szájnak ingere, és kényelmes szállás.

Arra gondoltam milyen jó lenne egyszer úgy igazán szabadon viselkedni. Ahogy gondolkodni vagyunk képesek, aszerint végezni a cselekedeteinket. Ritkán csinálunk ilyet nem? Ti lehet hogy nem de én igen :D

Itt ültem a gép előtt, kikerestem mikor indul a vonat, szereztem Viktor komától hosszúlejáratú kölcsönt -na ilyet se többet- vonatra. Itthon kikérezdkedtem h hadd

mehessek el Krisztiánhoz. Édesanyámat meg kellett győzni h a vár nem veszélyes,

semmi nem fog a fejemre zuhanni, én sem fogok lezuhanni a vár legmagasabb fokáról etc. 

Sikerült. Volt 7000 forintom vonatra, így hát 12 körül összepakoltam és betekertem Szegedre. Kellemes meleg idő volt, igyekeztem, mert el akartam érni a 13:30?-as vonatot és még jegyet is kellett váltanom.

Sikerült beérnem, (merthogy kerekestűl mentem fel)oda-vissza kerékpárostúl 7000 forintba került !!! És újabb tanulság: nem kapkodunk utazás közben mer tvalami csúnya marhaság les za vége. És meglett: a vonaton vettem észre mikor számoltam a kest hogy hoppá két 500ssal kevesebbet katam vissza a pénztárostól...ilyenkor de mérges tud lenni az ember önnön magára és ráadásul jogosan.

Problémaként kiemelném h nem könnyű egy megmálházott kecskét egyedül fel-le mozgatni a magas kerékpáros plató és a peron között mozgatni. Ja meg a másik h a rohadt ceglédi állomáson nem tudok kerékpárral egyik peronról rohangálni át a másikra!!!visszafele így késtem le a vonatot ..... eléggé felhúztam magam ezen hogy csak azért késtem le egy nyűves vonatot, mert az egyik legkorszerűbb állomáson nincs megoldva a kerékpár közlekedés. Bezzeg Szajolon képesek voltak alagutas lejárót csinálni..

Sebaj odafele este értem be a városba. Krisztus még akkor az első lakásán a Stadion utca fele lakott. Kijött elém az állomásra motorral :D aztán hazaszáguldoztunk. Este mindketten fáradtak voltunk, de azért beszélgettünk meg vacsiztunk majd megbeszéltük a másnapi tennivalókat. Talán?? ekkor hívtam fel odit:

-remélem megvan még a jegyed, mert itt vagyok nyírhegyen :D -előtte héten vagy tán hónapokkal előtte beszéltük h elkéne menni erre a fesztiválra. Ő meg is vette elővételben a jegyet. Aztán én hétfőn lemondtam a dolgot mert akkor egészen kilátástalannak tűnt az egész. És Kedden beszélhette Győző tele a fejem h milyen jó lesz ásatáson dolgozni, mivel ott biztosítják a szállást, és a kaját. ÁÁÁ pont ilyen hely kell nekem ahol meghúzhatom magam. Visszatérve odi épp el akarta bizniszelni a jegyét mikor szóltam neki. Megbeszéltük h Csütörtökön egy napra elmegyünk.

Nyírbátor, Azfeszt Július 31 Csütörtök

Reggel Xrisz elhúzott dolgozni, én felkeltem  egy olyan 9-10 körül és utána mentem. Be a klinikára.

Xrisz orvos. Lábdeformáltakkkal foglalkozik, azaz lábakat gyógyít, hogy cipőt viselhessenek a betegek. xD

Ott játszogattunk, vártuk h jöjjön Odi akivel egész addig nem találkoztam csak msn-en és telón beszéltem vele.  Ekkor volt az h elhúztam a teszkóba egy fekete kis alakú füzetért amit a keró hátuljára rögzítettem. Ám mire dél-1 óra táján kitekertem a buszpályaudvarról már em volt meg. Elhagytam :D naplónak szántam a füzetet, és rohadt drága volt 500 ft ....

