Ledöbbentem mikor olvastam a könyvet és most depreszióban is vagyok emiatt, mert nem úgy élek ahogy kéne és nem is úgy, ahogy szeretném. McCandless szerint -és nem mondott hülyeséget mikor ezt állítja

- "azért boldogtalanok az emberek mert nincs bátorságuk hogy változtassannak a helyzetükön".

Értékeink szerint fő a biztonság, az alkalmazkodás és a hagyománytisztelet. Igen helyes meglátás: polgári értékeink ezek. Tegyük fel, hogy most boldogtalan vagyok. Ebben a pillanatban- nos, mivel ránthatom ki magam ebből a kátyúból?...Fellapoz könyvet...válaszkeresés... Még egy tuti jó állítás, ami szerintem is megállja a helyét: a biztos jövő rombolja a kalandvágyat. A film filozófája szerint a kalandvágy, az új élmény szerzése az, ami állandó örömforrásként boldoggá tesz.

Chris Maccandless oldala képekkel

Egyéb gondolatok

Ehhez hadd csatoljam hozzá családi kirándulgatásaink sikerét. Mikor elmentünk valahogy nem tudtam élvezni a természetet. -nem votlam képes megélni a kirándulást mert egyszerűen úgy éreztem hogy készen kapok mindent, nem kellett megküzdenem semmiért, nem volt semmi kaland. Autóval odamentünk, megnéztük lefényképeztük hogy ott is voltunk, majd mentünk tovább.

Nekem az kell hogy megdolgozzak a látnivalóért, megküzdjek a fennmaradásért. Több időre van szükségem egy látnivaló megéléséhez mint az átlagembereknek. Nem is! Másképp akarom megélni. Tegyük fel, hogy vadkempingezünk az erdőben. Vannak hátrányai a dolognak (melegvíz, komfortérzet, kényelem, hideg, konzervkaja) viszont ezeket véleményem szerint ki lehet bírni, és inkább a pozitív részére kell koncentrálni. Mikor felébredsz csönd van, erdőben ébredni csodás dolog aki nem próbálta feltétlenül menjen el egyszer egy ilyen helyre.

Az iwiw-en van egy ide vágó gondolatom. Van az hogy az erdő és te megértitek egymást kezdetű.

--------------------

December2009:

Azoknak a családi kiruccanásoknak köszönhetem, hogy olyan lettem amilyen. nem kell vádaskodni minden miatt. Az embernek vannak ilyen korszakai, és vannak amolyan -amiben most írtál- szakaszai. Értékeket kell átvenni a felnőttektől hogy mi is egészséges felnőttek legyünk.

Jó dolog a természetjárás, de! Nem egyedül. Kell valaki, akivel megoszthatod gondolataidat, érzéseidet. Én ilyen tipus vagyok. Októberben fenn voltam a Mátrában, és akkor jöttem rá erre. Ember, egyedül vagy. kinek újságolod el hogy mit érzel? Kire nézel hálás tekintettel hogy eljött veled a világ végére? És ezek az apróságok kellenek. Chrisnek is kellettek, és nagy kár hogy nem tudott visszatérni közénk.

 ----------------------

Ki tudja? Egyszer könnyen lehet h én is hátat fordítok a világnak, a társadalomnak, a polgári törvényeknek és A vadon szava szerint élek. Kipróbálnám nagyon szívesen is. Lelkesít a gondolat hogy a saját ügyességemből fenntartani magamat...De a magányt egy egész életre...ááá nem tudnám vállalni, arra képtelen vagyok.Társas lénynek vagyunk teremtve és ez nagyon helyesen ki is van találva. Pedig sokszor elegem van minden emberfiából, néha még lányából is...beszéltem mostanában egy lánnyal, s azt kell hogy mondjam a beszélgetésünk semmitmondó volt.

Az átlagember, az egyszerű ember, ő a tipikus ember:

Tudom mire gondolsz: igen felszínes ez a jó szó rá. Hadarta az ETR-es tanáros- kredites szóáradatot, ami engem egyáltalán nem érdekelt. Kivételesen tettem hogy figyelek, az eszem a túloldalon ücsörgő csinos lányon járt. Ki fekete keretes szemüvegben és fekete hajjal és hófehér bőrrel hunyorgott a Nap miatt. Néha egy kis vigyor hogy lássa értékelem a beszélőkéjét. De ez nem is én vagyok-gondoltam magamban, ha én lennék akkor kőkeményen megmondanám neki hogy nem érdekel a szöveged és ha nem tudunk értelmesen beszélgetni akkor hagyjuk a fenébe az egészet. Idióta Bunkóóóó

Másik meglátás szerint zavarban van s ezért beszél sokat. De akkor miért keresi a társaságom? Unatkozik?? Valószínűleg én vagyok a hülye. Rég le kellett volna rázni. Nem szeretem az ilyen felszínes dolgokat, bár szeritnem mindenkivel előfordul az ilyen. Nem is bírtam sokáig szóltam hogy menjünk befele, és átvettem az irányítást.

Miért kérdez ha nem is érdekli az amit mondok?

Másik felvetés: beszélgetésünk közben többször rám terelte a szót én el si kezdtem beszélni, viszont félbevágott és a jelekből nekem az jött le hogy nem is érdekli amit mondok. Akkor úgy voltam vele hogy gyorsan elhúzni az volna jó. Csakis a kultúráltságomnak köszönhető hogy nem mondtam meg a tutit. S ez nem beképzeltség.:)

Azt hiszem a jövőben kerülöm az ilyen emberek társaságát és jobban teszem ha a hasonszőrű embereket keresem. DE mivel én ÉN vagyok nyilvánvalóan többféle ember megismerésére törekszem mindennek ellenére is.