A környék lakói egy, az ősszel idekeveredett pávát etetnek. Több szomszéd udvarában csemege várja ezt a különben nagyon értékes, és szép jószágot. Egyébként azt hiszem több ezer forintot ér egy ilyen, így hát természetes közegében nem nagyon lehet látni.  Meg kell hagyni: reggel mikor felkel az ember és kinéz a konyha ablakán, a szemközti akácok ágain üldögélő díszes madár különösen szép látvány. A sztorihoz hozzátartozik hogy élelmes drága öcsém töbször megpróbálta befogni, egyszer több napra sikerült is a pincénknek állandó lakost keríteni, ám egyszeri nyitvatartáskor sajnos elszabadult. De jobb is így.

Szépségével mindannyiunk madara, és mégsem birtokolja egy ember sem. Valamikor a háziasítás idejében szoktatta magához így az ember az állatot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldnyul.blog.hu/api/trackback/id/tr55977851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.