Nos megdumáltuk h a délutáni első? busszal kimegyünk bátorba. Hálózsákom nekem volt, krisznak nem. Sátrunk no az sem volt. Xrissznek amúgy is kellett előbb-utóbb vennie egyet, mert sokat jár motorostalálkozókra. Hát vett egyet. Oké hogy vett, de mivel valami hihetetlen módon az egész városban egyedülálló módon csak narancssárga sátor volt...3 fiú és egy narancssárga sátor... de legalább lett :D

Aztán mi ketten odival buszra pattantunk a sátorral és hálózsákjainkkal. A társalgás az elején egész nehezen indult meg, majd a buszon feloldódva végül is a zenéről beszélgettünk sokat. Bátorba nem csak mi voltunk későn csatlakozók, pár lány is volt előttünk, mikor leszálltunk a buszról és indultak a helyes irányba. Mi először rosszfelé idnultunk el, majd útbaigazítást kérve megtudtuk h a bátori kemping ahol a fesztivál is volt pár km távolságra van a falutól...akkor hát gyerünk gyalog. A főutcán sétáltunk felcsomagolva, mikor megállt mellettünk zajosan egy busz. Fesztivál busz azt hiszem ez volt ráírva. Én rögtön kiszúrtam--> felpattantunk és kényelmes-urasan beértünk a helyszínre.

Nyírbátorban a kemping egy termálvizes uszodával van egybeépítve, előtte egy tó amit horgászok használnak, ide eresztik a kihűlt melegvizet. Egy tó és egy erdő közötti kanyargós úton kellett elhaladni. egész festői lett volna a környezet ha éppen nem rockerekkel lettünk volna kénytelenek sétálni. Xrisz már a buszon izgult miérettünk hogy merre vagyunk már, ő a szimóval már rég ott volt. Xrisz fiam volt olyan rendes hogy megvette a jegyeket.

Mivel én úgy isten igazából most voltam először fesztiválon mindent megjegyeztem magamnak. Meg hát eléggé maradandó élmény is volt ez azt hiszem mindhármunknak, nemcsak nekem. Jobbra erdő, benne íjászatot gyakorolhattak a fiatalok, balra a kemping és a színpadok. Odi elővett egy előre kinyomtatott térképet a helyszínről az alapján tájékozódtunk.

Beljebb lépve rögtön egy társaság szenvedése keltette fel a figyelmünket, amint a kocsi mellől mindenkit leszólítva próbáltak dugóhúzóra szert tenni. Próbáltunk segíteni nekik, hasztalan... Pár lépéssal odébb a biztonsági őrök átmotozták a cuccainkat, aztán go sátorhelyet keresni. Mivel ez a második napnak számított, így a legjobb helyeket azaz a legtávolabbi csendes részeket már elfoglalták az élelmes emberkék. Maradt tehát az akác erdő között egy feldúrt sáv ahova a sátort többszöri vita útján elhelyeztük szépen a HEADBANGERS színpad mögött...ezúton is köszönöm mindenkinek aki ott fellépett. A hosszú álmatlan éjjeleimen tudtam értékelni a munkásságotokat. Köszi srácok!

Delután lepakoltuk a kamiont...ja nem az nem itt volt :D

felhúztuk a sátrat, körbejártuk a placcot, és szembesültem azzal a ténnyel h itt normális piszoárral nem fogunk találkozni, a fürdő csupa sár, és ami még rosszabb: van három csodálatos medence, amit úszónadrág nélkül necces vagy nagyon ultravagány dolog lenne használatba venni.

Két színpad között kell majd ingáznunk, mert a kedvenceink ezeken lesznek leginkább, Alvin, 30y, Kaukázus, PASO, amit érdemes lenne meghallgatni. A délutánt sörözgetéssel, beszélgetéssel meg bohóckodással töltöttük meg tán Berentzent is megkóstoltuk. Ami nagyon finom és rohadt drága pia.

