peace and war

Könyvek és zene. Sok irományban említek valamit ezen kultúrjavakból. Kérdem én van-e értelme az ember létének? Teremtünk és pusztítunk. Előbbiek a teremtett javak egy része. Ám az utóbbiek is jelen vannak történelmünkben.

Ennek a bejegyzésnek az apropója a hétfői békejel lenne.

 Gyilkolni születtem

 

Ez a kettősség azt hiszem Jungtól ered. Nem véletlenül van itt ez a rohamsisak. Szellem és élet, Test és lélek. Kettősség ami eredendően megvan bennünk. Ezen az analógián elindulva megvan bennünk a fennt említett háború és béke is.

Minden emberben, bennem, benned. Régen hagytam hogy előjöjjön belőlem a pusztítás, de ma már ritkán tör elő belőlem. Inkább teremteni szeretnék, alkotni. Nem szeretem ezt a mai világot, túl sok erőszakról kapunk hírt, ideje meglengetni a fehér zászlót, hogy hahó itt vagyunk mi is. Igan mi, akik nem akarnak háborút, erőszakot, csak békében élni. Szép gondolat nem? Kár hogy a megvalósíthatóságához -realista vagyok- nem sok esély van. Csak nagyon lassan lehetne az embereknek megváltozni. Vagy talán sosse? Háborúkat anyagiakért hozzák létre. Irigykedésből.

Ez elmúlt hónapokban sok-sok háborús filmet néztem meg. Feltett kérdéssel ültem le a képernyő elé: mi értelme van? nekem semmi. Az ott harcoló kiskatonánank semmi. Viszont a támlás székben ülő politikusoknak, üzletembereknek lehetőség. Pénzt szerezni, ez az ami megmozgatja az emberi fejlődést itt ez már marxista tanokba csapok át. De mennyire igaz!

Az emberek között mindig lesznek háborúspártiak, de nekünk hétköznapi polgároknak arra kell törekednünk hogy többen legyünk és igenis merjünk véleméynt nyilvánítani.

Úgy vélem itthon ez a legnagyobb baj. A társadsalom nagy része passzív. Egy igazi demokráciában eleve a politikus lemond ha valamit elbaltáz. Erre a magyar történelemben is van példa. Voltak nekünk erkölcsös politikusaink: Széchenyi István, Teleki Pál. Voltak tehát nagyjaink akiknek volt erkölcsi mércéjük.

Igazat kell adnom  Wittner Máriának erkölcsi hullák irányítják az országot. De ahhoz hogy ezek az emberek odafenn a mi nevünkben kormányozzanak, annak mi vagyunk a felelősei. Azok, akik szavaztak a koalícíóra. Sajnos egyre több ember kerül át a túlsó partra. Azzal se értek igazán egyet. Szép dolog múltunk nagyjait emlegetni, de a demokrácia alapjait ők is sértik. Annak látnám legszívesebben alakulását, ha ez a most induló humanista megmozdulás lehetne országos szintű. Békepárt. Kicsit Orwelles fogalom legyen inkább zöldpárt. Ha a jóakaratú emberek egyesítenék erőiket, talán akkor jöhetne el egy jobb világ. Aminek egy késsőbbi alakulása lenne a kommunizmus. De ehhez az embereknek sokat kell változni.

Béke veletek!