Kiráz a hideg, ha erre a dátumra, és annak legjelentősebb magyar eseményére gondolok. Ma este megnéztem egy 56-ról szóló filmet. A szamárköhögést. A film gyerekek szemszögéből ad elő részleteket a forradalomról.

Valami nagyobb drámára számítottam, de semmi. Nem mozgatott meg. Érdekes volt számomra, másnak unalmas. Jó színészek vannak benne, remek alakításokkal, de ez nem az igazi. Kevés. A vége tényleg drámai volt. A tanár elbőgte magát, és engem kétségek közt hagy, vajon miért sír? a végleg eltűnt gyerekek miatt engedte el magát, vagy a családjában történt tragédiára utal a sírás?

Nem tudom, csak találgatok. Szomorú véget ért, akár csaka a szabadságharc maga.

Elhatároztam h gyűjteni fogom a témába vágó bármilyen műfajú filmet, zenét. Eddig is gyűjtöttem, de most már céltudatosan. Hallottam egy filmről, amit amatőr filmkészítő műegyetemisták készítettek 56 őszén. Komoly dráma, megtörtént események rengeteg izgalmas dolog. Izgatja a fantáziámat, ezt akarom most felkutatni. Lázasan írom be a keresőbe a kulcsszavakat, és reménykedek.