Mire eljött a koncert ideje legnagyobb bánatunkra a kaukázus elejére xrisz nem akart csatlakozni, hanem a padon maradt. aztán valahogy mégis odakerült, meg odi is el-eltűnt a koncertek ideje alatt. Hát mit mondjak? fergeteges hangulatú koncertek voltak, én nagyon élveztem. Kaukázuson eleinte zavart hogy nem tudtam beazonosítani őket -csak a szalai klippet láttam- de hangról jól sikerült. Leadták az Angliát meg egy pár számot. pl a Szexuális életünket azt nem játszották. Egy ipse mellettem sokáig ezt énekelte és így megmérgezett engem is.  30Y-on már ki voltunk: sokat késtek, hangolás meg mittudomén..elkezdtünk szenvedni jamaika a jamaikaikajakééért :D

Legeslegjobb volt a PASO amit azóta is emlegetek: olyan jót életembe se táncoltam tán mint akkor. Úgy kell elképzelni a helyet h éjszaka van, csak a színpadról szórják sejtelmes fényeiket a lámpák, hely van dögivel, és megszólal a trombita-harsona öszeállítás és ááááá

érezni lehetett amint megremegett a levegő, ahogy az éjszakát átjárja a zeneszó. Akkor nagyon tudtam élni. kétszer tapsoltuk vissza őket. Jó zene volt. a legjobb. 

Készült rólam valamelyik koncin vagy a funderzen, vagy a Pason egy elég béna kép, félmeztelenül, tiszta vizesen, és éppen táncolva...-ezt a gyerekek ártatlanságának megóvása érdekében nem teszem ki :D

Krisztiánnak mikor megmutattam vagy 5 percig röhögött...non commente

A 30y-onon első sóór, korlátra kapaszkodva ugrabugráltunk-kiabáltunk...körülöttünk cak lányok gyerekek ez a Paradicsom :D

Azfeszt Augusztus 1 Péntek

Ha jól emlékszem reggel Krisztián elhúzott dolgozni, mi meg ott maradtunk. Édes kettesben. Megdumáltuk hogy ha már itt vagyunk akkor nem menjünk el, este halgassuk meg a Republicot is. Ez a mondat Xrisz szájából hangzott el. Hát mondom nekem nincs lóvém, Odinak is csak egy napra szóló jegye volt, Motoros barátunk volt oly kegyes és meghívott bennünket még egy napra. Igen ám, de mi potyázni akartunk hogy olcsóbban kapjuk meg a jegyet:

felcihelődtünk -nem volt neház hód piszkált hogy éhes :D- elmentünk be a városba hogy vegyünk kaját. Értékeinket megunkhoz vettük, osztán uzsgyi be. Hód nem bírta a gyaloglást, panaszkodott hogy fáj a lába: el volt szokva a gyaloglástól. De még a vásárlástól is. felhívta anyukéjét hogy mit vegyünk...nem akart rám hallgatni hogy jó lesz egy kenyér meg valami húsféle. Végül csak így lett. Ám a kajára elment az összes pénzem. illetve nemis. Hazafele még eszünkbe jutott hogy kéne durizni valami fürdőgatyát :D:D legnagyobb. Elkezdtük járni az üzleteket minden ruhaneművel kapcsolatos üzletbe bementünk a belvárosba. Legtöbb helyen nem volt, ahol volt ott több ezerért adták volna. Mi csak 500-500 forintot szántunk gatyára. Végül az enyémet a kínaiáruk boltjából szereztük be, néni adott kedvezményt sose felejtem el neki. Hogy meglegyen nekem a nyaralás azt mondta. Hódnak pedig duriztunk egy kalózos shortot, meg asszem még valamit alája arra már nem emlékszem hogy mit. Vicces volt. Akkor szereztem meg ezt a hupikék fürdőnadrágot ami XXL-es...a célnak megfelelt.

