Hát eddig most már úgy nézz ki hogy nem megyünk sehová, mivel a kedves szervező kisasszony nem jelzett semmit vissza a telefonálásaimra, sms-eimre. Amit hótbunkó dolognak tartok, mert mifelénk ilyet nem szokás csinálni. Tudni kell lemondani dolgokat, azt hiszem. Most ez az egész erősen rányomta a bélyegét az estémre. Végül is ez sem baj, legalább itt lesz az őszi szünet hogy Budapestre utazzak, és nekiessek a szakdolgozatomnak. Sok mindenre lesz időm, csak az a kár, hogy ne éltem volna bele magam annyira. Ez az egy hiba van a dologba. Sokat álmodoztam hogy hova fogok menni, mit fogok látni, és elég szar dolog piszkosul szar dolog kukába dobni mindent.