Egy kollégista feljegyzései

 Ötletláda. Kinn lóg az aula közepére aggatva eseménytelenül. Közeledik a félév vége, gondoltam megtöltöm az észrevételeimmel. 

Egy efféle intézménynek számos hiányossága lehet, amire az illetékesek nem figyelnek, vagy nem tartják fontosnak azt. Mi, a bentlakás élvezői viszont látjuk, de nemigen foglalkozunk vele, hacsaknem annyiban, hogy: "Már megint pocsék volt a kaja" vagy "de qurva hideg van". "Mitől betegszek le állandóan?" és még sorolhatnám. Legfrissebb élményem a menzán történt. Grízes tésztát ettem lekvár nélkül. Mit ne mondjak pocsék volt. Csak arra tudtam gondolni, hogy a nagyi lekvárja tökéletes lenne e célra. Máshol hogyan oldják meg a gyerekek élelmezését? Gyulán, a helyi önkormányzat a kistermelőktől veszi a friss árut. Egy budapesti koliban ezt miért nem lehet kivitelezni? Műanyagot adnak ennünk, mert az olcsóbb!

Örökmécses

A pazarlás számtalan neme és fajtája létezik idebenn. A vizet már megoldották: érzékelős csapok vannak mindenhol. De a villany... Olyan sötétség van a mellékhelységekben, hogy fényes nappal is fel kell oltani a lámpát! Azt a lámpát, ami hűségesen végigvirrasztotta az előző éjszakákat. Lehet a költségekre fogni, de ma már egy érzékelős lámpa beszerelése igen hamar behozni a kiadásokat. Erősen tanácsolom a szóban forgó eszköz beszerzését.