Visszaséta, közepett a város szélen odajött hozzánk egy purdégyerök s azt mondja hogy a bokorban van egy ipse keltsük már fel mert tán meghalt úgy bealudt a szerencsétlen. És valóban a bokoraljában egy surranóskatonanadrágos 20as éveit taposó lelkes alkoholista fiatalember aludta édesded álmát mikor felkeltettem..Jóreggelt!!!!!!..jót röhögtünk késsőbb az ipsén mert hódnak a fülébe akart beleharapni, meg a jégeres óriásballont szerette volna magáévá tenni. Szó szerint....sztem durván szefós volt vagy elitta az agyát. Felkeltés után jegybeszerzés. Mi napijegyet akartunk volna, de voltak olyan jók hogy már a hetijegyet szórták. és nem is tudom talán a negyedéért megkaptuk a hetijegyet. :D

Szóval úgy nézett ki a dolog hogy ott maradhattunk egészen a végéig. :D

Átöltözés és go a medence. Körülbelül ebből állt a Péntek délután ami állandó programmá vált. Termálvízből ki, vízbe be. És álmos voltam, és unatkoztam rettenetesen. Hód mindig nyűztetett hogy menjek már el vele fürdeni: nem hagyott aludni. Ami nem is csoda hogy aludtam, hisz egész előző este egy rémálom volt. Sokáig fenn voltam hála a Headbangers színpad művészeinek. Nem győzőm megköszönni álmatlan éjszakáimat! Köszz!

Krisztiánt mint a messiást úgy vártuk. Elfogyott a kajánk. A tünetes éhezés jeleit még nem mutattuk, de mindketten érzékenyen vettük tudomásul hogy nincs mit enni. Ez gáz. Voltak ilyen történetek hogy valaki elitta a kajapénzt, nem hozott sátrat, és egész éjjel fenn volt, majd hazastoppoltak mert éhesek voltak. ciki.

Talán telefonáltunk is Xrisznek hogy hozzon valamit. Erre ő kirámolta a péksüteményest. Annyi péksütit életembe nem ettem Croasont, meg nem is tudom mik voltak de jó volt, jólesett. Meg labdát is hozott ki hogy majd játszunk. Amit mi csináltunk azt inkább csak idétlenkedésnek nevezném. Nekem nem is volt igazán kedvem játszni, csak azért mentem mert a többiek nagyon rámenősek voltak.

Amire tisztán emlékszem: döglés délben a medencében. Három órakkor is döglés a medencében. Estét vártuk már nagyon. A délután fürdőzéssel, és labdázással telt.

Este a Depresszióba hallgattam bele, de igazán jól a Besh o Drom játékán mulattam, majd Xriszel végig ültük egy zsákon a Belgát, -ami nekem továbbra se jön be- és utána a Republic első sorban tomboltunk mi ketten. Szabályosan széttapsolta, a kezem, nagyon fárasztott-untatott h állandóan tapsoltatnak. De a fene egye meg nem lehetett kihagyni.

Végül is a nap durranása ez volt a Republic éjfél-egy óra körül a ganxtát már a fürdőből hallgattuk. Estére tökjó volt: feltöltötték mindig tiszta vízzel. Azt is le kellene egyszer fényképezni hogy milyen megkapó ahogy elszáll a meleg víz gőze az éjszakai szőke fények mellett.

