Embernek lenni vagy nem lenni

 

 

 Borfejtéshez mosogattam egész nap az üvegeket. 4 db dugó került ki 4 db. borosüvegből. Tök szépek lesznek. Fehér üveg, parafadugóval lezárva, vörös házi bor=)

 

Az emberek 99%-a nem tud élni. Én se tudtam az elmúlt hónapokban. Régen tudtam. Elfelejtettem. Legnagyobb ellenségeink: 

siettetés, megszokás, nincs időnk pihenni, a társadalom.

Siettetés

 

Mindent minél hamarabb akarunk megkapni, birtokolni. Minél gyorsabban akarunk túl lenni a dolgokon!

Van idő!

Emberek vagyunk, nem gépek, nem állatok. Érző emberek. Nem lehet egy reklámban se összevágni a drámát, a romantikát, se egy vicces jelenetet. Hagyni kell, hadd érezzük át a dolgokat, "engedem hadd menjen"-ek át keresztül rajtunk!
Ebben a felgyorsult világban autópályán közlekedünk, egy kattintással megkapunk bármit, mindent felgyorsítottunk magunk körül, elfelejtettük, hogy másképp is lehet élni. 

Megszokás


Rengeteg felesleges szokást vettünk fel, amire ha jól meggondoljuk nincs is szükségünk, vagy nem tudunk rá nyomós indokot kitalálni. Ezek szabályozzák az életünket. Egy pohár ital, egy doboz cigi, egy kattintás és megy a tévé, vagy hírek olvasása, akkor is felmegyek FBb-ra, vagy iwiw-re ha nincs semmi dolgom, egy film megnézése, bármi lehet ami nem biztos hogy jó, hogy szükséges időtöltés számunkra. Annak, aki elszánta magát a változásra fel kell húzni a kesztyűt, és levedleni ezeket a felesleges dolgokat. Jusson több idő magára a bennünk lakó emberre, vagy a környezetünkre. 
Körbebástyázzuk magunkat gépekkel, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy hoppá! 
Nincsenek mellettem emberek! Nincs kivel beszélgessek egy csésze tea mellett.
 
Az ember alapvetően nem fog megváltozni, mert azok a dolgok, melyekkel megszületett, azok benne vannak. DE! A világhoz való hozzáállásunkon nagyon sokat tudunk változtatni, a felfogásunkon, a szokásainkon, rengeteg múlik.
 

Időt hagyni

 

A másik, amit a régiek nagyon tudtak, mi a modern kor gyermekei meg elfelejtettük: 

NÉHA NEM CSINÁLNI SEMMIT!

Az összes ismerősöm, köztük én is, (aki nem vagyok a magam ismerőse:) Állandóan csinál valamit. Sose áll le, mindig agyal, tervez, csinál.

Így lehet a legjobban kinyíratni magunkat. Azzal, hogy nem pihenünk, hogy nem adunk magunknak időt, így leszünk rákosak, betegek. Tudni kell pihenni, tétlenkedni.

 Miért kell meg várni a betegséget, hogy akkor ne csináljunk semmit? Mert, ha betegek leszünk mit is csinálunk? Ágyban heverünk egész nap, áll a mosatlan, a mosnivaló, rosszabb esetben bekapcsoljuk a tévét, vagy olvasunk egy könyvet. A jobbik esetben felhőket, madarakat, fákat csodálunk, a növényeket a szobában. Ha magunkra maradunk, és odafigyelünk, a természetből kapunk energiát.

Onnan tudom mindezt, mert sokat olvastam, és tapasztaltam is. Ma például, szokásom szerint kiszaladtam, adtam az állatoknak, észrevettem hogy nincs vizük, erre visszaszaladok két kanna meleg vízzel. Szokásomtól eltérően, ma valahogy ott ragadtam, és elkezdtem nézni, hogy isznak: A tyúkok egymást melegítve, álltak szorosan egymás mellé, és egyenként kortyolgattak. Aztán megnéztem hogy esznek: a kis kakas elkergetett mindenkit maga körül, beállt az etetőbe, és szétrúgta a kukoricát. 

Ekkor döbbentem rá, hogy nagyon is felelős vagyok értük. A gazdájuk vagyok, bennem bíznak, és várnak. Elmondhatom hogy mindig vár otthon valaki =)

Társadalom

Tegnap voltam a Tecsónál, és az üvegvisszaváltónál, és azt vettem észre hogy hallgatok a többire! Pedig nem voltam benne biztos, hogy igazat mondanak. Egy ideig hallgattam rájuk, aztán a saját fejem után döntöttem: beraktam az üveget! =D

A gép működött! A markomba röhögtem, hogy milyen lüke is voltam.

Vekerdy Tamásnál olvastam azt, hogy a gyereknevelésnél nem kell hallgatni senkire. Tegyük azt, amit belül gondolunk. Ami nekem, meg a gyereknek a legjobb, Figyelmen kívül kell hagyni a nagyszülőket, a barátokat, azt kell tenni, amit jónak látunk. 

Azt hiszem az első példából is jól kiszűrődik, hogy nem kell másokra hallgatni. Tegyük azt, ami nekünk a legjobb. 

Hegel-i iskola szerint a történelem a nagy emberek történetéből áll. Világéletemben tudtam, hogy az emberek hajlanak a birka komplexusra. Ne legyünk birkák, ezért vállaljuk önmagunkat, a gondolatainkat, a hobbinkat, azt amit szeretünk csinálni. Kapcsoljuk ki a tévét, és aktívan hasznosan töltsük el az időnket.

 

 

 

 

Szólj hozzá!