Azfeszt Augusztus 2 Szombat

Xrisz morcos lett mert én korábban mentem el lefeküdni, és eloroztam a polifómját párnának. Azt hiszem itt készültek a labdás képek is. Egyébként komplette nem emlékszen semmi lényegesre. Lustálkodós fürdőzős nap volt. Unatkoztam, és labdáztunk. Este amit nagyon vártam a Skafunderz jött. Utolsó este, egy kicsit mindannyian rákészültünk titokban hogy most kirúgunk a hámból ha eddig látványosan nem is. Talán egy kicsit pityókásan mentem el a koncira beretzeneztünk hód nagy kedvencét fogyasztottuk nagy szeretettel, én meg rájátszottam: lassan ittam meg hogy hasson. A Testi Egyenlegtől a Skafunderzen át ott tomboltunk. The Moog-ra megcsappant az emberanyag, rockfeszten nem csípték a finomabb elektro-rockot de azért egyszer sikerült visszatapsolni őket is. Nem értem mért nem voltak sokan: jó zenét játszottak tombolós zene volt. Én jól éreztem magam.

A Skafunderz végén adódott az eset valamikor hogy össze-vissza csavarogtunk a helyszíneken éés kiszúrtam az énekest ahogy éppen úgy mint mi ment a mellékhelységbe. Hát odival összebeszéltem és odamentünk egy-egy képet csináltatni vele mi már önmagában is viccesre sikeredett: a wc-ben szép züld háttér előtt fényképezkedtünk. Jót derültünk ezen mind a hárman. Szegény csórikám már úgy el volt ázva h rettenet. Mindennek tudott örülni.

De még a medencénél is összetalálkoztunk ott telepedtek le mellettünk a zenészek, akkorát aszaltam rajtuk ...csoda h nem vették észre. Az énekes félrebeszélt: valami bogarakról beszélt, hogy gyerekkorában a homokozóban is ette őket. xD

Jól sikerült este volt az egyik legemlékezetesebb.

Nyíregyháza Augusztus 3 Vasárnap

másnap sokáig aludva nem mi voltunk a legelsők, s nem is a legutolsók akik szétszedték a sátort. Nyugisan-okosan megnézve mikor indul ki a busz! Igen, mert gyalogol a fene ha van fesztiválbusz a városba. Szóval okosan indultunk neki. Buszpályaudvar helyett a vonatállomásra tett ki minket az

ingyenbusz, ott elidőzve fényképezgettünk egy keveset, leültünk a peronra várni.

A vonaton iszonyúan lassan telt az idő, csöndben-beszélgetés nélkül utaztunk. A kalauztól megérdeklődtem hogy mi a helyzet az útmegszakítással kapcsolatban: erre azt válaszolta hogyha nem készítettem ilyen okmányt az állomáson, akkor érvénytelen a menetjegyem...ez volt a nap fő kérdése: megyünk-e tovább Olaszliszka-Tolcsvára vagysem?

Egy óra körül beért a vonat, innen elbúcsúztunk egymástól, gyalog ballagtam Xris Stadion utcai lakására. Nagy meleg volt, és megpróbáltam egy plakátot szerezni lehetőleg épp állapotban sikertelenül...össze-vissza kalandozva a városon betaláltam. Gyors zuhany, összepakolás, kajálás, és már indultam is neki a vonatállomásnak hogy elkerüljek északra.

Felpakoltam a kerékpárra a málhát, az állomáson az állomásfőnökasszonynál kibuliztam hogy antedatálja az utazásmegszakításról szóló okmányt. (Összetettem két kezem a pult alatt). Legjobb érvem az volt hogy nincs újabb 7000 ft-om új menetjegyre :D

Úgy eltettem, hogy még most is megvan ez a vacak. Nagy nehezen a több kilós málhát felpakoltam a vonatra -miért olyan magassak ezek a magyar vonatok?- és már száguldoztam is Tokaj felé. Messziről kiszúrtam a Kopasz-hegyet. Egy gyors nyári zápor, mikor észrevettem hogy leengedett a hátsó kerék. Krisztől kértem egy pumpát kölcsön, és nagyon jól jött hogy elkértem. A vonaton hiába pumpáltam leengedett. Egy átszállás volt Szerencs előtt Mezőzomboron, itt mentem be a faluba emberek után kutatva. Gondolom a főutcán haladhatam mikor a sokadik ház előtt egy vedres embert kérdeztem hogy tudna-e nekem segíteni? beajánlott egy szerelős házhoz ahol két magányos férfi lakott apa-fia. Ők segítettek megalkotni a kerékpáron a foltozást mivel a jól felkészült utazónál nem volt se folt, se ragasztó, se pénz :D

Ingyé ragtak rá egy autófoltot, szerelés közben beszélgettem velük. Kérdeztem tőlük hogy hol van a cukorrépa? Szerencs erről lenne voltaképp híres, a cukorgyárról...Mesélték hogy mekkora területet foglalt el a cukorrépa egykor, de ma már nincs. Leépítették a gyárat. Szavaikból elkeseredés és kilátástalanság fejeződött ki. Megköszöntem a segítséget, és kibatyogtam az állomásra. Egy vonatot sikerült a szereléssel elvesztegetni. Már pedig most az idő mindennél nagyobb kincs volt nekem. Az éjszaka ellenem játszott, bár volt rajtam világítás, meg meleg ruha, de egy éjszaka az erdőben, hegyen több kilómétert megtenni nem tűnt valami jó dolognak. Sokkal szívesebben mentem volna fel a hegyre még világosban, feszes gumival. Mert hát ugye a foltozás felengedett. Telefon győzőnek, S.O.S. Hajnalba fogok felérni. Vámosújfalu és Regéc között 21 km van. (Gyalog 4 és fél óra a googlemap szerint, autóval félóra.) Nos leszálltam a sötétségben Vámosújfalun, egy lámpa alatt felpumpáltam a kerót aztán teli erővel a következő faluig.  Nem tudom hányszor álltam meg pumpálni, de lassan engedett le a kerék. Így lehetett 3-4 megálló is. Győző is eközben gurult lefele, hozva a kellékeket amiket én nagy okosan otthon hagytam -minek cipeljem!?! egész nyáron nem volt semmi baj, mért pont most lenne! felkiáltással. hát lett. Tolcsva határában az utolsó pumpálásnál  -egy villanykaró alatt- hirtelen elment az egész faluból a villany. Pont mikor odatámasztottam a kerót. Tejóisten mit tettem!

Végül visszajött :D és a két falu Erdőhorváti és Tolcsva között már össze is futottam Győzővel.  Erdőhorvátin volt azaz eset, mikor éjjel két szegedi egyetemista egy lovakkal teli legelő mellett egy buszmegállóban elkezdtek kerékpárt szerelni. Ismét egy felejthetetlen élmény. Már akor elkezdtem ezen nevetni Győző meg nem értette hogy mi ezen az olyan mulatságos dolog.

Nagy alapossággal átnéztük a gumit, megjavítottuk, és neki a sötétségnek. Szó szerint vágni lehetett az éjszakát. Kellemes hegymenetben felfele, éés az aszfalt tele kátyúval...Hosszú óráknak tűnt a felfele vánszorgás, kimerülés és még egy és mégy egy és még egy nekirugaszkodások árán feljutottunk a gerincre. Nagy kiáltás, fent vagyok. Fellélegzés, utána pedig már csak fékezni kellett a faluban, hisz lefele vitt az országút. Még a sötétben szabóagy megpróbálta elmutatni merre van a vár, merre van a telefontorony ahova fel lehet menni, hasztalan: én már csak a panzió ágyára voltam kíváncsi :D

Regéc Augusztus 4-7 Hétfő-Csütörtök

 Este még beszélgettünk, felvilágosított a rázóvízről, a zuhanyban van egy kis gyenge áram a felébresztés kedvééért. :D nomeg el kellett mesélnem azt a rengeteg minent ami megtörtént velem. Ebből a sok mondanivalóból még maradt az elkövetkező pár napra is mesélni való. úgy feltöltődtem zenével hogy győző agyára mentem a tevehajcsár alival amit mindig elhadartam neki jókedvemben. Na de hogy bepillantást nyújtsak a régészeti munkálkodásokba térjünk a tárgyra.

Reggel 6-kor felel kelés, 7-kor reggeli, 8-ra fenn kellett lenin a hegyen kutatni. Ez így ment egy egész héten át. Az első nap izgalmasabb volt mindennél mer tugye az emberben kérdések foglakoztatják hogy milyen emberekkel leszek körülvéve, jó lesz-e a meló, etc.

nos nagy nehezen felkeltem, időben sikerült 7-re beérnünk, az önkormányzathoz. Megismerkedtem a mindenes-szakácsnéval, és a főrégész Simon Zolival. A munkások is jó arcok voltak bahama, vigyorgóbajszos Karcsi, és a többiek. Az első nap Szigligetről jött régésznő Zoli volt tanítványa felügyeletével kerültünk az egykori kocsma elé. Ide húztunk egy kutatóárkot. Azon a  napon ezt szedtük fel rétegenként. A felső rétegek elég kemények voltak, és az elején én minden kis cserépdarabnál megálltam kiválogatni a javát. Estére jöt két fiatal Ádám és Laura akik tovább erősítették a csapatot. Másnap mi külön lettünk szedve, így én és Ádám kerültünk be a palotaszárny falai közé, itt húztunk egy új árkot magunknak, és lassan több napig ezt bontogattuk. A csákányozás javát én végeztem gyakorlott parasztgyerek lévén. :D

Tényleg elég gyorsan felszántottam az árkot, közben Ádámnak is mutatni hogy kellene hogyha eredményt is akarunk elérni. Engem egy hétig ez az árok foglalkoztatott. Kedd délután csontokat találtam egy puhább földréteg alatt. Akkor még nem tudtuk, de Szerdára kiderült hogy emberi csontvázat találtunk. Az árok alját Péntekre elértük, és sikerült a csontok nagy részét kikaparni a föld alúl. Péntek délután elbúcsúztam a munkatársaktól, és összepakolva elinidultam vissza Nyíregyházára.

Csütörtök környékén lehetett az, amikor a többiek az egyik boltozat alatt csoroszlyát és ágyúgolyót találtak. Ennek nagyon tudtunk örülni, elvégre valamit csak megőrzött ez a szent föld. Ezekkel is lefényképeszkedtem. Regécen ahoz képest hogy önkéntes voltam csodajól éreztem magam.

Szerdán  elmentünk sétálni fel a hegyre, gyönyörű a vidék. Sok érdekes dolgot megtanul az ember egy ásatás során. megismerkedtem a vár történelmável, annyira képzeld hogy már lassan idegenvezetőséget is vállaltam. Az ásatás körülméyneit én mondtam el a túristáknak, és jól esett. De mikor többször kellett ugyanazt elmondani, nos azt már nehezebben emésztette meg a gyomrom. Szoktatni kell magam az ilyesmihez. Az ásatás vége felé már menekültem mikor jötek a turisták, én nagyon azt akartam hogy míg ott vagyok addig kaparjuk ki a tetemeket, ne másnap. Remélem legközelebb nem leszek ilyen önző.

Nyíregyháza-Szatymaz Augusztus 8

Csütörtök estére már sikerült eljutnom Nyíregyházára, lefele a hegyről tönkrement a kerékpár, gyorsan leszáguldoztam. Nagyon szép az a vidék te! olyan zöld hmm kár hogy nem készítettem több képet. nagyon bánom. Csodáltaos volt lefele gurulni, és röpke félóra alatt már lenn is voltam a síkon. Búcsúpillantást vettem a hegyektől az én kedves Zemplénemtől melybe azt hiszem beleszerettem egy életre.

Mezőzomboron elkapott a helyi vasutas bácis, mondta h nézzek be hozzá. Betoltam a kerót az előtérbe és bemehettem a forgalmi irodába. Ott olyan asztal vot öcsém. RAjta volt az egész vasút. Pataktól azthiszem Hatvanig minden ott volt. Gyanús volt nekem az öreg. elkezdett faggatni h merre jártam, majd meg akart engem téríteni h legyek nem is tudom már melyik kisegyház tagja. Végül is érdekelt h ő miképpen került bele, így amíg volt időm meghallgattam mondandóját. Addig is melegen voltam, és biztonságban. Mesélte h a helyi cigányok túlságosan is vendégmarasztalóak. Egyedül utaztam a nyíregyházi gyorson. Tokajon még megkérdezte valami idegenajkú hoyg sprekkelek e némettül. Erre én: nix deutch. Gondolom megértette. Gatyorászott valamit tokajjal kapcsolatban nem értettem. Németett nem tanítottak nekem sohase. A hosszúnak tűnő éjszakai vonaton olyan 10 körül lehetett mikor beértem házára. Az úton sokat zenéltem. Nem is voltam képes ülni a seggemen, hanem álltam. Álltam és doromboltam. Vártam hogy jöjjön valamiféle ellenőr és újabb aláírással díjjazhatom az okmányomat. De nem jött. Nem jött senki. Nyírhegyen segítettek lekászálódnom a vonatról. Hullafáradtan hajtottam le a fejemet ismét Xrisznél.

A pénteki napot csak az utazásra szántam. Elkellett. Dél körül indulhattam el, hogy estére hazaérjek. Azért gratula a mávnak volt kerékpárszállító kocsi, benne cigányokkal. Vigyáztam az értékeimre, és unatkoztam. Erősen unatkoztam. A térképet nézegettem kínomban hogy merre voltam, mennyit mehettem fel meg le és ezeket számolgattam.

Kínos volt végig nézni Cegléden ahogy elhúzz előtem a szegedi gyors. Dehát nem volt mit tenni. Leültem és nézelődtem.

Szerencsére összetalálkoztam egy debreceni volt angolos osztálytársammal kivel elbeszélgettem az időt. Ám mire jött a mindenható addigra én kerestem a kerekes vagont, szerencsére volt, és még segítettek is felpakolni. Kellemes zakatolással éreztem hogy egyre közelebb jutok két hete nem látott otthonomhoz. A vonaton két kalauz hölgy tett szolgálatot. egy napszemcsis szemtelen gádzsó nem volt hajlandó jegyet váltani, okmányt felmutatni. A kalauzok otthagyták...

Ez volt az utolsó említésre méltó esemény, mer tmár tökre fájank az ujjaim, és fárad vagoyk hajnali 5 lesz, éés ha jól emlékszem egy viharos szeles-esőt estére értem haza. ahol annál melegebb fogadtatásban volt részem.

Szatymaz Augusztus 9 Szombat

Nagy nap volt a mai, hisz pont 21 éve volt hogy megszülettem. Megünnepeltük a születésnapomat, édesanyám ellátott a Balatoni nyaralásomra egykét fontos használati cikkel, it kaptam meg azt a jó úszónadrágomat, (mert már nem viseltem a rikító kék vackomat, meg vietnámi papucsot etc). Nem sok mindenre emlékszem eről a napról. Talán ha látnák valami fényképet akkor.

Balatonfenyves Augusztus 10 Vasárnap

Ezen a napon indultunk neki mi szatymaziak, és atis a Balaton-hódító körutunkra. Atissal már előra lefixáltuk hogy Szatymazig kérje Szegeden a jegyét, mert mi már megvettük neki csekkel és csak kápében kell fizetnie.

Örület egy nyár volt, sőt egy év. Ennyi helyen lenni, mondjuk az utazásra és szállásra vonatkozó anyagiakat csökkenteni kellene, mert eléggé sok pénz erpült ki a kezemből...

No de majd, ezen változtatunk.

FELLÉPŐK 2008

Headbangers Ball Színpad

Tér - Kapcsolat Színpad

Kemping Színpad